Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1983. január-június (16. évfolyam, 1-25. szám)
1983-01-07 / 1. szám
ÚJ szú 15 1983. I. 7. • Norvégia vásárolta ,me9 a Baltika ércszállító hajót. A balti üzemben gyártott hasonló típusú 23 ércszállító nSjÚ közül 22 exportra készült 1703. május 16-án a Balti-tenger partján, a Néva folyó torkolatában egy új város alapköveit rakták le, és ezzel Oroszországnak „ablakot nyitottak Európára“. Napjainkban Leningrádot nemcsak a világ egyik legszebb városaként tartják számon, hanem jelentős ipari centrumként is. A 300 leningrádi vállalat termékeit a viláa száz országában vásárolják. NAPIRENDEN AZ ENERGETIKA Európában, Ázsiában, Afrikában és Amerikában 250 olyan villamos erőmű üzemel, melyet teljesen vagy részben szovjet berendezésekkel szereltek fel. Az Izsori Gyár, az Elektroszila és a Leningrádi Fémművek tevékenysége meghatározó jelentőségű mind a hazai, mind a nemzetközi energetikai gépgyártás szempontjából. Leningrádban készítettek először a világon 1200 MW-os turboge- nerátort és 640 MW-os gőzturbinát. Ezeknek az óriásgépeknek a gyártása több előnnyel jár. Például az 1200 MW- os turbogenerator anyagfelhasználása csak fele a 300 MW-osnak. Két ilyen óriás fele akkora területet foglal el, mint a teljesítményükkel megegyező nyolc darab, egyenként 300 MW-os generátor. De a legfontosabb: a teljesítmény növelésével emelkedik a hatásfok és csökken a fűtőanyag-felhasználás. A leningrádi tervezők jelenleg a turbo- generátorok új nemzedékének, az 1600 és 2000 MW-os teljesítményű berendezéseknek a kifejlesztésén munkálkodnak. A világ elektromos energiatermelésének négyötödét a hőerőművek szolgáltatják. A legtöbb prognózis szerint a világ energetikai termelésében továbbra is meghatározó marad. A fütőanyagtakaré- kosság napjaink egyre égetőbb kérdése. Az elmúlt évtizedben a leningrádi szakemberek munkájának köszönhetően a Szovjetunió villamos erőmüveinek átlagos fűtőanyag-felhasználását 360-ról 328 gramm/kWh-ra csökkentették. Növekszik az érdeklődés az olcsó és sűrűn előforduló fűtőanyagok iránt, mint amilyen például a barnaszén és a pala. A leningrádi Központi Kazán- és Turbina Intézetben kidolgozták a pala tüzelésének egy új módszerét: az égési folyamat során ugyanabban a berendezésben állítanak elő energetikai célokra használható gőzt és portlandcementklinkert. Ráadásul a künkért így jóval gyorsabban tudják kinyerni, mint a hagyományos kemencékben. A XI. Energetikai Világkonferencián sok ország vezető szakemberei egyetértettek abban, hogy a jövőben az atom- energetika rohamos fejlődése várható. A Szovjetunióban is így vélekednek. A jelenlegi ötéves tervidőszakban (1981-1985), az országban összesen 24—25 millió kW összteljesítményű atom- ermőművet adnak át rendeltetésének. Többségüket az Izsori Gyár látja el reaktorokkal. A gyár termelésének egyötöde exportra készül. Ahhoz, hogy vezető helyet foglalhassunk el ágazaton belül, tisztában kell lennünk a fejlődés irányvonalával, és ennek megfelelően kell tevékenykednünk. Leningrádból szállítják az atomerőmüvek hőellátásához szükséges berendezéseket és a világon egyedülálló MHD-erőmú szerelvénysorát. A leningrádi tudományos kutatóintézetekben hozzákezdtek a nagy teljesítményű termonukleáris erőművek terveinek kidolgozásához. Ezek az erőművek 3-5 ezer MW-os tur- bogenerátorokat igényelnek. „OROSZ PLAZMA“ Néhány évvel ezelőtt az angol Northern Engineering industries cég javaslattal fordult a leningrádi Elektrik üzemhez - kooperáció keretében gyártsanak együtt plazmavágó berendezéseket. A gyár viszont ennél egy jóval előnyösebb ajánlattal állt elő - működjenek együtt plazmahegesztő készülékek előállításában. Az angol mérnökök az üzemben megismerkedtek az új technológiával, amely lehetővé tette réz- és rézöntvény termékek rozsdamentes acél- és aluminiumtár- gyak hegesztését. A nemzetközi vásárokon a plazmakészülékek h*-- nem2et_ közi oklevelet és három aranyérmet nyertek. Az együttműködésre irányuló javaslatot elfogadták. A berendezésnek, amely azelőtt a szerény UPSZ-301 megjelölést viselte, az ,.Orosz plazma“ nevet adták. A vezérlőegységeket szovjet tervek alapján Angliában készítik, az összeszerelést az Elektrik végzi. „Ez a kooperáció kölcsönösen előnyös - vélekedik Konsztantyin Pavlovics, az üzem főmérnöke. - Az angol partner megbízható, tekintélyes cég, termékeinek minősége nagyon jó. Az új berendezés közös gyártása lehetőséget teremt arra, hogy további vevőkre találjunk.“ Az 1896-ban alapított üzem jelenleg 92 típusú hegesztőberendezést gyárt. A gyár cégjelzésével ellátott technikai eszközök a világ 30-50 országába jutnak el (a piac konjunkturális változásaitól függően). Az üzem által kibocsátott készülékek mintegy 20 százalékát immár a plazmahegesztő és -vágó berendezések teszik ki. AZ ILLETÉKESEK VÉLEMÉNYE A világ első programozott szerszámgépét 1958-ban, a Brüsszeli Világkiállításon nagydíjjal tüntették ki. Ezt a gépet a Leningrádi Szerszámgépgyárban készítették, melynek termékeit ma már ötvenöt országban ismerik. Itt minden harmadik szerszámgép exportra kerül. A legfontosabb vevők: Anglia, Kanada, Franciaország, az NSZK, az USA és Japán cégei. • Az „Orosz plazma“ hegesztöberen- dezés réz és rézöntvény termékek, rozsdamentes acél és alumínium tárgyak hegesztésére alkalmas „Csupán az elmúlt öt év alatt százmillió korona értékben vásároltunk és értékesítettünk a svéd piacon szovjet szerszámgépeket és műszereket“ - mondta Harry Faulkner, a svéd Alfa Laval konszern elnöke. A svéd üzletember úgy véli, az együttműködést ki kell terjeszteni olyan új területekre is, mint például az energetika, az élelmiszer-ellátás és a környezetvédelem. Háromszáz svéd cég gyáregységeiben több mint háromezer szovjet szerszámgép és prés üzemel. A leningrádi gépipari berendezéseken kívül más szovjet városok termékei is közkedveltek a svéd piacon. Moszkva, Ogyessza, Rja- zany, Harkov, Barnaul és Krasznodar gyártmányai iránt van a legnagyobb érdeklődés. „Immár húsz éve kísérem figyelemmel az országaink közötti kereskedelmi kapcsolatok fejlődését - mondja Hans Stahle, a szovjet-svéd kereskedelmet elő- mCZCiítŐ ?véd bizottság elnöke. - A svéd üzleti körök mindig is ai73 törekedtek, hogy jó kapcsolatot tartsanak fenn • A turkui (Finnország) Aabo Akadémia kis méretű ciklotronját a Leningrádi Elektrofizikai Készülékek Intézetében gyártották a Szovjetunióval, hiszen jó szomszédságban élünk és jól ismerjük egymást. Manapság együttműködésen nem csupán a kereskedelmet értjük. Ugyanígy idetartozik a közös gyártási és a technológiai ismeretek cseréje. A legnagyobb távlatokkal kecsegtető területek a kooperáció terén: a vegyipar, a mezőgazdaság, az erdőgazdálkodás és a fafeldolgozó ipar. Ugyanakkor szerintem a svéd-szovjet kereskedelem összességében egyelőre még nem érte el a kívánatos szintet.“ „A leningrádi út mindig nyereséggel kecsegtet...“ - Számos üzletembernek ez a véleménye. Egyiküknek, J. Reichnek az USA-ból, legutóbbi ittjárta alkalmából sikerült összekötnie a kellemeset a hasznossal. A 87. szőrmeaukción, amelyet a leningrádi Szőrmepalotában bonyolítottak le, kiérdemelte „a nap hőse“ címet.- Bár nem vagyok szőrmekereskedő, hiszen jobbára berendezések eladásával foglalkozom, nem tudtam ellenállni a kísértésnek, és megvettem ezeket a meseszép szőrméket - mondta a szőrmeaukció legkiválóbb cobolyprémeinek boldog tulajdonosa. - 1980-ban, leningrádi üzleti utam időpontja egybeesett a szőrmeaukcióval, s ezt a rendkívüli alkalmat kihasználva a feleségemnek vásároltam párját ritkító cobolyprémet. Visszatértemkor a szűcsök versengtek a megrendelésért. SZELLEMI EXPORT A világ húsz országának cégeivel építettek ki a leningrádi vállalatok licenckap- csolatokat. A szovjet hajóépítés műszaki tapasztalatai iránt különösen Finnországban érdeklődnek. Kuba és Törökország a magas oktánszámú benzin gyártási eljárását vásárolta meg, a szárazkokszol- tás licence Nagy-Britannia, Olaszország, Japán, Románia, Lengyelország, és Panama vállalatainak tulajdonába került. De másfajta licenceket is vásárolnak, a többi között az új hidrogénenergetikai, műanyagkémiai eljárások és az orvosi műszergyártás módszerei iránt mutatkozik érdeklődés. Egyre több megállapodás születik know-how átadására vonatkozóan. Pakisztán számára egy kohászati üzem építési technológiáját adták el, Bolívia az óntartalmú anyagok feldolgozásának módszerét kapta meg, Finnországba a rozskenyér készítésére vonatkozó gyártástechnológiát exportálták knowhow formájában. ...1703-ban a Néva torkolatába befutott az első kereskedelmi hajó, a ,,Jufrau Anna“, árbócán holland nemzeti lobogóval. A hajó révkalauza a városalapító I. Péter orosz cár volt. Napjainkban innen, Leningrádból indul a világ hetven országába a szovjet kereskedelmi flotta sok százezer tonnás rakománya. (Szovjetszkij Export) KÉTSZÁZNYOLCVAN ÉVE KEZDŐDÖTT Termővé tett sivatagok Korunk egyik égető problémája a természet biológiai egyensúlyának megőrzése, illetve helyreállítása. Vajon a sivatagok művelésbe vonása nem vezet-e a kényes egyensúly megbomlásához? A sivatagi területek biológiai szerkezete ugyanis könnyen sebezhető. A körülményekhez alkalmazkodó növényzet lassan növekszik, de annál gyorsabban kipusztítható. Ennek következtében az elszabaduló homok terjeszkedni kezd, s kiirt minden vegetációt. Például a Szahara, Földünk legnagyobb sivataga évente 10-50 kilométeres sebességgel „halad“ déli irányba, s az utóbbi fél évszázad alatt csaknem egymillió négyzetkilométer értékes termőföldet nyelt el. Mindez az emberi beavatkozásnak köszönhető.- A Szahara példáját figyelembe véve talán célszerűbb lenne felhagyni azokkal a kísérletekkel, amelyekkel a sivatagokat termővé akarják tenni, s az ott élő embereket inkább vissza kellene szoktatni a hagyományos nomád állattartásra.- Véleményem szerint ez hibás nézet, anakronizmus — jelenti ki h etárr»-7<-.ttíar* \/lani/imir Borovszkij. - A sivatagokra szükségünk van mint lakóhelyre és mint termőföldre egyaránt. Csakhogy átalakításunkhoz kellő megfontoltsággal és óvatossággal kell hozzálátnunk. Állattartásra alkalmas föld kevés van, ezek területe - a legfrisebb adatok szerint - mindössze 3 milliárd hektár, de ennek csak a felén legelnek állatok. Márcsak ezért sem szabad a sivatagi lakosokat visszakényszeríteni egy régebbi, kényelmetlenebb és elavult életformába.- Földünk lakossága állandóan növekszik, ellátása komoly gondot okoz. Ezért - nézetem szerint - az emberiséget csak az összesen 40 millió négyzetkilométer területű sivatagok menthetik meg. A sivatagokban, mint köztudott, kevés a csapadék, viszont sok a napfény és a meleg. Ezért, ha megoldják vízellátásukat, emberek millióit láthatják el élelemmel. Ezt bizonyítja a szovjet gyakorlat is. Nálunk a sivatagok jelentős nagyságú területet - 2,5 millió négyzet- kilométert - foglalnak el. Művelésbe vonásukat már évtizedekkel ezelőtt megkezdtük. Ma az új öntözési módszerek segítségével intenzív gazdálkodást folytatunk a sivatagokban - minden káros következmény nélkül. Megfékeztük a Karakum és a Kizil-Kum, a két hatalmas sivatagi terület terjeszkedését. Napjainkban, ha elő is fordul helyi elsivatagodás, azt hamar felszámoljuk.- Mint már említettem, a sivatagok művelésbe vonása csakis nagy körültekintéssel, tudományosan megalapozott módszerek felhasználásával indulhat el. Ezért mi komplex tervet dolgoztunk ki, amely figyelembe veszi a sajátosságokat és a lehetőségeket. Ahol végképp nincs más megoldás, ott a sivatagot legelőként hasznosítjuk. Kazahsztánban és a másik négy közép-ázsiai köztársaságban - Kirgiziában, Üzbegisztánban, Tádzsikisztánban, Türkméniában - mintegy 50 millió juhot és kecskét, 15 millió szarvasmarhát és 3 millió lovat tartunk. Az állatállomány egy jelentős része pedig tevékből áll. Az állati termékek önköltsége itt alig egyharmada az országos átlagénak. Csak nálunk tenyésztik a karakult. A világ perzsabundáinak több mint a felét a Szovjetunió adja, s ennek jelentős része a közép-ázsiai köztársaságokból származik.- Az öntözéses gazdálkodásnak köszönhetően a sivatagban termesztett gabonanövények hektáronkénti termésátlaga 50-85 mázsa, ami az adott körülmények között fantasztikus eredmény. De ugyancsak a sivatagos területekről takarítják be a Szovjetunió teljes gyapotmennyiségét, évente több mint 8 millió tonnát. A sivatagokból származik a Szovjetunióban megtermelt étolaj egyötöde, továbbá nagy mennyiségű kender, gyümölcs, zöldség és szőlő is.- A szovjet mezőgazdasági szakemberek többsége híve a sivatagok hasznosításának. A mezőgazdaság és az állattenyésztés felvirágoztatása mellett az ipar fejlesztésére is komplex módon kívánják felhasználni a sivatagokat. Kazahsztán ásványkincsekben gazdag köztársaság, de a kincsek többsége - homok alatt rejtőzik. A feltárásukhoz nagy mennyiségű vízre, tehát csatornázásra van szükség.- A komplex művelésbe vonás egyik legszebb példája Közép-Kazahsztán területe. Ez a vidék hosszú ideig terméketlen, sivár táj volt. Amint megépítették az Irtisz-Karaganda csatornát, amelyben 22 szivattyúállomás emeli meg 400 méterrel magasabb szintre az Irtisz vizét, megkezdődhetett a vidék felvirágzása. A 458 kilométer hosszú csatorna éves hozama több mint 2 milliárd köbméter víz. Ezt az irdatlan vízmennyiséget az épülő érc- és szénkitermelő üzemek, a fémfeldolgozók és a mezőgazdasági kombinátok használják fel. A közeljövőben a csatorna vizével a tervek szerint 2,5 millió hektár legelőt öntözünk rendszeresen.- Mindezzel azt kívántam bizonyítani - fejezi be a beszélgetést Borovszkij professzor -, hogy a sivatagok az emberiség jövőjének kincsei. Ésszerű gazdálkodással a magunk és következő nemzedékek érdekeit szolgálják. Interjú Vlagyimir Borovszkijjal, a Kazah Tudományos Akadémia Talajkutató Intézetének igazgatójával
