Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1983. január-június (16. évfolyam, 1-25. szám)
1983-01-07 / 1. szám
► 1983. I. 7. Sidó Zoltán KÖZÖS FORRÁSBÓL A CSEMADOK céljai és feladatai a XIII. országos közgyűlés után A nemzetiségi kultúra fejlesztése szerves része szocialista államunk és Csehszlovákia Kommunista Pártja politikájának, amely lehetővé teszi a magyar nemzetiségű dolgozók sokoldalú fejlődését, tehát anyanyelven való művelődését is. Hazánk nemzeteinek és nemzetiségeinek testvéri együttélése révén különböző nemzeti kultúrák kerülnek kölcsönhatásba egymással. A szlovák és a cseh kultúra gazdagítja a nemzetiségek kultúráját, a nemzetiségi kultúra pedig újabb értékekkel teszi még tartalmasabbá az egyetemes csehszlovák kultúra tárházát, vagyis ahogyan a rész és az egész dialektikus viszonyokból következik: az internacionális egész növekszik és erősödik saját nemzeti, nemzetiségi összetevőinek terebélyesedé- sével, és viszont. E cikk célja nem lehet a nemzetiségi kultúra minden összetevőjének értékelése, ezért a magyar nyelvű könyvek, hírlapok és folyóiratok kiadásával, a színházzal, a rádióval és a televízióval kapcsolatos kérdések nem képezhetik tárgyát. Ám teljes mellőzésük egyoldalúsághoz vezetne a CSEMADOK XIII. országos közgyűlése utáni célok és feladatok vázolásakor, ezért néhány fontos adatot felsorolunk az irodalomról, a tömegtájékoztató eszközökről és a művészetről, mint a nemzetek és nemzetiségek kultúrájának egymást kölcsönösen gazdagító formáiról és módjairól. E tekintetben az első hely az irodalomé. A szlovák, illetve cseh Írók és költők műveinek magyar nyelvre való fordítása, valamint a csehszlovákiai magyar irodalom szlovák és cseh nyelven való tolmácsolása konkrét bizonyítékai a kultúrák kölcsönös közeledésének és gazdagodásának. A bratislavai Madách könyvkiadó megalakulása, 1969 óta a szlovák és a cseh irodalomból magyar nyelven 261 művet adott ki, ami az összesen kiadott 556 alkotásnak 46,9 százaléka. A szlovák könyvkiadók évente 20-22 magyar szerző müvét adják ki; csehszlovákiai magyar szerzőktől mintegy 20 könyv jelent meg szlovák nyelven napjainkig. A kulturális értékek cseréjével kapcsolatban meg kell említeni a hírlapokat és a folyóiratokat is, hiszen a járási és üzemi lapokon kívül 19 hírlap és folyóirat jelenik meg nálunk magyar nyelven, közel 450 000 példányszámban. Az irodalom és az újságírás mellett a hazai magyar kultúra fejlesztéséhez hozzájárul a komáromi (Komárno) Magyar Területi Színház és kassai (Kosice) Thália Színpada, amelyek 1953, illetve 1969 óta összesen 214 darabot mutattak be, köztük 38-at szlovák és cseh szerzőktől. A Csehszlovák Rádió, melynek magyar nyelvű adása (hetente 35 óra) nagy népszerűségnek örvend főleg a fiatalok körében, szintén jelentős részt vállal a kultúra nemzetközivé tételéből. lovákiában a nemzetiségi kultúra fejlesztéséről kulturális és népművelési intézmények gondoskodnak, emellett azonban a nemzetiségek kulturális szövetségeinek is sajátos szerepük van. A sajátosság abból ered, hogy Szlovákiának csak azon területein tevékenykednek, ahol az adott nemzetiség él, a nemzeti bizottságok irányítása alatt állnak, ugyanakkor tagsági alappal rendelkeznek. Tudatosítani kell továbbá azt is, hogy nemcsak a nemzetiségi kulturális szövetség van sajátos helyzetben a kulturális intézmények hierarchiájában, hanem a szövetség munkaköre, a nemzetiségi kultúra is. A csehszlovákiai magyar kultúra nyelvében és hagyományaiban eltér hazánk többi nemzetének kultúrájától, ugyanakkor velük közös forrásból táplálkozik, szerves részeként a társadalmi felépítménynek, a csehszlovákiai szocialista kultúrának. A Csehszlovákiái Magyar Dolgozók Kulturális Szövetsége 1949-ben jött létre, a munkásosztály februári győzelme után. összhangban a CSKP és a szocialista állam nemzetiségi politikájával - amely a nemzetiségek egyenjogúságának elvéből indul ki -, a CSEMADOK feladatának tartja az állami szervekkel és más szervezetekkel együttműködve elősegíteni a kulturális élet felvirágoztatását, a csehszlovákiai magyar nemzetiségi kultúra jellegzetes vonásainak fejlesztését, valamint a lakosság szocialista hazafiságra, proletár nemzetköziségre való nevelését, és a testvéri együttélés szellemében hazánk nemzetei és nemzetiségei egységének megszilárdítását. A Szövetség célja tehát az, hogy a kulturális-nevelő tevékenység különféle formáival, eszközeivel és módszereivel támogassa a lakosság körében a CSKP és a szocialista állam politikáját, segítsen annak megvalósításában. E céllal a szövetség megalakulásakor elsősorban a kommunisták azonosultak, akiknek a múlt osztályszempontú értékelése és szebb jövőbe vetett hite Február után elősegítette az új nemzetiségi kulturális élet szilárd megalapozását. Kommunisták álltak a csehszlovákiai magyar nemzetiségű lakosok kulturális szervezetének bölcsőjénél, s többek közt Egri Viktor, Fábry István, Furinda Rudolf, Hriech János, Hübsch Sámuel, Lórincz Gyula - a CSEMADOK KB első elnöke -, Poszpis József, Rácz Olivér és mások. Az alapitó tagokat Major István szavai buzdították, aki az SZLKP KB nevében köszöntötte a CSEMADOK alakuló közgyűlését. ...,.Ebben az országban csak annak van joga bízni a jobb jövőben, aki dolgozik, és a kultúrjavakhoz is csak annak legyen joga, aki szíwel-lélekkel kapcsolódik bele az új szocialista társadalom építésébe. Nehéz feladat előtt állunk, kedves barátaim. Nem lesz könnyű kigyomlálni az emberek agyából az évszázadokon át beléjük plántált maradi világszemlélet csökevényeit. Nem lesz könnyű megküzdeni a múlt gyakran vissza-visszatéró politikai és szellerflf' kísértéseivel. Ám azért vagyunk itt mi, régi és új harcosai az új világrendnek, hogy megküzdjünk és legyőzzük őket.“ Major elvtárs szavai ma is időszerűek és ihletőek, mind a párt vezető szerepének a szövetségben való bebiztosításában, mind pedig a kulturális-nevelő tevékenységben. A.szövetség életében fontos esemény az ötévenként összehívott országos közgyűlés. A CSEMADOK XIII. országos közgyűlése értékelte a munkát, amelyet a Szövetség az 1977-82-es években végzett és kitűzte a további feladatokat. Az elfogadott határozat - amely a CSKP XVI. és az SZLKP kongresszusának, valamint a CSKP KB-nak és az SZLKP KB-nak az ideológiai kérdésekre vonatkozó határozataiból indul ki - hangsúlyt helyez a munka színvonalának emelésére, különös tekintettel a CSEMADOK helyi szervezeteinek munkájára. Az SZSZK területén jelenleg 512 CSEMADOK helyi szervezet működik összesen mintegy 80 000 taggal, tehát abban a 15 járásban, ahol Szövetségünk dolgozik és 555 000 magyar nemzetiségű lakos él, 14 százalékos a szervezettség. A tagsági alap számszerű kifejezése mellett az aktivitást tanúsítja az a tény is, hogy az elmúlt ötéves időszakban a helyi szervezetek több mint 4000 politikai-társadalmi akciót, közel 6000 művelődési és mintegy 2000 irodalmi rendezvényt bonyolítottak le, az amatőr • művészeti csoportok pedig 4700 fellépést. Közreműködött közel 250 énekkar és éneklőcsoport, 150 színjátszó- és esztrádegyüttes, 120 felnőtt tánc- és folklórcsoport, valamint több mint 200 gyermek és ifjúsági amatőr művészeti csoport, a művelődés és rievelés terén pedig sok-sok előadó. Igaz, ezek csak mennyiségi mutatók, ám a gyakoriság meghatározott körülmények között feltétele a minőségnek, a kölcsönös viszonyok dialektikája értelmében. Kiváló színvonalat ér el a Csehszlovákiai Magyar Tanítók Központi Énekkara, amely sikeresen képviselte hazánkat külföldön is, akárcsak a Szőttes népművészeti csoport, valamint a CSEMADOK érsekújvári (Nővé Zámky) helyi szervezetének társastánc klubja, a kassai Szép Szó Ifjúsági Színpad - számos külföldi fesztiváldíjjal - és mások. B ár a Bratislavai Népművelési Intézet rendszeresen foglalkozik a tánc- és színjátszócsoportok vezetőinek szakmai képzésével, a CSEMADOK szervei is a szakemberek segítőkészségének maximális kihasználására törekszenek. A szlovákiai kultúra központi irányító szerve - az SZSZK Kulturális Minisztériuma - által biztosított a CSEMADOK KB színvonalas tevékenysége, de a nemzeti bizottságoknak és a művelődési intézményeiknek a jövőben sokoldalúbban kellene segíteniük a nemzetiségi kultúra fejlesztését. Ennek alapját jelenthetnék a kulturális-nevelő munka egységes tervei, az ingyenes helyiséghasználat lehetősége a kulturális szövetség számára (ha nem bevételes rendezvényről van szó), a járási és kerületi módszertani központok dolgozóinak rendszeres találkozása a CSEMADOK járási bizottságainak titkáraival, a nemzetiségi kultúra rendszeres értékelése a hnb, a jnb és a knb tanácsaiban a szövetség illetékes tisztségviselőinek jelenlétében, anyagi támogatás a csoportoknak a működési területükön levő üzemektől főleg akkor, ha ezek a csoportok az említett üzemek dolgozói részére műsort adnak. Az üzemekkel és társadalmi szervezetekkel való együttműködés s a tevékenységnek nemzeti bizottságok általi rendszeres irányítása és értékelése a szövetség helyi szervezeteinek munkájában mutatkozó hiányosságok és hibák megszüntetését segítenék elő. Természetesen csupán az együttműködésre való kölcsönös törekvés és az egységes fellépés vezet a kívánatos eredményekhez. Ezt a nyíltságot, és a településeink kulturális tevékenységében szükséges integrációért kifejtett igyekezetei jellemzik többek között a már megkötött vagy a közeljövőben megkötendő együttműködési szerződések a SZISZ Szlovákiai Központi Bizottsága, a Népművelési Intézet, a Szövetkezeti Földművesek Szövetségének Központi Bizottsága, a Szlovákiai Nószövetség Központi Bizottsága és a CSEMADOK Központi Bizottsága között. A szerződések gyakorlati megvalósítása megszünteti egyebek között a helyenként még meglévő nemzetiségi elszigeteltséget, és megteremti nemcsak a nemzetiségi, hanem általában az egész kultúra színvonalának további emelkedése szempontjából nélkülözhetetlen együttműködést. Az SZSZK Kulturális Minisztériuma a CSEMADOK KB-t bizta meg, hogy rendezze meg a magyar nemzetiségi amatőr művészeti csoportjainak központi seregszemléjét. Komáromban, Jókai Mór szülővárosában az idén immár 20. alkalommal találkoznak a legjobb vers- és prózamondók, a legsikeresebb amatőr színjátszócsoportok és kis- színpadok. Gombaszög 1961-ben vált a csehszlovákiai magyar dolgozók kulturális ünnepségének színhelyévé, addig a táncosokat, a zenészeket és énekeseket Losoncon (Lucenec), Zselizen, Érsekújváron és Kosúton látták vendégül. Gombaszög - a burzsoá köztársaság baloldali szemléletű magyar fiataljainak egykori találkozóhelye - és a rozsnyói (Roznava) járás - a munkásság forradalmi megnyilvánulásainak gyakori kiindulópontja lesz a 28. ünnepély színhelye annak az ünnepélynek, amelyen minden alkalommal 600-700 szereplő lép fel 20-30 000 néző előtt. Az ünnepség jelentőségét növeli, hogy rendszeresen részt vesz rajta a párt- és kormányszervek küldöttsége is. A CSEMADOK KB fokozatosan ésszerűsíti a rendezvények szerkezetét és periodicitását, biztosítja a legjobb együttesek részvételét az országos fesztiválokon és rendszeresen vendégül lát rajtuk szlovák és ukrán együtteseket. így a kulturális ünnepélyek és versenyek nemcsak a nemzetiségi kultúra szemléi, hanem hazánk nemzetei és nemzetiségei testvériségének és további közeledésének jelképei is. A nemzetek és nemzetiségek kultúrájának összehasonlításához és közeledéséhez - amely megszünteti a nem kívánt elszigeteltséget és e társadalmi jelenség lebecsülésére való egyedi törekvéseket - hozzájárul a bratislavai televízió rendszeres adása a kulturális ünnepségekről és a nemzetiségi kulturális szövetségek rendezvényeiről, valamint a hírlapokban és folyóiratokban megjelentetett cikkek és riportok is. A CSEMADOK a XIII. országos közgyűlés után maximális igyekezetét fejt ki, hogy teljesítse a kultúrák közeledése terén a párt XVI. kongresszusának határozatait, amelyeket az említett kongresszuson Jozef Lenárt elvtárs, az SZLKP KB első titkára így fogalmazott meg^,,Nemzeteink és nemzetiségeink fejlesztése és közelédése, ez ugyanannak az éremnek a két oldala, tehát kölcsönösen függnek egymástól és szervesen hatnak egymásra. így értelmezi a párt a jelenlegi időszakban a nemzetiségi viszonyok dialektikáját. Ezért fontos, hogy nemzeteink lehetőségeinek fejlesztésével egyidejűleg elmélyítsük életünk minden szakaszán az internadonalizálás folyamatait is Szlovákiában ebből a szemszögből látjuk és így is kell látnunk nekünk, párt és állami szerveknek, kormánynak és a Szlovák Nemzeti Tanácsnak az új igényeket, a kor új követelményeit, azokat a szempontokat, amelyek közösek az egységes csehszlovák gazdaság, valamint a szociális, állami-politikai és kulturális terület számára is.“ * A CSKP XVI. kongresszusának és az SZLKP kongresz- szusának dokumentumai hangsúlyozzák a kultúra szerepét a dolgozók életszínvonalának rendszeres növelésében, nagy jelentőséget tulajdonítanak szocialista kultúránknak az internacionalista feladatai teljesítésében. E zért összpontosul a szövetség figyelme a társadalmi- nevelő szerep további megerősítésére, a csehszlovák államiság hangsúlyozására, a nemzetiségi kulturális értékek megőrzésére, közvetítésére és cseréjére, s emellett az eszmei-esztétikai követelményeket úgy érvényesítjük, hogy azok tagságunk szocialista arculatának kialakításában, a proletár nemzetköziségre és a szocialista hazafiságra való nevelésben hathatós eszközzé váljanak. (Gyökeres György felv.) Pillanatkép Gombaszögról
