Új Szó, 1983. november (36. évfolyam, 258-283. szám)
1983-11-14 / 269. szám, hétfő
KÚSZÓ 3 1983. XI. 14. A Szovjetunió energetikája ma és holnap I. Változások a hagyományos energiahordozók szerkezetében Az új vásárcsarnok tetszetős épülete Egy fedél alatt Átadták a bratislavai vásárcsarnokot Az ezredfordulóhoz közeledve gyorsuló ütemben változnak a termelés és az élet feltételei az egész világon. A tudományos-műszaki haladás egyre több új lehetőséget tár fel a termelőerők fejlesztéséhez, valamint az emberiség világméretű gondjainak a megoldásához. Az egyik ilyen gondot a növekvő energiaszükségletek fedezése képezi, amely azért is jelentős, mert döntő mértékben ennek megoldásától függ a további gazdasági növekedés mértéke, s ezen belül a mezőgazdasági termelés növekedése. A korszakalkotó minőségi változások az energiaellátás szerkezeti összetételében is megnyilvánulnak. A közeljövőben, tehát az ezredforduló táján az egyes országok energiaellátásában már nem annyira a hagyományos energia- források rendelkezésre álló meny- nyiségének, illetve ezek beszerezhetőségének lesz döntő szerepe, hanem inkább az energiatermelésben elért műszaki színvonalnak, az ezzel kapcsolatos tudo- mányos-kutatási eredmények gyakorlati kihasználásának. Mindezt közérthetően szemlélteti ,, A Szovjetunió energetikája ma és holnap“ című kiállítás is, amelyet a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának rendezésében Bratislava után Prágában is bemutatnak. E kiállítás alkalmából a hazánkba látogatott szovjet szakemberek, élükön Lev Alek- szandrovics Melentyjev akadémikussal, az SZTA Energetikai Tudományos Tanácsának elnökével, nagy érdeklődéssel kísért előadásokat is tartottak egyes tudományos intézményekben, a műszaki főiskolákon, valamint ipari és társadalmi szervezetekben. A kiállítás az elhangzott előadásokkal és a bemutatott szakfilmekkel együtt tájékoztatásul is szolgált az energetika területén megvalósuló nemzetközi együttműködés további távlati fejlesztéséhez. Az átmeneti időszak jellegzetességei A kiállítás nem véletlenül viseli a „ma és a holnap energetikája“ címet, mert amint azt Lev Alek- szandrovics Melentyjev akadémikus a bratislavai sajtótájékoztatón is kifejtette, alapvető minőségi különbség van a két fogalom között, s különösen nagy jelentősége van a ma energiája és a holnap energiája közötti átmeneti időszaknak. Alapjában véve arról van szó, hogy amíg a 60-as és a 70-es éveket a szénhidrátok, főleg a kőolaj, később pedig a földgáz növekvő mértékű energetikai fel- használása jellemezte, a nyolcvanas évek folyamán már korlátozni kell a kőolaj tüzelőanyagként való felhasználását, s mielőbb meg kell teremteni a feltételeket a gazdaság tüzelőanyag-energetikai alapjából való teljes kivonásához, hogy ez az értékes nyersanyag minél hosszabb ideig rendelkezésre álljon a nélkülözhetetlen és növekvő mértékben igényelt üzemanyagok, motor- és kenőolajak, petrolkémiai és egyéb vegyipari termékek gyártásához. Hasonló a helyzet a földgáz esetében is, ebből azonban igen jelentős készletek vannak a Szovjetunió területén, főleg a nyugatszibériai körzetekben. A földgáznak ezért fontos szerepe lesz az említett átmeneti időszak energia- ellátási gondjainak megoldásában, s nemcsak a Szovjetunió és a KGST-országok feltételei között, hanem egyes nyugat-európai országok viszonylatában is. A holnap energetikájához vezető út ezért elsősorban a Szovjetunió gazdag szibériai szénvagyonának intenzív hasznosításával, atomerőművek és atomenergiát hasznosító fűtőművek építésével, az egységes energetikai rendszer szállítási kapacitásainak növelésével, továbbá a nagyobb hatásfokú energiaátalakító eljárások, valamint energiatakarékosabb technológiai folyamatok bevezetésével van kikövezve. A Szovjetunió jelenlegi energia- ellátását négy egységes rendszer biztosítja, mégpedig a villamosenergetikai, a gázellátási, a kőolajellátási és az atomenergetikai egységes rendszer. E rendszerek fejlesztési programja természetesen a KGST-keretében megvalósuló tüzelőanyag- és energiaellátási együttműködés irányzatait is meghatározzák, s kiindulási alapul szolgálhatnak a tagországok nép- gazdasági terveinek, valamint az energiaellátásra vonatkozó gazdaságpolitikai koncepciók kölcsönös egyeztetéséhez. A változó feltételek ezen a területen is új együttműködési formákat és módszereket követelnek meg. Az energia- és a nyersanyag- ellátás feltételeinek javításához az erre vonatkozó hosszú távú együttműködési célprogram kere tében számos új lehetőség kínálkozik, mégpedig a kutatási-fejlesztési, feltárási és kitermelési munkákban való közvetlen együttműködéstől kezdve, a különböző bányaipari és energetikai berendezések kooperációban történő gyártásán át egészen a közös energiaellátási gazdasági szervezetek és vállalatok létesítéséig. Tartalékok a kőolaj kihozatalának növelésében A szovjet népgazdaság jelenlegi ötéves terve 1983-ban 619 millió tonna kőolaj és gázkondenzátum kitermelésével számol, ami két és félszer több az 1965-ben jövesz- tett mennyiségnél. Ezt a tervidőszak utolsó évében 630 millió tonnára kell növelni. Mint ismeretes, a hagyományos kitermelési módszerekkel a kőolajnak csak a kisebb hányadát sikerül a felszínre hozni. A Szovjetunióban ez az arány 43 százalékos, ami lényegesen jobb, mint például az Egyesült Államokban, ahol csak 33,3 százalékos kihozatali arányt érnek el a hagyományos módszerekkel. Újabb technológiai eljárásokkal, vízzel való elárasztással, forró gőzzel való ki- nyomatással, föld alatti égetéssel, továbbá vegyszerek alkalmazásával ezt az arányt 55-60 százalékra lehet növelni. Ezekkel az eljárásokkal a régebbi, elhagyott, technológiai szempontból kimerültnek tekintett olajmezóket is újra lehet hasznosítani. Ezekkel az új eljárásokkal 1975-ben 1,4 millió, 1980-ban 2,7 millió, az 1981-1982-es években pedig összesen 6 millió tonna olajtöbbletet sikerült a felszínre hozni. Csupán 1982-ben 15 új gózgene- rátort, 15 vízmelegítő berendezést, valamint egyéb gépeket helyeztek üzembe erre a célra. Különösen jó eredményeket értek el egyes nyugat-ukrajnai lelőhelyeken, ahol a kihozatali arányt elárasztással kombinált gőznyomásos eljárással 73 százalékosra sikerült növelni. E korszerű eljárások szélesebb körű bevezetése elsősorban attól függ, hogy a gépipar milyen gyorsan és milyen mennyiségben tudja legyártani a szükséges berendezéseket, főleg a gőzgenerátorokat. A KGST-országok energetikai és nyersanyag-kitermelési együttműködése például ebben az irányban is meggyorsíthatná a fejlődést. Az utóbbiakon kívül a többi eljárással is folytattak eredményes kísérleteket, a kőolaj föld alatti égetésével például 52-57 százalékra lehet növelni a kihozatali arányt, de ez az eljárás is költséges, mert külön furatokat kell készíteni a levegő bevezetéséhez. Kedvező eredményeket értek el a vegyi eljárással is, elsősorban kénsav alkalmazásával. A gázipar fejlődése A legutóbbi tíz év alatt több mint kétszeresére nőtt a Szovjetunió földgáztermelése. Amíg 1970-ben 198 milliárd m3 földgázt jövesztet- tek, ez a mennyiség 1975-ben 289, 1980-ban pedig 435 milliárd m3-re nőtt. A 11. ötéves tervidőszakban további 38-47 százalékos növekedést irányoztak elő, ami azt jelenti, hogy 1985-ben el kell érni a 600-640 milliárd köbméteres évi kitermelési szintet. Ennek a mennyiségnek több mint a felét már a nyugat-szibériai földgázmezők adják, ahol a kitermelés a leggyorsabb ütemben növekszik. Az egységes gázellátási rendszer vezetékeinek hossza ebben a tervidőszakban további 50 ezer kilométerrel növekszik, s 1985- ben eléri a 180 ezer kilométert. A jelenlegi épülő vezetékek az urengoji földgázt főleg a Szovjetunió európai részének északi és déli körzeteibe fogják szállítani. További gázvezetékek is épülnek az uráli és a Volga menti vidék, valamint az észak-kaukázusi és a közép-ázsiai köztársaságok energiaellátásának javítására. Ezzel párhuzamosan állandóan fokozódik az újabb vezetékek és kompresszorállomások műszaki színvonala és teljesítménye. A kétezer kilométeres távolságot meghaladó fővezetékeket- a 4451 kilométer hosszú Uren- goj-Uzsgorod exportgázvezetékhez hasonlóan - 1420 milliméteres csövekből építik, amelyek évente több mint 30 milliárd m3 földgázt képesek szállítani. A gázvezetékek építését az is meggyorsítja, hogy a csövek szigetelését már a kohászati üzemekben elvégzik. A fogyasztási körzetekben tovább bővítik a föld alatti gáztárolók kapacitását. Az előző tervidőszak végén már 30 ilyen gáztároló működött, amelyekben összesen 20 milliárd m3 földgázt lehetett tárolni. A KGST-országok a Szövetség gázvezeték építéséhez hasonlóan tovább fejleszthetik az együttmüködésúket a Szovjetunió hatalmas földgázkincsének a kitermelésében és szállításában, s így növekvő mértékben elégíthetik ki ez iránti szükségleteiket. A szén nemcsak tüzelőanyag A Szovjetunió tüzelőanyagenergetikai komplexumának fejlesztésében nagy jövő előtt áll a szibériai szénvagyon sokoldalú hasznosítása. Az itteni szénmedencék között szinte fogalommá vált már a krasznojarszki körzetben épülő Kanszki-Acsinszki Tüzelőanyag-Energetikai Komplexum, rövidített nevén a KATEK, ahol 1982-ben még csak két bányában és egy kísérleti fejtörész- legen termelték ki a szenet, de ezek teljes hozama már az elmúlt évben elérte a 37 millió tonnát. Ezt a mennyiséget az idén 40, 1985- ben pedig 49 millió tonnára növelik. Az évszázad végére itt 70, 2000-ben pedig 170-200 millió tonnás évi jövesztéssel számolnak. Ebben a medencében különösen kedvező feltételek vannak a nagy teljesítményű külszíni fejtőberendezések alkalmazásához, ami rendkívül olcsóvá teszi a kitermelést. A kanszki-acsinszki szén egyaránt alkalmas energiatermelésre, valamint folyékony üzemanyagok szintetikus gyártására. Ebben az irányban már eddig is kedvező tapasztalatokat szereztek, amelyek szerint mintegy két és fél tonna kanszki-acsinszki szénből 1 tonna energetikai nehézolaj és 1 tonna benzin nyerhető. A számítások szerint az itteni szénből gyártott üzemanyag körülbelül 34 százalékkal olcsóbb, mint amelyet a kedvezőtlen geológiai feltételek között kitermelt kőolajból nyernek. E technológiai eljárások alkalmazása további perspektív területeket tár fel a szocialista országok nemzetközi együttműködésének fejlesztéséhez, s a KGST-országok a jövőben ezúton is biztosíthatják népgazdaságuk növekvő üzemanyag-szükségleteinek a fedezését. A szénből nyert üzemanyagok minősége a vizsgálatok szerint nem marad el a kőolajtermékekétől. A kanszki-acsinszki szénmedencékben olyan külszíni bányák létesítését tervezik, amelyek évi termelése eléri az 50-60 millió tonnát. Ez azt jelenti, hogy itt a jövőben egyetlen bányából fognak kitermelni annyi szenet, amennyi az egész csehszlovák szénbányászat évi termelésének körülbelül a felét képezi. A 11. és a 12. ötéves tervidőszak idején itt két, egyenként 6400 MW teljesítményű széntüzelésű erőművet építenek, s ezek első két blokkját összesen 800 MW teljesítménnyel már 1985-ig üzembe helyezik. MAKRA! MIKLÓS Következik: II. Az egységes villamosenergia-rendszer fejlesztése. Épülő, egyre terebélyesedő városunk ismét egy új, mindannyiunkat szolgáló épülettel gazdagodott - megnyílt a bratislavai vásár- csarnok. Sokáig kellett várni erre a napra, hiszen az építkezés már 1976- tól folyt, és még ma is bőven van tennivaló nemcsak az épületen belül, hanem kívül is. Miroslav Osuský mérnök, a vásárcsarnok gondnoka körsétára invitált. Beszélgetésünk alatt kellemes, halk zene hallatszott a hangszórókból.-Az alagsorban található az 560 négyzetméter eladóterű élelmiszer-önkiszolgáló, amely a hónap végéig készül el. Ugyancsak itt kapott helyet az Agrofrigor Du- naszerdahelyről (Dunajská StreEgyelóre még kevés az árusító (Gyökeres György felvételei) da), tágas üzlethelyiségükben zöldséget, gyümölcsöt, magyarországi receptek szerint készített hentesárut, valamint házikenyeret árusítanak majd. Itt vannak a műhelyeink és a vásárcsarnok nélkülözhetetlen tartozéka, a teherfelvonó is. A földszint a kistermelőké,- mutatott a tágas eladótérre, ahol Ízléses táblák igazítják el a vásárlókat. Kissé meglepetten néztem a sárgára festett üres asztalokra, melyek mögött nem álltak árusok.- Eléggé lehangoló látvány - jegyeztem meg, de Osuský mérnök nem így fogta föl a látottakat.- A 180 elárusítóhely még március-áprilisban vevőre talált. Amíg az időjárás rosszabbra nem fordul, addig a kistermelők nem hagyják ott a piacteret. Ezért van az, hogy ma csupán öten jöttek ide az áruval, de biztosra veszem, hogy a hét végén már sokkal többen lesznek. Közben felértünk az emeletre, ahol az üzlethelyiségek találhatók. A Jednota fogyasztási Népgazdaságunk legkülönbözőbb ágazatainak munkahelyein igyekeznek a kollektívák érvényesíteni a brigádrendszerü munka- szervezés és javadalmazás formáját. A kelet-szlovákiai kerületben a bányászok közül - ez év július 1-től - az alsósajói (Nižná Slaná) vasércbánya üzemben dolgozó Kovács István ifjúsági kollektívája érvényesíti a munkaszervezésnek és a javadalmazásnak ezt a formáját. A Kovács-brigád a bányásznap tiszteletére új vállalati rekordot állított fel, júliusban műszakonként egy-egy brigádtag a korábbi 51,5 tonnát 0,7 tonnával túlteljesítette, augusztusban pedig egyenként 52,56 tonna meddőkőzetet bányászott. Az utóbbi három hónap alatt ■ a Kovács-brigád a jövesztési terszövetkezet büféje és nappali bárja már fogadja a látogatókat, az ógyallai (Hurbanovo) Dunajplod üzlethelyiségében még folynak az utolsó simítások, a Zelenina két üzlete közül eladóhiány miatt csupán az egyik üzemel, a Semex račai egysége bő áruválasztékot kínál a vásárlóknak, sőt a kívánt árut postai utánvéttel házhoz szállíttatja. A vadhús- és a baromfi- szaküzletekben sajnos még nincs árusítás, ugyancsak a napokban adják át a hús- és a belsőrész szaküzletet. A különálló halboltban ottjártunkkor a hagyományos halkészítményeken kívül csak néhány ponty úszott a kicsempézett medencében, nem volt nagy választék.-A hónap végéig beindul az üzem - nyugtatott a gondnok - de munkánk azért bőven akad. A vásárcsarnoknak jelenleg 22 alkalmazottja van, egy év múlva a létszám 10 fővel emelkedik.- A második emeleten található a gépház, ott vannak az irodáink, a telefon- és a rádióközpontunk is- tájékoztatott immár az irodájában.- Ahhoz, hogy a vásárcsarnok eleget tegyen az elvárásoknak, még sok mindent meg kell oldani. Menet közben tanuljuk meg, hogy mi a jó, és min kell változtatni- mondta derűsen. Megemlítette, hogy december elejére eladással egybekötött kiállítást rendeznek a kistermelők számára, a karácsonyi piac gazdagítását is tervbe vették, így helyet kap egy ideiglenes könyvsátor, a csarnok előtt összpontosul a haleladás stb. Kifelé menet újra szemúgyre vettük az ízléses, ötletes útbaigazító zászlókat, (habár meglepett, hogy az elsősegélynyújtási állomást nem fehér mezőben piros, hanem zöld kereszt jelzi), a pontos időt mutató faliórákat és az egyéb apróságokat, melyek hangulatossá teszik a vásárcsarnokot. A Ma- linovskij utcai bejáratnál Marek Strašik mézzel teli üvegekkel várta a vevőket, Cinege Mária kissé lehangoltan rendezgette tarka virágait, de Kristína Pribelová és Mária Batošková szavakba öntötte mindannyiuk gondolatát.- Szép ez a vásárcsarnok, védve vagyunk a hidegtől, s majd a tűző naptól is. Az áru nem megy tönkre, hiszen raktárakban tárolhatjuk. Hogy egyelőre kevés a vásárló? Amikor megnyílt az új piactér, sokáig tartott, míg a vásárlók odaszoktak. Idővel mindenki, eladó és vásárló egyaránt megtanulja, hogy a vásárcsarnokban egy fedél alatt minden megvásárolható. PÉTERFI SZÖNYA vet 13,4 százalékkal, tehát 3821 tonnával túlteljesítette. Az anyagi költségekből 41 ezer koronát megtakarított, s javította a munka minőségét is. Ezek az eredmények kedvezően hatottak a Kovács-brigád tagjainak keresetére is. A megtakarított 41 ezer korona 20 százaléka a brigád pénzügyi alapját gazdagította, ami a csúcsteljesítményekért járó jutalmakkal együtt elérte a 73 ezer koronát. Közben a brigád tagjai olyan módosítások lehetőségét is feltárták, melyek segítségével az eddiginél még sikeresebb munkát végezhetnek. Példájukat azóta a Szlovák Magnezitművek jelšavai és lubeníki üzemének néhány példás kollektívája is követte. (ik) Jobb eredmények - jobb kereset
