Új Szó, 1983. december (36. évfolyam, 284-309. szám)

1983-12-28 / 306. szám, szerda

A szovjet népgazdaság új feladatok előtt majd az egész népgazdaságra vo­natkozó megfelelő javaslatok ki­dolgozásához. Szükséges, hogy erre előre felkészítsék a többi ága­zatokat is. A tizenkettedik ötéves tervidőszakba olyan jóiműködö, egybehangolt gazdaságirányítási rendszerrel kell lépnünk, amely le­hetővé teszi a népgazdaságunk­ban rejlő előnyök még teljesebb kihasználását. Meg kell mondanom, hogy az utóbbi időben sok mindent tettünk az állami tervek jobb minősége érdekében. Ennek ellenére tervezési me­chanizmusunkban továbbra is sok a gyenge pont. A népgazdaság fejlesztésével kapcsolatos néhány kulcsfontosságú feladatot gyakran néhány terület és ágazat feltételei­hez módosítanak. Egyértelműen fel kell hagyni ezzel a gyakorlattal, amely, úgy is mondhatnám, pasz- szív hozzáállást jelent a tervezés­hez. A tervezés és az irányítás tökéletesítésével összefüggő leg­fontosabb feladat a népgazdaság leghatékonyabb fejlesztési iránya­inak a megválasztása, a legprog­resszívabb ágazatok kiemelt fej­lesztése, amelyek lehetővé teszik, hogy gyorsan átálljunk az intenzív fejlesztés vágányaira. Ezzel összefüggésben szeret­ném megosztani önökkel néhány észrevételemet. Az irányítás és a tervezés konk­rét formái összhangban kell, hogy legyenek a társadalmi fejlődés minden szakaszának valós felté­teleivel. Ez olyan objektív törvény- szerűség, amelyet senki meg nem változtathat és meg nem szüntet­het, ez teljesen magától értetődő. A demokratikus centralizmus alapelveire épülő irányítási rend­szer tökéletesítése ezért egész társadalmi rendszerünk átfogó tö­kéletesítésének a része is. Most szükségesnek mutatkozik az egész irányítási mechanizmus tökéletesítési programjának a ki­dolgozása amelynek összhang­ban kell lennie a fejlett szocializ­mus gazdaságával és a meghatá­rozott feladatok jellegével. Hnv nondolom, hogy ennek a programnak magába kell fog­lalnia: az irányítás szervezeti rendsze­rének a tökéletesítését minden szinten és minden népgazdasági ágazatban, beleértve a funkciók, a jogkörök és a felelősség pontos körülhatárolását az irányító szer­veknél és a vállalatoknál egyaránt, valamint az állam és a dolgozó kollektívák érdekeinek a szerves összehangolását is; a népgazdasági tervezés rend­szerének a tökéletesítését, a tár­sadalmi termelés hatékonysága társadalmi-gazdasági növelésé­nek követelménye alapján; a gazdasági eszközök és ösz­tönzők egész rendszere haté­konyságának a fokozását, beleért­ve az árképzést, a hitel- és pénz­ügyi rendszert, a gazdasági tevé­kenység eredményei értékelésé­nek a módszereit stb. A gazdaságirányítási rendszer tökéletesítésével összefüggő kér­désekhez való komplex és kölcsö­nösen összehangolt hozzáállás segítheti elő a szocialista termelé­si mód előnyeinek a legtökélete­sebb kihasználását. Ennek az SZKP programja módosított válto­zatának fontos részévé kellene válnia. Mindezek olyan kérdések, ame­lyekről szükségesnek tartottam, hogy szóljak. Természetesen nem ölelik fel a megoldásukkal össze­függő gazdasági kérdések teljes körét, már csak azért sem, mert az élet állandóan új problémákat vet fel. A mi sikereink döntő mértékben a tömegek kezdeményezőkészsé­gétől, az embereknek az adott feladatokhoz való alkotó hozzáál­lásától és a szocialista munkaver­seny továbbfejlesztésétől fognak függni. Rendkívül fontos a káderek ki­választása a munkájuk és politikai kritériumok alapján, aszervezöké- pes, kezdeményezésre kész és tehetséges dolgozók nevelése. Az irántuk tanúsított elismerő maga­tartást még inkább nagyfokú igé­nyességgel és elviséggel kell pá­rosítani. Mindezek a pártmunka halasz­tást nem tűrő feladatai. A pártszervezetekben most fe­jeződik be az évzáró taggyűlések időszaka. A már megtartott gyűlések és konferenciák azt igazolták, hogy a párttagok teljes mértékben tá­A tudományos-műszaki fejlesztés mindenki feladata LEGYEN SZOROSABB AZ ELMÉLET ÉS A GYAKORLAT KÖZÖTTI KAPCSOLAT (Folytatás a 3. oldalról). mértékben meg keli oldani ezt a feladatot és kellő intézkedéseket kell kidolgozni a megfelelő rend meghonosítása érdekében a ter­melés területi elhelyezése, a sza­kosítás és a kooperáció terén, va­lamint fel kell számolni az egész gazdaságra teherként nehezedő párhuzamos, felesleges teher­szállítást. A termelőerők fejlődésének je­lenlegi mértéke és üteme megkö­veteli, hogy megváltozott maga­tartást tanúsítsunk a környezet­védelemnek és a természeti for­rások racionális kihasználásá­nak. Ez a feladat nagy gazdasági és szociális jelentőségű. Lényegé­ben ugyanis az emberek egészsé­géről, országunk ásványkincsei­nek takarékos, gazdaságos ki­használásáról van szó. Sőt, mi több, ez a jövő kérdése is. Hiszen megoldásától függ az, hogy az eljövendő nemzedékek milyen kö­rülmények között fognak élni. Hangsúlyozni kell, hogy minden igyekezetünk ellenére ez a kérdés továbbra is halaszthatatlanul meg­oldásra vár. Ez is azt igazolja, hogy még céltudatosabban és kitartóbban kell gondoskodnunk a természet védelméről. A szűk látókörű re­szort szemlélet itt még kevésbé megengedhető, mint bárhol má­sutt. Ez a hozzáállás gyors ütemben csökkenti a beruházások kihasz­náltságának a hatékonyságát, gá­tolja az egységes természetvédel­mi politika érvényre juttatását, fe­lelőtlen magatartást idéz elő az elfogadott döntések ökológiai kö­vetkezményei kapcsán, és olyan vélt megtakarításokhoz vezet, amelyek a későbbiek folyamán nagy veszteségekké válnak. Rövi­den mondva: ezt a kérdést is átfo­góan kell megközelíteni, országos érdekeket szem előtt tartva. Lé­nyegesen meg kell javítanunk az életkörnyezet védelmének és ellenőrzésének az egész rend­szerét. Elvtársak! Gazdasági törekvé­seink fókuszában végső soron a nép életszínvonalának az emelése áll. Ez terveink fö szo­ciális és poltikai célja. A terme­lés növekedésének eredményeit akkor tudjuk értékelni kellőkép­pen, ha azok megmutatkoznak a nép életszínvonalának javulá­sában. Ebben az irányban nagy erőfe­szítéseket teszünk. A lakosság re­áljövedelme állandóan növekedik, széles körű lakásépítkezés folyik, kulturális intézmények épülnek, si­keresen fejlődik az iskola- és az egészségügy, a kulturális élet is egyre gazdagabb. Az 1984-es tervben az életszínvonal további emelésével számolunk. Nagy figyelmet követel meg- akárcsak a korábbiakban is - az élelmiszerprogram teljesítése. Az idén foganatosított intézkedések lehetővé tették, hogy kissé javít­suk a lakosság élelmiszerellátá­sát. Az utóbbi időben első ízben történt előrelépés olyan fontos te­rületen, mint az állattenyésztés. Növekedett a tej-, a hús- és a to­jásfelvásárlás, megszilárdult a ta­karmányalap. Ezek alapján azzal számolunk, hogy jövőre a helyzet tovább javul. Ennek alapfeltétele azonban, hogy a szövetségi köztársaságok pártszervei és tanácsai, valamint a helyi párt- és gazdasági szer­vek, illetve tanácsok, és nem utol- sósoroan a mezőgazdaságban dolgozók biztosítsák az állatállo­mány sikeres áttelelését és a ta­vaszi vetést, egyszóval újabb lé­pést tegyenek a mezőgazdasági hozamok és a farmok termelésé­nek a növelése felé. Az egyes köztársaságok, kerü­letek, területek pártszerveinek és tanácsainak elsőrendű feladata- hasonlóképpen a minisztériumo­ké és egyes reszortoké is - a me­zőgazdasági potenciál, valamint az agrár-ipari komplexum fejlesz­tésére szánt források növekvő mértékű kihasználása oly módon, hogy teljes mértékben megoldód­jon a lakosság élelmiszer-ellátá­sának a kérdése. A halaszthatatlan feladatok egyike továbbra is a piac iparcik­kekkel való jobb ellátása. Az utób­bi időben megnövekedtek a lakos­ság igényei az iparcikkek válasz­tékával és minőségével kapcsola­tosan egyaránt, s ez elsősorban a megnövekedett vásárlóerőnek és az egyes cikkek iránt megnöve­kedett keresletnek tulajdonítható. Az ipar azonban csak rendkívül lassan tér át a korszerű közszük­ségleti cikkek gyártására. A háztartásokban felhasználha­tó iparcikkek nagykereskedelmi seregszemléjén a jövő évre vonat­kozóan a kereskedelmi szerveze­tek visszautasították 500 000 tele­víziókészülék, 115 000 rádió, csaknem 250 000 fényképezőgép, másfél millió óra, 160 000 hűtő­szekrény és egész sor más ter­mék megvásárlását, mivel válasz­ték és minőség szempontjából egyaránt nem feleltek meg a piac követelményeinek. Nem lehet megbékélni azzal, hogy olyan időszakban, amikor a piacon számos termékből hiány mutatkozik, jó minőségű nyers­anyagokat és alapanyagokat olyan termékek előállítására hasz­náljunk fel, amelyek iránt nincs kereslet, elfekvő raktári készletek lesznek és ezeknek az árait a ké­sőbbiekben csökkenteni kell. Sőt, még az is megtörténik, hogy a kereskedelemben és az iparban dolgozók rugalmatlansá­ga miatt, a lakosság tényleges szükségleteinek ismerete nélkül a piaci konjunktúra következtében egyes termékek hiánycikkek, máskor viszont ugyanezek a ter­mékek a pultokon, az üzemekben elfekvő készletként heverő eladat­lan termékek lesznek. Ez a helyzet nemcsak a termelés átszervezé­sét teszi aztán szükségessé, ha­nem veszteségeket is okoz és elé­gedetlenséget vált ki az embe­rekben. Az egyes termékek iránt mutat­kozó kereslet hiányos kielégítése negatív jelenségek előidézője, többek között a spekulációé is Természetesen ezentúl is határo­zottan szembe kell szállnunk ezzel a káros jelenséggel, minden olyan eszközzel, amelyek az állam ren­delkezésére állnak. A legfonto­sabb azonban a termelés növelé­se, a termékek minőségének a ja­vítása, a szolgáltatások szférájá­nak a fejlesztése, hogy felszámol­juk az áruhiányt és a szolgáltatá­sok terén tapasztalható hiányos­ságokat egyaránt. Mindezért min­den irányítási szinten a vezető dolgozók személyesen felelősek, a központi szervekben és a helyi szervekben egyaránt. Eljött az ideje annak, hogy ne csak a lakos­ság áruellátása terén mutatkozó hiányosságokról beszéljünk, ha­nem azokról a konkrét személyek­ről is, akik felelősek ezekért a hiá­nyosságokért. A párt- és állami szerveknek kötelességük ennek a súlyos gondnak az állandó szemmel tartása. Az SZKP KB Politikai Bizottsá­ga, mint ismeretes, szükségesnek tartja az 1986 -1990-es évekre szóló ötéves terv, valamint a Szovjetunió gazdasági és szociális fejlesztése hosszú távú irányelvei részeként egy olyan komplex program kidolgozását is. amely felölelné a közszükségleti cikkek és a lakosság szempontjá­ból fontos szolgáltatások rendsze­rének a fejlesztési távlatait is. Magától értetődően a megol­dással nem lehet várni addig, amíg elkészül ez a program, ha­nem a szó szoros értelmében azonnal, lépésről lépésre hozzá kell látni e sürgető probléma meg­oldásához. A rövid távú feladatok meg­határozásakor nem lehet szem elöl téveszteni a népgazdaság fejlesztésének stratégiai céljait. Szükség van arra, hogy erőtel­jesen törekedjünk a gazdaságirá­nyítás további tökéletesítésre és a dolgozó kollektívák kezdemé­nyezőkészségének a további ki- bo ntakoztatására. Rendkívül fontosnak tartom azt a több minisztériumban folyó kí­sérletet, melynek lényege, hogy bővítették néhány vállalat hatás­körét és növelték felelősségüket az elért eredményekért. A kísérlet során kipróbálják az irányítás né­hány új elemét is. Az eredmények értékelése kiindulópontot jelent A CSKP KB 8. ülésének határo- rozatai a kommunistákat olyan fel­adatok elé állították, melyek telje­sítését nem vehetik félvállról. Csakis rendszeres eszmei-neve­lő, irányító és szervező munkával járulhatnak hozzá a pártszervek- és szervezetek e feladat végrehaj­tásához. E tekintetben, valamint a pártoktatás keretében a galántai járási pártbizottságra is igényes feladatok hárulnak. Tudatosítjuk, hogy a propagan­distáknak nem csupán a problé­mák megmagyarázása a feladata, hanem elsősorban az, hogy az embereket megnyerjék a párt politi­kája megvalósítása ügyének. Ép­pen e szempontból a népgazda­ság-politikai kérdésekkel foglalko­zó előadói csoport elsősorban a CSKP KB és az SZLKP KB kongresszusain illetve ülésein ho­zott határozatok megvalósításával foglalkoznak. A gazdaságpolitikával foglalko­zó előadói csoportnak 22 tagja van. Az idei ideológiai konferen­cián megállapíthattuk, hogy a pártelőadók munkája állandóan javul, ami annak is köszönhető, hogy helyes munkarendszert ér­vényesít. A csoport tanácskozá­saira a fiatalabb, kezdő pártelőadó­kat is meghívja, hogy gyorsabban tegyenek szert a megfelelő ta­pasztalatokra. Bevált a szakmai és politikai ismeretek kiegészíté­sének az a formája is, hogy a járá­si konferencián kitűzött feladato­kat a lektorcsoport ülésein megvi­tatják. Lehetőségeket látunk a pártoktatás színvonalának eme­lésére és hatékonyságának növe­lésére, mégpedig elsősorban ab­ban, hogy javítjuk a járási pártbi­zottság, a városi pártbizottságok, az üzemi pártbizottságok és a pártalapszervezetek pártelő­adóival való munkát. A pártoktatás idei legidősze­rűbb témái közé soroljuk a nép­gazdaság tudományos-műszaki fejlesztésével kapcsolatosakat. Hogy megbirkózzunk ezekkel, a pártelőadók és a propagandisták nyári felkészítése során is e kér­désekre összpontosítottunk. A járási pártbizottság, illetve a járás pártszervezetei rendszeres figyelmet fordítanak a tudomá- nyos-műszaki fejlesztésre. Az elő­adói csoport tagjai a pártalapszer- vezeti előadóknak és propagan­distáknak nyújtott módszertani se­gítséget nem csupán az elméletre alapozzák, hanem az elért ismere­tekből és eredményekből indulnak ki. Az előadások így időszerűbbek és érdekesebbek lesznek; erről tanúskodik az a sok javaslat is, mely a vita keretében hangzik el. Végsősoron ez tükröződik a gaz­dasági feladatok jobb, hatéko­nyabb teljesítésében, valamint a tudomány és technika eredmé­nyeinek gyakorlati alkalmazásá­ban is. Ezt bizonyítja a Vágsellyei (Šaľa) Efsz, a Zsigárdi (Žiharec), a Nádszegi (Trstice) Efsz, illetve a Slovenské Pole-i Állami Gazda­ság és sok más üzem, illetve vál­lalat példája. A járás gabonatermelésének fejlesztéséhez eredményesen hozzájárult a szemes kukorica ter­melési rendszerének bevezetése. A vágsellyei kooperációs körzet e téren szerzett tapasztalatait álta­lánosítjuk, s a kukoricatermelési rendszer alkalmazásának további mezőgazdasági vállalatokat és üzemeket nyerünk meg. Tavaly mogatják a párt XXVI. kongresz- szusának, a központi bizottság novemberi és júniusi plénumának az irányvonalát, valamint a párt- szervezeteknek azt a törekvését, hogy tökéletesítsék munka- és irá­nyítási módszereiket. Ezt a nép­gazdaság továbbfejlesztésével és a szovjet nép életszínvonala eme­lésével összefüggő új feladatok sikeres teljesítése zálogának tartjuk. Elvtársak! Végezetül szólni sze­retnék az SZKP Központi Bizott­sága tagjai és a központi bizottság ülésén most jelenlevők szerepé­nek a fontosságáról, a párt és a nép iránti felelősségükről. A novemberi plénumon kollektí­ván kidolgozott határozatokkal mozgósítottuk a dolgozókat, jó munkára serkentettük őket és ugyanakkor nagyfokú várakozást idéztünk elő. Azóta sok mindent már elvégeztünk, de sok munka vár még ránk. A kommunisták és pártonkivüli- ek milliói feltétlenül bíznak pár­tunkban és készek támogatni a gazdaság és a társadalmi élet más területein tapasztalható hely­zet további megjavítására hozott intézkedéseit. Kivétel nélkül mind­annyiunkra vonatkozik ez, mind­ebből nagyfokú személyes fele­lősség adódik, és mi nem élhetünk vissza az embereknek ezzel a nagyfokú bizalmával. Dolgozza­nak a központi bizottság tagjai és póttagjai, a központi revíziós bi­zottság tagjai bármely munkasza­kaszon is, akár a kormányban, akár a népgazdaság egyes ága­zataiban, a pártszervezetekben, tanácsokban, a tudományos, vagy a kulturális életben, vagy diplomá­ciai tisztségekben, mindannyiunk­nak állandóan szem előtt kell tar­tanunk, hogy vezető politikai dol­gozók vagyunk és mindenek fölé kell helyeznünk a párt és a nép érdekeit. N Jelenleg a legfontosabb feladat a személyes példamutatás a mun­kában az, hogy mindent elköves­sünk a gazdasági élet és a társa­dalmi kapcsolatok továbbfejlesz­tése, a nép életének javítása érde­kében és mindezekben a törekvé­seinkben rendíthetetlenül a nagy lenini eszmék szellemében csele­kedjünk. e módszernek köszönhetően 9 ezer hektáron átlagosan 7,5 ton­na kukoricát termeltünk, 1,86 ton­nával többet, mint a hagyományos termesztési módszerrel. A kukori­catermesztésben, akárcsak a nö­vénytermesztésben általában a legtöbb nehézséget a nedves­séghiány okozza. Ezért az idei tapasztalatok alapján úgy tervez­zük, hogy a galántai Agrostav dol­gozóinak újítási javaslata alapján módosítjuk a nádszegi szövetke­zetben az öntöző rendszereket. E szövetkezet, valamint a sóksze- lőcei (Selice) és a Felsőszeli (Hor­né Saliby) szövetkezet kommunis­tái úttörőkké váltak a nedvestáro- lású kukoricabetakarítási módszer alkalmazásában. Tapasztalataikat az idén 16 mezőgazdasági vállalat és üzem összesen 2400 hektáron hasznosította. Támogatjuk a ke­vésbé energiaigényes kukoricabe­takarítási technológiát is. A fenti példák is arról tanúskodnak, hogy ott, ahol helyesen alkalmazzák a gyakorlatban a tudományos és műszaki ismereteket, ahol az elő­adói és propaganda munkába ak­tívan bekapcsolódnak a vezető gazdasági dolgozók is, jó eredmé­nyeket érnek el. A tudományos-műszaki fejlesz­tés nemcsak a kommunisták ügye, nemcsak a gazdasági vezetők fel­adata, hanem az összes dolgo­zóé. S hogy a dolgozókat az összes munkahelyen megnyerjük a feladatok kezdeményező, idejé­ben és jó minőségben való teljesí­tésének, a járási pártszervezetnek is igényes politikai-szervező és tö­megpolitikai munkát kell kifejtenie. CSÖMÖR LAJOS, a galántai járási pártbizottság titkára ÚJSStS 4 1983. XII. 28.

Next

/
Thumbnails
Contents