Új Szó, 1983. december (36. évfolyam, 284-309. szám)

1983-12-07 / 289. szám, szerda

Csemegét a csemegeboltból (szeretnénk) KOMMENTÁLJUK — — -­Bratislavában a Steiner Gábor utcán nemrégen új csemegeboltot adtak át. A csillogó kirakati üvegen keresztül belátni az ízlésesen be­rendezett földszinti eladó-fo- gyasztó térre, de az emeleti nap­pali bár néhány ülésére is. Bent az üzlethelyiségben kétfaj­ta vásárlót találhatunk. Azokat, akik magukkal viszik az árut és azokat, akik helyben fogyasztanak valamit. Elöljáróban leszögezzük, hogy azok járnak jobban, akik ma­gukkal viszik az árut, a felvágottat, sajtokat, édességféléket, italokat, kávét, teát, cigarettát, különböző konzerveket, befőtteket, vagyis a csemegeboltok számára előírt áruféleségeket. Sajnos, a jó falat­ra éhes járókelő itt sem jut cseme­géhez. Miből választhat? - kérdeztük Július Kitter üzletvezetőtől.- Háromféle szendvicset, kü­lönböző sajtokat, salátákat, felvá­gottakat kínálunk. Hogy miért csak ennyit? Dolgozóink nem jártasak még a hidegkonyha-készítmények elkészítésében, egy kis idő kell ahhoz, hogy gyakorlatot szerezze­nek. Igaz viszont az is, hogy a kis méretű konyha eleve meghatároz­za a mennyiséget. Ez idáig napon­ta 80-100 szendvicset és 30-40, csak nálunk kapható, speciális fa­latkát adunk el - mutatott a meg­rakott tálcákra. - Akadozik még az áruszállítás is, célunk, hogy bősé­ges választékkal várjuk naponta az ide betérőket. Az üzletvezető beszélt az el­képzeléseikről is - a tervezett sa­láták, különlegességek készítési módja hallatán sajnáltuk, hogy azokra még várni kell. Ugyancsak várni kell a különféle aszpikos ké­szítményekre, a hagyományostól eltérő szendvicsekre, a bővebb, További lassulás Szlovákiában októberben további lassulás állt be a lakások befejezé­sében. Szeptemberben 5100 új ott­hon készült el, a következő hónap alatt valamennyi kivitelezési formá­ban mindössze háromezret fejeztek be. A lassulást a fűtöházak techno­lógiai berendezéseinek komplettizá- lásához szükséges szállítások késé­se okozza, s emiatt nem veszik át a lakhatatlan, hóforrás nélküli laká­sokat. Az esztendő négyötöde alatt a be­fejezett lakások száma túllépi a 25 400-at, ami az egész évi felada­toknak közel 65 százaléka. A szlová­kiai eredményeket rontja a lakások lassúbb befejezése Kelet-Szlovákiá- ban és a magánerős építkezési for­mákban mutatkozó lemaradás. Számszerint legtöbb lakással - nyolcezer - a nyugatszlovákiai kerületben készültek el, ami az évi mennyiség 72 százalékát teszi ki. Bratislavában tíz hónap alatt 3350 új otthont (az évi tennivalók 67 száza­lékát) adtak át. Ehhez viszonyítva Közép-Szlovákiában öt százalékkal kisebb a lakásépítési terv időará­nyos teljesítése (7520 lakás). Leg­rosszabb eredmények viszont a ke­let-szlovákiai kerületben mutatkoz­nak, ahol a befejezett 6600 lakás az évi tennivalók mindössze 55 száza­lékos teljesítését jelenti. Az építőipari tárca szervezetei az idén eddig 17 860 lakásegységet ad­tak át az évi 26 400-ból. A vállalatok sorrendjében továbbra is a Bratisla­vai Magasépítő Vállalat maradt az élen. Dolgozói Szlovákia fővárosá­nak Petržalka városrészében, Lúky és Dvory lakótelepein 3244 lakást fejeztek be. Mögöttük a Nyitrai és Trnavai Magasépítő Vállalat áll 2635, illetve 2173 befejezett lakással. A magánerős formákban is lelassult a kivitelezés, hiszen az esztendő tíz hónapja alatt mindössze 7 ezer la­kás, többnyire családi ház készült el, s a magánépítkezőknek a hátralévő hetekben még ötezemégyszázat (!) kellene befejezniük. Egyébként a ki­vitelezési szervezetekre szövetkeze­ti formában 6800, kommunális for­mában 1800 lakás befejezése vár. A lakások átadása terén a legkel­lemetlenebb a helyzet a közép- és kelet-szlovákiai kerületben, ahol a tervteljesítéshez a befejezési ka­pacitások újbóli megerősítésére és rendkívüli műszakok beiktatására lesz szükség. Szlovákiában 1983- ban 39 400 lakás befejezésével és átadásával számolnak. Ennek hiánytalan teljesítéséhez a nemzeti bizottságok, az építő és gépipari szervezetek szorosabb együtt műkö­dése sem hiányozhat. IVAN SCHWARZ gazdagabb kínálatra. Miért? - te­hetjük fel a kérdést.- Ennek az üzletnek, az eredeti elképzelés szerint más lett volna a feladata. Fokozatosan áttérünk a hazai gyártók ételkülönlegessé­geinek árusítására, 12-féle hús-, 13 féle baromfi-készítmény, 9 tej­termék, többféle édesipari termék egyedül nálunk lesz kapható- majd. Ottjártunkor nemcsak a vásár­lók, s a kíváncsiskodók adták egy­másnak a kilincset, hanem az áru­val megrakott teherautók is egyre érkeztek a raktár elé. Mivel az üzletvezetőnek ott kell lennie az áruátvételnél, a helyszíni szemlét Alexej Orviský gyártási technoló­gussal folytattuk.- Kár, hogy Bratislavának nincs egy központi hidegkonyhája. Ez is oka annak, hogy a választék má­sutt sem felel meg sem a mi, sem a fogyasztó elképzeléseinek.- Megtudtuk, hogy gyakran ütköz­nek olyan akadályokba, amelyek általában nehezítik a csemegebol­tok üzemeltetését. Ilyen a korsze­rű tálaló műanyag tálcák hiánya (a napokban szerezték be Magyaror­szágról), de hiánycikknek számít a rekeszes rozsdamentes salá- tásedény stb. Az objektív nehézségeket nem vitatjuk. Azt sem, hogy szüksé­ges-e megnyitni az üzletet akkor, amikor még nincs megoldva egy­két, az üzemeltetéshez nélkülöz­hetetlen műszaki berendezés kér­dése. Az viszont már a csemegebolt dolgozóitól függ, hogy mit tesznek majd értünk, a fogyasztókért. A fe­ketekávé kedvelői a nappali bárban 8 féléből választhatnak, s ez nem­csak az első napokban lesz így - hangzott az ígéret. A csemegeboltban egyelőre hagyományos árut kínálnak. Még nem tudják bővíteni a hazai alap­anyagokból készített hidegkony- ha-készítmények választékát, de járjanak kedvünkben legalább az­zal, hogy a felvágottat hámozottan árulják. (Az előírások ugyanis ezt engedélyezik!) Sokan kijelentették, hogy Szlo­vákiában a csemegeboltoknak nincsenek hagyományai, viszont igény van rájuk. Mi hát a teendő? Meg kell teremteni őket, nem hol­nap, hanem még ma. PÉTERFI SZONYA Az új üzlet (Gyökeres György felvétele) Betakarítás után A mezőgazdasági üzemek dolgozóinak régen sikerült ilyen gyorsan betakarítaniuk a termést a határból és elszállítani a raktárakba és a feldolgozó üzemekbe. Igaz, nagyon jó körülmények között dolgoztak az emberek és a gépek, hisz az őszi időszakban nem volt tartós esőzés. Szinte minden mezőgazdasági üzemben jól kihasználták a kedvező időjá­rást a munkák végzésére. Jó körülmények következtében kedvezőek voltak a lehető­ségek a költségek csökkentésére is. A nap sugarai idejében és jól megérlelték a kukorica termését, ezért nem kellett annyi fűtőanyagot felhasználni szárítására, mint más évek­ben. A szemek nedvességtartalma körzetenként eltérően 10-20 százalékkal volt kevesebb, mint a múlt év őszén. Az igazság kedvéért azonban azt is meg kell mondanunk, hogy nem minden szakaszon csökkenthették a költségeket. Nem volt könnyű feladat kiszántani a cukorrépát a száraz földből. Ezért ahol megvoltak a régebbi típusú gépek, azokkal dolgoz­tak. A háromsoros kiszántók nagyon jól beváltak. Kipróbál­ták már a legkorszerűbb gépsorokat is, amelyek a jövőre nézve nagyon ígéretesek, mert kevés veszteséggel lehet velük betakarítani a termést. Bár a cukorrépa termése keve­sebb volt a tervezettnél, számos mezőgazdasági üzemben mégis megtalálták számításukat. A tápanyagellátás szabá­lyozása - főleg a nitrogéntartalmú műtrágyák korlátozása eredményeként a gyökerek átlagos cukortartalma 15,5 száza­lék volt, két százalékkal több, mint a múlt év őszén. Tehát a mezőgazdasági üzemek jó pénzt kaptak a beszállított cukorrépáért. Az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuma növénytermesztési osztályának értékelése szerint a lakosság burgonyaellátása biztosított, mégis gondosan be kell oszta­nunk, mert a szárazság és egyéb okok miatt sok az apraja. A jövőre nézve a mezőgazdasági üzemek követhetnék a Nagy légi Efsz példáját, amely az őszi árpa után termelt burgonyát és jó áron értékesítette. Ilyen lehetőségeket az új gazdasági évben jobban ki kellene használni. A pihenés időszakában a mezőgazdasági dolgozók máris a jövő évi termés kedvező alakulása feltételeinek megterem­tésével foglalkoznak. Illetve azzal, hogy az egyes szakaszo­kon mutatkozó problémákat milyen módon lehetne megol­dani. Mert az eredmények ellenére elég sok a gond, a nehéz- ség. Nagy eredmény például, hogy szinte minden mezőgaz­dasági üzemben idejében földbe került a mag. Ennek ellenére az aszály miatt sok táblán foghíjasán kelt az őszi repce, az őszi árpa és az őszi búza. Ahol szükségesnek látják, például az őszi repce helyére napraforgót vetnek, hogy teljesíthessék az olajnövények termelési tervét. Szintén a jelenlegi időszak­ban döntik el, hogy mikor szórják ki a növények fejlődését meggyorsító műtrágyát. A gyors, és egyes körzetekben sikeres betakarítás után a mezőgazdasági üzemek vezetői tehát máris újabb mun­kákra készülnek. Tervezgetnek, intézkedéseket tesznek a jövő évi termés megalapozása érdekében. BALLA JÓZSEF A tartalékok hatékony mozgósításával A takarékosabb energia- és anyagfelhasználás állami célprogramjainak megvalósítása a Žiar nad Hronom-i járásban A tüzelőanyag- és energiagaz­dálkodás társadalmi ellenőrzésé­nek első szakasza, amelyet a Žiar nad Hronom-i járásban a pártalap­szervezetek irányításával végez­tünk el, számos tartalékot tárt fel ezen a területen, s hatékony formá­vá vált ezek mozgósításában. Az ellenőrzés végrehajtásával meg­bízott munkacsoportok és szemé­lyek összpontosított igyekezete számos javaslatot eredményezett, amelyeket közvetlen és hosszú távú feladatokként a műszaki-gaz­dasági intézkedések közé so­roltak. Ez év novemberében az SZLKP járási bizottságának gaz­dasági bizottsága és elnöksége felmérte a társadalmi ellenőrzés első szakaszából eredő feladatok teljesítésében elért eredménye­ket. Megállapíthatjuk, hogy járá­sunk ipari vállalatainál és üzemei­ben sikeresen teljesítik a CSKP XVI. kongresszusa határozatait, főleg a takarékosabb energiafel­használás területén. Miközben ugyanis az árutermelés az idén 7,6 százalékkal, a saját termelési érték pedig 7,1 százalékkal nö­vekszik, ugyanakkor az energia­felhasználás az 1980-as kiindulási évhez viszonyítva 1 százalékkal csökken. Az említett időszakban alapvető mértékben, vagyis 85 százalékra sikerült csökkenteni az üzem­anyag-fogyasztást, a villamos energia fogyasztása pedig 93 szá­zalékra csökkent. Bizonyos tarta­lékaink vannak még a tüzelőa­nyag-fogyasztásban, ahol az 1980-as évhez viszonyítva csak 98 százalékra sikerült csökkenteni a felhasználást. Ennek elsősorban az a magyarázata, hogy a fűtőola­jak egy részét alacsony fútőértékú szénnel helyettesítették. Az üzemek a kiutalt pénzügyi források alapján és saját kapacitá­saikkal önállóan valósítanak meg számos kisebb és rövid időre szó­ló intézkedést. Ezek az intézkedé­sek a 02-es és a 03-as állami célprogramokban előirányzott megtakarítási feladatoknak körül­belül a 40-50 százalékát biztosít­ják. örömmel állapíthatjuk meg, hogy az újítók mozgalmában is növekszik a tüzelőanyagok és az energia takarékosabb felhaszná­lására irányuló újítási javaslatok száma, s egyre több komplex racionalizációs brigád foglalkozik ezekkel a kérdésekkel. A Ziar nad Hronom-i SZNF Alumíniumipari Művekben például ezek a brigá­dok az első félévben 163 TJ ener­gia megtakarítását segítették elő, ami a vállalatnál megtakarított összes energiának körülbelül a felét képezi. A legjobb ered­ményt Vojtech Magula mérnök bri­gádja érte el 53 TJ értékű tüzelő­anyag megtakarításával a vállalat energiagazdálkodási részlegén, Imrich Fremala brigádja pedig a timföldgyártó üzemben 48 TJ hőenergiát takarított meg. A rövid távú intézkedések meg­valósításában úgyszintén jó ered­ményeket érnek el a Banská Štiavnica-i Vasércbányákban, a Vyhnei Nehézgépgyárban, a Žarnovicai Farostlemezgyárban, a Nová Baňa-i Szlovák Műszaki Üveggyárban, valamint a Banská Štiavnica-i Pieta vállalatnál. A hosszú távú intézkedések többnyire beruházási jellegűek, ameíyek közül a legjelentősebbe­ket a Žiar nad Hronom-i SZNF Alumíniumipari Művekben fogják megvalósítani. Ez a vállalat egyébként Szlovákia egyik legna­gyobb energiafogyasztója, s a 7. ötéves tervidőszakra kitűzött álla­mi célprogram keretében 3020 TJ energia megtakarítását irányozták elő. Az egész ötéves tervidőszak­ra előirányzott feladatból az elekt­rolízisnél alkalmazott számítás- technikai folyamatszervezésnek, a timföldgyártás intenzifikálásá- nak, valamint a högazdálkodás ésszerűsítésének köszönhetően három év alatt 66 százalékot való­sítanak meg. A legnagyobb ered­ményt azonban az elektrolízis elő­készített korszerűsítésétől és re­konstrukciójától várják, ami a fel- tételezések szerint 4000 TJ ener­gia megtakarítását fogja eredmé­nyezni. Megkülönböztetett figyelmet fordítunk a járásban a másodlagos hőforrások hasznosítására, s az ezzel kapcsolatos hővisszanyeró berendezések építésére. Nagy súlyt helyezünk továbbá az ener­giafogyasztás műszaki-gazdasági normáinak tökéletesítésére, az energiahálózatban és a termelési­technológiai folyamatokban kelet­kező veszteségek csökkentésére. Az ipari üzemek kazánjainak gáz­fűtésre való átépítésével, valamint a fahulladék tüzelőanyagként való fokozottabb felhasználásával szintén jelentős mennyiségű osz­tályozott szenet, fűtőolajat és villa­mos energiát fognak megtakarí­tani. A nemzeti bizottságok gazda­sági szervezeteiben ugyancsak nagy gondot fordítanak a társadal­mi ellenőrzésből eredő feladatok teljesítésére, összesen 139 ja­vaslatot terjesztettek elő. Ezek végrehajtásával, valamint az ener­giahálózatban és a fogyasztóknál észlelt hibák elhárításával körül­belül 262 MWh viHamos energiát és 541 tonna egyezményes tüze­lőanyagot lehet megtakarítani. Járásunk mezőgazdasági dol­gozói konkrét intézkedéseket hoz­tak a termelés energiaigényessé­gének csökkentésére. A mező- gazdasági üzememekben felújí­tották az energetikai bizottságok munkáját, bevezették az egyes gépkocsitípusok üzemanyagfo­gyasztási normáit, gondoskodtak a forrólevegős gyorsszárítók ké­ményében távozó hő felhasználá­sáról, valamint a tej hűtésénél ke­letkező hő vízmelegítésre való hasznosításáról. Az alumínium­gyárral való együttmüködés kere­tében már 1984-ben bevezetik a napkoílektorok alkalmazását a Fekovské Nemce-i Efsz-ben és a Janova Lehota-i Efsz-ben a zöldtakarmány szárítására és a használati víz melegítésére. Hasonló gondot fordítunk a já­rásban a nyers- és az alapanya­gok takarékosabb felhasználására irányuló állami célprogram teljesí­tésére. A járás üzemeinek a több­ségében jelentős mennyiségű szürke- és színesfém megtakarí­tását tűzték célul, s a hulladékfé­mek gyűjtésében is teljesítik a fel­adatokat. A színesfém-megtakarí­tás területén ugyancsak a Ziar nad Hronom-i SZNF Alumíniumipari Művekre hárulnak a legnagyobb feladatok, ahol az állami célprog­ram 6260 tonna fém megtakarítá­sát irányozta elő. A tervidőszak első felében 4600 tonnát takarítot­tak meg, ami az egész feladatból 73,4 százalékos arányt képvisel. Ugyanakkor arra is rá kell mutat­ni, hogy számos üzemben a 03-as célprogram feladatait nem dolgoz­ták ki olyan gondosan, mint a 02- es célprogram esetében. Ezért a jövő évben igényesebb felada­tok kitűzésére számítunk ezen a területen. Járásunk dolgozói világosan tudják, hogy a megtakarított ener­gia, tüzelőanyagok, nyers- és alapanyagok a termelés legol­csóbb forrásait képezik. Ezért a CSKP XVI. kongresszusán, va­lamint a X. szakszervezeti kong­resszuson előirányzott takarékos- sági program feladatait a pártalap­szervezetek kellő figyelemben fogják részesíteni a jövő év kezde­tén tartandó első taggyűléseiken. JÁN GAJDOŠÍK, az SZLKP Žiar nad Hronom-i Járási Bizottságának titkára Ú J SZÓ 4 1983. XII. 7

Next

/
Thumbnails
Contents