Új Szó, 1983. december (36. évfolyam, 284-309. szám)

1983-12-05 / 287. szám, hétfő

Arjai, egyesüljetek: SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KOZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA HETFO 1983. december 5. XXXVI. évfolyam 287. szám ★ Ára 50 fillér A varsói látogatás Párt- és állami küldöttségünk varsói látogatása fontos állo­mást jelent Csehszlovákia Kommunista Pártja és a Lengyel Egyesült Munkáspárt kapcsolatainak, valamint a kétoldalú cseh­szlovák-lengyel együttműködés elmélyítésében. Tágabb érte­lemben ugyanakkor beleillik a testvéri szocialista országok legfelsőbb vezetőinek - az utóbbi időben megszaporodott- találkozói sorába: Prága nemrég látta vendégül Erich Honek- kert és Kádár Jánost, s Berlinben ezekben a napokban tárgyalt az NSZEP KB főtitkára, az NDK Államtanácsának elnöke az MSZMP KB első titkárával - hogy csak néhányat említsünk a valóban gazdag kontaktusok legutóbbi példái közül. Mi teszi indokolttá - tovább megyünk -, szükségessé ezeket a megbe­széléseket, illetve a találkozók eredményeképp tovább fejlődő együttmüködést a szocialista országok között? A válasz egyér­telmű: a jelenlegi nemzetközi politikai és gazdasági helyzet. Nem kétséges, a mai körülmények között a szocialista közösség létérdeke, hogy növelje politikai súlyát és gazdasági erejét, s ezt határozottan elősegíti a kapcsolatok szorosabbra vonása. Nos, e téren rendkívül fontos szerepet játszanak a személyes találkozók, amelyeken - úgymond - első kézből tájékozódhat­nak a tárgyaló felek a másik országának helyzetéről, feladatairól, lehetőségeiről és elképzeléseiről. A személyes találkozók gya­korlata bevált a csehszlovák-lengyel kapcsolatokban is; évente kerül sor a legfelsőbb vezetők tárgyalásaira. Wojciech Jaru­zelski, a LEMP KB első titkára, a kormány elnöke tavalyi látogatása óta még csak 19 hónap telt el, s Varsó Gustáv Husákot, a CSKP KB főtitkárát, köztársaságunk elnökét láthatta vendégül. Két olyan ország vezetői találkoztak ismét, amelyeket egy­részt a történelmi múlt, a nyelv és a kultúra hasonlósága, rokonsága köt össze, másrészt a közelmúlt közös harcai és főleg a jelen közös céljai egyesítenek. A varsói látogatás két napja alatt többször elhangzott, hogy az azonos társadalmi berendezkedésre támaszkodó törekvések egysége tartós alapja a két párt, a két ország internacionalista szövetségének. Mindkét országnak vannak szomorú tapasztalatai is arra vonatkozóan, hogy az új társadalmi rend megszilárdítását sok küzdelem és nehézség kíséri. Csehszlovákiában az ország népe a párt veze­tésével le tudta küzdeni a válságot, s adottak a feltételek ahhoz is, hogy Lengyelország dolgozói a LEMP vezetésével elmélyít­sék a jelenlegi konszolidációs folyamatot. Wojciech Jaruzelski a mostani lengyelországi helyzetről szólva a szerdai díszvacso­rán kijelentette, hogy a gazdasági élet éles politikai harc szín­tere. Éppen ezért életbevágóan fontos, hogy itt eredmények mutatkozzanak, amelyek bizonyítják a lengyel vezetés politikájá­nak helyességét. Kedvező irányú folyamat indult el Lengyelországban, amely­nek már vannak kézzel fogható eredményei is. A helyzetet persze továbbra is nehezíti a nyugati országok diszkriminációs politikája, amelyet a tárgyalásokon - mint a politikai nyomás megengedhetetlen eszközét - a leghatározottabban elítélték. De épp a korlátozó intézkedések gyakran súlyos következményei hívták fel a figyelmet arra, hogy Lengyelországnak szorosabbra kell vonnia az együttműködését a KGST országaival. E törekvé­seknek pedig fontos láncszeme a csehszlovák-lengyel gazda­sági kapcsolatok fokozása. A feltételek adottak, de a lehetősé­gek távolról sincsenek kimerítve, főleg az integráció korszerű formáit, a termelési kooperációt és a gyártásszakosítást illetően. Jó példa azonban itt is van. Nem véletlenül látogatott el párt- és állami küldöttségünk a varsói Ursus traktorgyárba. Az Ursus akár jelképe is lehetne a kooperációs kapcsolatoknak, hiszen korszerű - és a világpiacon is helytálló - mezőgazdasági gépeket gyárt közösen a Zetorral. Csehszlovákia a legnehezebb időkben sem hagyta magára Lengyelországot, ám a fokozatos lengyelországi konszolidáció még kedvezőbb feltételeket teremt az együttműködés további bővítéséhez. A párt- és állami küldöttségek tárgyalásainak másik fő témája a nemzetközi helyzet volt. A közös nyilatkozatból, de a díszva­csorán, a magas állami kitüntetések átadásakor, s az Ursus- gyári találkozón elhangzott beszédekből is az aggodalom csen­gett ki. Az aggodalom amiatt, hogy a világ az amerikai imperializ­mus és szövetségesei hibájából egyre közelebb sodródik a nuk­leáris katasztrófához. Sajnálattal állapították meg, hogy a Szov­jetunió és a többi szocialista ország konstruktív, a megegyezés­hez jó alapot teremtő javaslatai süket fülekre találtak a másik oldalon, s a válasz rájuk a fegyverkezés fokozását jelentő lépés volt. Az új amerikai nukleáris rakéták nyugat-európai elhelye­zése közvetlenül fenyegeti Csehszlovákiát és Lengyelországot is, hiszen határaiktól „köhajításnyira“ állítják rendszerbe a Per- shingeket és a robotrepülögépeket. Ezért a két ország teljes egyetértéssel fogadja a Szovjetunió védelmi intézkedéseit, ame­lyeket Jurij Andropov ismertetett november 24-i nyilatkozatában. A szocialista országok külpolitikájának mindig alapvető vonása volt a békéért, a különbözö társadalmi rendszerű orszá­gok közötti békés egymás mellett éléséért, az enyhülésért és a leszerelésért vívott harc. Amint azonban arra Gustáv Husák is rámutatott pohárköszöntőjében: „A kialakult helyzet megköve­teli tőlünk, hogy a békéért folytatott küzdelmet összekapcsoljuk védelmi képességünk megfelelő erősítésével“. Senki sem vonhatja kétségbe, hogy a szocialista országok- s ezen belül Lengyelország és Csehszlovákia - béketörekvései őszinték. Hiszen az eredményes belső építömunkához arra van szükség, hogy a környező világban nyugalom és béke legyen. Ha ez nincs meg, akkor fokozottabban kerül előtérbe a szocia­lista közösség államai közötti politikai, gazdasági együttmükö­dés elmélyítésének szükségessége. Ehhez nagymértékben járult hozzá a Gustáv Husák vezette csehszlovák párt- és állami küldöttség varsói látogatása. w a * PAPUCSEK GERGELY A Honvédelmi Szövetség VII. országos kongresszusa A honvédelmi, a hazafias és az internacionalista nevelés fontos tényezője A CSKP KB, a szövetségi kormány, a CSSZSZK NF KB küldöttségét Alois Indra vezette • A szervezet tevékenységéről szóló beszámolót Václav Horáček altábornagy terjesztette elő (ČSTK) - Az elmúlt hét végén a prágai Kultúrpa­lotában tanácskozott a Honvédelmi Szövetség VII. országos kongresszusa. A szervezet több mint egymillió tagját képviselő mintegy 700 küldött ta­nácskozásán részt vett a CSKP KB-nak, a szövet­ségi kormánynak, a CSSZSZK Nemzeti Frontja Köz­ponti Bizottságának küldöttsége, amelyet Alois Indra, a CSKP Központi Bizottsága Elnökségének tagja, a CSSZSZK Szövetségi Gyűlésének elnöke vezetett. Tagjai voltak továbbá Martin Dzúr hadse­regtábornok, a CSSZSZK nemzetvédelmi miniszte­re, Vratislav Vajnar szövetségi belügyminiszter, A napirend jóváhagyását, a munkaelnökség és a kongresz- szusi bizottságok megválasztását követően Václav Horáček altá­bornagy, a CSSZSZK Honvédelmi Szövetsége Központi Bizottságá­nak elnöke előadta a szervezet tevékenységéről és fő feladatairól szóló beszámolót. Bevezető ré­szében köszönetét mondott Cseh­szlovákia Kommunista Pártja Köz­ponti Bizottsága és személy sze­rint Gustáv Husák elvtárs sokolda­lú támogatásáért és segítségéért.- Az általunk értékelt időszakot- mondotta - kitöltötte szerveze­tünk tagjainak és tisztségviselői­nek serény munkája. Ennek kö­szönhetően ma büszkén bejelent­hetjük, hogy a VI. kongresszusunk határozataiban kitűzött valameny- nyi alapvető feladatnak eleget tet­tünk. Rendkívüli figyelmet fordítot­tunk a politikai nevelő munka fej­lesztésére. Megállapítottuk, sok vonatkozásban éppen ettől függ, hogyan sikerül az embereket ma­gasfokú politikai elkötelezettségre mozgósítani a fejlett szocialista társadalom további építése fel­adatainak teljesítésében és meg­bízható védelmének szavatolásá­ban. A következő időszak felada­ta, hogy még eredményesebben részt vegyünk a Szovjetunió, Üdvözlő távirat (ČSTK) - Gustáv Husák, a Csehszlovák Szocialista Köztár­saság elnöke üdvözlő táviratot küldött Őexcellenciájának, Bhudi- mol Adulyadejnak, Thaiföld kirá­lyának országa nemzeti ünnepe alkalmából. Bohuslav Chňoupek, a CSSSZSZK külügyminisztere úgy­szintén jókívánságait fejezte ki Siddhi Savetsilnek, Thaiföld kül­ügyminiszterének. a CSSZSZK és a többi szocialista ország békepolitikájának megma­gyarázásában, hogy hozzájárul­junk az államaink, hadseregeink és honvédelmi szervezeteink kö­zötti együttműködés megszilárdí­tásához. Az erkölcsi és a munkára neve­lés kérdései sem kerülhetik el fi­gyelmünket. Főleg azokat az er­kölcsi-politikai tulajdonságokat kell formálnunk, amelyek megfe­lelnek a szocialista életmódnak. Ide tartozik a szocializmus ügye iránti hűség, a szocialista hazafi- ság, a proletár és a szocialista internacionalizmus, a munka és a társadalmi tulajdon iránti szocia­lista viszony, a humanizmus, a kö­Tomáš Trávniček, a CSSZSZK Nemzeti Frontja Központi Bizottságának alelnöke, Vladimír Blech- ta, a CSKP KB helyettes osztályvezetője és Vlasti­mil Chalupa távközlési miniszter. Jelen voltak a Nemzeti Front társadalmi szervezeteinek és ha­zánk fegyveres erőinek képviselői is. A kongresszusi tanácskozáson részt vett a Szov­jetunió testvérszervezetének, a DOSZAAF-nak. a küldöttsége, élén központi bizottsága elnökével, Georgij Jegorov tengernaggyal, a Szovjetunió Hő­sével, valamint több más baráti ország testvérszer­vezetének küldöttsége is. Alois Indra elvtárs beszéde A CSKP Központi Bizottságá­nak, a Nemzeti Frontnak és a CSSZSZK kormányának kül­döttsége köszöni a meghívást kongresszusukra. Annak a szer­vezetnek a kongresszusára, amelynek fontos feladatai vannak főleg a honvédelmi nevelésben. Küldöttségünk tagjai figyelme­sen meghallgatták központi bizott­ságuk beszámolóját, amely a fela­datokat értékelve és meghatároz­va, kifejezi több mint egymillió főt számláló szervezetük gazdag te­vékenységét. A CSKP, a Nemzeti Front és egész társadalmunk nagyra becsüli szervezetük tiszt­ségviselői aktívájának és tagjai zömének áldozatkészségét. Mun­kásságuk konkrét eredményei alapján joggal kijelenthetem, hogy a Honvédelmi Szövetség társadal­munkban betölti fontos szerepét, becsülettel helytáll küldetése telje­sítésében. Tevékenységük skálája nagyon széles. A részérdekektől és a szervezeti tagozódástól eltekint­ve azonban alapvető fontosságú, A kongresszus küldötteinek levele a CSKP Központi Bizottságához Mi, a Honvédelmi Szövetség VU. országos kongresszusának küldöttjei, honvédelmi-társadalmi szervezetünk több mint egymillió tagja nevében őszinte elvtársi üd­vözletünket küldjük önöknek. A kongresszuson és az azt megelőző időszakban igényesen értékeltük azokat a honvédelmi és társadalompolitikai feladatokat, amelyek szervezetünkre a CSKP XVI. kongresszusának irányvona­lából és a további párthatároza­tokból hárulnak. A kongresszusi tanácskozás megerősítette - állapítja meg egyebek között a küldöttek levele -, hogy a Honvédelmi Szövetség az elmúlt öt esztendőben a CSKP vezetésével a korábbinál nagyobb mértékben járult hozzá tagjainak honvédelmi, hazafias és interna­cionalista neveléséhez és felké­szüléséhez. A lakosságra, elsősor­ban az ifjúságra, szélesebb mére­tekben gyakorolt honvédelmi és nevelő befolyást. Tagságunkat azonban nem elégítik ki az elért eredmények, valamint a Honvédel­mi Szövetség társadalmilag hasz­nos tevékenységének színvonala. Ezért nyíltan beszéltünk arról, hogy emeljük az eszmei-politikai felkészültség színvonalát, növel­jük a hazafias és az internaciona­lista nevelés hatékonyságát, mi­képp tökéletesítsük a hadsere- (Folytatás a 2. oldalon) hogy a Honvédelmi Szövetség a Nemzeti Front részeként egysé­ges szervezet. Ez a demokratikus centralizmus elveinek szem előtt tartásával lehetővé teszi munkájuk alapelveinek megfogalmazását: valamennyi szerv, tagozat és klub tevékenységének egyeztetése, erejük összpontosítása a legfonto­sabbra, a politikai nevelő munká­ra, aminek eredménye tömeges méretekben a tudatos honvédelmi nevelés. A cél az, hogy minél több lakost, főleg fiatalt megnyerjenek a Honvédelmi Szövetség tevé­kenysége valamennyi formájában a honvédelmi nevelésben való ak­tív részvételnek. A szocialista társadalomban a honvédelmi nevelésnek nincs semmi köze a militarizmushoz, szerepét és tartalmát tekintve az­zal szöges ellentétben áll. A milita­rizmus a tőkés országok reakciós politikájának a megnyilvánulása, amely kifejezésre jut katonai ha­talmuk szüntelen növelésében, gazdaságuk és egész társadalmi életük alárendelésében a hódító háború céljainak, valamint az em­beri méltóság megalázásában. Ezzel szemben honvédelmi neve­lésünk része hazánk és szövetsé­gesei békepolitikájának. Célja az állami függetlenségnek, a szocia­lizmus forradalmi vívmányainak védelmére és a szövetségi köte­lességek teljesítésére való felké­szítés. Az imperialista agresszió elleni védekezés társadalmunk el­vitathatatlan joga és kötelessége, bizonyítéka hűségünknek a koráb­bi nemzedékek haladó hagyatéká­hoz, megnyilvánulása a népünk és az összes olyan mozgalom iránti felelősségtudatunknak, amelynek célja a társadalmi haladás és a béke megőrzése. Az így értelmezett honvédelmi nevelés határozza meg a Honvé­delmi Szövetség politikai nevelő munkáját is, amelynek magas fokú öntudatosságra kell épülnie, s kell (Folytatás a 2. oldalon) zösségi szellem, a becsületesség, a fegyelmezettség, a szerénység stb. A politikai nevelő munkának hozzá kell járulnia a tudományos­műszaki fejlődés osztályösszefüg­géseinek a megvilágításához, az alkotó tevékenység, a tudomá- nyos-műszaki haladásért vívott hatásos harc légkörének kialakítá­sához nemcsak szervezetünkön belül, hanem mindenütt, ahol tag­jaink dolgoznak. Václav Horáček elvtárs a továb­biakban tüzetesen foglalkozott a Honvédelmi Szövetség egyes munkaterületein elért konkrét eredményekkel. Rámutatott arra is, hogy az előző kongresszus óta (Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents