Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1983. január-június (16. évfolyam, 1-25. szám)

1983-02-18 / 7. szám

• Kürthy Anna seprúkötó • Teljesen előírásos, állapítja meg Juhos Árpád és Schweiger Gáspár A Nádszegi (Trstice) Egységes Föld­művesszövetkezet melléküzemága cirokseprüket is készít. Közel nyolcvanan működnek közre e, még napjainkban is nél­külözhetetlen használati tárgy készítésében.- így néz ki a jó cirokseprú - mutat egyet Schweiger Gáspár termelésvezetö. - Tartós, arányos a formája, a bélése és á válltömése feszes, egyenletesek az öltések, nincsenek megtörve a cirokszálak és aranysárga a szí­nük, vagyis szakszerű volt a kénezés. A seprúkészítök között csak hat a férfi, a többi lány, illetve asszony. A seprűkötés pontosságot igényel a kötésben, és a varrás­ban egyaránt, de követelmény a tetszetős külalak is. Nem véletlenül hangsúlyozták a cirkot válogató, egyengető és méretre vágó asszonyok közül többen is, hogy a keresztül- kasul futó és kiálló cirokszálak legalább annyira rosszul hatnak, mint a rendezetlen bajusz. A seprúkészítésben öt, kisebb-nagyobb munkacsoport vesz részt. Az anyagelökészí- tők az elsők és a legtöbben vannak. Őket egészítik ki a kötök, varrók és a vágók. A harmadik munkafolyamatnál, amolyan asztalosi oldalágként Bihercz Erzsébet és társai segítenek be. Esztergapadokon csi­szolják hengeres alakúra a szögletes karókat.- Az anyagelőkészítést több mint negyve­nen végzik, ez is bizonyítja, hogy az első munkafázis meglehetősen élömunkaigé- nyes. A magozás, vagyis a cséplés, a kénes előkezelés, majd a válogatás és az osztályo­zás is e csoport feladata. Ez utóbbi már a kötést közvetlenül megelőző és nagy fi­gyelmet igénylő munka - mondja kísérőm, miközben a hangárszerű teremből átme­gyünk egy szobányi nagyságú helyiségbe. Két, meglehetősen hosszú asztal mellett heten rakosgatják a cirkot egy nagyobb ha­lomból kisebbekre.- Közben hosszúság és minőség szerint három csoportba válogatjuk szét a szálakat - magyarázza Bugár Mária. Keze beszéd közben is szaporán jár. Egy megfelelő csomót összemarkol és egyenes­re vágja a szálak végét.- Sietni kell, hiszen a napi norma száz- száztizenöt kiló, úgy illik, hogy ezt teljesítsük — folytatja Gombos Olga, aki két évvel ezelőtt az elsők között látott itt munkához. Kolléganője, Sandala Valéria még meg­toldja szavait:- Nem nehéz amit csinálunk, csak a leve­gő kellemetlen. Közvetlenül a kénező ke­mencékből kerül ide a cirok, ezért ilyen orrot facsaró a szag. Meg kell szokni. Mi csak akkor jutunk jó levegőhöz, ha a kertészetbe, a gyümölcsösbe vagy a dohányba elme­gyünk egy-egy hétre segíteni. xxx Közben hozzánk csatlakozik Juhos Árpád, a pártalapszervezet elnöke, aki átkísér a kö­tök termébe:- Nyáron itt kisebb a munkaütem, bizo­nyos napokra, néha hetekre is szünetel a munka. Fő célunk az asszonyok téli foglal­koztatása, hiszen aki ilyenkor más munka után néz, nem valószínű, hogy tavasszal visszajön — mondja a pártelnök.- Azért bizonyára más szempont is közre­játszott a gyártással járó többletgondok vál­lalásában.- Ez csak természetes. Aki kényelmes, nem kezdeményez, fél a többletmunkától, annak nincs többletbevétele. Tény és való, hogy nem volt könnyű összehozni ezt a mel­léküzemágat. Hiszen, amit eddig láttunk, a cséplés, és amit nem, például a betakarí­tás, a műhelyekben átalakított, módosított gépekkel történik, és a seprűkészítés egyéb eszközei, gépei is nagyrészt házilag készült gyártmányok. Az épületek egy része átalakí­tott, korábban más célt szolgált, a másik részét pedig magunk építettük. xxx A kötöteremben az egyik gépen Gombos Erzsébet dolgozik. Ö magyarázza el munká­ja lényegét.- Először is a gép forgó részébe szorítom a nyelet, majd ráerősítem a cirokszálakat tartó huzalt. Közben a térdemmel szabályo­zom a forgás sebességét, a lábfejjel pedig fékezem a huzalt, hogy feszes legyen. A to­vábbi forgatásokkal először a harmadosztá­lyú szálakat, majd a valltömést erősítem a nyélhez, s miután ezt így átfordítottam, következik a belső és a külső borítás. Gyors fordítás ismét, majd szöggel rögzítem a hu­zal végét, még egy körfordulat, amikor kés­sel körbenyesem a gallért, és kész a fél­termék.- Kitől tanulta?- A kolléganőmtől - mutat Kürthy Annára, aki a szomszédos gépen csinálja ugyanezt.- És ön?- Egy hónapot töltöttem egy hasonló üzemben, de a négy hét alatt még álmom­ban is ezt csináltam, az egyes fogásokat gyakoroltam. Különösen azt volt nehéz meg­szokni, hogy mindig ugyanannyit markoljak a cirokszálcsomóból, ne legyen az egyik seprű „dagi“, a másik meg lesoványodott „testvéröccs“. Persze még további hónapok kellettek, sok-sok gyakorlat, hogy nyolc óra alatt elkészüljön a százharminc-száznegy­ven darab. xxx A varrók munkája áttekinthetőbb, de amint Lukács Júlia szavai is bizonyítják, nem könnyű.- Műszakonként nyolcvan darab a norma. Mivel ötsoros a varrás, soronként hét-kilenc öltéssel, a körbefutó fonalak felerősítését is számolva seprűnként mintegy száz mozdu­latot kell végezni. Közben nem simogatjuk a seprűt, hiszen át kell ezt fúrni a cirokcso­món - mutatja az arasznyi, lapos tűt, miköz­ben nagyot üt tenyerével annak fokára. Az ütésre a tű utat tör magának, s bizony a tenyeret is kilyukasztaná, ha nem védené „gyűrű“, a középen kimélyített kerek vasko­rong. Tóth Etelka vágó, ő végzi a seprűkészítés utolsó fázisait. Először késsel lenyesi a he­lyenként kiálló cirokszálakat, majd géppel méretre vágja a seprű végét, s végül tízesé­vel nyalábba köti.- így, jó erősen, és máris szállíthatják - mondja mosolyogva, miközben újabb nya­lábot tesz a kész halomra. A seprűket az ország különböző részeibe szállítják, ebben az évben kerek negyedmil­lió cirokseprú indul innen útnak, bizonyítva, hogy aki mer az nyer, vagyis a szigorúbb gazdasági feltételek közepette is megtalálja számítását, hiszen a seprű évenként félmillió koronával növeli a földmúvesszövetkezet bevételét. És ugye ez is valami. EGRI FERENC (A szerző felvételei) • Szaporán jár a válogatók keze • A seprúkészítés utolsó fázisa. A vágó Tóth Etelka Korszerű népművelési központ A politikai-nevelő munka segítésére Pártszervezetünk kommu­nistáinak kezdeményezésére három évvel ezelőtt fogtunk hozzá Nyitrán (Nitra) a Járási Népművelési Központ új szék­házának építéséhez. Tudtuk, hogy nehéz fába vágjuk a fej­szénket - a résztvevő építő­ipari szervezetek csak a leg­igényesebb szerelő és szak­mai munkák elvégzésére vál­lalkoztak - mégsem mondtunk le a szándékunkról. Végül is az akarat és az összefogás dia­dalmaskodott: az új évtől már a korszerű, új otthonban kezdhettük a politikai-népmű­velői munkát. A páratlan teljesítményben nagy részük van közvetlen munkatársainknak, a városi társintézmények dolgozóinak, valamint a környékbeli műked­velő népművészeti együttesek hathatós segítségének. Együttvéve 2,5 millió korona értékű társadalmi munkával fe­dél alá hozták a most 7 millió korona értékű épületet. Munkánk egyre szorosab­ban kapcsolódik a járás gazda­sági és politikai feladatainak megoldásához. Hiszen már a régi környezetünkben is részt vettünk a tudatformálásban, a lakosság aktivitásának fej­lesztésében. Hozzájárultunk a marxista-leninista tudomá­nyos világnézet széles körű terjesztéséhez, a szocialista hazafiságra és a proletár inter­nacionalizmusra nevelés szer­vezett formáinak kibontakozta­tásához. Az új épület, melyben erre alkalmas helyiségekkel és eszközökkel rendelkezünk, to­vábbi lehetőségeket nyújt poli­tikai feladataink eredményes teljesítéséhez. Járásunk községeiben a művelődési házak - egy-két kivételtől eltekintve - változa­tos formákkal és módszerekkel dolgoznak. Nevelő hatásuk ki­váltképpen a központi falvak­ban érezhető, ahol a lakosság szívesen bekapcsolódik a mű­kedvelő színjátszók, az ének­karok és a tánccsoportok mun­kájába. Természetesen igény­lik a járási népművelési köz­pont segítségét, hogy az eddi­ginél hatékonyabban befolyá­solják a tömegszervezetek mozgalmi-politikai tevékeny­ségét is. Munkájukhoz a jövő­ben mi is nagyobb támogatást nyújthatunk. Ezt az is indokol­ja, hogy a mennyiségre töre­kedve a népművelési házak vezetői sok esetben növelik ugyan a rendezvényeik szá­mát, de hogy milyen azok szín­vonala, esztétikai-nevelési ha­tásfoka, az már szóba sem kerül az értékelésnél.- Az új feltételeink lehetővé teszik, hogy bővítsük módszer­tani segítségünket és a szak­körök hálózatát. Az épületünk harmadik emeletén kialakított kupola és a szükséges távcsö­vek beszerzése lehetővé teszi, hogy létrehozzuk a csillagá­szok szakkörét, audiovizuális eszközeinkkel az eddiginél jobban segíthetjük a polgári testületek aktivistáinak munká­ját is. Tágra nyitjuk tehát a já­rási népművelési központ ka­puját mindazok előtt, akik ön­műveléssel tovább akarják fej­leszteni tudásukat és haszno­san, kulturált környezetben szándékoznak eltölteni szabad idejüket. RUDOLF JASAN, a Nyitrai Járási Népművelési Központ igazgatója 1983. II. 1, • Lukács Júlia a „varrógépnél“ Sefütilu tm Sok! \

Next

/
Thumbnails
Contents