Új Szó, 1983. december (36. évfolyam, 284-309. szám)
1983-12-22 / 302. szám, csütörtök
Jelentős változások Bulgária mezőgazdaságában Bulgáriában a mezőgazdasági reform és a kollektivizálás jó feltételeket hozott létre a mezőgazda- sági üzemek és a mezőgazdasági-ipari komplexumok fejlődéséhez. Az ágazatban a termelési alapok minden tíz évben megkétszereződnek, míg a technika vívmányai széles körű alkalmazásának köszönhetően csökken a munkaerőlétszám. Bulgária gabonatermő vidékein gabona és szálas takarmány termesztésére szakosodott gazdaságok működnek. Körülbelül négyezer hektár termőterületet művelnek meg modern mezőgazdasági gépekkel. Több mezőgazdaságiipari komplexumban gyümölcsöskertet létesítettek. Maximálisan kétezer hektáros gyümölcsösök ezek, melyeket a tervek szerint a jövőben háromezer hektárra bővítenék. A gyártásszakosítás és koncentráció az állattenyésztésben is érvényesül. A juhfarmok évi kapacitása háromezerről tízezerre, a tehénfarmoké pedig 150-ről 500 darabra növekedett. A korszerű sertéstenyésztő telepeken évente 100 ezer sertést tartanak, az ugyancsak korszerű baromfitelepeken 300 ezer tojót, és 10 ezer csirkét nevelnek. A bolgár mezőgazdaság anyagi-műszaki alapja az elmúlt néhány év alatt állandóan bővült és műszakilag fejlődött. 1980-ban például 150 540 traktor és 21 000 kombájn állt a mezőgazdasági üzemek rendelkezésére. A vegyipar tavaly több mint 1 millió tonna műtrágyával segítette a mezőgazdászokat, ami annyit jelent, hogy egy hektár termőtalajra 230 kilogramm műtrágya jutott. Bulgáriában a megművelt földterületek több mint 26 százaléka öntözhető. Bulgária falvaiban nagy szociális változásokra került sor, és megváltozott a mezőgazdasági munkák jellege is. A tudományosműszaki fejlődés és a gyors ütemű gépesítés következtében némely mezőgazdasági munkák ipari jelleget öltöttek. Számos falut új, modern lakóteleppel bővítettek ki. A bolgár mezőgazdasági szakemberek nemcsak otthon, hanem külföldön is hasznos munkát végeznek. Műszaki tanácsadó szolgáltatást nyújtanak - nem kis sikerrel. Több országban, többek között Mexikóban, Etiópiában, Mozambikban, Iránban, Irakban, Afganisztánban, Laoszban, Angolában és Vietnemban gazdasági kutatásokat végeznek. Kongóban két farmot, Szíriában és Irakban öntözőrendszert, Vietnamban ba- romfifeldogozót, malmot és több farmot építettek fel, azonkívül dohányültetvényeket és gyümölcsöskerteket létesítettek. Bulgária lakossága élelmiszerrel való ellátásának fontos tartalékai a nem mezőgazdasági vállalatok és szervezetek keretében működő melléküzemágak, amelyek húst, zöldséget és gyümölcsöt termelnek. Az országban körülbelül 4500 ilyen melléküzemág van, amelyek 15 ezer hektár termőterületet művelnek meg, és az állattenyésztésben is jó eredményeket érnek el. Az idén a melléküzem- ágak várhatóan 35 ezer tonna húst, 5 millió liter tejet, 7 millió darab tojást, 16 ezer tonna zöldséget és 5 ezer tonna gyümölcsöt szállítanak a piacra. Az említett melléküzemágak termelése nemcsak gazdasági, hanem szociális jelentőséggel is bír, mert hatékony gazdálkodásuk lehetővé teszi az üzemi étkezési árak csökkenését. LEV LABSKÝ INNEN - ONNAN Stagnáló beruházási tevékenység A müncheni Ifo gazdaságkutató intézetnek a több mint 3000 legjelentősebb iparvállalatra kiterjedt legutóbbi felmérése szerint az NSZK ipara 1983-ban előreláthatóan 49,2 milliárd márkát fordít a beruházásokra, ami 2 százalékkal több a tavalyinál, reálértéken számítva azonban 1 százalékkal alatta marad. A visszaesés meghaladja a 6 százalékot az alapanyag- és termelőeszköz-gyártó iparban, a válságos helyzetben levő acéliparban pedig 20-30 százalékkal csökkennek a beruházások az elmúlt évhez viszonyítva. Az átlagtól eltérően, a tavalyinál mintegy 7 százalékkal több beruházás valósul meg a fogyasztási cikkeket előállító iparágakban, amelyek közül kiemelkedik a textilipar mintegy 20 százalékos növekedéssel. A gépiparban 10 százalékra tehető a beruházások össze- ‘gének idei emelkedése, de az irodagépeknél és az adatfeldolgozó berendezéseknél ez elérheti a 15-20 százalékot. A felmérés figyelemre méltó megállapítása, hogy az iparvállalatok részéről bár az idén számottevően javult a jövedelmezőségük - 1984-ben sem várható a beruházási tevékenység megélénkülése. A megkérdezetteknek csak egyharmada tervez jövőre az ideit meghaladó beruházást, 42 százalékuk az ez évi szintet kívánja tartani, egyharmaduk pedig csökkentést irányoz elő. összességében 1984-re az ipari beruházások 3 százalékos növekedését prognosztizálja a tanulmány, ez azonban reálértékben számítva változatlanul stagnálást jelent. (F) Gazdasági kilátások 1984-re A várhatóan 1 százalékos növekedés mellett 1984-ben is stagnálás jellemzi majd az olasz gazdaságot - jelentette be Giovanni Goria kincstárügyi miniszter. Az áremelkedések üteme előreláthatóan továbbra is három-négyszer nagyobb lesz az ipari országok átlagánál, s az sem valószínű, hogy a munkanélküliséget sikerül a jelenlegi 9,7 százalékos arány alá szorítani. Erre ugyanis csak az ipar széles körű átszervezése és a kereslet számottevő megélénkülése nyújtana lehetőséget. A kormány erőfeszítéseket tesz a jelenleg 13,3 százalékos inflációs ráta, valamint az idén a 90 billió csökkentésére. Ez utóbbi érdekében hosszabb lejáratú államadóssági kötvényeket bocsátottak ki, s ezzel a „belső átütemezéssel“ valamelyest enyhítették a költségvetési terheket. (F) Japán segítség Kínának Japán műszaki segítséget nyújt Kínának kozmetikai cikkek gyártásához. A két ország közötti három évre szóló egyezményt az egyik legnagyobb japán kozmetikai konszern igazgatója és a kínai köny- nyüipari minisztérium vezető beosztású dolgozója írta alá. Az egyezmény értelmében a pekingi gyárak japán licenc alapján 13 féle kozmetikai terméket fognak gyártani: samponokat, krémeket, hajnövesztőt stb. Szigorúbb gazdaságpolitika Az idén nehezebb esztendő vár a francia gazdaságra 1984-ben - ez tűnik ki Laurent Fabius ipari miniszternek az elmúlt napokban tett nyilatkozatából, amelyben körvonalazta a jövőre tervbe vett gazdaságpolitikai kormányintézkedéseket. Ezek között fontos helyet A Közös Piac tíz tagországa: az NSZK, Franciaország, Nagy-Britannia, Olaszország, Belgium, Hollandia, Luxemburg, Dánia, Görögország és Írország jövőre csak mérsékelt fellendüléssel számolhat, az immár 12 milliós munkanélküli sereg tovább szaporodik, igaz, az inflációellenes harcban további sikerek születnek. így foglalható össze a közös piaci országok gazdasági kilátásait elemző legújabb brüsszeli prognózis. Az átlagok természetesen nagyarányú eltéréseket takarnak: az NSZK például az átlagosnál gyorsabb növekedésnek, Olaszország pedig visszaesésnek néz elébe. (HVG) foglal el az infláció visszaszorítása, annál is inkább, mert 1983-ban nem sikerült elérni, hogy az áremelkedések a tervezett 8 százalékos határon belül maradjanak. Az 1984-re kitűzött cél, hogy az inflációs ráta legfeljebb 5 százalék legyen, s ennek érdekében a kormány következetesen kívánja érvényesíteni - sőt részben megszigorítani - az árellenőrzések rendszerét. A vállalatoknak a kormánynyal kell majd megtárgyalniuk az úgynevezett árszerződéseket, amelyek az idén túllépték az áremelések engedélyezett mértékét, jövőre viselniük kell annak következményeit. Ugyanakkor a Patronat, a francia munkáltatók szövetsége máris bejelentette: nem hajlandó tárgyalni a kormánnyal az árellenőrzésről, mert szerinte a kormánynak elsősorban a bérellenőrzésre kellene alapoznia inflációellenes kampányát. A tervezett intézkedések között Fabius bejelentette, hogy a kormány jövőre deflációs gazdaság- politikát kíván érvényesíteni és elgondolása szerint a kollektív szerződésekből törlik az áremelésekhez igazodó indexelési záradékot. Eredményesebbé kell tenni a külkereskedelmet - mutatott rá az ipari miniszter - az állami vállalatoknak pedig kiegyensúlyozott gazdálkodást kell folytatniuk. Ez utóbbiak támogatására egyébként 1984-ben 12,85 milliárd frankot fordítanak, 600 millióval többet, mint ebben az évben. (F) KOMMENTÁLJUK Több kezdeményezést „...Azokkal bővítjük a párt sorait, akik példát mutatnak a munkában és a magánéletben, elkötelezett közéleti és politikai tevékenységet fejtenek ki...“ mondotta egyebek között Husák elvtárs, a CSKP XVI. kongresszusán. Majd azt is elmondta, hogy ezzel összefüggésben több kezdeményezést várunk az ifjúsági szervezetben és a szakszervezetekben tevékenykedő kommunistáktól is. Csakhogy ez a kezdeményezés sajnos még sok helyen várat magára. Az egyik nagyüzem szocialista munkabrigádjának vezetőjével és a munkabrigádot patronáló pártaktivistával folytatott beszélgetés is erről győzött meg. A munkabrigádnak 35 tagja van, többségük fiatal. Mindketten dicsérték a fiatalokat, név szerint említve az élenjárókat, a példamutatókat. Elmondták azt is, hogy ki, milyen teljesítményt éri el, hogyan vesz részt a közéleti munkában, ki közülük a nemzeti bizottság képviselője, ki, melyik tömegszervezetben tölt be tisztséget. Amikor megkérdeztem tőlük, hogy az említett fiatalok közül kiket, hányat javasoltak tagjelöltnek, mindketten így válaszoltak: Még csak huszonévesek, ráérnek, bizonyítsanak előbb! Mondták ezt annak ellenére, hogy a munkabrigád vezetőjén kívül nincs a brigádban se párttag, se tagjelölt. Aztán megtudtam, hogy a brigád vezetője 19 éves korában, az aktivista pedig 20 éves korában lett pártunk tagja. De leginkább az lepett meg, hogy amikor emlékeztettem őket erre, végig sem hallgatták érvelésemet, leintettek, mondván: mások a mai fiatalok. Nem volt célom akkor, nekik kifejteni, és ezúttal sem célom magyarázni, hogy milyen is a mai ifjúság. Egy biztos: a mai tizen- és huszonéves munkásfiatalok sem rosszabbak apáik nemzedékénél. A többségük becsületesen és szorgalmasan dolgozik, példás magaviseletet tanúsít, előzékeny az idősebbekkel szemben, szívesen olvasnak és művelik magukat, van önálló véleményük, s azt ki is nyilvánítják, tettekkel támogatják pártunk politikáját. Sokan közülük pionírkoruktól kezdve elkötelezetten haladnak a kommunisták nyomában, feltétlenül érdemesek a bizalomra. Enyhén szólva is furcsa, ha huszonéves korukban a tagjelöltségi felvételüket ezzel az indoklással késleltetjük: ráérnek. Több megértéssel, nagyobb bizalommal kell hozzájuk közelednünk. Igen: kell. Hangsúlyozta ezt a legutóbbi párt- kongresszus határozata is: továbbra is komplex módon és céltudatosan kell irányítani a párttagság szociális és korösz- szetételét. Kell, mert pártunk munkásmagvának megszilárdítása, a tagok átlagos életkorának figyelembevételével - jelenleg 44 év az átlag - olyan követelmény, melynek teljesítését nem késleltethetjük ezzel az indoklással: ráérünk. HAJDÚ ANDRÁS LÁZBAN ÉGVE Küszöbön a karácsony, hirdeti a reklám, mutatja a naptár és ugyanezt tanúsítja az az egyfajta, semmi máshoz nem hasonlítható különös járvány is, amely ilyenkor év vége felé elterjed az emberek között. Kivétel szinte nincs, majdnem mindenkit, időst és fiatalt magával ragad a vásárlási láz, amelynek aránya, hőfoka rendszerint összefüggésben van a pénztárca tartalmával. A betegség megnyilvánulási formái, tünetei is azonosak: a napok múlásával fokozódó izgalmi állapot, ideges rohangálás üzletből üzletbe, sorba állás, tülekedés, embertársaink lábának a letapo- sása. A roham mindenütt óriási és hihetetlen, hogy az örömszerzés mostani hadjárata során is mennyi mindent be akarunk szerezni. Loholunk szaloncukor, üveggömb, villanyégő, játék, déligyümölcs, s a jóég tudja még mi minden után. Fejünkbe vettük, hogy ha már a fenyő hasonlít a tavalyira, hát legalább az ajándék legyen alatta gazdagabb. Nem nehéz megjósolni, hogy az ünnepekig minden el fog kelni és karácsony után, de az új év elsó napjaiban bizonyosan a legtöbb üzlet leltár- készítés miatt zárva lesz. A felfokozott vásárlási láz csupán december 24-én estére csökken és áll helyre a normális állapot. Mintegy varázsütésre elfeledjük a jól ismert pult alatt-pult felett társasjátékot, megbékélünk a gyerekkel, az asszonnyal és még a nagymamával is. Minden idillé válik, fénylő szemmel vesszük át egymástól az oly nehezen beszerzett ajándékokat. A meglepetés csak ezután következik, mert kiderül, hogy nem tartottuk be a korábban kötött megállapodásunkat. Kivételesen ne költsünk sokat - figyelmeztette egymást ugyanis jó- előre ajándékozó és ajándékozott, s lám, senki nem hallgatott senkire. Sebaj - fogadjuk meg - jövőre csupán egy gallyal jelképezzük majd a szeretet ünnepét, ha addig fogadalmunkat el nem feledjük, ami szinte biztosra vehető. Ám mindez még odébb van. Ma még lázban égve ajándék után loholunk, futkosunk, állunk sorba. Alig várjuk az ünnepeket, hogy szeretetben és békességben egy kicsit kifújhassuk magunkat. KANIZSA ISTVÁN Hatszáz éves hagyományra tekint vissza a kerámiagyártás Lubietová- banr A Banská Bystrica-i Rozkvet Kerámiaipari Szövetkezet, amely csökkent munkaképességűeket foglalkoztat, ľubietovái üzemében évente több mint százezer különféle kerámiatárgyat gyárt. A vörös agyagalapon fehérrel díszített vázák, tálak, kancsók és egyéb tárgyak nemcsak itthon, de külföldön is nagyon keresettek. Főleg Angliában, Svájcban, az NSZK-ban és Jugoszláviában mutatkozik irántuk fokozott érdeklődés. A felvételen: Zuzana Mihalidesová (balról) és Ľudmila Gazdíková díszítőmunkát végeznek. (Peter Lenhart felvétele - ČSTK) 4 1983. XII. 2‘ VILÁGGAZDASÁG
