Új Szó, 1983. december (36. évfolyam, 284-309. szám)

1983-12-14 / 295. szám, szerda

ÚJ SZÓ 5 1983. XII. 14. Túl a hullámvölgyön Év vége előtt az érsekújvári (Nové Zámky) Elektrosvitben Év végi hajrá - mi tagadás, november-decemberben sok vállalatunk munkájára jellemző. Az értékelésekig ugyan nem sok idő van hátra, gyakran mégis ilyenkor akarják behozni a lemaradást, szépíteni az eredményeket. Néhol viszont már terven felül készülnek a termékek. De vajon mi történik az érsekújvári Elektrosvitben pár nappal az év vége előtt? Vajon milyen eredményekkel zárja a vállalat az idei évet. Ilyen és hasonló kérdéseket tettem fel a gyár néhány munkásának és vezető dolgozójának.- Ne is kérdezze, hogyan áll a gyár, milyenek a körülmények- mondja Milan Konečný, a fojtó­tekercs-szerelő műhely vezetője- Azt hiszem a tervet teljesítjük, de azt senki sem kérdezi, hogyan, milyen áron. Nézze, elég magasak a teljesítménynormák, kevés a munkás, közülük is több gyakran igazolatlanul hiányzik. Meg aztán a gépek is eléggé elavultak már. Hogy reális-e a terv? Azt nehéz megmondani. Mint mondtam, nem általánosítható, mert csupán a részlegünkről beszéltem. A következő állomás a lámpa- szereló-rpühely.- Tizennégy éve dolgozom az Elektrosvitben - emlékezik Gábor Mária, aki a lámpákat ellenőrzi.- Amit most csinálok, nem nehéz, de érdekes munka. Teljesítmény­normában dolgozunk, és bizony iparkodni kell, ha az előírt darab­számot össze akarjuk szerelni és ellenőrizni. Ha nincs anyaghiány, akkor nem is tűnik olyan szigorú­nak ez a norma. Meg hát, most már nagyobb kedvvel dolgozunk, mint két éve. Akkor csak gyártot­tuk a lámpákat - még túlóráztunk is - eladni meg nem tudtuk. Már tele voltak a raktárak, a műhelyek- az összeszerelni valót sem tud­tuk elhelyezni még az udvarra is jutott belőlük. Most meg nem győzzük, annyi a megrendelés.-Azt, hogy jó ideig raktárra gyártottunk, a munkások nem érez­ték meg a pénztárcájukon - egé­szíti ki Chudánik Mária müszakve- zetó. - A vezető dolgozók viszont másfél évig nem kaptak prémiu­mot. 1981 óta, persze, sokat vál­toztak a körülmények, sokkal jobb a hangulat a gyárban.-1981 - szinte titokzatosan hangzott el minden megkérdezett ajkáról. Mi történt akkor?- Nem volt megfelelő a piacku­tatás - magyarázza Štefan Meli- charek, termelési igazgatóhelyet­tes. - Szinte iskolapéldája voltunk a gyártó és a piac rossz kapcsola­tának. A gyár kínálata - a válasz­ték és a mennyiség szempontjából- nagyban különbözött a termékek iránti kereslettől. így aztán az évet óriási hiánnyal zárta a vállalat. A megfelelő intézkedéseknek kö­szönhető, hogy mindez már sze­rencsére a múlté. S hogy közülük csak néhányat említsek: változá­sokra került sor a gyártási prog­ramban, leállítottuk a folyékony fű­tőanyagokkal működő kályhák és villamytúzhelyek gyártását, he­lyettük tavaly hütőszekrény-vil- lanymotorokat kezdtünk gyártani; az idén szeptembertől a napkol­lektorok is bekerültek a gyártási programba. Az ideiglenesen leállí­tott hűtőszekrény-gyártás újra be­indult, még az NSZK-nak is szállí­tunk. Gyárunkból légkondicionáló berendezések, utcai világítótes­tek, valamint bányák számára ké­szült lámpák is kerülnek piacra.-1981 óta néhány nap híján már két esztendő telt el. Hogyan zárja a vállalat az idei évet?- Az 1981-ben elkövetett hibák, tévedések „sebhelyeit“ még ma is magunkon hordozzuk. Mégis örömmel mondhatom, hogy most már kedvezően alakulnak a viszo­nyok a gyárban. Tavaly az előírt 8 mutatónak csupán a felét sike­rült teljesíteni, az idén viszont - ha nem lesz nagyobb termeléskiesés- mindet teljesítjük. Az 1983-ra előírt tervfeladatok 995 millió koro­nát tettek ki. A gyártási program szerkezeti változása következté­ben az árutermelés évi értéke va­lamivel 1 milliárd korona fölé emelkedett. Az eltelt tizenegy hó­nap eredményeiből ítélve még ta­lán túl is teljesítjük a tervet. Bár a számok csupán jó eredményről tanúskodnak, sok nehézséggel kellett megküzdenünk. A legna­gyobb gondot a munkaerőhiány és az anyagellátás okozza. Véget ért már az az időszak, amikor a kör­nyék lakossága - ha gyárban akart dolgozni - csak az Elektro- svitbe mehetett. Az utóbbi időben több új gyár épült fel, melyek el­szippantották munkásainkat. S az átlagkereset szempontjából bi­zony nem tartozunk az élvonalba.- Az anyagellátási gondok gyö­kerei még 1981 -be nyúlnak vissza- folytatja az igzagatóhelyettes.- Akkor ugyanis a készletek jóval meghaladták az előírt normatívá­kat. Ahhoz, hogy a határmennyi­séget be tudjuk tartani, a készlete­ket csökkenteni kellett, ami idő­szakos anyaghiánnyal jár. De hát ez a mi hibánk. Gyakoriak viszont az olyan esetek is, amikor a ve­lünk együttműködő vállalatok nem szállítják a kért anyagokat.- Az említett gondok, nehézsé­gek részben a vállalat vezetősé­gének hibájából, részben külső okok miatt keletkeznek. Vélemé­nye szerint hogyan oszlik meg ez az arány?- Megítélésem szerint a hiá­nyosságok 60 százaléka külső okokból ered. A maradék negyven pedig a vállalat vezetőségének „számlájára“ írható.- Negyven százalék saját hibá­ból - nem sok ez egy kicsit?- Hát ahogy vesszük. Ha nincs 1981, akkor sok. Nézze, hogy a hullámvölgyből kikerüljünk, sok mindenen változtattunk. így nem csoda, ha valami felett elsiklott a vezetőség figyelme. Minden­esetre a legnagyobb tartalékaink a készletgazdálkodásban vannak. Feltérképeztük már a bel- és kül­kereskedelem várható igényeit is, de ezek az adatok korántsem pon­tosak, hiszen partnereink gyártási programjában is állhat be válto­zás, s máris felborul a mérleg. A nehézségek ellenére is nagyon bízunk a jövőben. Tanultunk a múltból, és minden tőlünk telhe­tőt megteszünk azért, hogy a fo­gyatékosságokat kiküszöböljük és a tervfeladatokat teljesítsük. Egy vállalat - sok gonddal az év vége előtt. S ami a hibák ellenére is dicséretre méltó: nem álltak meg a bírálatnál és az önbírálat­nál. Minden erejükkel bizonyítani akarják életképességüket, s úgy tűnik, nem eredménytelenül. KOVÁCS EDIT Jó étvágyat! - a vonaton A csehszlovák s a magyar vas­utak együttmüködése immár nagy hagyományokra tekint visz- sza. Gondoljunk csak a határállo­mások árucsereforgalmára; Pár­kány (Štúrovo), Komárom (Ko­márno), Rajka-Oroszvár (Rusov- ce) hosszú évek óta jelentős sze­repet játszik a két ország közti tranzitszállítások zökkenőmentes lebonyol ításában. Néhány héttel ezelőtt tovább mélyült a Csehszlovák és a Ma­gyar Államvasutak közti barátság. Az 580 és az 581 -es számú, Brati- slava-Zvolen-Kassa (Košice) kö­zött közlekedő gyorsvonat utasai bizonyára nem kis meglepetéssel vették tudomásul, hogy éhségüket és szomjukat néhány napig egy korszerűen berendezett MAV-ét- kezókocsiban olthatják. Idén ugyanis először rendezték meg a magyar konyha hetét a cseh­szlovák vasúton. A szokatlan, de ötletes rendezvényt dr. Sebes Miklós, az Utasellátó vezérigazga­tója nyitotta meg. Ót idézzük az alábbiakban.- Hasonló rendezvényre ez idáig még egyszer sem került sor, ennek ellenére mégis minden úgy ment, mint a karikacsapás. Öröm­mel tölt el, hogy ezzel is közvetle­nebbé tettük a két ország baráti viszonyát, s a csehszlovák uta­soknak magyar ételkülönlegessé­geket és péksüteményeket tálal­hattunk fel. A finom falatokat Vra­bec Mihály szakácsmester készí­tette, akit otthon is dicsérnek a vendégek. Az ételek feltálalásá­Sebes Miklós (balról) és Ján Vlčík, a rendezvény megnyitói (Milan Macura felvétele) ban Szalai Mihály, Kovasitz Antal és Ábel Antal is kivette a részét, akik azért is mindent megtettek, hogy az utasok esztétikus környe­zetben, kellemesen töltsék utazá­sukat. A beszélgetést ezek után Ján Vlčíkkal, a Csehszlovák Vasutak bratislavai üzemének igazgatójá­val folytatjuk, aki ezekben a na­pokban utazik Budapestre, hogy ünnepélyes keretek között nyissa meg a csehszlovák konyha hetét.- Remélem, a Budapest-Nyír- egyháza-Budapest útszakasz utasai is elégedettek lesznek, hi­szen d hagyományos ételek és frissítők mellett például a brindzás galuska és az Arany fácán sör is szerepel az étlapon. A kétnyelvű étlap mellett propagációs anyago­kat is osztunk majd hazánk szép­ségeiről. Mindebből, gondolom, az is kiderül, hogy most nem a nyere­ség érdekel bennünket, hanem a baráti kapcsolatok bővítése. Hi­szem, hogy a jövőben rendszeres­sé válnak majd az ilyen és hasonló rendezvények, és mindkét ország­ban elterjed majd a szomszéd szakácsmüvészetének jó híre. FRANTIŠEK RISZDORFER A párt bölcsőjénél állt Karel Kreibich születésének századik évfordulója 1883. december 14-én - száz éve - született Karel Kreibich, aki vezető helyet fog­lal el kommunista és forradalmi munkásmozgalmunk szemé­lyiségei, kommunista pártunk alapítói között. Ceská Lípa környékén, Cvi- kovban született. Munkáscsa­ládból származott. Viszonylag korán megismerkedett Marx és Engels műveivel s e tanítás ereje és igazsága teljesen le­nyűgözte ót. Amikor 19 éves korában belépett a szociálde­mokrata pártba, azzal az elha­tározással cselekedett így, hogy terjeszteni fogja a mar­xizmus igazát a munkások kö­zött. Tanította őket, és maga is tanult tőlük. 1911 -ben a libere- ci Vorwärts napilap főszer­kesztőjeként e lap hasábjain már olyan tapasztalt és öntu­datos forradalmárként lépett fel, aki a marxizmus eszméit egybekapcsolta a munkás- mozgalom gyakorlati követel­ményeivel és szükségleteivel. A szociáldemokrácián belül a baloldali nézetek felé hajlott, később jelentős befolyást gya­korolt az ún. libereci baloldal tevékenységére, amely a bécsi szociáldemokrata vezetőség ellenzéke lett. A szociáldemok­rata vezetők politikájával 1914-ben került szembe, ami­kor a kevés olyan ausztriai szociáldemokrata egyikeként lép fel, akik nyilvánosan ellen­zik a világháború kirobban­tását. Az első világháború, az 1917. évi oroszországi forra­dalmak és az 1918 novemberi németországi forradalom mély hatást gyakoroltak Kreibich to­vábbi politikai fejlődésére. Poli­tikai érettségét 1920-1921 - ben, abban az időszakban bi­zonyította, amikor megszüle­tett Csehszlovákia Kommunis­ta Pártja. A CSKP egyesítő kongre- szusán, 1921-ben ezeket mondta: „Attól a perctől kezd­ve, hogy ez a kongresszus be­fejeződik, ebben az államban az első és az egyedüli nemzet­közi párt leszünk. Elsők le­szünk ebben az államban, akiknek sikerült átlépni a nem­zetiségi korlátokon. Ez azt je­lenti, hogy megvalósítjuk a tö­megek elemi kívánságát: azt a kívánságot, amely a töme­gekben annyira erős, hogy a szociáldemokrata pártok is kénytelenek voltak engedmé­nyeket tenni e kívánságnak gesztusok, frázisok és kijelen­tések formájában. Csakhogy mi a tömegeknek ezt a kíván­ságát megvalósítjuk, ami a szociáldemokrata pártoknak sohasem sikerül, mert soha­sem szabadulnak meg oppor­tunizmusuktól és opportunista nacionalizmusuktól; mert ha megszabadulnának tőle, akkor már nem lennének szociálde­mokraták, hanem kommunis­tákká válnának...“ Karel Kreibich Bohumír Šmeralhoz hasonlóan arra tö­rekedett, hogy a kommunista párt fokozatosan tömegpárttá váljon. Részletkérdésekben gyakran eltért az álláspontjuk. Ez főként eltérő egyéniségük­ből adódott: míg Smeral nyu­godt, türelmes és megfontolt, addig Kreibich harciasabb ter­mészetű volt, szíve állandóan forrott, és sokszor türelmetlen is volt. Forradalmi lendülete, az egységes és internacionalista Csehszlovákia Kommunista Pártja létrehozására tett erőfe­szítései azonban forradalmi mozgalmunk élenjáró szemé­lyiségei közé emelték. Karel Kreibich sok éven át jelentős tisztségeket töltött be a kommunista pártban és a Kommunista Internacionálé- ban. Több éven át Moszkvá­ban tevékenykedett: a Kom­munista Internacionálé folyó­irat szerkesztőségében dolgo­zott, és Lenin műveinek német kiadását szerkesztette. Csehszlovákiában való ha­zatérése után akciókat szerve­zett a munkanélküliség ellen, aktívan részt vett a henleinis- ták és a fasizmus elleni harcban. A munkásosztály és a kom­munista párt ügyét a parla­mentben is védelmezte, amelynek 1920-tól 1925-ig képviselője volt. A második világháború után 1950 és 1952 között Karel Krei­bich hazánk szovjetunióbeli nagykövetének tisztségét töl­tötte be. Számos elméleti munkát és visszaemlékezést publikált, fő­ként a forradalmi munkásmoz­galom történetéről. 1966. augusztus 3-án hunyt el. Még mindig időszerű az, amit 1957-ben a német fasiz­musról szóló tanulmányában írt: „Különösen ma, amikor egyes országokban ismét fel­emeli fejét a neofasizmus, ami­kor a hadak élére Hitler volt tábornokait állítják, nemcsak hogy meg kell ismerkedni a fa­sizmus történetével, és meg kell mutatni embertelen, besti­ális arculatát, hanem erről a problémáról széleskörűen vi­tatkozni is kell, s le kell vonni a múltból a tanulságot a nem­zetközi munkásmozgalom által a békéért, az új háború előké­születei ellen ma vívott harcra nézve". MARIE BOUDOVÁ A MEZŐGAZDASÁG SIKERES EVE Közép-Szlovákia mezőgazda- sági nagyüzemei az idén 53 469 tonna gabonával takarítottak be többet a tervezettnél, ami jelentő­sen javít az öt évre szóló gabona­termelési program első két esz­tendejének negatív mérlegén A rendkívüli szárázság viszont kedvezőtlenül hatott egyes olajnö­vények, a burgonya, a cukorrépa és a zöldségfélék termesztési eredményeire. A tervezettnél ki­sebb hozamok azonban csak a ki­vitelt korlátozzák, s nem veszé­lyeztetik a lakosság ellátását. A fi­gyelem középpontjába került ta­karmánytermesztés terén már bo­nyolultabb a helyzet, s noha a ré­tekről négy, a szántóföldekről pe­dig hét tonnán felüli átlagtermést nyertek a gazdaságok, nem sike­rült az egy számosállatra tervezett 2,8 tonna téli takarmányt előállíta­ni. Ennek oka, hogy a vágóállatok felvásárlása nem az elképzelé­seknek megfelelően alakult, s je­lenleg a tervezettnél jóval na­gyobb a kerület földművesszövet­kezeteiben és állami gazdaságai­ban a szarvasmarha- és juhállo­mány. Az állattenyésztés idei eredmé­nyeire mindez még nem hatott kedvezőtlenül, s minden feltétel adott, hogy az évi feladatokat tő­kehúsból 3000, baromfihúsból pe­dig 200 tonnával túlteljesítik. A tej- és a tojás termelési feladatok túl­teljesítése is reálisnak látszik. Nem ilyen kedvező viszont a fel­dolgozó, - mindenekelőtt a tej-, a hús- és a konzervipar helyzete; ezek ugyan túlteljesítik a mennyi­ségi mutatókat, a megfelelő vá­lasztékkal és a jó minőséggel azonban a vásárlóközönség adó­sai maradtak. Különösen a tej és a húsipartól hiányolták a fogyasz­tók az új termékeket. A jövő évi tervfeladatok igé­nyességére jellemző, hogy a föld­művesszövetkezetek, az állami gazdaságok és a társulások 2,9 százalékos termelésnövelését irá­nyozza elő. Az ideihez viszonyítva többek között 3,3 százalékkal kell növelni a gabona, 22 százalékkal a hús, s 7,3 százalékkal az olajnö­vények termelését. E feladatok teljesítésének kedvező feltételeit a kerület nagyüzemei az őszi munkák elvégzésével már megte­remtették.-h. a-

Next

/
Thumbnails
Contents