Új Szó, 1983. december (36. évfolyam, 284-309. szám)

1983-12-06 / 288. szám, kedd

Levelezőink íriák A komáromi (Komárno) Jednotánál minden évben az e célból rendezett ünnepségen köszöntik a fogyasztási szövetkezet nyugdíjasait. A közelmúltban is sor került erre a kedves, hagyományos ünnepségre, melyen kitüntették az életjubileu­mukat ünneplő nyugdíjasokat. A jelenlevőket tartalmas műsorral szórakoztatták a komáromi kereskedelmi szerveze­tek óvodájának apró növendékei és a bratislavai Slovkoncert művészei. A felvételen a nyugdíjasok egy része. Sztrecskó Rudolf Két járás életéből Munkájuk állandó javítását, te­vékenységük színvonalának eme­lését és ismereteik gyarapítását tekintik legfőbb feladatuknak Lo­soncon (Lučenec) a polgári ügyek testületének tagjai, akik az idén emlékeznek meg a testület meg­alakulásának 30. évfordulójáról. Igyekezetük eddig nem volt ered­ménytelen, alig több mint egy évti­zed alatt 27 százalékról 81-82 százalékra nőtt az újszülöttek név­adó ünnepsége. Ma már évente 350-420 gyermeknek tartanak névadót, 200-270 házasságkötés­nél működtek közre és míg 1971- ben csupán nyolc polgári temetést rendeztek a városban, addig az elmúlt években ez a szám már 88 volt. Már hagyománya van az újító­mozgalomnak a füleki (Fiľakovo) Béke bútorgyárban, hiszen az ott dolgozók kezdeményezéseikkel, ésszerűsítő javaslataik megvaló­sításával jelentős hasznot érnek el a társadalom javára. Az első félév eredményeivel a vállalaton belül meghirdetett feltalálók és újítók versenyében a második helyen végeztek. Az év eleje óta a dolgo­zók közül 22-en kapcsolódtak be az újítómozgalomba és közel hat­van javaslatot nyújtottak be. A leg­sikeresebb újító Vladimír Krnáč mérnök volt, akinek az eddig be­adott 11 újítási javaslataközülhatot vezettek be a termelésbe, s ez több tízezer korona megtakarítást eredményezett. ­Az ismeretterjesztésnek új for­, Befejezték a cukorrépa szedését A galántai járás a nyugat-szlo­vákiai kerület legnagyobb cukorré­pa termelői közé tartozik. Ebben az évben 4710 hektáron termeltek cukorrépát. Kolecsáni Dezső mér­nök, a Galántai Járási Mezőgaz­dasági Igazgatóság föagronómu- sa elmondta, hogy a termést sike­rült betakarítaniuk. Az idei csapa­dékszegény időjárás miatt a föld száraz és kemény volt. Ezért ne­héz volt a répaszedés. Előzetes becslés szerint az átlaghektárho- zam 32-33 tonna körül mozog. A legmagasabb hektárhozamot is­mét a Slovenské Pole-i Állami Gazdaság dolgozói érték el, 190 hektáron termeltek cukorrépát és 51 tonna átlaghektárhozamot ér­tek el. A többi mezőgazdasági üzemek közül a legmagasabb ter­méshozamot a Deáki (Diakovce) Efsz (46 tonnát), a Sókszelőcei (Selice) és a Nádszegi (Trstice) Efsz-ek (40-40 tonnát) értek el. A répa cukortartalma átlagban 14—15 százalék, ami egy-másfél százalékkal magasabb mint az el­múlt évben volt. Oláh Gyula máját választotta Losoncon a CSEMADOK városi szervezeté­nek ifjúsági klubja, amikor „Vasár­napi séta városunkban“ címmel a fiataloknak helytörténeti előadá­sokat rendez. Az eddigi összejö­veteleken, a helyszínen hozzáértő szakemberek tartottak ismertetést a város műemlékeiről, nevezetes épületeiről és nagy szülöttjeinek életéről. Kanizsa István A rozsnyói (Rožňava) járásban a tömegszervezetek tagjai sok közhasznú munkát végeznek. A dernöi (Drnava) vadászok közül hatvanegyen másfél hektáron 13 600 facsemetét ültettek el tár­sadalmi munkában. A munkálato­kat Harsányi László mérnök irá­nyította. A pelsöci (Plešivec) alapiskola tanulói az elmúlt hónapokban ver­senyeztek, hogy melyik osztály gyűjt össze több csipkebogyót és papírhulladékot. Legjobb ered­ményt az ötödikesek - 23,75 ki­logramm - Körösi Lászlóné osz­tályfőnök irányításával és a III. C osztály - 16,90 kilogramm - ér­tek el. A diákok összesen 267,45 kilogramm csipkebogyót és osztá­lyonként átlagosan 87,3 kilo­gramm papírhulladékot gyűjtöt­tek. , Gál Edit A Szlovákiai Kisállattenyésztők Szövetsége falusi szervezetei a lévai (Levice) járásban idén Nagysallón (Tekovské Lužany), Kovácsiban (Kozárovce), Lökön (Lok), Óbarson (Starý Tekov), Ga- ramkelecsényben (Hronské Kla- čany) rendeztek kiállításokat. Leg­utóbb 86 szervezetből száznégy kisállattenyésztő Léván mutatta Végeztek az őszi munkákkal A perényhími (Perín-Chým) szövetkezetben idejében befejez­ték az őszi munkákat. Ondrej Štromp, a szövetkezet agronómu- sa elmondta, hogy 100 hektáron termesztettek- cukorrépát, átlag 34,1 tonna hektárhozamot értek el és a cukortartalom 14,9 százalék volt. A betakarítást gépekkel vé­gezték, kisebb lett a hektárhozam, viszont a répafejekből több silóta­karmányt tudtak készíteni. A szö­vetkezet az olajos növények ter­mesztése közül a napraforgóval próbálkozott már második éve, azonban problémák adódtak a faj­táik kiválasztásával, ugyanis a ma­gas szárú napraforgót nem tudják a kombájnok betakarítani, ezért alacsonyabb fajtát kénytelenek termeszteni. Az aszály ellenére is jó termést adott a silókukorica, 105 hektárról átlagosan 55,3 ton­nát takarítottak be. Ez a hektárho­zam a tavalyihoz viszonyítva ki­sebb, de a minősége jobb. Sze­mes kukoricát 340 hektáron vetet­tek és az átlag hektárhozama 7,35 tonna volt, ami a Kassa (Košice)- vidéki járásban a legmagasabb. Másodtakarmányként - az őszi ár­pa betakarítása után - 54 hektá­ron vetettek kölest, melyből átla­gosan 1,6 tonnát takarítottak be. Az őszi munkák korai elvégzését - trágyázás, mélyszántás, ősziek vetése - a múlt évi tapasztalatok is nagyban elősegítették, valamint a kétműszakos üzemeltetés, amit a szövetkezet a jövőben is alkal­mazni fog. Iluv Erzsébet Képzőművészek tárlata A csehszlovák-szovjet barát­ság hónapja keretében és a 16. Csallóközi kulturális napok ren­dezvényeként olyan akcióval talál­kozhattunk a dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) járásban, ame­lyek az igényesebb látogatók vá­rakozásának is megfelelnek. Ilyen volt a közelmúltban Almássy Ró­bert festőművész és Nagy János szobrászművész válogatott alko­tásaiból a Zlaté Klasy-i Béke Efsz üzemi klubjában rendezett kiállí­tás, ahol a csallóközi tájat és em­bert bemutató festmények, külön­böző anyagból és technikával ké­szült portrék, szoborkompozíciók, kis méretű domborművek, vala­mint gazdag, változatos formavi­lággal rendelkező érem, illetve plakett-sorozatok voltak látha­tók. Méri István be állatainak legszebb példányait. A nyulakon, juhokon, baromfiakon kívül a tenyésztők egyéb ritkaság- számba menő állataikat is elhoz­ták. Az ezüstrókák, nutriák és an- góramacskák ketrecei körül külö­nösen nagy volt a tolongás, s a színes papagájoknak és egyéb egzotikus madaraknak is sok cso- dálója volt. Császár Ernő Hagyatéki eljárás Sz. M.: Édesanyám a múlt év decemberében halt meg. Szüleim­nek egy családi háza volt (kerttel) és több betétkönyvük. A családi ház és a betétkönyvek az édes­apám nevén vannak. Hagyatéki tár­gyalás nem volt, mivel ezt a köz­jegyző elvetette azzal, hogy min­den az édesapám nevén van. Ilyen esetben a gyermekek nem örökölnek? A közjegyző döntését őszintén szólva nem érijük. Nem valószínű, hogy a családi ház és a betétköny­vek, amelyek édesapja nevén vannak, egyben az ő kizárólagos tulajdonában lennének. A Polgári Törvénykönyv 143. §-a szerint a házastársak osztatlan közös tu­lajdonában van mindaz, amit vala­melyik házastárs szerzett a há­zasság fennállása alatt (kivételt csak azok a dolgok képeznek, amelyeket a házastársak egyike örökölt, ajándékba kapott, illetve azok, amelyek személyi szükség­letei kielégítését vagy hivatása gyakorlását szolgálják). Amennyi­ben tehát az édesapja nevén lévő vagyont a szülei közösen szerez­ték, az édesanyja is tulajdonos volt és a közjegyzőnek ennek megfelelően kellett volna eljárnia- meghatározni, hogy az osztatlan közös tulajdonból mi tartozik a ha­gyatékba és ezt szétosztani az örökösök között egyenlő arány­ban. Hány hét a szülési szabadság? O. L.: A feleségemnek június­ban kislánya született. Azt szeret­ném tudni, joga van-e hat havi (fizetett) szülési szabadságra, mi­vel a szülés időpontjáig dolgozott. A munkáltatója azt állítja, hogy csak öt hónap jár neki szülés után, a fennmaradó egy hónapot még a szülés előtt kellett volna kiven­nie. Megjegyzem, az orvos igazol­ta, hogy jár a szülési szabadság. A Munka Törvénykönyve 157. §-nak 1. bekezdése szerint a vá­randós asszonyok szülési szabad­ságukat „rendszerint“ négy héttel a szülés várható időpontja előtt kezdik meg. Mivel a törvény a „rendszerint“ kifejezést hasz­nálja, megkezdhetik előbb, de ké­sőbb is. A szülési szabadság ké­sőbbi időpontban való megkezdé­sének lehetőségét a törvény azon­ban egy lényeges feltételhez köti- megkívánja, hogy az orvos, fi­gyelembe véve az asszony egész­ségi állapotát és munkakörülmé­nyeit, engedélyezze (írásban) a szülési szabadság későbbi meg­kezdését (illetve azt, hogy a kis­mama a szülés várható időpontját megelőző negyedik hét kezdete után is folytassa munkáját). Az engedélyezés csak akkor fogad­ható eí, ha ezt az orvos már a szü­lést megelőző negyedik hét kez­dete előtt állította ki. Ha ez meg­történt, az orvos az „Anyasági segély iránti kérvényen“ feltünteti, melyik időpontig engedélyezte a kismama számára a munkavég­zést. Ha az orvos nem adott ilyen engedélyt (illetve nem írásban ad­ta) vagy az említett időpont után adta meg és az anya később kezdte meg szülési szabadságát, a szabadság csak a szülést köve­tő huszonkettedik hét végéig jár Az ön által émlített igazolás jel­legét, tartalmát és kiállításának időpontját nem ismerjük, ezért nem tudjuk megmondani, hogy öt vagy hat havi szülési szabadság jár-e a feleségének. Véleményünk szerint azonban ezt a fent leírtak alapján önök is el tudják dönteni. Öröklés B. J.: Négyen vagyunk testvé­rek egy édesanyától, de nekem és a nővéremnek más apánk volt mint fiatalabb testvéreinknek. A tulajdonképpeni vita ő közöttük van. Édesanyánkat ez év áprilisá­ban temettük el, ó mindaddig az öcsémékkel élt a második férje után maradt lakásban, mint ha­szonélvező, özvegyi jogon. A ház­hoz egy kert tartozik és hét ár szántóföld. A húgom az öcsémtől a szántóföldnek a felét kéri, hogy használhassa, az öcsém viszont csak egy kis darabot akar neki használatra átadni, az örökség fennmaradó részét pénzben akar­ja kifizetni. Azt szeretném tudni, hogy a ház, a kert és a szántóföld megosztódik-e az öcsém és a hú­gom között? Mindenekelőtt egy tévedésre szeretnénk felhívni a figyelmét: az özvegyi haszonélvezeti jogot is­meri a magyar jogrend, de nem a csehszlovák. Az öröklési jogviszonyok tisztá­zása (rendezése) egyébként a közjegyző hatáskörébe tartozik. A közjegyzői eljárásról szóló tör­vény 39. §-ának 4. bekezdése szerint ilyen esetben a közjegyző kikéri az illetékes nemzeti bizott­ság véleményét, kinek juttassa a földet - alapelv ugyanis, hogy a mezőgazdasági földet lehetőleg nem szabad felaprózni az örökö­sök között, s a társadalom érdeke­ivel összhangban csupán az egyi­küknek szabad juttatni, annak, aki a legjobban meg tudja művelni. Tartásdíj M. L.: Nyugdíjas vagyok. A fele­ségem 60 éves. Harminchárom évet éltünk együtt és most, amikor a legjobban egymás segítségére lennénk utalva, szemcseppeimet beleöntötte a sörömbe. Annyira megkékültem, hogy kórházba szállítottak, hat hétig kezeltek A feleségem azután sem hagyott nyugton. Májusban bontóperes tárgyalásra idéztetett meg, majd tartásdíjat követelt tőlem, mert ne­ki csak 600 korona nyugdíja van (nekem 960 korona). Tette ezt azután, hogy a sörömbe öntött méreggel szándékosan ki akarta oltani életemet. Joga van ezek után tartásdíjat követelni tőlem? Szeretném tudni azt is, hogy a bí­róságnak jogában áll-e a bűncse­lekményért megbüntetni öt, ha a rendőrség nem vizsgálta ki a mérgezést. Feleségének a családjogi tör­vény 91. vagy 92. §-a alapján lényegében joga van tartásdíjat követelni. Levelében nem említet­te, hogy a bíróság felbontotta-e házasságukat vagy sem. Igaz, hogy ennek a körülménynek a tár- tásdíj megítélésének szempontjá­ból nincs nagy jelentősége, de a tartásdíj mértékére befolyással lehet. A házastársnak megítélt tartás­díjnak az a rendeltetése, hogy ki­egyenlítse a házastársak életszín­vonalának különbségét, míg az el­vált házastársnak csak a legszük­ségesebb mértékű tartásra van jogigénye. Az ön által említett körülmény­nek (a „mérgezésnek“) jelentősé­gét a tartási kötelezettség megál­lapítása szempontjából a bíróság bírálja majd el. A családjogi tör­vény 96. §-ának 2. bek. szerint ugyanis nem lehet a tartásdíjat megítélni, ha az ellenkezne a szo­cialista társadalom erkölcsi elve­ivel. Ami a második kérdését illeti: a büntetőeljárást nálunk bizonyos munkamegosztás jellemzi. A bün­tetőtanács csak törvényes vád alapján folytathat valaki ellen eljá­rást. Vádat pedig csak az ügyész emelhet valaki ellen, magánsze­mély nem. Az ügyész viszont hiva­talból köteles üldözni minden bűn­cselekményt, amelyről tudomást szerez. , Kaphat-e nyugdíjat? K. V.: Részleges rokkantsági nyugdíjat kapok (havonta 600 ko­ronát), de dolgozni már nem bírok. Azt szeretném, ha a feleségem is kapna nyugdíjat. Úgy hallottam, hogy ha betölti 55. életévét, erre neki is joga lesz. A feleségem egyébként nyolc gyermeket szült. Levelében nem említette meg a legfontosabb körülményt - a fe­lesége munkaviszonyban van-e. A társadalombiztosítási törvény 16. §-a szerint a feleségének ugyanis akkor keletkezik jogigé­nye öregségi nyugdíjra, ha leg­alább 25 évig volt munkaviszony­ban és a munkaviszony fennállása alatt érte el 53. életévét. Ha öreg­ségi nyugdíjra nem keletkezett jog­igénye, a járási nemzeti bizottsá­gon esetleg valamilyen egyszeri, vagy ismétlődő szociális segélyt igényelhet. (rrv-n.) A nyitrai Branko korszerű nyúltenyésztelepet létesít Podhoranyban. Az elkészült épületszárnyban jelenleg 1100 tapsifülest tartanak, az építke­zés befejezése után számukat 21 ezerre növelik, ezen felül a vállalat távlati terveiben prémes állatok - főleg rókák - tenyésztése is szerepel. A felvételen Helena Vypalová és Helena Kováčová a nyulakat eteti. Pavol Matis felvétele Nyulak, juhok és egyéb különlegességek ti J SZÓ 4gP ­6 1983. XII. 6.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents