Új Szó, 1983. december (36. évfolyam, 284-309. szám)
1983-12-09 / 291. szám, péntek
Fontos információkat gyűjtenek A közvéleménykutató intézet munkájáról I ■ —i — KOMMENTÁLJUK Nincs olyan ága a népgazdaságnak, amely nélkülözhetné a társadalmi osztályok, az egyes szociális csoportok helyzetéről, a lakosság nézeteiről, állásfoglalásáról, érdeklődési köréről szerzett információkat és az azok alapján végzett tudományos elemzéseket. A tájékoztatások beszerzésével foglalkozó munkahelyek egyike a Szövetségi Statisztikai Hivatal Prágai Közvéleménykutató Intézete. Karéi Rychtarik professzor, az intézet igazgatója, a Csehszlovák Szociológiai Társaság elnökségének tagja a közelmúltban tevékenységükről és tapasztalataikról tájékoztatott. Kérdezők és kérdezettek-Munkánkban az első lépést a téma gondos megválasztása, majd a megválaszolásra váró kérdések szakszerű, pontos megfogalmazása jelenti - mondotta. Ezt a lélektani ismereteket is feltételező feladatot a kérdezettekkel folytatott beszélgetések követik. Ehhez elengedhetetlen a jó modor, a tapintat és a szerény fellépés. Enélkül ugyanis aligha nyerhető meg azoknak a rokonszenve, akiktől mindenekelőtt őszinteséget várnak. Tapasztalatból tudjuk, hogy az emberek többsége bizalmatlan, vannak, akik nem szívesen bízzák gondolataikat másokra, még akkor sem, ha biztosítják őket arról, hogy válaszaikat szigorúan bizalmasan kezelik. Ilyen felkészültséggel kell tehát rendelkezniük a kérdezőknek - az intézet mintegy ezer külső munkatársának akik a legkülönbözőbb foglalkozási ágak dolgozói - munkások, főiskolások és más értelmiségiek - köréből tevődnek össze. Valamennyien önfeláldozóan, szorgalmasan, az ügy iránti lelkesedéssel dolgoznak. Erről tanúskodik például, hogy tavaly az egész országban több mint 135 ezer állampolgárt kerestek fel, hogy a legkülönbözőbb kérdésekre kapjanak választ. Igaz, akadnak olyanok is, akik megtagadják a velük való együttműködést. Noha számuk elenyésző - alig tesz ki többet 10-12 százaléknál - a szakemberek természetesen a visszautasítás okai iránt is érdeklődést mutatnak. A kérdezettek közönyére, vagy bizalmatlanságára vall, hogy míg egyesek szerint „kár a fáradságért, úgysem befolyásolhatják a helyzetet“, mások viszont - bár tudják, hogy a velük folytatott beszélgetésen harmadik személy nem vehet részt - nem hiszik el, hogy valóban anonimitásban maradnak. Ezért is oly lényeges követelmény a kérdezettek körültekintő kiválasztása. Mivel nem szólaltatható meg az egész ország lakossága, a kiszemelt, valamennyi osztályt képviselő, különböző műveltségű és korú férfiak, nők, munkások, mezőgazdasági dolgozók, nyugdíjasok csoportjainak a véleményét tekintik irányadónak Az ország különböző problémáival foglalkozó módszertani osztály dolgozóinak a feladata is igényes. Munkájuk megkívánja, hogy áttekintésük legyen a politikai és gazdasági helyzetről és eszerint fogalmazzák meg a kérdőíveken feltüntetett kérdéseket. A felületesen, vagy helytelenül fogalmazott, félreértésekre okot szolgáltató kérdésekre adott válaszok ugyanis károsan befolyásolják a kiutalást. Milyen kérdésekkel foglalkoznak? A szakemberek a lakosság nézeteiről, világszemléletéről, a társadalmi problémák iránti érdeklődésről, a csehek és a szlovákok, valamint a hazánkban élő nemzetiségek kölcsönös kapcsolatáról és viszonyáról igyekszenek tiszta képet nyerni. Hasonló érdeklődést mutatnak a háborúról, a békéről, a bűnözésről, az ateizmusról stb. alkotott vélemények iránt. Különös jelentőséget tulajdonítanak azoknak az adatoknak is, amelyek az ifjúság, főleg a fiatal munkások életére és problémáira derítenek fényt. Az ezen a téren gyűjtött ismeretekből kitűnik - bár általánosításnak nincs helye -, hogy az élettapasztalatokkal nem rendelkező, helyüket kereső fiatalok sokszor tapintatlanok és nem mindig találják meg az idősebbekkel szemben a megfelelő hangot. Többségük azonban nem futamodik meg a nehézségek elől. A felmérések tanúsága szerint a 15-29 éveseknek több mint a fele magáévá tette a tudományos világnézetet, 30 százaléka még ingadozik. Alig 10 százaléka az ifjúságnak azonban még vallásos beállítottságú. Ebből is az következik, hogy a fiatalok gondolkodásának befolyásolása az eddiginél nagyobb figyelmet érdemel. Ez az ismételt kutatások eredményeiből is kitűnik, amelyek arról tanúskodnak, hogy a tudományos világnézetet főleg a műveltség bizonyos fokát már elért fiatalok fogadják el. A felmérések természetesen a gazdasági problémákra is kiterjednek. (gy például az intézet egyik tavalyi akciója a mezőgazdasági földalap védelmével és kihasználásával kapcsolatos tudnivalókra irányult. A lakosság különböző csoportjai azonban a szocialista országok gazdasági együttműködéséről, a munka hatékonyságáról, minőségéről, a termelési folyamatok irányításáról stb. is nem egyszer mondtak már véleményt. A nők közéleti tevékenységéről, az állásban levő nők életéről és problémáiról, a munkásifjúság felkészítéséről szerzett legújabb adatok pedig éppen feldolgozásra várnak. A felmérések eredményei Az eredmények felhasználása a kutatást megrendelő irányító szerv, vagy intézmény feladata. Bár vitathatatlan az intézet kutatásainak a jelentősége, nem tekinthetők az egyetlen tájékoztatási forrásnak. Lehetővé teszik azonban a tényleges helyzet felismerését és az ennek megfelelő cselekedeteket. Ha például a kérdésekre adott válaszokból kiderül, hogy az ország melyik részében és egyáltalán miért gyakori jelenség a megvesztegetés, akkor nem elegendő a tények ismerete. A korrupció okainak az elemzését az okok megszüntetésére irányuló hathatós intézkedéseknek kell követniük, ami az irányító szervek feladata. Bár a problémák felismerésében nagy segítséget jelent a Közvéleménykutató Intézet tevékenysége, önmagában mégis kevésnek bizonyulna. Fejlődésünk feltétele az, hogy megtaláljuk a problémák megoldásához vezető utat. Az irányító szerveknek és intézményeknek a kutatóintézet ebben nélkülözhetetlen segítséget nyújt. KARDOS MÁRTA ORVOSI TANÁCSADÓ A vakbélgyulladás A vakbélgyulladás a nagyon gyakori betegségek közé tartozik, teljes gyógyítása sebészetileg történik. Maga a műtét nem veszélyes, viszont elhanyagolt esetekben kellemetlen komplikációk állnak be. Mi is a vakbél? Anatómiailag az appendix, népiesen a vakbél a bélnek egy féregszerű nyúlványa, mely tulajdonképpen nem más, mint a vastagbél kiszélesedett kezdete. A normális féregnyúlvány 5-10 mm vastagságú, hossza átlagban 4-20 cm. Az appendixnek nincs szerepe az emberi szervezetben, valószínűleg a fejlődés egy kezdeti lépcsőfokának maradványa. Fertőzés esetében a féregnyúlvány begyullad, gennyel telik meg, zavar áll be vérellátásban és a normálisnak többszörösére megnagyobbodhat. Az orvos - sebészorvos számára nagyon fontos, hogy ebben az állapotban az appendix gyakran változtatja a helyét. Az elhelyezése befolyásolja a gyulladás tüneteit, mivel az appendix 8-9 helyre is „elvándorolhat“. Ez az oka annak, hogy a gyulladással járó fájdalom a kivizsgálásnál több helyen is koncentrálódik, így a hasüregben, medencében stb. Az ember azt hiheti, hogy húgyhólyag-, epe-, máj-, gyomor-, vastagbél-gyula- dása, illetve fájdalmai vannak. A nőknél nagyon gyakoriak a pe- tefészek-gyulladásához hasonló fájdalmak, habár vakbélgyulladásról van szó. Ezért nőknél a petefészekgyulladás és méhenkívüli terhesség kizárása miatt nőgyógyászati kivizsgálást igényel a sebész. Milyen tüneteket észlelünk a vakbélgyulladásnál? A vakbélgyulladás minden életkorban előfordulhat, de leggyakrabban fiatalkorban. Tünetei hirtelen jelentkeznek görcsszerú fájdalommal a felső és az alsó gyomortájon. Hányás és hőemelkedés jelentkezik. A beteg nagyon éles fájdalmakban szenved, testtartásával azt a helyzetet keresi, melyben tűrhetőbbek a fájdalmak. Nem túl hosszú idő elteltével (6-18 óra) a fájdalmak a has jobb alsó felére összpontosulnak. Ez a hely az appendicitis normális lefolyása esetében tipikus és diag- nosztikailag fontos. Utána beáll az étvágytalanság és a székrekedés. Érintéskor a hasizmok megfeszülnek, a hasfal megkeményedik és növekszik a fájdalom. A vérvizsgálat a fehérvérsejtek emelkedését mutatja. Idővel minden tünet megerősödik, a beteg szenvedésében ingerültté vagy apatikussá válhat, arcszíne sokszor hamuszürke, szenvedése és gyötrődése kellemetlen látványt nyújt. Ha ritkábban is, de vannak komplikált vakbélgyulladások, nem tipikus tünetekkel, amikor például a baloldalon összpontosul a fájdalom, esetleg a gyomor felső részén stb., a gyulladásos vakbél vándorlása szerint. Mi a teendőnk, ha a vakbélgyulladás fájdalmait észleljük? Amint említettük, a vakbélgyulladás nem veszélyes betegség, ha idejében felismerik és gyógyítják. Sebészi beavatkozással sikeresen gyógyítható. Hogy megelőzzük a komplikációkat, keressük fel az orvost a lehető leggyorsabban. A gyulladás nagyon ritkán gyógyul meg önmagától, és félni kell, hogy a féregnyúlvány megreped, ami bekövetkezhet 1 esetleg 3 napon belül. A megrepedt appendixből a genny a hasüregbe jut és has- hártya-gyulladás áll be. Ilyenkor azonnali műtétre van szükség, mert nemcsak a féregnyúlványt kell eltávolítani, hanem megtisztítani a hasüreget a gennytől. Azonnal antibiotikumos kezelést rendelünk. Ha mindez későn történik, egy nem veszélyes betegség tragikusan is végződhet. Legyünk óvatosak, főleg az olyan esetekben, ha már előzőleg is jelentkeztek az appendicitis fájdalmai és a betegség krónikussá vált, sokszor fájdalom nélkül. Ismeretes, hogy a krónikus vakbélgyulladás gócfertőzés forrása lehet és előidézhet sok más betegséget - gyulladást, mivel a vérrel a baktériumok a féregnyúlványból eljuthatnak más szervekbe. Ez a betegség nagyon káros hatással van azokra, akik amúgy is legyengültek és más betegségben szenvednek, például gyomor, máj betegségeiben, cukorbajban stb. Ne féljünk a műtéttől, hogy sok komplikációt megelőzzünk és tehermentesítsük szervezetünket. DR. RÉPÁSSY BÉLA Növekvő jogbiztonság Az igazságügyi statisztikák tanúsága szerint a szomszéd- jogi perek száma az 1977-től 1982-ig terjedő időszakban jelentős mértékben csökkent, bár a tulajdonjogi perek száma ugyanebben az időszakban szinte ugrásszerűen megnőtt. Persze, ezek a statisztikai adatok többféle magyarázatot engednek meg. Lényegében két ellentétes szemlélet ütközik egymással. Az egyik, egyértelműen elmarasztaló nézet szerint az állampolgárok elvesztették kedvüket az ilyen perektől, mert sokáig hiányos volt a jogbiztonság - az az állapot, amikor a jogalkalmazó szervek az elvárásoknak megfelelően érvényesítik a jogot. A másik - és tapasztalataink szerint az elfogadhatóbb - magyarázat a jogbiztonság fokozatos növekedésével magyarázza a „fülemüleperek“ visszaszorulását, és azzal, hogy a nemzeti bizottságok döntéseikkel és intézkedéseikkel rendezni tudják a szomszédok megromlott kapcsolatait még mielőtt perre kerülne sor. Vitathatatlan, a szomszédjogok terén a jogbiztonság viszonylag hiányos volt 1964 után. A Polgári Törvénykönyv ugyanis nem szabályozta ezeket a kapcsolatokat (visszaszorítandó a magántulajdonosi szemlélet). „Konkrét rendelkezések híján inkább csak találgattunk, mi is lenne a legmegfelelőbb megoldás“ - jegyezte meg az egyik járásbíróság elnöke. 1972 után azonban a legfelsőbb bíróság iránymutatása hatására egységes joggyakorlat alakult ki. Ennek ellenére elkerülhetetlen volt, hogy ezeket a viszonyokat törvénnyel szabályozzák, hiszen szaporodtak a vitára alkalmat adó helyzetek: erőre kapott a kertbarátok mozgalma; divatba jött a fóliázás; új üdülőkörzetek alakultak; a régi, összeszokott és saját szokásjogi szabályokat kialakított közösségek részben felbomlottak, részben új - a szabályokat nem ismerő vagy elfogadni nem hajlandó - emberekkel gyarapodtak. A nemzeti bizottságok ügyintézői sokáig nem voltak hajlandók foglalkozni ezekkel a vitákkal. Felettes szerveik a képzett jogászok hiányával mentegették a helyzetet. Az igazságügy részéről sok támadás érte a nemzeti bizottságokat- jogosan - mert inkább a költséges pereskedést ajánlották a hozzájuk fordulóknak, semhogy a helybéli viszonyok ismeretében, tekintélyük latbavetésével igyekeztek volna orvosolni a felmerült ellentéteket, szép szóval hatni az összeférhetetlen szomszédokra, védelmet nyújtani a hozzájuk fordulók jogos érdekeinek nyilvánvaló jogsértés esetén. Az egységes joggyakorlat kialakulása, a központi községek létrehozása azonban javulást eredményezett. Fokozatosan alkalmazásra kerültek a bírósági gyakorlat által megalkotott szabályok és a helyi nemzeti bizottságok számának csökkenésével, a szabálysértési ügyek összpontosításával a közrendvédelmi bizottságok megalakításával gyakorlatilag megoldódott a jogászok hiányának kérdése is. A jogbiztonság feltételei megteremtéséhez nagymértékben hozzájárult a Polgári Törvénykönyv 1982. évi Novellája- ez nagy részben a már meglevő bírósági gyakorlatot fordította le a jogszabályok nyelvére. A jogbiztonságot azonban korántsem tekinthetjük immár tökéletesnek. A bíróságokra, a nemzeti bizottságokra vár az a feladat, hogy mindennapi tevékenységükkel alakítsák a társadalom jogtudatát, beépítsék a jogszabályokat a közfelfogásba. Ezzel elkerülhetővé válik a jogszabályok megtartásának szankciókkal való kikényszerítése, érvényre juttatása és megszületnek a közösségek harmonikus együttélésének feltételei. FEKETE MARIAN A Trnavai Autógyár újítói a 7. ötéves tervidőszak kezdete óta csaknem 19 millió korona hasznot hoztak a vállalatnak javaslataikkal. Ez már csaknem 80 százaléka az öt évre tervezett megtakarításoknak. A legtöbb újítási javaslat az anyag- és energiaigényesség csökkentését, a fém- és a devizatakarékosságot, valamint a munkatermelékenység növelését célozza. A képen: Ján Stano az egyik komplex racionalizációs brigád vezetője (jobboldalt) és Ján Lukačovič ellenőrző munka közben. (Vlastimil Andor feltévele - ČSTK) ÚJSSÓ 4 1983. XII. 9.
