Új Szó, 1983. december (36. évfolyam, 284-309. szám)
1983-12-15 / 296. szám, csütörtök
ÚJ szú 5 1983. XII. 15. ■ ‘ 1 * ) Pénzügyi politikánk és gazdaságpolitikánk céljai azonosak Leopold Lér szövetségi pénzügyminiszter előadói beszéde az 1984. évi állami költségvetésről a Szövetségi Gyűlés Népi Kamarájának és Nemzetek Kamarájának együttes ülésén Jövő évi pénzügyi politikánk alapvető célja azonos gazdaság- politikánk céljaival. Koncepciónk alapját a fejlesztés intenzifikálása, az újratermelési folyamat hatékonyságának növelése, gazdaságunk belső és külső egyensúlyának megszilárdítása képezi továbbra is. Csakis ily módon gyorsíthatjuk meg a gazdasági fejlődés dinamikáját, növelhetjük a nemzeti jövedelmet 3 százalékkal, megteremtve ezzel a szükséges feltételeket a lakosság életszínvonalának megtartásához. A feladat bonyolultsága elsősorban abban rejlik, hogy azonos, vagy csak nagyon kis mértékben nagyobb mennyiségű nyersanyag, tüzelőanyag, energia és alapanyag felhasználásával kell teljesíteni. Ezért jövőre e források hasznosításának javítása dönt a társadalmi termelés növeléséről. Ennek a növekedésnek lehetővé kell tennie külföldi adósságunk csökkentését, a lakossági és a társadalmi fogyasztás növelését, beleértve az ország védelmi ereje szükségleteit is. Ezért pénzügyi politikánkban hangsúlyt helyezünk a hatékonyság növelésére gyakorolt nyomásra, amely a nagyobb források kialakítását, a gazdaságosság megszilárdítását, az önálló elszámolási rendszer elveinek elmélyítését eredményezi. A komplex intézkedések alapelveivel összhangban jövőre tovább akarjuk aktivizálni a pénzügyi és költségvetési politika eszközeit, nagyobb figyelmet szentelve a tudományos-műszaki fejlesztésnek, a kivitelnek és a beruházásoknak, nagyobb teret biztosítva a dolgozók, a vállalatok és a termelési - gazdasági egységek kezdeményezésének. A hatékonyság alapelveinek hatékonyabb érvényesítése érdekében szigorúbban ítéljük meg az egyes szervezetekben a pénzforrások felhasználását. Ezért a kormány intézkedéseket hozott nemcsak pénzügyi területen, hanem a bérek és hitelek területén is annak érdekében, hogy következetesebben szabályozzuk a bérek alakulását, és hatékonyabban használjuk ki a hitelpolitika eszközeit. Célunk az, hogy a vállalatok gazdálkodásában és az anyagi érdekeltség területén kiemeljük az érdemek elvét, ezáltal elmélyítve az önálló elszámolási rendszer befolyását a gazdasági tevékenység minőségi oldalára. Egyúttal növelni akarjuk a vállalatok felelősségét a pénzügyi eszközök kialakításáért és hatékony felhasználásáért. A következő évtől érvénybe lépnek az irányítás javítására és az értékviszonyok objektívebb kifejezésére irányuló egyes módosítások. Mindenekelőtt módosulnak a nagykereskedelmi árak. Szintük általában 6,4 százalékkal emelkedik, mindenekelőtt a tüzelőanyag és energia árának emelkedése következtében. Fontos gazdaság- politikai intézkedésről van szó, amely kifejezi annak szükségességét, hogy reálisan értékeljük a beszerzési árakat, a tüzelőanyagot, energiát és nyersanyagokat illetően és így az árak révén haté- ' konyább nyomást gyakoroljunk a megtakarításokra. Nincs szó a nagykereskedelmi árak egyoldalú változásáról, mivel egyúttal csökken bizonyos fajta gépipari és elektrotechnikai termékek, néhány sžínesfém és más termékek ára. A nagykereskedelmi árak módosításának következtében a mezőgazdaságban módosítottuk a felvásárlási árakat. A gazdaság más területein a magasabb nagykereskedelmi árak következtében emelkedtek a költségek, vagyis 5,6 milliárd koronával csökken a nyereség. A forgalmi adóból eredő bevétel is 3,5 milliárd koronával lesz alacsonyabb. Jövőre tehát a pénzügyi gazdálkodásunkat az említett változások további területeken is befolyásolják majd. Az állami költségvetésre vonatkozó törvénytervezet már figyelembe veszi ezeket a tényeket. Az állami költségvetés értéke, beleértve a szövetség, a CSSZK, az SZSZK, valamint a nemzeti bizottságok költségvetését is, jövőre 324,3 milliárd korona lesz, ami 2 százalékos növekedést jelent. Már az említett nagykereskedelmi-ármódosítás és más módosítások 6,3 milliárd koronával növelik a költségvetési kiadásokat és bevételeket. Az állami költségvetés bevételének döntő részét - 86 százalékát - a szocialista szervezetek bevétele fedezi. A költségvetési kiadások legnagyobb részét - 47 százalékát - az oktatásügy, az egészségügy, a szociális ellátás és más szolgáltatások nem beruházás jellegű kiadásai képezik. Az állami gazdasági szervezetek szükségleteinek fedezésére 16 százaléka jut. További összegeket fordítunk a tudomány és technika fejlesztésére, valamint a költségvetési és dotált szervezetek beruházási és nem beruházás jellegű kiadásaira. A köztársaság védelmi képességével kapcsolatos feladatokkal összhangban a költségvetési kiadások 7,6 százalékát a védelemre és biztonságra fordítjuk. Tekintettel az irányítás és igazgatás területén dolgozók számának csökkentésére, jövőre kevesebbet fordítunk az államigazgatásra, mint az idén. A szövetségi költségvetés bevétele jövőre 186,8 milliárd korona lesz, ebből 58 milliárd koronát a szövetségileg irányított szervekre és szervezetekre, 128,8 milliár- dot pedig a köztársaságok állami költségvetéseinek dotálására fordítunk. A nemzeti bizottságok költség- vetésének értéke eléri a 110,6 milliárd koronát. Ebből fedezzük a társadalmi fogyasztás kiadásainak nagyobb részét, a lakásépítést és más, a lakosság életszínvonalának javításával kapcsolatos célok megvalósítását. Teret biztosítunk ahhoz, hogy érvényesüljön a nemzeti bizottságok kezdeményezése a választási programok teljesítése során. A nemzeti bizottságok kiegészítő forrásokkal rendelkeznek majd, amelyek értéke mintegy 4 milliárd korona lesz. Ezt az összeget mindenekelőtt a Z-akcióra használják majd fel. A tervezett pénzügyi források kialakítása szempontjából döntő jelentősége van a gazdasági szervezetek pénzügyi gazdálkodásának. E feladatok igényességét bizonyítja, hogy jövőre ezek a szervezetek 7,4 milliárd koronával, vagyis 10,5 százalékkal nagyobb összeggel járulnak hozzá a társadalmi szükségletek kielégítéséhez. Ennek a hozzájárulásnak a döntő részét a nagyobb pénzügyi források kialakításával kell elérni. A nyereség a jövőre 7,2 százalékkal lesz nagyobb, miközben e növekedés 75 százalékát a költségek csökkentésével, 25 százalékát pedig a teljesítmények növelésével kell elérnünk. A költségeket általában 0,6 százalékkal kell csökkenteni, ami 6,1 milliárd korona relatív megtakarítását jelenti. Ebből 4 milliárd koronát az anyagi költségek, 1,7 milliárd koronát pedig a bérköltségek megtakarításával érjük el. Szükségszerű, hogy az irányítás minden szintjén, az összes munkahelyen egyre nagyobb figyelmet fordítsunk a költségek csökkentésére. Eddig nem sikerült mozgósítanunk minden forrást a termelési fogyasztásban. A következő időszakban az anyagi és más források magasabb szintű hasznosításának formáját nagyobb mértékben kell a termelés műszaki színvonalának és minőségének javítására, a termelési struktúra célszerű és hatékony változtatásaira alapoznunk. Jobban kell kihasználnunk a nemzetközi munkamegosztásban való nagyobb részvételünkből eredő előnyöket. Minden ágazatnak, minden vállalatnak ki kell dolgoznia saját koncepcióját ezeknek a kérdéseknek a megoldására. Az eddiginél nagyobb hangsúlyt kell helyeznünk a tudomány és technika új ismereteinek alkalmazására, a termelést előkészítő szakaszokkal szemben támasztott igények növelésére, a vállalaton belüli önálló elszámolási rendszer tökéletesítésére, az idő és anyagnormákra, a másodlagos nyersanyagok hasznosítására. A nagyobb hatékonyság eléréséért folytatott küzdelmünk kulcs- fontosságú kérdése külkereskedelmünk eredményeinek javítása. Már 10 éve egyre kedvezőtlenebb árért értékesítjük termékeinket a külföldi piacon, ami korlátozza a gazdaság és az életszínvonal fejlődésének lehetőségeit. Ennek a kedvezőtlen fejlődésnek egyik alapvető oka, hogy a nyersanyagok világpiaci ára gyorsabban növekszik, mint a kész termékek ára és a mi kivitelünkben a kész termékek dominálnak, míg a behozatalban a nyersanyagok. A külkereskedelem hatékonysága területén sok lehetőségünk van eredményeink javítására. Mindenekelőtt tudjuk, hogy termékeink műszaki-gazdasági mutatóikat, minőségüket, a szállítási határidőket, a szervizszolgálatokat illetően kevésbé versenyképesek, és ezért gyakran alacsonyabb árakat érünk el, mint a konkurencia. A gazdasági vezetőknek össze kell hasonlítaniuk az általunk exportált termékeket a világpiaci követelményekkel. Szervezeteink gazdasági tevékenységét nemcsak aszerint kell értékelni, hogyan teljesítik tervüket, hanem aszerint, is, milyen eredményeket érnek el a világpiacon. Ezért intézkedéseket teszünk annak elérésére, hogy a vállalati gazdasági eredmények ne csak belső hatékonyságukat, hanem külkereskedelmünk hatékonyságát is tükrözzék. A termelés és a külkereskedelem szorosabb összekapcsolása jelentős lépés lesz a két fontos terület munkájának javítása szempontjából. Gazdaságpolitikánk sok fontos feladata megoldása szempontjából rendkívül jelentős sokoldalú együttműködésünk bővítése a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal és a szocialista gazdasági integráció további fejlesztése. A KGST közelmúltban megtartott 37. ülésszaka fontos intézkedéseket hozott főleg a tudományos-műszaki fejlesztés, á tüzelőanyag, energia és nyersanyagforrások racionális kihasználása területén. Ezek megvalósítása hozzájárul a gazdasági fejlődés dinamikájának növeléséhez, és külgazdasági kapcsolataink egyensúlyához. A hazai piac jó ellátása és a színvonalas szolgáltatások nemcsak fontos gazdasági tényezők, hanem jelentős politikai szerepet is betöltenek Jövőre 2 százalékkal több árut szállítanak a vállalatok a piacra. E feladat megvalósítása megköveteli, hogy számos intézkedést hozzunk a fogyasztási cikkek gyártásában. Mindenekelőtt korlátozni kell az olyan áruk gyártását, amelyeket nehezen tudnak csak értékesíteni, s ugyanakkor többet kell termelni, a hiánycikknek számító árufajtákból. Rendszeresen növelni kell a fogyasztók igényeinek megfelelő újdonságok termelését. Az árak ellenőrzésével meg kell akadályozni a nagykereskedelmi árak rejtett emelését, ami csökkenti a forgalmi adóból eredő bevételt és megkönnyíti a feladatok teljesítését a költségek csökkentésében és a teljesítmények növelésében. Már hosszú évek óta nem vagyunk elégedettek a készletek alakulásával, annak ellenére, hogy az idén a helyzet ezen a téren is javult. 1983 óta a készletek tervezett mennyiségének túllépése befolyásolja a nyereség elosztását, és ezzel az anyagi ösztönzésre felhasznált alapokat is. 1984-től egyes ágazatokban szabályozni fogjuk az elszámolatlan munkák és szállítmányok alakulását, mivel ezen a téren is nemkívánatos növekedés tanúi lehetünk. Mindezek ellenére gazdaságunkban még mindig aránytalanul nagyok a készletek és struktúrájúk sem megfelelő. A harmadik negyedév végén a gazdasági és szövetkezeti szervezetekben a készletek értéke 465 milliárd korona volt. Ez az összeg megközelíti az évi nemzeti jövedelmet. A készletek nagy mennyiségű alapanyagot és munkát fagyasztanak be. Az a termelés, amely a raktárakba kerül, mindig veszteséget jelentett a társadalomnak. Ma különösen nagy figyelmet kell szentelnünk a készletgazdálkodásnak, amikor minden kilogramm nyersanyag és alapanyag felhasználására gondot kell fordítanunk. Jobban kell kihasználnunk a készleteket, javítanunk kell struktúrájúkat, s ugyanakkor rugalmasabbá kell tennünk a szállítói-megrendelői kapcsolatokat, valamint a piaci ellátást. Ezért jövőre az iparban és az építőiparban két nappal kell lerövidítenünk a készletek körforgását. Az intenzifikálás fontos feladata az állóalapok jobb kihasználása. A beruházási folyamatban még mindig sok a fogyatékosság. A beruházások racionalizálásához hozzájárul az elszámolási rendszer és a beruházási szállítmányok kifizetésének rendszere. A jövőben az építkezéseknek csak azon részeit számlázhatják ki, amelyek önállóan is kihasználhatóak. Ennek hozzá kellene járulnia a beruházások gyorsabb befejezéséhez. A rossz minőségű szállítmányokért és a határidők meg nem tartásáért szigorúbb bírságolást vezetünk be. A beruházásokra 140,4 milliárd koronát irányozunk elő, ami 5,8 milliárd koronával kevesebb, mint az idén, Ennek egyik oka az, hegy az idén túlléptük a beruházások tervét. A jövő évi tervben azzal számolunk, hogy a vállalatok saját forrásaikból nagyobb részben járulnak hozzá a beruházásokhoz, az idei 60,7 százalékról 69,6 százalékra nő ez az arány. A költségvetésből kifizetett dotáció aránya 11,3 százalékról 6,3 százalékra csökken. Az intenzív fejlesztés szempontjából döntő jelentősége van a tudományos-műszaki fejlődésnek. Jövőre a tudomány és technika fejlesztésére 18,1 milliárd koronát fordítunk, ami 5,9 százalékkal több, mint az idén. A CSKP KB 8. ülése ismételten kiemelte a tudományos-műszaki haladás növekvő jelentőségét. A 8. ülésen elfogadott határozatok megvalósítása érdekében a kormány számos intézkedést hozott a tervezés, a jutalmazás, az árpolitika területén. Az intézkedések megvalósítását figyelemmel kísérjük majd. A tudományos-műszaki haladás meggyorsítása és a munkatermelékenység növelése érdekében a progresszív termelések támogatására bevezetjük a kétféle árak rendszerét, az árak magasabbak lesznek a termelés és alacsonyabbak a megrendelők számára. Az árkülönbözetet egy bizonyos ideig az állami költségvetésből fedezzük majd. Dotálni fogjuk a robotokat alkalmazó vállalatokat is. Az igényes feladatok meghatározásával, a gazdasági ösztönzés kihasználásával és egyes adminisztratív intézkedésekkel ésszerű tevékenységre akarjuk ösztönözni gazdaságunk minden összetevőjét. Az irányítás összes területén alkalmazni kell az önálló elszámolási rendszert, hogy támogassuk a vállalkozó szellemet, mindenütt érvényesüljenek a gazdaságosság elvei, és közös vagyonúnkkal jobban gazdálkodjunk. Sokszor hangsúlyoztuk, nogy a gazdaságunkban felmerülő fogyatékosságok közül soknak szubjektív okai vannak. Napjainkban, de főleg a jövőben nem elégedhetünk meg az extenzív fejlődés időszakában alkalmazott munkamódszerekkel és munkastílussal. Az irányítás színvonalának emelésére törekedve azért kell küzdenünk, hogy megváltozzon a munkához való hozzáállásunk. Haladásunknak lényegében egyetlen kritériuma van - az, hogy javulnak-e munkánk végeredményei. Pénzügyi politikánk állandó feladatai közé tartozik a gazdaságosság fokozása. 1982-től megvalósítjuk a kormány által jóváhagyott gazdaságosság programját, így sikerül csökkenteni egyes kiadásokat, az irányítási és igazgatási apparátust. 1984-ben további intézkedéseket tervezünk e program megvalQsítása érdekében. Többek között a figyelem előterébe kerülnek a munka minőségének, a költségek megtakarításának kérdései. Az olyan tevékenységeket, amelyek nem felelnek meg a hatékonyság követelményeinek és a társadalom szempontjából nem szükségszernek, meg kell szüntetni. A CSKP XVI. kongresszusa kitűzte azt a feladatot, hogy meg kell tartanunk és tovább kell javítanunk a lakosság elért életszínvonalát. A gazdasági fejlődés dinamikájának meggyorsulása az idén, és ennek az irányvonalnak a folytatása 1984-ben megteremti a feltételeket a feladat teljesítéséhez. Ezt bizonyítja például, hogy az idén a személyes fogyasztás megfelel a 7. ötéves terv előirányzatának. Az életszínvonal emelkedésének *6 forrása csakis a nemzeti jövedelem és a társadalmi munkatermelékenység növekedése lehet. Jövőre a lakosság pénzbevétele 1,6 százalékkal nő. A lakosság kiadásai a kereskedelmi hálózatban 1,6 százalékkal és a szolgáltatások területén 2,4 százalékkal nőnek. Úgy mint más területeken, a lakosság érdekében felhasznált költségvetési eszközöknek is meg kell felelniük gazdasági lehetőségeinknek. Ezért érvényesíteni kell a maximális gazdaságosság és célszerűség elvét, a költségvetés eszközeit csakis a társadalmi szempontból szükséges célokra szabad felhasználni. A társadalmi szolgáltatásokra és tevékenységekre 1984-ben 168,9 milliárd koronát fordítunk, ebből 16,4 milliárd koronát a beruházásokra. Az idei évhez viszonyítva a nem beruházási kiadások 3.2 százalékkal nőnek. Ebből a legnagyobb összeget a szociális ellátásra fordítjuk, - összesen 83,6 milliárd koronát. Ebből az, összegből a nyugdíjellátásra 51,3 milliárd korona jut. Betegbiztosításra 26,7 milliárd koronát fordítunk. A nemzeti bizottságok költség- vetésében a szociális ellátásra fordított kiadásokat elsősorban a szövetkezeti tagok betegbiztosítására és a szociális ellátásra használjuk fel. Az oktatásügyre jövőre 24,5 milliárd koronát, az egészségügyre 23,3 milliárd koronát, a kultúrára 4 milliárd koronát fordítunk. Jövőre csaknem 90 ezer lakást adunk át. A lakásépítéshez jelentős mértékben hozzájárul az állami költségvetés is. Ezekre a célokra 27,7 milliárd koronát tervezünk. Ez az összeg magába foglalja a lakásépítésre szánt 13,5 milliárd koronát, a szövetkezeti és egyéni lakásépítéshez való hozzájárulást 7.3 milliárd korona összegben és más kiadásokat. Az életszínvonal megtartásához az áriami költségvetés további dotációi is hozzájárulnak, így például a városi közlekedéshez valamint a fűtéshez való hozzájárulás. A közvetlen pénzsegélyen kívül az állami költségvetésből jelentős segítségben részesülnek a gyermekes családok, az iskolai étkeztetés dotálása, a különféle szociális létesítmények üzemeltetése, a különböző kedvezmények formájában.
