Új Szó, 1983. december (36. évfolyam, 284-309. szám)

1983-12-01 / 284. szám, csütörtök

Az SZLKP KB Elnökségének beszámolója az SZSZK gazdasági és szociális fejlődésének 1984. évi állami tervéről (Folytatás az 5. oldalról) galmasabban kell reagálni a la­kosság szükségleteire, figyelembe véve az árrendezések után kiala­kult keresleti változásokat. A tervidőszak eddigi éveihez hasonlóan az 1984-re előirányzott terv is számol a társadalmi fo­gyasztás növekedésével, mégpe­dig 3,5 százalékos mértékben. Ez azt jelenti, hogy az egy lakosra számított kiadások (a szociális el­látással együtt) már 10 041 koro­nára növekednek, ami több az ötéves tervben előirányzott ösz- szegnél. Ezek a források elsősorban az egészségügyi gondoskodás to­vábbi javítására irányulnak. Kibő­vül az egészségügyi intézmények kapacitása, s a férőhelyek száma 200 ággyal haladja meg az ötéves terv előirányzatát. Az orvosok és az egészségügyi dolgozók száma szintén növekszik, s 3000 sze­méllyel lesz több az ötéves terv­ben szereplő létszámnál. Továbbra is jelentős összege­ket fordítunk a gyermekekről és az ifjúságról való gondoskodásra. A bölcsődei férőhelyek száma 51 ezerre növekszik, ami több az öté­ves tervben feltételezett mennyi­ségnél. Óvodai ellátásban már a gyermekek 92 százaléka része­sülhet, ami meghaladja a kong­resszuson előirányzott arányt. A napközi otthonok, az ifjúsági klubok és az iskolai étkeztetés területén szintén túlteljesítjük az ötéves terv előirányzatait. Lényegesen javul a főiskolák anyagi ellátása, ahol az új építke­A 7. ötéves tervidőszak feladatainak eddigi teljesítése A tervidőszak utolsó évére elő­irányzott tervfeladatok mérlegelé­sénél figyelembe kell venni azt is, hogy milyen eredményeket értünk el eddigi társadalmi törekvéseink során a CSKP gazdasági és szo­ciális politikájának megvalósításá­ban, az SZNT 7. ötéves tervre vonatkozó törvényében előirány­zott feladatok teljesítésében. A tervidőszak első három évé­ben elért eredmények feljogosítják az SZLKP KB Elnökségét arra a kijelentésre, hogy az eddigi gaz­dasági és szociális fejlődés egé­szében véve megfelel a CSKP XVI. kongresszusán és az SZLKP kongresszusán hozott határoza­toknak, s hogy a fejlődésben a po­zitív elemek vannak túlsúlyban. A dolgozók az ötéves terv fel­adatait az ipari ágazatok többsé­gében sikeresen valósítják meg. Fontos körülmény, hogy sikerült megtartani a feldolgozó ágazatok, elsősorban a gépipar, az elektro­technikai ipar, a gyógyszergyár­tás, valamint számos probléma el­lenére a fafeldolgozó ipar aránylag gyors ütemű növekedését, ame­lyek 1984-re tervezett termelési értéke 30 százalékkal haladja meg az 1980-ban elért szintet. Az el­múlt évtől kezdve az építőiparban A jobb munka a tervfeladatok teljesítésének alapvető feltétele A pénzügyi források jelentős ré­szét ugyanis felemészti az épített lakások átlagos árának az emel­kedése. Ezért az előirányzott 34 700 lakás befejezését minimá­lis feladatnak kell tekinteni, s még így is csaknem 40 ezer lakás befe­jezéséről kell majd gondoskodni az ötéves tervidőszak- utolsó évé­ben az SZNT törvényében elői­rányzott program megvalósításá­hoz. Nagyobb igyekezetre van szükség továbbá a szövetkezeti és az egyéni lakásépítésben elői­rányzott tervek megvalósításához szükséges feltételek kialakítá­sában. A terv megkülönböztetett figyel­met fordít a környezetvédelemre, hogy az előirányzott költségráfor­dítások alapján javuljon a víz mi­nősége, csökkenjen a levegő ipari eredetű szennyezése, s javuljanak a dolgozók munkakörülményei. A terv erre a célra csaknem egymilliárd koronás beruházási kerettel számol. Ez lehetővé teszi a megelőző és a jelenlegi ötéves tervidőszakban elkezdett akciók gyorsabb befejezését, valamint to­vábbi új építkezések megkezdé­sét. Gondoskodni kell kilenc olyan ökológiai építkezés befejezéséről, amelyek korlátozzák a levegő és a folyóvizek szennyeződését, A jövő évben további 10 ökoló­giai építkezést kell elkezdeni, összesen 550 millió koronás költ­ségvetéssel, ebből öt a víz, három a levegő tisztaságának a védel­mére, kettő pedig a hulladék fel­számolására fog szolgálni. ken a befejezetlen építkezések terjedelme, ami jelentős tartalékok mozgósítását eredményezi a nép­gazdaság hatékonyságának nö­velésében. A legfontosabb eredmény az, hogy a népgazdaság folyamatos fejlődése és a hatékonyság bizo­nyos mértékű javulása lehetővé tette a gazdasági és szociális poli­tika fő céljainak megvalósítását az életszínvonal területén. A lakos­ság létszámának növekedése mellett sikerült megtartani a sze­mélyi fogyasztás színvonalát. Fej­lődik a lakosság műveltségi szint­je, a szolgáltatások megkönnyítik a gyermekes családok életfeltéte­leit, bővül az egészségügyi és a szociális intézmények hálózata. Négy év alatt csaknem 145 ezer új lakás kerül átadásra az ötéves tervidőszakra előirányzott 185 ezer lakásból. Ezek a pozitív eredmények azonban nem vezethetnek önelé­gültséghez. Igaz, hogy több irány­ban kedvező fordulatot értünk el, számos gyenge pont azonban to­vábbra is fennáll a népgazdaság­ban. A jövő évi terv mozgósító célkitűzései, valamint az 1985-ös évre háruló feladatok szigorúan megkövetelik ezek energikusabb felszámolását. Amikor egy évvel ezelőtt az idei terv feladatait mérlegeltük, tudatá­ban voltunk annak, hogy a szük­séges fordulat elérése mennyire igényes feladat. Ma már megálla­píthatjuk, hogy szocialista társa­dalmunk képes volt a tartalékok és a szocialista tervgazdaságból származó előnyök olyan mértékű kihasználására, hogy az előirány­zott minőségi feladatokat nem­csak teljesítjük, hanem túl is szár­nyaljuk. Amint a terv felsorolt irányszá­maiból kitűnik, a tervidőszak utol­só előtti évére egyes területeken még mozgósítóbb feladatokat tűz­tünk célul. Ennek jellemzésére elég annyit megemlíteni, hogy az 1984-es évben a nemzeti jövede­lem 6 milliárd koronás növekedé­sével számolunk, vagyis annyival, mint a megelőző három évben összesen. zések több mint 4000 hallgató számára növelik az oktatási kapa­citásokat a jövő évben, s további 1360 diák részesülhet elszálláso­lásban. Oktatási-nevelési rendszerünk céljainak elérése rendkívüli társa­dalmi költségekkel jár. A tervben 3300 személlyel több dolgozó, s 90 millió koronával nagyobb bér­alap szerepel, mint amennyivel az ötéves terv számol. Ezért nagyon fontos követelmény az eszközök­kel való ésszerű gazdálkodás, s a tervezett kiadások túllépésé­nek megakadályozása a követke­ző év folyamán. A szociális ellátásban előirány­zott feladatok értelmében ebben az ötéves tervidőszakban 3500 fé­rőhellyel kell bővíteni az idős em­berekről gondoskodó intézmények kapacitását. A tervidőszak első három éve alatt ez nem egészen 900 férőhellyel bővült. Ezért az SZLKP KB Elnöksége alapvető változást sürget ennek az érzé­keny szociális kérdésnek a megol­dásában, s elvárja az előirányzott Ifeladat feltétlen teljesítését. Ezt a kormány elnökségének a hatá­rozata is megköveteli a nemzeti bizottságoktól, az Építőipari Mi­nisztériumtól, valamint a Munka­ügyi és Szociális Minisztériumtól. Habár a komplex lakásépítés céljaira félmilliárd koronával na­gyobb összeg szerepel a tervben, még ez sem lesz elegendő az ötéves tervben előirányzott fela­datok teljesítéséhez, mind a laká­sok számát, mind pedig a járulé­kos beruházásokat tekintve. is megújult a teljesítmények növe­kedése. A mezőgazdasági termelésben a feladatok teljesítése megfelelt az ötéves tervben előirányzott szint­nek, habár hiányos a gabonafélék, a cukor és az olajnövények terme­lési tervének a teljesítése, s az állattenyésztés feladatainak a biz­tosításához fokozott mértékű ta­karmánybehozatalra volt szükség. Az anyagi termelésben és a ha­tékonyság növelésében elért fejlő­dés lehetővé tette, hogy a társa­dalmi termék előállítása 1984-ben elérje, a nemzeti jövedelem ter­melése pedig meghaladja a 7. öt­éves tervben előirányzott szintet. Emellett az ötéves tervidőszak négy éve alatt 6 milliárd koronával több társadalmi terméket és körül­belül 2 milliárd koronával több nemzeti jövedelmet hozunk létre. Ebben az időszakban elkezdő­dött a beruházások terén felhal­mozódott problémák megoldása is, ahogy azt a CSKP XVI. kong­resszusa és az SZLKP kongresz- szusa feladatul adta. A beruházá­sok szükségszerű fokozatos csök­kentése és egyes nagyobb beru­házások költségvetési terveinek növekedése ellenére 1984 végén az ötéves tervidőszak kezdetéhez viszonyítva 22 százalékkal csök­E célok kitűzésekor reálisan ér­tékeljük erőinket és lehetőségein­ket, főleg az intenzív fejlődés ked­vező hatását. Tudatában vagyunk annak, hogy az egész újraterme­lési folyamatot magasabb minősé­gi szinten kell megvalósítani. Ezt komplex módon kell értelmezni, mert kihatással van az egész tár­sadalmi életre, a társadalom egé­szének és minden egyes tagjának a magatartására. Az intenzív fejlő­dés mindennapi folyamatában mindenkinek úgy kell betöltenie saját pótolhatatlan szerepét, hogy minél kedvezőbb legyen az össze­sített eredmény. A jövő évi terv sikeres teljesíté­sének legfőbb feltéletele a felada­tok alkotó lebontása az egyes vál­lalatokra, szervezetekre, egészen az egyes dolgozókig. Hangsúlyoz­ni kell a lebontás alkotó végrehaj­tását, hogy ne kerüljön sor a fel­adatok és a keretek mechanikus szétírására az alacsonyabb fokú szintekre. Az elmúlt évek tapasztalatai ar­ra utalnak, hogy éppen ebben az irányban vannak komoly fogya­tékosságaink, a feladatok területi elosztásánál az illetékesek nem veszik eléggé figyelembe a tényle­ges lehetőségeket és tartalékokat. Ugyancsak érzékeny kérdés az érdemszerűség elvének az érvé- nyesítese azokkal a termelési­gazdasági egységekkel és vállala­tokkal szemben, amelyek a kez­deményező tervezés keretében progresszívebb feladatokat vállal­tak. A terv lebontását a termelési­gazdasági egységek és a vállala­tok terveibe - amint azt a CSKP KB Elnöksége is hangsúlyozta - nagy politikai felelősségtudattal kell elvégezni, szem előtt tartva a XVI. kongresszus határozatai­nak következetes teljesítését. Az 1984 január elsején sorra kerülő és az 1985 január elsejére előkészített nagykereskedelmi ár­rendezések kifejezően megváltoz­tatják az árviszonyokat, s az érték­kategóriák objektívebb alapot fog­nak képezni a társadalmilag szük­séges ráfordítások kimutatásához, ugyanakkor a bel- és a külföldi árszint is közelebb kerül egy­máshoz. Az érdemszerűség elvének ki­fejezőbb érvényesítése a beruhá­zások szakaszán elősegíti az épít­kezések gyorsabb befejezését. A külkereskedelem területén az érdemszerűség elmélyítése főleg abban fog megnyilvánulni, hogy a feladatok teljesítését csak a szállítmányozónak történt át­adás után ismerik el (vagyis nem a készletekben). A tervben olyan irányzatok is érvényesülnek, hogy a gazdasági szféra tágabb teret kapjon az önálló döntésekhez, csökkenjen az ügyviteli munkák terjedelme és a tervmutatók száma. Nagy jelentősége van a dolgo­zók aktív és kezdeményező rész­vételének is a terv kidolgozásában, főleg a párt gazdasági és szociális politikájának a megvalósításában. Ez elősegíti az érdekek közötti összhang megteremtését, a tarta­lékok kihasználását, valamint a jo­gos szükségletek teljesebb kielé­gítését. Ehhez egyre jobb feltéte­leket kell teremteni az állami és a gazdasági szervek, főleg pedig legnépesebb tömegszervezetünk, a Forradalmi Szakszervezeti Moz­galom következetes politikai-szer­vező munkájával. Ezért évről évre kiszélesedik az SZSZK kormánya és a Szlovák Szakszervezeti Ta­nács közötti együttműködés. Ebben az irányban szó van azokról az utakról is, amelyek a komplex intézkedések alapelvei­vel összhangban az érdemszerű­ség következetesebb érvényesíté­séhez, a differenciáltabb bérezés­hez vezetnek, beleértve az önel­számolásos brigádrendszerű munkaszervezés és javadalmazás kiszélesítését. Minden vállalatnál közösen kell meghatározni a kötelezettségvál- lalalási mozgalom széles körű fej­lesztésének döntő irányzatait. E mozgalom további kibontakoz­tatásához olyan jelentős alkalma­ink lesznek, mint a Szlovák Nem­zeti Felkelés 40. évfordulója, vagy Szlovákia iparosítási programja elfogadásának 35. évfordulója, amire a CSKP IX. kongresszusán került sor. A gazdasági fejlődés színvona­lának emelése és a terv sikeres teljesítése méltó megemlékezés lesz ezekre az eseményekre, s egyúttal hozzájárul hazánk szovjet hadsereg által történt fel­szabadítása 40. évfordulójának megünnepléséhez is, amiről Ke­let-Szlovákia egyes helyein már a jövő év folyamán megemlé­keznek. Ennek érdekében célszerűen ki kell használni a bevált módszere­ket, főleg a közös szocialista köte­lezettségvállalásokat, az ésszerű- sítők és az újítók mozgalmát, a szocialista munkabrigádokat, a műszaki dolgozók alkotó terveit, a munka önellenőrzését, a megta­karítások személyi számláit, vala­mint a dolgozók kezdeményezé­sének és aktivitásának további be­vált formáit. A jövő évi gazdasági tervek ki­dolgozásával összefüggő gazda­sági és tömegpolitikai munkát az egyes munkahelyeken már most össze kell kapcsolni az 1985. évi terv előkészítésével. Itt is arra kell törekednünk, hogy minőségi for­dulatot érjünk el a vállalati terve­zés módszereiben és formáiban, hogy a dolgozók széles kollektívái vegyenek részt a tervek előkészí­tésében, hogy ez ne legyen csu­pán a vállalati szakemberek szűk körének az ügye. A tervidőszak utolsó évi tervé­nek az előkészítéséhez elég sok idő áll a rendelkezésre, mert eh­hez a munkához az ötéves terv­ben jóváhagyott ismert feladatokra támaszkodhatunk. A CSKP XVI. kongresszusán és az SZLKP kongresszusán kitűzött igényes gazdasági feladatok telje­sítése megköveteli, hogy állandó­an és sokoldalúan tökéletesítsük az irányítási munka módszereit és formáit, a párt-, a szakszervezeti és a gazdasági munka minden területén. Husák elvtárs különböző alkal­makkor gyakran hangsúlyozza, hogy gazdaságunkban és munka- módszereinkben feltétlenül alkal­mazkodnunk kell az új, igénye­sebb feltételekhez és követelmé­nyekhez. Ezért tudományos és komplex módon kell viszonyulni a politikai-szervező és az irányító munkához. A párt-, a szakszerve­zeti, az állami és a gazdasági szervek és szervezetek számára ez azt jelenti, hogy mindig a konk­rét helyzetből, a kongressszusi feladatok teljesítésében szerzett ismeretekből és tapasztalatokból kell kiindulni. Most és a jövőben is teljes mértékben érvényesek V. I. Lenin szavai, hogy ,,Nem tanul­hatjuk meg az új módszerek alkal­mazását feladataink teljesítésé­ben, ha a tegnapi tapasztalat nem nyitotta ki a szemünket, s nem mutatta meg, hogy a régi módsze­rek helytelenek voltak“. A pártos hozzáállásnak ezt az alapelvét főleg most kell felidéz­nünk és elsajátítanunk, amikor a pártalapszervezetek a jövő év elején tartandó taggyűlésekre ké­szülnek. Éppen ezeken a gyűlése­ken kell majd bíráló igényességgel értékelni az 1983-ra előirányzott feladatok teljesítését, valamint a pártmunka hatékonyságát a CSKP XVI. kongresszusán, az SZLKP kongresszusán és az év­záró gyűléseken elfogadott hatá­rozatok megvalósításában, s eze­ken kell pontosítani a fő feladato­kat, meghatározni a konkrét eljá­rást a kongresszusi feladatok to­vábbi teljesítésének biztosításá­ban, elsősorban a gazdasági és a szociális fejlődés 1984-re elői­rányzott céljainak elérésében. Az elmúlt időhöz viszonyítva jobban előtérbe kerül a gazdasági és a nevelési feladatok egysége és kölcsönös összefüggése. A gazdaság és annak eredményei mindig nagyon érzékenyen hatnak a politikai légkörre, mert széles tömegek vesznek részt a társadal­mi értékek létrehozásában és fel- használásában. A politikai és az ideológiai színvonal viszont olyan tényező, amely jelentős erkölcsi ösztönzést nyújt szocialista társa­dalmunk fejlesztéséhez. A kitűzött célok növekvő igé­nyessége, valamint a nemzetközi helyzet bonyolultsága előtérbe he­lyezi a gazdasági nevelés, propa­ganda és agitáció jelentőségét. Nem elég csupán megmagyarázni gazdasági fejlődésünk kulcsfon­tosságú kérdéseit, hanem mozgó­sítani is kell a dolgozókat a konk­rét feladatok teljesítésére az egyes munkahelyek feltételei kö­zött, elsősorban a hatékonyság növelésére és a munka minőségé­nek a javítására törekedve. A CSKP XVI. kongresszusán és az SZLKP kongresszusán elfoga­dott határozatok teljesítésében elért eredmények megerősítik bennünk a saját erőnkbe, szocia­lista társadalmunk és az egész szocialista közösség kimeríthetet­len lehetőségeibe vetett bizalmat. Egyúttal azonban még nagyobb határozottságra van szükség pár­tunk gazdasági és szociális politi­kájának további megvalósításá­ban, a CSKP KB 9. ülésén, vala­mint az SZLKP KB mai ülésén megfogalmazott feladatok követ­kezetes teljesítésében. A nyolcvanas évek igényes fel­tételei nemcsak a gazdasági fejlő­désre vonatkozik. Ezekhez mérten kell fejleszteni a párt vezető szere­pét is, az egész párt, a pártszer­vek és az alapszervezetek, min­den kommunista tevékenységét. Minden kommunista elsőrendű feladata a dolgozók megnyerése a pártszervek utóbbi ülésein elfo­gadott határozatok aktív megvaló­sítására, hogy a nép érdekében sikeresen teljesítsük a 7. ötéves tervidőszak utolsó előtti évére elő­irányzott feladatokat. Alcímek Új Szó DJ SZi* 6 1983. XII. 1.

Next

/
Thumbnails
Contents