Új Szó, 1983. december (36. évfolyam, 284-309. szám)

1983-12-09 / 291. szám, péntek

Fontos információkat gyűjtenek A közvéleménykutató intézet munkájáról I ■ —i — KOMMENTÁLJUK Nincs olyan ága a népgazda­ságnak, amely nélkülözhetné a társadalmi osztályok, az egyes szociális csoportok helyzetéről, a lakosság nézeteiről, állásfogla­lásáról, érdeklődési köréről szer­zett információkat és az azok alapján végzett tudományos elem­zéseket. A tájékoztatások beszer­zésével foglalkozó munkahelyek egyike a Szövetségi Statisztikai Hivatal Prágai Közvéleménykutató Intézete. Karéi Rychtarik professzor, az intézet igazgatója, a Csehszlovák Szociológiai Társaság elnökségé­nek tagja a közelmúltban tevé­kenységükről és tapasztalataikról tájékoztatott. Kérdezők és kérdezettek-Munkánkban az első lépést a téma gondos megválasztása, majd a megválaszolásra váró kér­dések szakszerű, pontos megfo­galmazása jelenti - mondotta. Ezt a lélektani ismereteket is feltétele­ző feladatot a kérdezettekkel foly­tatott beszélgetések követik. Eh­hez elengedhetetlen a jó modor, a tapintat és a szerény fellépés. Enélkül ugyanis aligha nyerhető meg azoknak a rokonszenve, akiktől mindenekelőtt őszinteséget várnak. Tapasztalatból tudjuk, hogy az emberek többsége bizal­matlan, vannak, akik nem szíve­sen bízzák gondolataikat mások­ra, még akkor sem, ha biztosítják őket arról, hogy válaszaikat szigo­rúan bizalmasan kezelik. Ilyen felkészültséggel kell tehát rendelkezniük a kérdezőknek - az intézet mintegy ezer külső munka­társának akik a legkülönbözőbb foglalkozási ágak dolgozói - mun­kások, főiskolások és más értelmi­ségiek - köréből tevődnek össze. Valamennyien önfeláldozóan, szorgalmasan, az ügy iránti lelke­sedéssel dolgoznak. Erről tanúsko­dik például, hogy tavaly az egész országban több mint 135 ezer ál­lampolgárt kerestek fel, hogy a leg­különbözőbb kérdésekre kapjanak választ. Igaz, akadnak olyanok is, akik megtagadják a velük való együtt­működést. Noha számuk elenyé­sző - alig tesz ki többet 10-12 százaléknál - a szakemberek ter­mészetesen a visszautasítás okai iránt is érdeklődést mutatnak. A kérdezettek közönyére, vagy bi­zalmatlanságára vall, hogy míg egyesek szerint „kár a fáradsá­gért, úgysem befolyásolhatják a helyzetet“, mások viszont - bár tudják, hogy a velük folytatott be­szélgetésen harmadik személy nem vehet részt - nem hiszik el, hogy valóban anonimitásban ma­radnak. Ezért is oly lényeges követel­mény a kérdezettek körültekintő kiválasztása. Mivel nem szólaltat­ható meg az egész ország lakos­sága, a kiszemelt, valamennyi osztályt képviselő, különböző mű­veltségű és korú férfiak, nők, mun­kások, mezőgazdasági dolgozók, nyugdíjasok csoportjainak a véle­ményét tekintik irányadónak Az ország különböző problémái­val foglalkozó módszertani osz­tály dolgozóinak a feladata is igé­nyes. Munkájuk megkívánja, hogy áttekintésük legyen a politikai és gazdasági helyzetről és eszerint fogalmazzák meg a kérdőíveken feltüntetett kérdéseket. A felülete­sen, vagy helytelenül fogalmazott, félreértésekre okot szolgáltató kérdésekre adott válaszok ugyan­is károsan befolyásolják a kiutalást. Milyen kérdésekkel foglalkoznak? A szakemberek a lakosság né­zeteiről, világszemléletéről, a tár­sadalmi problémák iránti érdeklő­désről, a csehek és a szlovákok, valamint a hazánkban élő nemze­tiségek kölcsönös kapcsolatáról és viszonyáról igyekszenek tiszta képet nyerni. Hasonló érdeklődést mutatnak a háborúról, a békéről, a bűnözésről, az ateizmusról stb. alkotott vélemények iránt. Különös jelentőséget tulajdonítanak azok­nak az adatoknak is, amelyek az ifjúság, főleg a fiatal munkások életére és problémáira derítenek fényt. Az ezen a téren gyűjtött ismere­tekből kitűnik - bár általánosítás­nak nincs helye -, hogy az életta­pasztalatokkal nem rendelkező, helyüket kereső fiatalok sokszor tapintatlanok és nem mindig talál­ják meg az idősebbekkel szemben a megfelelő hangot. Többségük azonban nem futamodik meg a nehézségek elől. A felmérések tanúsága szerint a 15-29 éveseknek több mint a fele magáévá tette a tudomá­nyos világnézetet, 30 százaléka még ingadozik. Alig 10 százaléka az ifjúságnak azonban még vallá­sos beállítottságú. Ebből is az következik, hogy a fiatalok gondolkodásának befo­lyásolása az eddiginél nagyobb figyelmet érdemel. Ez az ismételt kutatások eredményeiből is kitű­nik, amelyek arról tanúskodnak, hogy a tudományos világnézetet főleg a műveltség bizonyos fokát már elért fiatalok fogadják el. A felmérések természetesen a gazdasági problémákra is kiter­jednek. (gy például az intézet egyik tavalyi akciója a mezőgaz­dasági földalap védelmével és ki­használásával kapcsolatos tudni­valókra irányult. A lakosság külön­böző csoportjai azonban a szocia­lista országok gazdasági együtt­működéséről, a munka hatékony­ságáról, minőségéről, a termelési folyamatok irányításáról stb. is nem egyszer mondtak már véle­ményt. A nők közéleti tevékenysé­géről, az állásban levő nők életéről és problémáiról, a munkásifjúság felkészítéséről szerzett legújabb adatok pedig éppen feldolgozásra várnak. A felmérések eredményei Az eredmények felhasználása a kutatást megrendelő irányító szerv, vagy intézmény feladata. Bár vitathatatlan az intézet kutatá­sainak a jelentősége, nem tekint­hetők az egyetlen tájékoztatási forrásnak. Lehetővé teszik azon­ban a tényleges helyzet felismeré­sét és az ennek megfelelő csele­kedeteket. Ha például a kérdések­re adott válaszokból kiderül, hogy az ország melyik részében és egyáltalán miért gyakori jelenség a megvesztegetés, akkor nem ele­gendő a tények ismerete. A kor­rupció okainak az elemzését az okok megszüntetésére irányuló hathatós intézkedéseknek kell kö­vetniük, ami az irányító szervek feladata. Bár a problémák felismerésé­ben nagy segítséget jelent a Köz­véleménykutató Intézet tevékeny­sége, önmagában mégis kevés­nek bizonyulna. Fejlődésünk felté­tele az, hogy megtaláljuk a problé­mák megoldásához vezető utat. Az irányító szerveknek és intéz­ményeknek a kutatóintézet ebben nélkülözhetetlen segítséget nyújt. KARDOS MÁRTA ORVOSI TANÁCSADÓ A vakbélgyulladás A vakbélgyulladás a nagyon gyakori betegségek közé tartozik, teljes gyógyítása sebészetileg tör­ténik. Maga a műtét nem veszé­lyes, viszont elhanyagolt esetek­ben kellemetlen komplikációk áll­nak be. Mi is a vakbél? Anatómiailag az appendix, né­piesen a vakbél a bélnek egy fé­regszerű nyúlványa, mely tulaj­donképpen nem más, mint a vas­tagbél kiszélesedett kezdete. A normális féregnyúlvány 5-10 mm vastagságú, hossza átlagban 4-20 cm. Az appendixnek nincs szerepe az emberi szervezetben, valószínűleg a fejlődés egy kezde­ti lépcsőfokának maradványa. Fertőzés esetében a féregnyúl­vány begyullad, gennyel telik meg, zavar áll be vérellátásban és a normálisnak többszörösére megnagyobbodhat. Az orvos - se­bészorvos számára nagyon fon­tos, hogy ebben az állapotban az appendix gyakran változtatja a he­lyét. Az elhelyezése befolyásolja a gyulladás tüneteit, mivel az ap­pendix 8-9 helyre is „elvándorol­hat“. Ez az oka annak, hogy a gyulladással járó fájdalom a ki­vizsgálásnál több helyen is kon­centrálódik, így a hasüregben, medencében stb. Az ember azt hiheti, hogy húgyhólyag-, epe-, máj-, gyomor-, vastagbél-gyula- dása, illetve fájdalmai vannak. A nőknél nagyon gyakoriak a pe- tefészek-gyulladásához hasonló fájdalmak, habár vakbélgyulladás­ról van szó. Ezért nőknél a petefé­szekgyulladás és méhenkívüli ter­hesség kizárása miatt nőgyógyá­szati kivizsgálást igényel a se­bész. Milyen tüneteket észlelünk a vakbélgyulladásnál? A vakbélgyulladás minden élet­korban előfordulhat, de leggyak­rabban fiatalkorban. Tünetei hirtelen jelentkeznek görcsszerú fájdalommal a felső és az alsó gyomortájon. Hányás és hőemelkedés jelentkezik. A beteg nagyon éles fájdalmakban szen­ved, testtartásával azt a helyzetet keresi, melyben tűrhetőbbek a fáj­dalmak. Nem túl hosszú idő eltel­tével (6-18 óra) a fájdalmak a has jobb alsó felére összpontosulnak. Ez a hely az appendicitis normális lefolyása esetében tipikus és diag- nosztikailag fontos. Utána beáll az étvágytalanság és a székrekedés. Érintéskor a hasizmok megfeszül­nek, a hasfal megkeményedik és növekszik a fájdalom. A vérvizs­gálat a fehérvérsejtek emelkedé­sét mutatja. Idővel minden tünet megerősödik, a beteg szenvedé­sében ingerültté vagy apatikussá válhat, arcszíne sokszor hamu­szürke, szenvedése és gyötrődé­se kellemetlen látványt nyújt. Ha ritkábban is, de vannak komplikált vakbélgyulladások, nem tipikus tünetekkel, amikor például a baloldalon összpontosul a fájdalom, esetleg a gyomor felső részén stb., a gyulladásos vakbél vándorlása szerint. Mi a teendőnk, ha a vakbélgyul­ladás fájdalmait észleljük? Amint említettük, a vakbélgyul­ladás nem veszélyes betegség, ha idejében felismerik és gyógyítják. Sebészi beavatkozással sikere­sen gyógyítható. Hogy megelőz­zük a komplikációkat, keressük fel az orvost a lehető leggyorsabban. A gyulladás nagyon ritkán gyógyul meg önmagától, és félni kell, hogy a féregnyúlvány megreped, ami bekövetkezhet 1 esetleg 3 napon belül. A megrepedt appendixből a genny a hasüregbe jut és has- hártya-gyulladás áll be. Ilyenkor azonnali műtétre van szükség, mert nemcsak a féregnyúlványt kell eltávolítani, hanem megtisztí­tani a hasüreget a gennytől. Azon­nal antibiotikumos kezelést rende­lünk. Ha mindez későn történik, egy nem veszélyes betegség tra­gikusan is végződhet. Legyünk óvatosak, főleg az olyan esetek­ben, ha már előzőleg is jelentkez­tek az appendicitis fájdalmai és a betegség krónikussá vált, sok­szor fájdalom nélkül. Ismeretes, hogy a krónikus vakbélgyulladás gócfertőzés forrása lehet és elő­idézhet sok más betegséget - gyulladást, mivel a vérrel a bak­tériumok a féregnyúlványból eljut­hatnak más szervekbe. Ez a be­tegség nagyon káros hatással van azokra, akik amúgy is legyengül­tek és más betegségben szenved­nek, például gyomor, máj beteg­ségeiben, cukorbajban stb. Ne féljünk a műtéttől, hogy sok komplikációt megelőzzünk és te­hermentesítsük szervezetünket. DR. RÉPÁSSY BÉLA Növekvő jogbiztonság Az igazságügyi statisztikák tanúsága szerint a szomszéd- jogi perek száma az 1977-től 1982-ig terjedő időszakban jelentős mértékben csökkent, bár a tulajdonjogi perek száma ugyanebben az időszakban szinte ugrásszerűen megnőtt. Persze, ezek a statisztikai adatok többféle magyarázatot engednek meg. Lényegében két ellentétes szemlélet ütközik egymással. Az egyik, egyértelműen elmarasztaló nézet sze­rint az állampolgárok elvesztették kedvüket az ilyen perektől, mert sokáig hiányos volt a jogbiztonság - az az állapot, amikor a jogalkalmazó szervek az elvárásoknak megfelelően érvényesítik a jogot. A másik - és tapasztalataink szerint az elfogadhatóbb - magyarázat a jogbiztonság fokozatos növe­kedésével magyarázza a „fülemüleperek“ visszaszorulását, és azzal, hogy a nemzeti bizottságok döntéseikkel és intézke­déseikkel rendezni tudják a szomszédok megromlott kapcso­latait még mielőtt perre kerülne sor. Vitathatatlan, a szomszédjogok terén a jogbiztonság viszonylag hiányos volt 1964 után. A Polgári Törvénykönyv ugyanis nem szabályozta ezeket a kapcsolatokat (visszaszo­rítandó a magántulajdonosi szemlélet). „Konkrét rendelkezé­sek híján inkább csak találgattunk, mi is lenne a legmegfele­lőbb megoldás“ - jegyezte meg az egyik járásbíróság elnöke. 1972 után azonban a legfelsőbb bíróság iránymutatása hatá­sára egységes joggyakorlat alakult ki. Ennek ellenére elke­rülhetetlen volt, hogy ezeket a viszonyokat törvénnyel szabá­lyozzák, hiszen szaporodtak a vitára alkalmat adó helyzetek: erőre kapott a kertbarátok mozgalma; divatba jött a fóliázás; új üdülőkörzetek alakultak; a régi, összeszokott és saját szokásjogi szabályokat kialakított közösségek részben fel­bomlottak, részben új - a szabályokat nem ismerő vagy elfogadni nem hajlandó - emberekkel gyarapodtak. A nemzeti bizottságok ügyintézői sokáig nem voltak haj­landók foglalkozni ezekkel a vitákkal. Felettes szerveik a kép­zett jogászok hiányával mentegették a helyzetet. Az igaz­ságügy részéről sok támadás érte a nemzeti bizottságokat- jogosan - mert inkább a költséges pereskedést ajánlották a hozzájuk fordulóknak, semhogy a helybéli viszonyok isme­retében, tekintélyük latbavetésével igyekeztek volna orvo­solni a felmerült ellentéteket, szép szóval hatni az összefér­hetetlen szomszédokra, védelmet nyújtani a hozzájuk fordu­lók jogos érdekeinek nyilvánvaló jogsértés esetén. Az egysé­ges joggyakorlat kialakulása, a központi községek létreho­zása azonban javulást eredményezett. Fokozatosan alkalma­zásra kerültek a bírósági gyakorlat által megalkotott szabá­lyok és a helyi nemzeti bizottságok számának csökkenésé­vel, a szabálysértési ügyek összpontosításával a közrendvé­delmi bizottságok megalakításával gyakorlatilag megoldó­dott a jogászok hiányának kérdése is. A jogbiztonság feltételei megteremtéséhez nagymérték­ben hozzájárult a Polgári Törvénykönyv 1982. évi Novellája- ez nagy részben a már meglevő bírósági gyakorlatot fordította le a jogszabályok nyelvére. A jogbiztonságot azon­ban korántsem tekinthetjük immár tökéletesnek. A bírósá­gokra, a nemzeti bizottságokra vár az a feladat, hogy minden­napi tevékenységükkel alakítsák a társadalom jogtudatát, beépítsék a jogszabályokat a közfelfogásba. Ezzel elkerülhe­tővé válik a jogszabályok megtartásának szankciókkal való kikényszerítése, érvényre juttatása és megszületnek a közösségek harmonikus együttélésének feltételei. FEKETE MARIAN A Trnavai Autógyár újítói a 7. ötéves tervidőszak kezdete óta csaknem 19 millió korona hasznot hoztak a vállalatnak javaslata­ikkal. Ez már csaknem 80 százaléka az öt évre tervezett megtakarításoknak. A legtöbb újítási javaslat az anyag- és energiaigényesség csökkentését, a fém- és a devizatakarékossá­got, valamint a munkatermelékenység növelését célozza. A képen: Ján Stano az egyik komplex racionalizációs brigád vezetője (jobboldalt) és Ján Lukačovič ellenőrző munka köz­ben. (Vlastimil Andor feltévele - ČSTK) ÚJSSÓ 4 1983. XII. 9.

Next

/
Thumbnails
Contents