Új Szó, 1983. december (36. évfolyam, 284-309. szám)
1983-12-29 / 307. szám, csütörtök
VILÁGGAZDASÁG Nemzetközi együttműködés Tudományos-műszaki fejlesztés a KGST-tagországokban Nem másodlagos feladat A becslések szerint hazánkban évente mintegy 440 millió tonna hulladék keletkezik a különböző termelőágazatokban, így a vegy- és fafeldolgozó-iparban, könnyűiparban, a szén- és ércjövesztésben, illetve -dúsításban, a mezőgazdaságban, az energetikában, a háztartásokban stb. Ez olyan mennyiség, amellyel számolni kell, gondoskodni kell elhelyezéséről, környezetrontó hatásának mérsékléséről, s amennyiben lehetséges, az egyes hulladékok hasznosításáról. Az ipari termelés növekedése világszerte kikényszeríti, hogy többet törődjenek a termelés valamelyik fázisában, vagy a felhasználásban keletkező hulladékok okozta gondok enyhítésével, miközben mindenütt a már említett újrahasznosítás tűnik a legjárhatóbb útnak. Az ehhez szükséges feltételek megteremtése azonban tervszerű, előrelátó cselekedeteket igényel, aminek bizony ebben a vonatkozásban még eléggé híjával vagyunk. A hazánkban évente keletkező hulladékmennyiségnek eddig mindössze elenyésző részét, mintegy fél százalékát hasznosítjuk, ami vajmi kevés. Lényegesen nagyobb lehetne ez az arány, ha nem akadályozná a feldolgozó kapacitások hiánya, a számos szervezési és technológiai fogyatékosság, és - amint az kitűnik egy felmérésből - a már ugyancsak említett tervszerű cselekedetek hiánya ezen a téren. Márpedig nemcsak hogy érdemes, hanem kell törődni a hasznosítható hulladékok sorsával, azzal, hpgy a lehető legtöbb kerüljön belőlük a feldolgozó kapacitásokba - a vasmüvekbe, a papírgyárakba hogy az egyes ágazatokban tervszerűen törődjenek a másodlagos nyersanyagok hasznosítására szolgáló kapacitások építésével. Erre ösztönzik az illetékes ágazatokat, szakágazatokat azok az intézkedések is, melyeket a szlovákiai központi szervek foganatosítottak a 7. ötéves tervidőszakra. Főleg a vegyiparra, a fafeldolgozó iparra és a papíriparra vonatkoznak ezek az intézkedések, melyek végrehajtásával az öt év folyamán például 12 ezer tonnával több hulladékpapírt használnak újrafeldolgozásra, jelentősen csökkentve ezzel a faanyag-, illetve energiaszükségletet. Noha még korántsem a kívánt mértékben, de az utóbbi években egyre többet hallhatunk, olvashatunk arról, hogy egyik-másik vállalat megoldotta az addig sok nehézséget okozó hulladéka hasznosításának kérdését, hogy egy kutató- csoport olyan technológiai eljárást fejlesztett ki, melynek során lényegesen kevesebb hulladék keletkezik, mint a régebbi esetében. Ugyanakkor olyan esetekről is értesülhetünk, hogy valahol valakik nem élnek a kínálkozó lehetőséggel, noha környezetükben már megszületett a másodlagos nyersanyag hasznosítására az ésszerű és kivitelezhető javaslat. Tény, hogy az energiatakarékos megoldások keresése illetve gyakorlati megvalósítása már fokozatosan minden termelőüzemben, munkahelyen bekerül a gazdasági, a műszaki-fejlesztési tervekbe - egyszóval a gazdasági tevékenység szerves részévé válik. El kell érni, hogy - nem utolsósorban a 02-es állami energiatakarékossági célprogram teljesítése révén - a másodlagos nyersanyagok hasznosítása, a kevesebb hulladék keletkezésével járó technológiai eljárások kifejlesztése is hasonló rangra emelkedjen a kezdeményezőmozgalomban, a komplex racionalizációs brigádok tevékenységében, és hogy bekerüljön a vállalatok műszaki- fejlesztési, gazdasági terveibe. Csak így képzelhető el, hogy a másodlagos nyersanyagok kihasználását sehol sem kezelik majd másodlagos feladatként. PÁKOZDI GERDTÚD ÚJ ÉPÜLETBEN Napjaink fő jellemzője a tudományos-műszaki haladás szüntelenül növekvő szerepe a gazdasági, a szociális és a kulturális életben. A tudomány és technika eredményei a legerőteljesebben a gazdasági szférában nyilvánulnak meg. A nyersanyag- és tüzelőanyag- erőforrások csökkenése, a környezetszennyezés. és a munkaerő-állomány növekményének csökkenése világszerte olyan problémákat vet fel, melyek csupán a tudományos-műszaki ismeretek kihasználásával oldhatók meg - írta Cerman Viaszkin szovjet közgazdász egy bolgár gazdasági lapban. A KGST-tagországokban a nyolcvanas években a legfontosabb feladat az egyes országok gazdaságának intenzív fejlesztése, mégpedig a tudomá- nyos-müszaki haladás meggyorsítása révén. Elsősorban azokat a fejlesztési irányvonalakat helyezik előtérbe, melyek a nemzetközi együttműködés alapján valósulnak meg. Néhány vonatkozásban sikeresen fejlődik az együttműködés. Többek között a mikroelektronikáNem jutottak érdemi megegyezésre az OPEC tagországai a vitás kérdésekben a szervezet e hó eleji genfi tanácskozásán. Ezért a 13 ország úgy határozott: megmarad az idén márciusban megállapított hordónkénti alapár (29 dollár) és az összesített termelési szint (napi 17,5 millió hordó). Azt a résztvevők is megértették, hogy a piaci viszonyok alapvetően tartósan megváltoztak - de nem az OPEC javára. Miközben ugyanis csökkent a világ energiafogyasztása (az erőteljes takarékosság, a lassú gazdasági növekedés stb. miatt), a kőolaj részaránya a világ energiamérlegében az 1979. évi 48 százalékról a tavalyi esztendő végére 43 százalékra süllyedt. E kettős hatás következménye, hogy az utóbbi hónapokban naponta nyolcszázezer-egymillió hordónyi mennyiséget a szabadpiacon kellett értékesíteni a szerződéses ár alatt. Vitatkoztak azonban a termelési mennyiségek elosztásáról, noha egyelőre minden maradt a régiben. Genfben is kifejezésre juttatták egyes tagországok, hogy elégedetlenek a megállapított kvótákkal, erről a következő hónapokban újabb tárgyalásokra kerül sor. Várhatóan ez lesz az OPEC egységének legnagyobb próbatétele. Az elmúlt hónapokban többször bebizonyosodott, hogy az országok nagy része nem tartja kötelező érvényűnek a közös határozatot. Irak és Irán az egymás közötti háborúra hivatkozva szeretné, ha hivatalosan is emelkedhetne a kitermelt kőolaj mennyisége. Nigéria indokként az ország nehéz gazdasági helyzetét hozta fel. Más országok - Algéria, Indonézia stb. - pedig úgy véli, a népesség számának alapján kellene újraosztani a kitermelhető mennyiséget. Annyi azonban bizonyos: egyetlen ország sem hajlandó (képes) arra, hogy önként lemondva kevesebb kőolajat termeljen ki. Az egyes országok problémáira orvoslást - több szakértő véleménye szerint - csak a további árcsökkenés hozhat, de erről egyelőre senki sem hajlandó tárgyalni az OPEC-en belül. Pedig a jelenlegi ár - úgy tűnik még túlságosan magas ahhoz, hogy a kőolajat ismét versenyképessé tegye más energiahordozóhoz - elsősorban a szénhez képest. A szervezeten kívül álló olajtermelők (Anglia, Mexikó stb.) közben azt fontolgatják, hogy már 1984 első negyedévében mérséklik a kőolaj árát. Például a brit olaj vásárlói - jól értesült forrásokra hivatkozva - nem tartják kizártnak, hogy tekintettel a túlkínálatra már a következő napokban jelentőről és a számítástechnikáról, a biotechnológiáról, a porkohászatról, a hulladékmentes technológiákról, új energiaforrások kihasználásáról és a robottechnika fejlesztéséről van szó. Csupán a KGST-tagor- szágok számítástechnikai tudományos-műszaki potenciáljának összevonásával, vagyis mintegy 300 vállalat (350 ezer szakemberrel) kooperációjával öt-hat év alatt olyan haladás érhető el, melyhez a korábbi kutatási és fejlesztési módszerrel mintegy 25 esztendőre lett volna szükség. A kutatási és fejlesztési programok finanszírozása a szocialista gazdasági közösségben az elsőrendű feladatok közé tartozik. A tudományra és technikára fordított kiadások növekedése a hatvanas évektől kezdve a hetvenes évek végéig messzemenően meghaladta a nemzeti jövedelem átlagos növekedési ütemét, és e mutató vonatkozásában a szocialista országok továbbra is előkelő helyet foglalnak el világviszonylatban. A KGST-tagországokban a kutatási és fejlesztési munkahelyekén körülbelül 5,2 millióan dolgozsebb árengedményt érnek el. És az idei, tavaszi forgatókönyv szerint az OPEC-tag Nigériának is követnie kell Angliát, mert különben végképp eladhatatlanná válik olaja. A mérséklődő árbevételek hatására az olajexportáló országok kereskedelmi mérlegének deficitje évről évre meredeken emelkedik. Egyes előrejelzések szerint az OPEC-országok összesített deficitje az idén eléri a 33 milliárd dollárt, szemben a múlt évi 7 milli- árddal. Főleg Algéria, Gabon, Indonézia, Irán helyzete tűnik igen nehéznek. Egyes számítások szerint a legnépesebb olajexportáló országoknak legalább 30 százalékkal kellene kiadásaikat csökkenteni, hogy jövőre egyensúlyba hozzák kereskedelmi mérlegüket. Ilyen mértékű importcsökkentésre viszont nem igen lehet számítani éppen az országok belső gazdasági problémái miatt. így más választás nem lévén, több ország hitelfelvevőként jelenik majd meg a nemzetközi pénzpiacokon. A genfi tanácskozás nem igazolta azokat az előzetes várakozásokat, hogy az OPEC-en belül látványos szakításra kerül majd sor. A közös fellépésből származó előnyök változatlanul többet ígérnek, mint a külön utakon való járás. Csakhogy a közösség oltárán egyre nagyobb áldozatokat is kell hozni. Kérdéses, hogy erre az egyes országok, főleg növekvő belgazdasági problémáik miatt meddig lesznek képesek. (F) nak, ebből 1,6 millió a kutatási szakember, vagyis a világon dolgozó tudósoknak és technikusoknak több mint az egyharmada. A szocialista országokban a kutató-fejlesztési és tervezőintézetek jelentős hálózata működik, mintegy 10 000 ilyen jellegű intézményről van szó. Ez a bázis jelentős eredményeket produkál. Az elmúlt évtizedben például a szocialista közösségben a regisztrált találmányok száma az évi 44 000- ről 130 ezerre növekedett, s ez mintegy harmada a világviszonylatban elértnek. E nyilvánvaló haladás ellenére megoldatlan a kutatási és fejlesztési munkák intenzifikálásának kérdése. Jó távlatokat nyújt e tekintetben a KGST-tagországok kölcsönös tapasztalatcseréje, melynek célja a tudományos-műszaki ismeretek eredményesebb alkalmazása. A tudományos-műszaki haladás meggyorsítása kevesebb eszköz felhasználásával és rövidebb idő alatt is lehetséges, amennyiben ésszerűen kihasználják a szocialista integráció nyújtotta lehetőségeket. A Nyugat politikája ellen a szocialista országoknak koordinált tudományos-műszaki fejlesztéssel kell fellépniük, miközben érvényesítik a nemzetközi szocialista munkamegosztás összes előnyét. Létfontosságúak azok az intézkedések, melyek a tudományös- müszaki szakosítások és a KGST- tagországokban a tudományosműszaki potenciál kölcsönös kiegészítését szolgálják. A szóban forgó szándékok koordinálásának konkrét formájává kell válnia a tudományos-műszaki haladás komplex programjának, mely 15-20 esztendőre szól majd, s melynek összeállítását a KGST tudományos-műszaki együttműködési bizottsága szorgalmazza, figyelembe véve a Szovjetunió tapasztalatait, melyet egy 2005-ig szőlő hasonló célprogram kidolgozásában szerzett. A tudományos-műszaki haladás komplex programja lehetővé teszi az együttműködés olyan célprogramjainak kidolgozását, melyek felölelik a kutatás-fejlesz- tés-termelés-felhasználás egész ciklusát és a programok hatékony irányítási mechanizmusának előkészítését nemzetközi és nemzeti szinten - zárja elmélkedését G. Viaszkin. Gyakorlatilag beigazolódott, hogy a nemzetközi munkamegosztás minden részt vevő ország számára ez irányú kiadásainak 50-60 százalékos csökkentését teszi lehetővé, s hogy a fejlesztés idejét az átlagos 6-7 évről 3 évre csökkentse. A hatékony nemzetközi munkamegosztás a munkatermelékenység 3-5-szörös növekedését és a saját termelési költségeknek 30-50 százalékos csökkentését eredményezi. LEV LABSKÝ Napjainkban sok szó esik a megfelelő munkakörnyezet kialakításáról. Nem is csoda, hiszen munkahelyünk tulajdonképpen a második otthonunk. Itt töltjük életünk egyharmadát, s nem mindegy, milyen körülmények között. Hiszen csak a kellemes környezetbe térünk vissza szívesen, és csupán a megfelelő körülmények között nyújtható mindig az elvárt munkátermelékenység. De míg a szavakat nem követik tettek, addig sok helyütt maradnak a nedves, sötét irodahelyiségek, a poros, zajos műhelyek. Bosszankodunk és legfeljebb irigykedve gondolunk azokra, akik optimális körülmények között töltik a napi nyolc és fél órát. Szerencsére egyre gyakoribb, hogy a vállalatok, üzemek, intézmények nem maradnak meg a bosszankodás mezején, lehetőségeik szerint előbb-utóbb változtatnak a rossz körülményeken. Ez történt az Érsekújvári (Nové Zámky) VUNAR Szerszámfejlesztési Kutatóintézetben is. A közelmúltban költözhettek új épületükbe.- Előzetesként hadd mondjam el - a beruházás fontosságát is igazolva -, hogy a kutatóintézetben elsősorban különböző szerszámok és azok gyártási technológiájának fejlesztésével foglalkozunk, elektromos mérési módszereket dolgozunk ki, és a kifejlesztett szerszámok tulajdonságait értékelő berendezéseket tervezünk - mondja Ján Štark, az információs osztály vezetője. - Feladataink között helyet kapnak a szerszámgazdálkodás és a termelés szervezési kérdései is. A szerszámfejlesztésben a KGST-tagországok- kal is szorosan együttműködünk.- Gondolom, az említett munkák nagy figyelmet, pontosságot igényelnek és sok függ a munkakörülményektől. Bár az előbbiekben nem volt hiány, munkakörülményeik sok gondot okoztak. De hát mindez már szerencsére a múlté.- Régi álmunk vált ezzel valóra. Az elmúlt 13 év alatt, sajnos, eléggé rossz körülmények között dolgoztunk. Szétszórtan, a város különböző részein - összesen 12 helyen - volt a munkahelyünk, ami nagyon hátráltatta munkánkat. A munkahelyek közti nagy távolság miatt a szakmai eszmecseréket csak nehezen tudtuk megvalósítani, és a munkatársi kapcsolatok sem voltak valami szorosak. Igaz ugyan, hogy mindebből a velünk együttműködő vállalatok, intézmények szinte semmit sem vehettek észre, hiszen szép eredményeket értünk el.- Mi minden található az új épületben?- Korszerű gépekkel felszerelt műhelyek, termelési, fejlesztési és kutatórészlegek kaptak itt helyet - mondja Ján Štark. - Az országos és nemzetközi szintű találkozók számára az előadóterem szolgál, melyhez forditókabin is tartozik. Üzemi konyhánk és 120 személyes éttermünk is van. Az épület átadásakor a kutató- intézet igazgatója a következőket mondta: ,,A VUNAR új épülete a legkorszerűbbek közé tartozik ' a KGST-tagországokban. Az üzembehelyezés után dolgozóink számára a bizonyítás időszaka következik.“ KOVÁCS EDIT Az NDK-beli hajógyárakból az utóbbi 35 év alatt több mint 4800 hajó került ki, a teherhajók építésében pedig jelenleg a hatodik helyet foglalják el világviszonylatban. A felvétel a rostocki Neptún hajógyárban készült, amely az ország legrégebbi hajógyárainak egyike. (CSTK-felvétel) Sem együtt - sem egymás nélkül? * 1 ■ <4": " -.i* mwi ■ liUMMCRl I AlrtlUIV k -
