Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1983. január-június (16. évfolyam, 1-25. szám)
1983-02-18 / 7. szám
• Kürthy Anna seprúkötó • Teljesen előírásos, állapítja meg Juhos Árpád és Schweiger Gáspár A Nádszegi (Trstice) Egységes Földművesszövetkezet melléküzemága cirokseprüket is készít. Közel nyolcvanan működnek közre e, még napjainkban is nélkülözhetetlen használati tárgy készítésében.- így néz ki a jó cirokseprú - mutat egyet Schweiger Gáspár termelésvezetö. - Tartós, arányos a formája, a bélése és á válltömése feszes, egyenletesek az öltések, nincsenek megtörve a cirokszálak és aranysárga a színük, vagyis szakszerű volt a kénezés. A seprúkészítök között csak hat a férfi, a többi lány, illetve asszony. A seprűkötés pontosságot igényel a kötésben, és a varrásban egyaránt, de követelmény a tetszetős külalak is. Nem véletlenül hangsúlyozták a cirkot válogató, egyengető és méretre vágó asszonyok közül többen is, hogy a keresztül- kasul futó és kiálló cirokszálak legalább annyira rosszul hatnak, mint a rendezetlen bajusz. A seprúkészítésben öt, kisebb-nagyobb munkacsoport vesz részt. Az anyagelökészí- tők az elsők és a legtöbben vannak. Őket egészítik ki a kötök, varrók és a vágók. A harmadik munkafolyamatnál, amolyan asztalosi oldalágként Bihercz Erzsébet és társai segítenek be. Esztergapadokon csiszolják hengeres alakúra a szögletes karókat.- Az anyagelőkészítést több mint negyvenen végzik, ez is bizonyítja, hogy az első munkafázis meglehetősen élömunkaigé- nyes. A magozás, vagyis a cséplés, a kénes előkezelés, majd a válogatás és az osztályozás is e csoport feladata. Ez utóbbi már a kötést közvetlenül megelőző és nagy figyelmet igénylő munka - mondja kísérőm, miközben a hangárszerű teremből átmegyünk egy szobányi nagyságú helyiségbe. Két, meglehetősen hosszú asztal mellett heten rakosgatják a cirkot egy nagyobb halomból kisebbekre.- Közben hosszúság és minőség szerint három csoportba válogatjuk szét a szálakat - magyarázza Bugár Mária. Keze beszéd közben is szaporán jár. Egy megfelelő csomót összemarkol és egyenesre vágja a szálak végét.- Sietni kell, hiszen a napi norma száz- száztizenöt kiló, úgy illik, hogy ezt teljesítsük — folytatja Gombos Olga, aki két évvel ezelőtt az elsők között látott itt munkához. Kolléganője, Sandala Valéria még megtoldja szavait:- Nem nehéz amit csinálunk, csak a levegő kellemetlen. Közvetlenül a kénező kemencékből kerül ide a cirok, ezért ilyen orrot facsaró a szag. Meg kell szokni. Mi csak akkor jutunk jó levegőhöz, ha a kertészetbe, a gyümölcsösbe vagy a dohányba elmegyünk egy-egy hétre segíteni. xxx Közben hozzánk csatlakozik Juhos Árpád, a pártalapszervezet elnöke, aki átkísér a kötök termébe:- Nyáron itt kisebb a munkaütem, bizonyos napokra, néha hetekre is szünetel a munka. Fő célunk az asszonyok téli foglalkoztatása, hiszen aki ilyenkor más munka után néz, nem valószínű, hogy tavasszal visszajön — mondja a pártelnök.- Azért bizonyára más szempont is közrejátszott a gyártással járó többletgondok vállalásában.- Ez csak természetes. Aki kényelmes, nem kezdeményez, fél a többletmunkától, annak nincs többletbevétele. Tény és való, hogy nem volt könnyű összehozni ezt a melléküzemágat. Hiszen, amit eddig láttunk, a cséplés, és amit nem, például a betakarítás, a műhelyekben átalakított, módosított gépekkel történik, és a seprűkészítés egyéb eszközei, gépei is nagyrészt házilag készült gyártmányok. Az épületek egy része átalakított, korábban más célt szolgált, a másik részét pedig magunk építettük. xxx A kötöteremben az egyik gépen Gombos Erzsébet dolgozik. Ö magyarázza el munkája lényegét.- Először is a gép forgó részébe szorítom a nyelet, majd ráerősítem a cirokszálakat tartó huzalt. Közben a térdemmel szabályozom a forgás sebességét, a lábfejjel pedig fékezem a huzalt, hogy feszes legyen. A további forgatásokkal először a harmadosztályú szálakat, majd a valltömést erősítem a nyélhez, s miután ezt így átfordítottam, következik a belső és a külső borítás. Gyors fordítás ismét, majd szöggel rögzítem a huzal végét, még egy körfordulat, amikor késsel körbenyesem a gallért, és kész a féltermék.- Kitől tanulta?- A kolléganőmtől - mutat Kürthy Annára, aki a szomszédos gépen csinálja ugyanezt.- És ön?- Egy hónapot töltöttem egy hasonló üzemben, de a négy hét alatt még álmomban is ezt csináltam, az egyes fogásokat gyakoroltam. Különösen azt volt nehéz megszokni, hogy mindig ugyanannyit markoljak a cirokszálcsomóból, ne legyen az egyik seprű „dagi“, a másik meg lesoványodott „testvéröccs“. Persze még további hónapok kellettek, sok-sok gyakorlat, hogy nyolc óra alatt elkészüljön a százharminc-száznegyven darab. xxx A varrók munkája áttekinthetőbb, de amint Lukács Júlia szavai is bizonyítják, nem könnyű.- Műszakonként nyolcvan darab a norma. Mivel ötsoros a varrás, soronként hét-kilenc öltéssel, a körbefutó fonalak felerősítését is számolva seprűnként mintegy száz mozdulatot kell végezni. Közben nem simogatjuk a seprűt, hiszen át kell ezt fúrni a cirokcsomón - mutatja az arasznyi, lapos tűt, miközben nagyot üt tenyerével annak fokára. Az ütésre a tű utat tör magának, s bizony a tenyeret is kilyukasztaná, ha nem védené „gyűrű“, a középen kimélyített kerek vaskorong. Tóth Etelka vágó, ő végzi a seprűkészítés utolsó fázisait. Először késsel lenyesi a helyenként kiálló cirokszálakat, majd géppel méretre vágja a seprű végét, s végül tízesével nyalábba köti.- így, jó erősen, és máris szállíthatják - mondja mosolyogva, miközben újabb nyalábot tesz a kész halomra. A seprűket az ország különböző részeibe szállítják, ebben az évben kerek negyedmillió cirokseprú indul innen útnak, bizonyítva, hogy aki mer az nyer, vagyis a szigorúbb gazdasági feltételek közepette is megtalálja számítását, hiszen a seprű évenként félmillió koronával növeli a földmúvesszövetkezet bevételét. És ugye ez is valami. EGRI FERENC (A szerző felvételei) • Szaporán jár a válogatók keze • A seprúkészítés utolsó fázisa. A vágó Tóth Etelka Korszerű népművelési központ A politikai-nevelő munka segítésére Pártszervezetünk kommunistáinak kezdeményezésére három évvel ezelőtt fogtunk hozzá Nyitrán (Nitra) a Járási Népművelési Központ új székházának építéséhez. Tudtuk, hogy nehéz fába vágjuk a fejszénket - a résztvevő építőipari szervezetek csak a legigényesebb szerelő és szakmai munkák elvégzésére vállalkoztak - mégsem mondtunk le a szándékunkról. Végül is az akarat és az összefogás diadalmaskodott: az új évtől már a korszerű, új otthonban kezdhettük a politikai-népművelői munkát. A páratlan teljesítményben nagy részük van közvetlen munkatársainknak, a városi társintézmények dolgozóinak, valamint a környékbeli műkedvelő népművészeti együttesek hathatós segítségének. Együttvéve 2,5 millió korona értékű társadalmi munkával fedél alá hozták a most 7 millió korona értékű épületet. Munkánk egyre szorosabban kapcsolódik a járás gazdasági és politikai feladatainak megoldásához. Hiszen már a régi környezetünkben is részt vettünk a tudatformálásban, a lakosság aktivitásának fejlesztésében. Hozzájárultunk a marxista-leninista tudományos világnézet széles körű terjesztéséhez, a szocialista hazafiságra és a proletár internacionalizmusra nevelés szervezett formáinak kibontakoztatásához. Az új épület, melyben erre alkalmas helyiségekkel és eszközökkel rendelkezünk, további lehetőségeket nyújt politikai feladataink eredményes teljesítéséhez. Járásunk községeiben a művelődési házak - egy-két kivételtől eltekintve - változatos formákkal és módszerekkel dolgoznak. Nevelő hatásuk kiváltképpen a központi falvakban érezhető, ahol a lakosság szívesen bekapcsolódik a műkedvelő színjátszók, az énekkarok és a tánccsoportok munkájába. Természetesen igénylik a járási népművelési központ segítségét, hogy az eddiginél hatékonyabban befolyásolják a tömegszervezetek mozgalmi-politikai tevékenységét is. Munkájukhoz a jövőben mi is nagyobb támogatást nyújthatunk. Ezt az is indokolja, hogy a mennyiségre törekedve a népművelési házak vezetői sok esetben növelik ugyan a rendezvényeik számát, de hogy milyen azok színvonala, esztétikai-nevelési hatásfoka, az már szóba sem kerül az értékelésnél.- Az új feltételeink lehetővé teszik, hogy bővítsük módszertani segítségünket és a szakkörök hálózatát. Az épületünk harmadik emeletén kialakított kupola és a szükséges távcsövek beszerzése lehetővé teszi, hogy létrehozzuk a csillagászok szakkörét, audiovizuális eszközeinkkel az eddiginél jobban segíthetjük a polgári testületek aktivistáinak munkáját is. Tágra nyitjuk tehát a járási népművelési központ kapuját mindazok előtt, akik önműveléssel tovább akarják fejleszteni tudásukat és hasznosan, kulturált környezetben szándékoznak eltölteni szabad idejüket. RUDOLF JASAN, a Nyitrai Járási Népművelési Központ igazgatója 1983. II. 1, • Lukács Júlia a „varrógépnél“ Sefütilu tm Sok! \
