Új Szó, 1983. december (36. évfolyam, 284-309. szám)
1983-12-14 / 295. szám, szerda
ÚJ SZÓ 5 1983. XII. 14. Túl a hullámvölgyön Év vége előtt az érsekújvári (Nové Zámky) Elektrosvitben Év végi hajrá - mi tagadás, november-decemberben sok vállalatunk munkájára jellemző. Az értékelésekig ugyan nem sok idő van hátra, gyakran mégis ilyenkor akarják behozni a lemaradást, szépíteni az eredményeket. Néhol viszont már terven felül készülnek a termékek. De vajon mi történik az érsekújvári Elektrosvitben pár nappal az év vége előtt? Vajon milyen eredményekkel zárja a vállalat az idei évet. Ilyen és hasonló kérdéseket tettem fel a gyár néhány munkásának és vezető dolgozójának.- Ne is kérdezze, hogyan áll a gyár, milyenek a körülmények- mondja Milan Konečný, a fojtótekercs-szerelő műhely vezetője- Azt hiszem a tervet teljesítjük, de azt senki sem kérdezi, hogyan, milyen áron. Nézze, elég magasak a teljesítménynormák, kevés a munkás, közülük is több gyakran igazolatlanul hiányzik. Meg aztán a gépek is eléggé elavultak már. Hogy reális-e a terv? Azt nehéz megmondani. Mint mondtam, nem általánosítható, mert csupán a részlegünkről beszéltem. A következő állomás a lámpa- szereló-rpühely.- Tizennégy éve dolgozom az Elektrosvitben - emlékezik Gábor Mária, aki a lámpákat ellenőrzi.- Amit most csinálok, nem nehéz, de érdekes munka. Teljesítménynormában dolgozunk, és bizony iparkodni kell, ha az előírt darabszámot össze akarjuk szerelni és ellenőrizni. Ha nincs anyaghiány, akkor nem is tűnik olyan szigorúnak ez a norma. Meg hát, most már nagyobb kedvvel dolgozunk, mint két éve. Akkor csak gyártottuk a lámpákat - még túlóráztunk is - eladni meg nem tudtuk. Már tele voltak a raktárak, a műhelyek- az összeszerelni valót sem tudtuk elhelyezni még az udvarra is jutott belőlük. Most meg nem győzzük, annyi a megrendelés.-Azt, hogy jó ideig raktárra gyártottunk, a munkások nem érezték meg a pénztárcájukon - egészíti ki Chudánik Mária müszakve- zetó. - A vezető dolgozók viszont másfél évig nem kaptak prémiumot. 1981 óta, persze, sokat változtak a körülmények, sokkal jobb a hangulat a gyárban.-1981 - szinte titokzatosan hangzott el minden megkérdezett ajkáról. Mi történt akkor?- Nem volt megfelelő a piackutatás - magyarázza Štefan Meli- charek, termelési igazgatóhelyettes. - Szinte iskolapéldája voltunk a gyártó és a piac rossz kapcsolatának. A gyár kínálata - a választék és a mennyiség szempontjából- nagyban különbözött a termékek iránti kereslettől. így aztán az évet óriási hiánnyal zárta a vállalat. A megfelelő intézkedéseknek köszönhető, hogy mindez már szerencsére a múlté. S hogy közülük csak néhányat említsek: változásokra került sor a gyártási programban, leállítottuk a folyékony fűtőanyagokkal működő kályhák és villamytúzhelyek gyártását, helyettük tavaly hütőszekrény-vil- lanymotorokat kezdtünk gyártani; az idén szeptembertől a napkollektorok is bekerültek a gyártási programba. Az ideiglenesen leállított hűtőszekrény-gyártás újra beindult, még az NSZK-nak is szállítunk. Gyárunkból légkondicionáló berendezések, utcai világítótestek, valamint bányák számára készült lámpák is kerülnek piacra.-1981 óta néhány nap híján már két esztendő telt el. Hogyan zárja a vállalat az idei évet?- Az 1981-ben elkövetett hibák, tévedések „sebhelyeit“ még ma is magunkon hordozzuk. Mégis örömmel mondhatom, hogy most már kedvezően alakulnak a viszonyok a gyárban. Tavaly az előírt 8 mutatónak csupán a felét sikerült teljesíteni, az idén viszont - ha nem lesz nagyobb termeléskiesés- mindet teljesítjük. Az 1983-ra előírt tervfeladatok 995 millió koronát tettek ki. A gyártási program szerkezeti változása következtében az árutermelés évi értéke valamivel 1 milliárd korona fölé emelkedett. Az eltelt tizenegy hónap eredményeiből ítélve még talán túl is teljesítjük a tervet. Bár a számok csupán jó eredményről tanúskodnak, sok nehézséggel kellett megküzdenünk. A legnagyobb gondot a munkaerőhiány és az anyagellátás okozza. Véget ért már az az időszak, amikor a környék lakossága - ha gyárban akart dolgozni - csak az Elektro- svitbe mehetett. Az utóbbi időben több új gyár épült fel, melyek elszippantották munkásainkat. S az átlagkereset szempontjából bizony nem tartozunk az élvonalba.- Az anyagellátási gondok gyökerei még 1981 -be nyúlnak vissza- folytatja az igzagatóhelyettes.- Akkor ugyanis a készletek jóval meghaladták az előírt normatívákat. Ahhoz, hogy a határmennyiséget be tudjuk tartani, a készleteket csökkenteni kellett, ami időszakos anyaghiánnyal jár. De hát ez a mi hibánk. Gyakoriak viszont az olyan esetek is, amikor a velünk együttműködő vállalatok nem szállítják a kért anyagokat.- Az említett gondok, nehézségek részben a vállalat vezetőségének hibájából, részben külső okok miatt keletkeznek. Véleménye szerint hogyan oszlik meg ez az arány?- Megítélésem szerint a hiányosságok 60 százaléka külső okokból ered. A maradék negyven pedig a vállalat vezetőségének „számlájára“ írható.- Negyven százalék saját hibából - nem sok ez egy kicsit?- Hát ahogy vesszük. Ha nincs 1981, akkor sok. Nézze, hogy a hullámvölgyből kikerüljünk, sok mindenen változtattunk. így nem csoda, ha valami felett elsiklott a vezetőség figyelme. Mindenesetre a legnagyobb tartalékaink a készletgazdálkodásban vannak. Feltérképeztük már a bel- és külkereskedelem várható igényeit is, de ezek az adatok korántsem pontosak, hiszen partnereink gyártási programjában is állhat be változás, s máris felborul a mérleg. A nehézségek ellenére is nagyon bízunk a jövőben. Tanultunk a múltból, és minden tőlünk telhetőt megteszünk azért, hogy a fogyatékosságokat kiküszöböljük és a tervfeladatokat teljesítsük. Egy vállalat - sok gonddal az év vége előtt. S ami a hibák ellenére is dicséretre méltó: nem álltak meg a bírálatnál és az önbírálatnál. Minden erejükkel bizonyítani akarják életképességüket, s úgy tűnik, nem eredménytelenül. KOVÁCS EDIT Jó étvágyat! - a vonaton A csehszlovák s a magyar vasutak együttmüködése immár nagy hagyományokra tekint visz- sza. Gondoljunk csak a határállomások árucsereforgalmára; Párkány (Štúrovo), Komárom (Komárno), Rajka-Oroszvár (Rusov- ce) hosszú évek óta jelentős szerepet játszik a két ország közti tranzitszállítások zökkenőmentes lebonyol ításában. Néhány héttel ezelőtt tovább mélyült a Csehszlovák és a Magyar Államvasutak közti barátság. Az 580 és az 581 -es számú, Brati- slava-Zvolen-Kassa (Košice) között közlekedő gyorsvonat utasai bizonyára nem kis meglepetéssel vették tudomásul, hogy éhségüket és szomjukat néhány napig egy korszerűen berendezett MAV-ét- kezókocsiban olthatják. Idén ugyanis először rendezték meg a magyar konyha hetét a csehszlovák vasúton. A szokatlan, de ötletes rendezvényt dr. Sebes Miklós, az Utasellátó vezérigazgatója nyitotta meg. Ót idézzük az alábbiakban.- Hasonló rendezvényre ez idáig még egyszer sem került sor, ennek ellenére mégis minden úgy ment, mint a karikacsapás. Örömmel tölt el, hogy ezzel is közvetlenebbé tettük a két ország baráti viszonyát, s a csehszlovák utasoknak magyar ételkülönlegességeket és péksüteményeket tálalhattunk fel. A finom falatokat Vrabec Mihály szakácsmester készítette, akit otthon is dicsérnek a vendégek. Az ételek feltálalásáSebes Miklós (balról) és Ján Vlčík, a rendezvény megnyitói (Milan Macura felvétele) ban Szalai Mihály, Kovasitz Antal és Ábel Antal is kivette a részét, akik azért is mindent megtettek, hogy az utasok esztétikus környezetben, kellemesen töltsék utazásukat. A beszélgetést ezek után Ján Vlčíkkal, a Csehszlovák Vasutak bratislavai üzemének igazgatójával folytatjuk, aki ezekben a napokban utazik Budapestre, hogy ünnepélyes keretek között nyissa meg a csehszlovák konyha hetét.- Remélem, a Budapest-Nyír- egyháza-Budapest útszakasz utasai is elégedettek lesznek, hiszen d hagyományos ételek és frissítők mellett például a brindzás galuska és az Arany fácán sör is szerepel az étlapon. A kétnyelvű étlap mellett propagációs anyagokat is osztunk majd hazánk szépségeiről. Mindebből, gondolom, az is kiderül, hogy most nem a nyereség érdekel bennünket, hanem a baráti kapcsolatok bővítése. Hiszem, hogy a jövőben rendszeressé válnak majd az ilyen és hasonló rendezvények, és mindkét országban elterjed majd a szomszéd szakácsmüvészetének jó híre. FRANTIŠEK RISZDORFER A párt bölcsőjénél állt Karel Kreibich születésének századik évfordulója 1883. december 14-én - száz éve - született Karel Kreibich, aki vezető helyet foglal el kommunista és forradalmi munkásmozgalmunk személyiségei, kommunista pártunk alapítói között. Ceská Lípa környékén, Cvi- kovban született. Munkáscsaládból származott. Viszonylag korán megismerkedett Marx és Engels műveivel s e tanítás ereje és igazsága teljesen lenyűgözte ót. Amikor 19 éves korában belépett a szociáldemokrata pártba, azzal az elhatározással cselekedett így, hogy terjeszteni fogja a marxizmus igazát a munkások között. Tanította őket, és maga is tanult tőlük. 1911 -ben a libere- ci Vorwärts napilap főszerkesztőjeként e lap hasábjain már olyan tapasztalt és öntudatos forradalmárként lépett fel, aki a marxizmus eszméit egybekapcsolta a munkás- mozgalom gyakorlati követelményeivel és szükségleteivel. A szociáldemokrácián belül a baloldali nézetek felé hajlott, később jelentős befolyást gyakorolt az ún. libereci baloldal tevékenységére, amely a bécsi szociáldemokrata vezetőség ellenzéke lett. A szociáldemokrata vezetők politikájával 1914-ben került szembe, amikor a kevés olyan ausztriai szociáldemokrata egyikeként lép fel, akik nyilvánosan ellenzik a világháború kirobbantását. Az első világháború, az 1917. évi oroszországi forradalmak és az 1918 novemberi németországi forradalom mély hatást gyakoroltak Kreibich további politikai fejlődésére. Politikai érettségét 1920-1921 - ben, abban az időszakban bizonyította, amikor megszületett Csehszlovákia Kommunista Pártja. A CSKP egyesítő kongre- szusán, 1921-ben ezeket mondta: „Attól a perctől kezdve, hogy ez a kongresszus befejeződik, ebben az államban az első és az egyedüli nemzetközi párt leszünk. Elsők leszünk ebben az államban, akiknek sikerült átlépni a nemzetiségi korlátokon. Ez azt jelenti, hogy megvalósítjuk a tömegek elemi kívánságát: azt a kívánságot, amely a tömegekben annyira erős, hogy a szociáldemokrata pártok is kénytelenek voltak engedményeket tenni e kívánságnak gesztusok, frázisok és kijelentések formájában. Csakhogy mi a tömegeknek ezt a kívánságát megvalósítjuk, ami a szociáldemokrata pártoknak sohasem sikerül, mert sohasem szabadulnak meg opportunizmusuktól és opportunista nacionalizmusuktól; mert ha megszabadulnának tőle, akkor már nem lennének szociáldemokraták, hanem kommunistákká válnának...“ Karel Kreibich Bohumír Šmeralhoz hasonlóan arra törekedett, hogy a kommunista párt fokozatosan tömegpárttá váljon. Részletkérdésekben gyakran eltért az álláspontjuk. Ez főként eltérő egyéniségükből adódott: míg Smeral nyugodt, türelmes és megfontolt, addig Kreibich harciasabb természetű volt, szíve állandóan forrott, és sokszor türelmetlen is volt. Forradalmi lendülete, az egységes és internacionalista Csehszlovákia Kommunista Pártja létrehozására tett erőfeszítései azonban forradalmi mozgalmunk élenjáró személyiségei közé emelték. Karel Kreibich sok éven át jelentős tisztségeket töltött be a kommunista pártban és a Kommunista Internacionálé- ban. Több éven át Moszkvában tevékenykedett: a Kommunista Internacionálé folyóirat szerkesztőségében dolgozott, és Lenin műveinek német kiadását szerkesztette. Csehszlovákiában való hazatérése után akciókat szervezett a munkanélküliség ellen, aktívan részt vett a henleinis- ták és a fasizmus elleni harcban. A munkásosztály és a kommunista párt ügyét a parlamentben is védelmezte, amelynek 1920-tól 1925-ig képviselője volt. A második világháború után 1950 és 1952 között Karel Kreibich hazánk szovjetunióbeli nagykövetének tisztségét töltötte be. Számos elméleti munkát és visszaemlékezést publikált, főként a forradalmi munkásmozgalom történetéről. 1966. augusztus 3-án hunyt el. Még mindig időszerű az, amit 1957-ben a német fasizmusról szóló tanulmányában írt: „Különösen ma, amikor egyes országokban ismét felemeli fejét a neofasizmus, amikor a hadak élére Hitler volt tábornokait állítják, nemcsak hogy meg kell ismerkedni a fasizmus történetével, és meg kell mutatni embertelen, bestiális arculatát, hanem erről a problémáról széleskörűen vitatkozni is kell, s le kell vonni a múltból a tanulságot a nemzetközi munkásmozgalom által a békéért, az új háború előkészületei ellen ma vívott harcra nézve". MARIE BOUDOVÁ A MEZŐGAZDASÁG SIKERES EVE Közép-Szlovákia mezőgazda- sági nagyüzemei az idén 53 469 tonna gabonával takarítottak be többet a tervezettnél, ami jelentősen javít az öt évre szóló gabonatermelési program első két esztendejének negatív mérlegén A rendkívüli szárázság viszont kedvezőtlenül hatott egyes olajnövények, a burgonya, a cukorrépa és a zöldségfélék termesztési eredményeire. A tervezettnél kisebb hozamok azonban csak a kivitelt korlátozzák, s nem veszélyeztetik a lakosság ellátását. A figyelem középpontjába került takarmánytermesztés terén már bonyolultabb a helyzet, s noha a rétekről négy, a szántóföldekről pedig hét tonnán felüli átlagtermést nyertek a gazdaságok, nem sikerült az egy számosállatra tervezett 2,8 tonna téli takarmányt előállítani. Ennek oka, hogy a vágóállatok felvásárlása nem az elképzeléseknek megfelelően alakult, s jelenleg a tervezettnél jóval nagyobb a kerület földművesszövetkezeteiben és állami gazdaságaiban a szarvasmarha- és juhállomány. Az állattenyésztés idei eredményeire mindez még nem hatott kedvezőtlenül, s minden feltétel adott, hogy az évi feladatokat tőkehúsból 3000, baromfihúsból pedig 200 tonnával túlteljesítik. A tej- és a tojás termelési feladatok túlteljesítése is reálisnak látszik. Nem ilyen kedvező viszont a feldolgozó, - mindenekelőtt a tej-, a hús- és a konzervipar helyzete; ezek ugyan túlteljesítik a mennyiségi mutatókat, a megfelelő választékkal és a jó minőséggel azonban a vásárlóközönség adósai maradtak. Különösen a tej és a húsipartól hiányolták a fogyasztók az új termékeket. A jövő évi tervfeladatok igényességére jellemző, hogy a földművesszövetkezetek, az állami gazdaságok és a társulások 2,9 százalékos termelésnövelését irányozza elő. Az ideihez viszonyítva többek között 3,3 százalékkal kell növelni a gabona, 22 százalékkal a hús, s 7,3 százalékkal az olajnövények termelését. E feladatok teljesítésének kedvező feltételeit a kerület nagyüzemei az őszi munkák elvégzésével már megteremtették.-h. a-
