Új Szó, 1983. december (36. évfolyam, 284-309. szám)

1983-12-28 / 306. szám, szerda

A jogász, aki nem ismerte a jogot A vendégek szívesen visszatérnek a vendéglőbe (A szerző felvétele) Mindent a vendégért Lendvay István, a jogtudomá­nyok doktora röviddel az egyetem elvégzése után, 29 évesen került a Komáromi (Komárno) Vnb lakásügyi osztályának élére. Kine­vezésében nagy szerepet játszott jogi végzettsége és az a körül­mény, hogy doktori értekezését éppen a lakásgazdálkodásról írta. Munkahelyén napokon belül meg­kedvelték a jó megjelenésű, bizal­mat keltő fiatalembert Munkatár­sai tetszését azzal is megnyerte, hogy osztályvezető létére nem sértődött meg, ha „dokikámnak“ szólították. Munkájában a sorozatos ellen­őrzések nem fedeztek fel lényege­sebb hibákat, ami pedig a feltárta­kat illeti, dr. Lendvay töredelmes önkritikát gyakorolt és megfogad­ta: ,,Soha többé!“ Ilyen előzmények után nehéz elképzelni munkatársai megdöb­benését, amikor felmerült a gyanú, hogy a doki az orruknál fogva vezette őket, visszaélt bizalmuk­kal, hogy a lakáskiutalási határo­zatokat néhány esetben törvény- ellenesen és némi ellenszolgálta­tás - magyarán megvesztegetés - fejében állította ki. Ezután az események már gyors ütemben követték egymást. A nemzeti bizottság illetékesei kö­zölték vele, hogy akit ilyen gyanú ért, az nem maradhat az államha­talom és igazgatás helyi szervé­nek munkatársa. A közlést követő órában dr. Lendvay írásban kérte, munkaviszonyát megegyezéssel szüntessék meg. Március 24-én előzetes letartóztatásba helyez­ték. A nyomozók terjedelmes vizs­gálati anyagot gyűjtöttek össze, majd vádemelési javaslattal átad­ták a járási ügyésznek. A vád hét, folytatólagosan elkö­vetett bűncselekményt írt Lendvay számlájára, aki az első pillanattól az utolsóig tagadott. Védelmét va­lóban jogászhoz méltó alaposság­gal dolgozta ki. Nem maradt meg az egyszerű, passzív tagadásnál. „A legjobb védekezés a támadás“ elvet alkalmazva támadásba len­dült a tanúk és a nemzeti bizottság ellen. Ellentmondásokat keresett a tanúvallomásokban és a tanúk erkölcsi diszkreditálására töreke­dett, hogy bizonyítsa iránta való elfogultságukat, kétségessé tegye az általuk elmondottak hitelessé­gét, objektivitását. A lakásgazdál­kodási törvény megsértésére írás­beli bizonyítékok álltak rendelke­zésére. Ezt a nyilvánvaló tényt nem tagadhatta. Védekezésében tehát azt próbálta bizonyítani, hogy a törvény rendelkezéseit nem azért sértette meg, hogy eb­ből valamilyen anyagi haszna származzon, hanem tévedésből. Nagy fontosságot tulajdonított an­nak, hogy fiatal, tapasztalatlan jo­gászként lépett az osztály élére, a nemzeti bizottság nem küldte semmiféle tanfolyamra munkájá­val kapcsolatban és nem is végez­tek olyan ellenőrzést, amely fel­fedte volna az általa elkövetett súlyosabb hibákat. Állítása szerint ezért nem tudta a mulasztásaiból levonni a szükséges tanulságokat és elkerülni megismétlésüket. Persze furcsán hangzik, ha a jog­tudományok doktora azzal véde­kezik, hogy nem ismerte a lakás- gazdálkodás rendjét, a jogszabá­lyokat. í A tárgyaláson számtalan tanú kihallgatása után bizonyítást nyert, hogy dr. Lendvay két eset­ben kért a lakáskiutalásért 10 ezer koronát, egy további esetben ,,csak“ ujjai dörzsölgetésével je­lezte, hogy a lakáskiutalásért fizet­ni kell, a negyedik esetben azért utalt ki jogellenesen lakást, hogy ne kelljen fizetnie az épülő gará­zsán dolgozó munkásoknak, végül pedig egy ízben nem csupán a la­káskérvényt vette át, hanem a mellékelt - 1500 koronát tartal­mazó - borítékot is. Hogy mennyire megnyerő sze­mélyiség dr. Lendvay bebizonyo­sodott a tárgyalásán is. Az egyik tanú például elmondta, hogy a „doktor úr“ elfogadta tőle a borí­tékot, de hozzáfűzte „nagyon il- lemtudóan viselkedett velem szemben és véleményem szerint egészében véve csak a jóságára fizetett rá“. Hát igen, sokféle jóság van. Doktor Lendvayéról csak annyit, egyik üzletfelének egy olyan lakást „utalt ki“, amely a la­kásbizottság döntése szerint már másvalakit illetett meg. Ez a „va­laki“ viszont még a mai napig nem kapta meg a már megígért lakást - a doktor úr jósága miatt. A Dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) Járásbíróság büntető ta­nácsa négy évi szabadságvesz­tésre és 10 ezer korona pénzbün­tetésre ítélte dr. Lendvay Istvánt. Az ítéletet a Bratislavai Kerületi Bíróság jóváhagyta. Az ítélet jogerőre emelkedése után választ keresve néhány nyugtalanító kérdésre, felkerestük a Komáromi (Komárno) Városi Nemzeti Bizottságot.- Mi tette lehetővé, hogy Lend­vay visszaéljen beosztásával és jogellenes módon járjon el? - kér­deztük dr. Bende Istvánt, a nem­zeti bizottság alelnökét.- Iratokat és a lakásbizottság tagjainak aláírását hamisította, el­tüntetett egy eredeti jegyzőköny­vet, s mással helyettesítette, egy esetben pedig az R. Sándor nevé­re kiutalt lakásról szóló határoza­tot névrokonának, R. Tibornak ad­ta ki, akinek nem is volt nálunk lakásigénylése. Lendvay egyéb­ként ezeket a dolgokat a lakásbi­zottságot és egyáltalán mindenkit megkerülve, titokban csinálta. Mindez persze majdnem legális­nak tűnt. Később viszont már jöt­tek innen-onnan a bejelentések, például, hogyan kaphatott egy há­rom hónapja börtönből szabadult polgár lakást.- A vádlott védekezésében az ellenőrzést is említette. Milyen gyakran végeznek ellenőrzéseket a lakásosztályon?- Lendvay munkáját ellenőriz­tük mi és a járási szervek is. Volt, hogy hetente kétszer is. Kisebb mulasztásokra rájöttünk, szóvá tettük neki. Úgy érzem, a szak­• Szerkesztőségi korrektort keres a Pravda Könyvkiadó magyar szer­kesztősége. Követelmény: gimnáziumi érettségi és a magyar helyesírás isme­rete. Belépés 1984 január 1 -töl. Je­lentkezni lehet a szerkesztőségben, Gunduličova 12, telefon 33 00 32. KOSZONTÓ • Kozák Gyulát és feleségét (Pász­tó - Pastovce) házasságkötésük 45. évfordulója alkalmából szeretettel kö­szöntik, további hosszú, boldog életet és nagyon sok erőt, egészséget kí­vánnak fia: Gyuszi, menye: Kati. Sok puszit küld két kis unokájuk. Csabika és Jolánka. Ú-2814 • December 28-án ünnepli 73. szüle­tésnapját Szalay Lajos, január 1 -én pedig 70. születésnapját felesége, Szalay Jolán Nyárasdon (Topoľniky, Bári u. 10). Eb­ből az alkalomból szeretettel gratulál­nak, erót, egészséget és hosszú, bol­dog életet kívánnak lányaik: Mária, Joli, Aranka, ve- jeik; Béla, Vili, Zoli. unokáik: Béla feleségével: Marikával, Alica férjével: Palival, Marica, öcsi, Aranka és dédunokájuk: Péter. Ú-3109 • December 29-én ünnepli 80. szüle­tésnapját özv. Ti mko József né Tornaiján (Šafárikovo). A drága édes­anyának, nagymamának és dédma- mának gratulálnak és jó egészséget kívánnak lánya, veje, unokája férjével és dédunokája: Picurka. Ú-3228 szervezettel és a pártszervezettel együtt mindent elkövettünk, hogy embert faragjunk ebből a fiatalem­berből. Ő ezt a nyilvánosság előtt meg is köszönte nekünk.- Hogy érte önöket az a hír, hogy Lendvayt korrupcióval gya­núsítják?- Őszintén szólva mindenkit meglepett, hogy ez a fiatalember, aki társadalmunk jóvoltából meg­szerezhette a doktori címet, aki­nek családja, négyszobás lakása, 3000 koronát meghaladó átlagfi­zetése van, visszaéljen beosztá­sával. Meg kell mondanom vi­szont, hogy addig egyetlen beje­lentés nem jött a nemzeti bizott­ságra, egyetlen ember nem jelent­kezett, hogy tőle Lendvay pénzt kért volna.- Milyen tanulságot vontak le ebből az ügyből a jövő számára, hogy megakadályozzák az ehhez hasonló esetek előfordulását?- Nézze, alapelvünk, hogy az emberekben bízni kell. Az ellenőr­zést bármennyire szigorítjuk is, ha valaki elszánja magát ilyen lépé­sekre, nem tudjuk ebben megaka­dályozni még, ha lefogjuk is a ke­zét. Mindenki maga viseli a fele­lősséget munkájáért. De nincs olyan eset, amelyre egy hónappal, vagy egy évvel később ne derülne fény, hiszen mindig, mindenki el­követ valami hibát, elcsűszik vala­min. Az új osztályvezetőnk, Nagy Géza mindenesetre már régi, be­vált munkatársunk. Dr. Bende szavaiból mindvégig éreztem, sajnálja fiatal osztályve­zetőjét, azt, hogy ennek a minden­ki számára kellemetlen ügynek pont náluk kellett (kellett?) meg­történnie, de nem tudom elfelejteni az egyik járási tisztségviselő sza­vait sem: „Mindannyian hibásnak érezzük magunkat. Látnunk kellett volna, s talán láttuk is, hogy Lend- vayék életszínvonala meghaladja a keresetük által indokolt mérté­ket. Senkinek sem volt azonban bátorsága, hogy megkérdezze, miből telik nekik mindenre". FEKETE MARIAN • December 29-én ünnepli 60. szüle­tésnapját Dobócán (Dubovec) a leg­drágább férj, édesapa és nagyapa, Lőkös László. E szép ünnep alkalmából szívből gra­tulálnak és kívánják, hogy még sok évet tölthessen közöttük jó egészség­ben, és sokkal több boldogság és nyu­galom töltse be további életét. Felesége: Irénke, fiai: Laci és Zoli, lánya: Irce, menyei: Adél- ka és Magduska, unokái: Sza- bolcska, Emőke, Zsuzsika, Zsoltika és Norbertka, akik számtalanszor csókolják a nagyapa munkában elfáradt kezét. A jókívánságokhoz csat­lakozik édesanyja, anyósa és az egész rokonság. Ú-3242 köszönetnyilvánítás • Hálás szívvel mondunk köszöne­tét minden kedves rokonnak, ismerős­nek, a falu lakossá­gának, a Povodie Dunaja vállalat so­morjai (Šamorín) részlegén dolgozóknak és a vezető­ségnek, hogy elkísérték utolsó útjára a gútori (Hamuliakovo) temetőbe a drága halottat, Farkas Sándort, aki 57 éves korában, tragikus körülmé­nyek között távozott szerettei köréből. Külön mondunk köszönetét ifj. Kiss Józsefnek, köszöniük a búcsúbeszé­det, a vigasztaló szavakat, a koszorú­kat, virágokat, melyekkel enyhíteni igyekeztek mély fájdalmunkat. Gyászoló felesége, gyermekei, menye, veje és kis unokája: Janika Ú-3319 • Hálás szívvel mondunk köszöne­tét mindazoknak, akik 1983. novem­ber 18-án elkísér­ték utolsó útjára a pastovcei teme­tőbe özv. Nagy Lajosnét, akit a halál 83 éves korában ragadott ki szerettei köréből. Köszönjük, hogy ko­Legalábbis ezt kellene szem előtt tartani minden vendéglátó­ipari egységben, minden szállodá­ban. Sajnos, nincs ez mindenütt így. Nemegyszer megsértik a kul­turált vendéglátás szabályait, sőt a higiéniai követelményeknek sem tesznek eleget. Annak is tanúi le­hetünk, hogy helyenként a szocia­lista vendéglátás alapelveivel is hadilábon állnak. A közelmúltban dicsérő szava­kat hallottam a bojnicei Strážov szállodáról. A sok elismerő szó arra ösztönzött, hogy ellátogassak ebbe a gyönyörű környezetben ta­lálható vendéglátóipari egységbe. Mi vonzza a turistákat, a fürdő­vendégeket a szállodába? A vá­lasz egyszerű. A szép környezet, a jó konyha és a színvonalas szol­gáltatások. A Strážov vendéglőjét 1979- ben, szállodai részét pedig 1982- ben helyezték üzembe. Az étte­remben, a borozóban és a banket­teremben 183 ülőhely van, nyáron a teraszt is használják. A kétágyas szobákban 44 ágy vár a látogatók­ra. A nyári föidényben 16 kem­pingházat is üzemeltetnek. A szál­loda egész környezete példásan rendezett, gondozását szocialista kötelezettségvállalásuk értelmé­ben az alkalmazottak vállalták. A Prievidzai Vendéglátóipari szorúikkal, virágaikkal igyekeztek eny­híteni mély fájdalmunkat. Gyászoló lánya családjával és fia családjával Ú-3322 • Hálás szívvel mondunk köszönetét mindazoknak a kedves rokonoknak, szomszédoknak, ismerősöknek, a hnb- nek, a pártszervezetnek, az egységes földművesszövetkezet vezetőségének és tagjainak, valamint az egész falu lakosságának, akik 1983. november 24-én elkísérték utolsó útjára a vizke- leti (Čierny Brod) temetőbe Sercel Istvánt, a drága jó férjet, édesapát, apóst, nagyapát és dédapát, akit a halál 77 éves korában, hosszú szenvedés után ragadott ki szerettei köréből. Köszön­jük a koszorúkat, a virágokat és a rész- vétnyilvánitásokat, melyekkel enyhíteni igyekeztek mély fájdalmunkat. Emlékét szívében megőrzi az örökké gyászoló család. Ú-3323 • Hálás szívvel mondunk köszöne­tét minden kedves rokonnak, ismerős­nek, a szomszé­doknak, a helyi nemzeti bizottság képviselőinek, akik 1983. november 23-án elkísérték a várkonyi (Vrakúň) temetőbe Both Bélát, a szerető édesapát, apóst, nagyapát. Köszönetünket fejezzük ki a sok virá­gért, melyekkel enyhítették mély fájdal­munkat. A gyászoló család Ú-3326 MEGEMLÉKEZÉS • Az idő múlik, de a fájdalom nem múlik el soha. Ezen a szomorú második évfordulón fájó szívvel és könnyes szemmel emléke­zünk a drága férjre, édesapára, apósra és nagyapára, Balogh Vendelre (Zlaté Klasy), akit a halál 1981. 12. 29-én, 48 éves korában ragadott ki szerettei köréből. Emlékét örökre megőrizzük szí­vünkben. A gyászoló család Ú-3277 Vállalat üzemei helytállnak a szo­cialista versenyben és ez megmu­tatkozik eredményeikben is. Min­denben sikerül kielegíteniük ven­dégeik igényeit. Tekintettel az el­látási helyzetre, beleértve az üdítő italok, sör s főleg a zöldségellátás helyzetét, ez különösen jelentős eredmény. A vállalat alkalmazot­tainak több mint 95 százaléka kapcsolódott be a szocialista ver­senybe, két kollektívának tagjai már megkapták az ezüstjelvénye­ket és több mint 22 kollektíva a bronzjelvényeket. A legjobbak közé a Strážov szálló alkalmazot­tai tartoznak. A 23 tagú kollektíva a szó szo­ros értelmében példát mutat. Nem ismerik „nincsen“, „nem tudjuk“ fogalmat. Tavaly a kiskereskedel­mi forgalom tervét 113,5 százalék­ra, termelési tervüket pedig 126,3 százalékra teljesítették. Az idén a kiskereskedelmi forgalom tervét több mint 11 százalékkal teljesítet­ték eddig túl. Sok mindent elárul az a számadat, hogy havonta át­lag 250 000 korona forgalmat bo­nyolítanak le. Szakácsnőik, Bože­na Pipišková vezetésével a ven­dégek különleges igényeit is ki tudják elégíteni. Mielőtt szót adnánk Anton Čič- manecnak, az üzem fiatal vezető­jének, még valamit el szeretnénk árulni a kollektíváról. Méghozzá azt, hogy a vállalaton belüli ver­senyben, így a villanyenergia-ta- karékosságban, a termelésben, a szolgáltatásokban, a másodla­gos nyersanyagok gyűjtésében, a környezet rendezésében mindig az első helyet érik el. A fogyasztók védelmében sem sértik meg a szabályokat. Valóban a szocia­lista módon dolgozni, szocialista módon élni jelmondat szerint dol­goznak. Erről a helyszínen is meggyő­ződhettünk. Már a rendezett kör­nyezet is a jó hazda kezét dicsér­te. Milan Lukáč, az üzemvezető helyettese, a szocialista munka­brigád vezetője megjegyezte, hogy ez valamennyiük közös érdeme. A kollektíva tagjai évente több tu­cat órát dolgoznak társadalmi munkában. A hivatalosan harma­dik árkategóriába sorolt vendéglő­be minden látogató szívesen visz- szatér. Hogy hogyan érik ezt el, erről Anton Čičmanec ezt mondta:- Fiatalok vagyunk, meg akar­juk mutatni, hogy tudunk dolgozni. Valamennyien, a konyhai sze­mélyzet, a pincérek, a szálloda dolgozói pontosan tudják mit kell tenniük. Becsvágyunk kérdése, hogy a korszerű üzemet színvona­lasan működtessük, sőt nem tit­koljuk, példát akarunk mutatni a többieknek. Tudjuk viszont, hogy munkánkban fogyatékosságok is akadnak. A hibákat rendszeresen megvitatjuk, közösen keressük ki­küszöbölésük módját. Kiváló konyhájukról már szót ejtettünk. Mivel lepik meg a kará­csonyi ünnepek alatt vendégeiket, vagy az ide betérő utasokat?- Minden évben gazdag vá­lasztékkal várjuk vendégeinket. Karácsonyra és újévre feldíszítjük termeinket és az étlapon az összes hagyományos étel megta­lálható. Szabad időnk feláldozásá­val megteszünk mindent azért, hogy az ünnepek alatt mindenki jól érezze magát nálunk. Ezenkívül megrendelésre süteményeket, disznótoros ételeket, vagy akár rántott halat is készítünk a környék lakosságának. Aki nálunk akarja tölteni a szilvesztert, a tombolán kacsát is nyerhet. JOZEF SLUKA APRÓHIRDETÉS ÁLLÁS ÚJ SZÓ-' 6 1983. XII. 28.

Next

/
Thumbnails
Contents