Új Szó, 1983. november (36. évfolyam, 258-283. szám)

1983-11-02 / 259. szám, szerda

A tudomány és a technika előrehaladásunk fontos tényezője Az SZNT Elnökségének 28. ülése (Folytatás az 1. oldalról) lami tervében kitűzött legfonto­sabb feladatok megoldásába, és csaknem 32 százalékban járul hozzá a kutatási feladatok teljesí­téséhez. Az elért eredményeket értékelve megállapíthatjuk, hogy a tudományos kutatás az elmúlt időszakban jelentősen előmozdí­totta szükségleteink kielégítését, főként a munkatermelékenység növekedését, a fűtőanyag- és az energiafogyasztás ésszerűbbé té­telét. A megváltozott külső és bel­ső gazdasági feltételek azonban arra ösztönöznek bennünket, hogy kritikusabban, elemezzük az elért eredményeket, és teremtsük meg a feltételeket lehetőségeink és erőforrásaink hatékonyabb mozgósításához. Ezért a szlovák kormány megállapítja, hogy az elért sikerek ellenére a tudomá­nyos-műszaki ismeretek gyakorla­ti alkalmazásának gyorsasága és mértéke még nem felel meg a csehszlovák népgazdaság in­tenzív fejlődése szükségleteinek. Az ezzel kapcsolatos problémákat a CSKP KB 8. és az SZLKP KB szeptemberi ülése mélyrehatóan elemezte. Az e téren elérendő cé­lokat a szlovák kormány több in­tézkedésben konkretizálta. Minde­nekelőtt strukturális változtatások­kal igyekszünk hozzájárulni az irá­nyítás, a tervezés, a finanszírozás és az ösztönzés egész mechaniz­musának tökéletesítéséhez, a Szovjetunióval és a többi KGST- tagországgal való tudományos­műszaki és gazdasági együttmü­ködés elmélyítéséhez. Másodsor­ban nagy gondot fordítunk azok­nak az alapvető feladatoknak a megoldására, amelyek legfőbb társadalmi céljaink elérésével kapcsolatosak. Harmadszor: a tu­dományos-műszaki fejlesztés és a beruházások terén megszüntet­jük az elavult rendelkezéseket, és újakat adunk ki helyettük. Mindezeknek az intézkedések­nek a célja elsősorban a gazdaság energia- és nyersanyagigényes­ségének csökkentése, a társadal­mi munkatermelékenység növelé­se, főként átfogó gépesítés és au­tomatizálás útján, továbbá a ter­mékek minőségének javítása, hogy azok kielégítsék a belpiac és a külkereskedelem igényeit. Vačok elvtárs külön foglalkozott a 02-es számú állami célprogram feladatainak teljesítését célzó in­tézkedésekkel. Ezekben az intéz­kedésekben nagy súlyt helyeznek az új*nyersanyagtartalékok felku­tatására, kőolaj- és földgáz-lelő­helyek feltárására, a magnezit és a faanyag jobb hasznosítására. Problémák mutatkoznak azon­ban abban, hogy a felhasználás szférája nem képes gyorsan és rugalmasan felhasználni ezeket a korszerű eszközöket a gyakor­latban - többnyire a káderek felké­születlensége miatt. Ezért a to­vábbiakban céltudatosan kell fel­készíteni a kutatási-fejlesztési és a tervezési intézmények dolgozóit az elektronizálásra, a robotizálás- ra és általában a korszerű ismere­tek alkalmazására. Nagy gondot fordítunk a biológiai tudományok eredményeinek alkalmazására is. A beruházások a tudományos­műszaki fejlesztés eredményei felhasználásának fontos területét képezik. Az e téren tett intézkedé­sek arra irányulnak, hogy szoro­sabbá váljon a beruházó és a ter­vezőmunka kapcsolata a tudomá­nyos és műszaki eredményekkel. A jövőben nagy gondot kell fordí­tani a tervezés, a területrendező munka és a szakvéleményezés tökéletesítésére. Már több mint négy hónap eltelt a CSKP KB 8. ülése határozatai­nak elfogadása óta, de sajnos még nem éreztették észrevehető­en hatásukat a tudományos-mű­szaki fejlesztés idei tervfeladatai­nak teljesítésében, se a jövő évi feladatok kidolgozásában. A mű­szaki fejlesztési feladatok megol­dásában elért eredmények ugyan javulnak, de már a jelenlegi ötéves tervidőszak első két évében hu­szonegy feladatot nem oldottak meg a kitűzött határidőn belül, ami 0,3 milliárd korona termelési vesz­teséget jelent. A helyzetet az is nehezíti, hogy egyes problémákat az 1984. évi terv kidolgozása so­rán sem sikerült megoldani. Ezért az állami terv és más műszaki fejlesztési tervek teljesítésére egész tudományos kutatási poten­ciálunkat mozgósítanunk kell, fel kell használni a nemzetközi gaz­dasági és tudományos-műszaki együttműködést, tökéletesíteni kell a tervezés folyamatát, anyagi­lag és erkölcsileg ösztönözni kell az új technika alkotóit, gyártóit és felhasználóit. A szövetségi kormány 1/1983., a szlovák kormány pedig 95/1983. sz. határozatával jóvá­hagyta a tudományos-műszaki haladás meggyorsítását, beruhá­zási alap létrehozását és a külgaz­dasági kapcsolatok hatékonysá­gának növelését célzó intézkedé­sek végrehajtása ellenőrzésének szabályzóit. A ma megvitatott in­tézkedések ezt is konkretizálják. Minden intézkedés abból az elvből indul ki, hogy a terv az irányítás fő eszköze marad, s ez a szerepe a tudományos-műszaki fejlesztés­ben nemcsak hogy nem gyengül, hanem tovább erősödik. Nagy fon­tosságot tulajdonítunk a bérezés­ben a teljesítményelvnek és a va­lódi munkaeredmények szerinti je­lentős differenciálásnak. Az intéz­kedések lehetővé teszik, hogy egy-egy feladat különösen sikeres megoldásáért és realizálásáért rendkívüli jutalomban részesülje­nek azok, akik nagy érdemeket szereznek a megoldás magas mű­szaki és gazdasági színvonalának elérésében. A felelős irányító dol­gozók számára lehetővé válik, hogy jelentős bérdifferenciálást hajtsanak végre a teljesítmények alapján. Ezen elv érvényesítése során minden munkahelyen fenn kell tartani a rendet, erősíteni kell a technológiai és a munkafegyel­met, felelősségtudatot kell megkö­vetelni mindenkitől, különösen azoktól, akik irányítanak. Ami az árpolitikát illeti, az eddigi gyakorlatban nemegyszer megtör­tént, hogy a korszerű technika ára viszonylag magas volt, kedvezőt­lenül hatott a vállalat gazdálkodá­sára, s így az adott vállalatnak nemigen volt érdeke e technika felhasználása. Az új intézkedések kétféle árat irányoznak elő; egyet a gyártó, egyet a felhasználó szá­mára, mégpedig ott, ahol az új technika ára negatívan befolyásol­hatná a felhasználók gazdálko­dását. A tudományos és a műszaki eredmények alkalmazása terén végzett munkánkban abból indu­lunk ki, hogy céljainkat nem tud­nánk elérni a szocialista országok­kal, főként a Szovjetunióval kifej­tett tudományos-műszaki együtt­müködés nélkül. E kapcsolatok szerteágazóak. Ma már nem is az együttműködés mennyiségi növe­kedése a fontos, hanem a maga­sabb formákra való áttérés. Ezért csehszlovák részről is rugalma­sabbá kell tenni a tudományos- műszaki együttműködési egyez­mények megkötésének rend­szerét. Beszédének befejező részében Václav Vačok kiemelte: „Igyekez­tem rámutatni azokra a legfonto­sabb intézkedésekre, amelyeket a szlovák kormány és a szlovákiai központi államigazgatási szervek a közeljövőben hajtanak végre a tudomány és a technika ered­ményeinek gyors gyakorlati alkal­mazása céljából. Ezek igényes feladatok, nagy határozottságot követelnek meg, szükségessé te­szik a tartalékok és az erők moz­gósítását. A most megalakuló szlovák tudományos-műszaki és beruházási bizottság elsősorban az ágazaton belüli és az ágazat­közi feladatokra összpontosítja fi­gyelmét. Továbbra is küzdeni kell azon elv érvényesítéséért, misze­rint a tudományos-műszaki fej­lesztés az egész társadalomra ki­terjedő folyamat, amelyért minden dolgozó - főként a vezető gazda­sági dolgozók - felelős.“ A kormány alelnökének beszá­molójához Stanislav Novák fog­lalt állást. Megállapította, hogy az SZNT bizottságai az őszi ülés­szakra készülve több felmérést végeztek, melyek megerősítették: az elért pozitív eredmények elle­nére a tudomány és a technika gyakorlati érvényesítése nem járul hozzá megfelelő mértékben a ter­melőerők fejlesztéséhez, a tudo­mányos-műszaki fejlesztés nem vált még a tervező és irányítómun­ka szerves részévé, a társadalmi munkatermelékenység növelésé­nek döntő tényezőjévé. Kiemelte a CSKP KB 8. ülésének jelentősé­gét, hangsúlyozva, hogy az ott elfogadott határozatok megvalósí­tásához az SZNT képviselőinek is hozzá kell járulniuk egyrészt ellen­őrző funkciójuk gyakorlásával, másrészt a választókerületekben kifejtett politikai-nevelő munká­jukkal. A beszámoló fölötti vitában fel­szólaló képviselők sokoldalúan elemezték a tudomány és a tech­nika fejlesztésének kérdéseit, sa­ját tapasztalataikkal támasztották alá a KB 8. ülésén kitűzött felada­tok mielőbbi megvalósításának fontosságát. Jozef Zachar Szlovákia tudo­mányos-kutatási alapjának fejlő­désével kapcsolatban a Szlovák Tudományos Akadémia feladatai­ról szólt. Štefan Hajdúch megál­lapította, hogy a mezőgazdaság fejlődéséhez, korszerű anyagi­műszaki alapjának kiépítéséhez jelentős mértékben hozzájárultak a tárca tudományos-kutatási léte­sítményei. Ezzel kapcsolatban ki­emelte a KGST-országokkal, min­denekelőtt a Szovjetunióval folyta­tott együttműködés jelentőségét. Miloš Marko felszólalásában rá­mutatott, hogy a bonyolult nem­zetközi helyzet ellenére meg kell valósítanunk a tudomány s a tech­nika terén előttünk álló igényes feladatokat. Kiemelte, milyen fon­tos szerepe van ebben a dolgozók kezdeményezésének, az irányítás tökéletesítésének és a szocialista gazdasági integráció elmélyíté­sének. Az ifjúságnak a tudománnyal és technikával kapcsolatos feladatai­ról szólva Jozef Ďurica kiemelte, hogy éppen az ezen a területen kifejtett tevékenységben kell ke­resnünk korunk forradalmiságát és hősiességét. Részletesen be­szélt az ifjúság kezdeményezésé­nek különböző formáiról. Pavol Adamčík a Gazdasági Törvény- könyv új rendelkezéseiről, alkal­mazásuk eddigi tapasztalatairól beszélt, kifejezve meggyőződését, hogy hatékonyan elősegítik a tu­domány és technika vívmányainak gyorsabb gyakorlati alkalmazását. A vállalatok, a kutatóintézetek és a tudományos intézmények együttműködésének problémakö­rére tért ki felszólalásában Alojz Čmelo. A nemzetközi tudomá- nyos-múszaki együttműködés eredményeivel foglalkozott Pavol Šavel. Megállapította, hogy bár a konkrét közös kutatások, fejlesz­tések száma csökkent, a nemzet­közi együttmüködés az elmúlt idő­szakban is hozzájárult a termelés és az export növeléséhez, a ter­mékszerkezet felújításához. Milan Porubovič annak szükségessé­gét hangsúlyozta, hogy a műszaki fejlesztés az áruválaszték minősé­gében is megnyilvánuljon. A bratislavai Dimitrov Vegyi Mű­vek, a humennéi Chemlon, a Dél­szlovákiai Papír- és Cellulózgyár tapasztalataira hivatkozva Imrich Hlad’ a komplex racionalizációs brigádok jelentőségére mutatott rá. A vita végén felszólaló, Jan Kurjatko a nemzeti bizottságok gazdálkodásáról szólva megálla­pította, hogy ezen a területen el­sősorban a tüzelőanyag és ener­giagazdálkodásban, a szolgáltatá­sok fejlesztésében, és az irányítás tökéletesítésében kell érvényesí­teni a tudomány és a technika legújabb vívmányait. Václav Vačok zárszava után határozathozatal következett. A beszámolót az SZNT egyhangú­lag elfogadta. Ezzel a Szlovák Nemzeti Ta­nács ülésének első napja befeje­ződött. -r­(ČSTK) - Megtartotta 28. ülését tegnap a Szlovák Nemzeti Tanács Elnöksége Viliam Šaigovičnak, az SZNT elnökének vezetésével. Peter Colotka szlovák miniszter- elnök javaslatára Václav Vačok szlovák miniszterelnök-helyettest november 1-i hatállyal kinevezte a szlovák tudományos-műszaki és beruházási bizottság elnökévé. A csehszlovák államszövetségről szóló 143/1968-as számú alkot­mánytörvény 111. cikkelyének 3. bekezdése értelmében kihirdette azt az SZNT-törvényt, amely megváltoztatja és kiegészíti a tár­sadalombiztosításáért felelős szlovákiai szervek hatásköréről szóló 132/1975-ös számú SZNT- törvényt; azt az SZNT-törvényt, amely (Folytatás az 1. oldalról) tok, amelyeket beszédeiben Jurrj Andropov, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke terjesztett elő, megfelelő visszhangra talál­nak a NATO-tagországok felelős politikusai körében. Sajnos, mind­ezt figyelmen kívül hagyták. Az Egyesült Államok és szövetsége­sei konokul katonai fölényre igye­keznek szert tenni a Varsói Szer­ződés tagállamaival szemben, ami országunk biztonságának és szu­verenitásának közvetlen veszé­lyeztetését jelenti. Ezekben az egész világra, fő­ként Európára nézve sorsdöntő napokban kell, hogy minden nép parlamentjei és képviselői maxi­mális erőfeszítéseket tegyenek a fenyegető katasztrófa elhárítá­sára. A múltban már nemegyszer hozzájárultak a nemzetközi légkör megjavításához. Reméljük, a Szö­vetségi Gyűlés felhívása arra ösz­tönzi az európai parlamenteket, hogy megkeressék a megfelelő megoldást az európai országok Az ülésen részt vettek: Josef Korčák, a CSKP KB Elnökségé­nek tagja, cseh miniszterelnök, Július Varga, a CSKP KB osz­tályvezetője, a cseh kormány mi­niszterelnök-helyettesei és mi­niszterei, más központi intézmé­nyek s a Nemzeti Frontba tömörült politikai pártok és társadalmi szer­vezetek képviselői. Az említett jelentéshez Vladis­lav Tŕeška cseh mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter fűzött magyarázatot. Egyebek között megállapította, hogy a cseh kor­mány a CSKP KB 7. ülésének szellemében elemezte a termelés hatékonyságának nem kielégítő helyzetét. A mezőgazdaság tovább­fejlesztésének fő útja a növény- termesztés fellendítése, mert ez az alapja a növényi és az állati (ČSTK) - Josef Haman, a CSKP KB Elnökségének póttag­ja, a KB titkára tegnap fogadta Sixto Batista Santana táborno­kot, a Kubai KP KB Politikai Bizott­ságának póttagját, a kubai forra­dalmi fegyveres erők politikai fő- csoportfőnökét. A két testvéri or­szág képviselői tájékoztatták egy­mást azokról az erőfeszítésekről, amelyeket Csehszlovákia Kom­munista Pártja és a Kubai Kom­munista Párt kongresszusaik ha­tározatainak megvalósítására tesznek. Elítélték az Egyesült Álla­mok semmivel sem indokolható Grenada elleni intervencióját azon cinizmus megnyilvánulásaként, amellyel az amerikai imperializ­megváltoztatja és kiegészíti a szlovákiai minisztériumok és más központi államigazgatási szervek létrehozásáról szóló 207/1968-as számú SZNT-tör­vényt; azt az SZNT-törvényt, amely megszabja a nemzeti bizottságok hatáskörét a Polgári Törvény- könyvben foglalt és a közjegyzői jogkörrel kapcsolatos egyes ren­delkezések végrehajtása terén. Részvéttávirat (ČSTK) - Gustáv Husák köz- társasági elnök táviratban fejez­te ki részvétét Kenan Evrennek, a Török Köztársaság elnökének a kelet-törökországi földren­géssel kapcsolaton. népeinek létezését fenyegető új amerikai atomfegyverek telepíté­sének megakadályozására. Ezért egyhangúlag és fenntartás nélkül támogatjuk a Szövetségi Gyűlés felhívását. Ezt abban a szilárd meggyőző­désben tesszük, hogy a háború vagy a béke sorsdöntő kérdése még mindig megválaszolható a béke, az emberiség élete javára. Szilárd elhatározásunk, hogy vá­lasztókerületeinkben és munkahe­lyeinken végzett politikai mun­kánkkal jelentősen hozzájárulunk a gazdasági és a szociális fejlesz­tés feladatainak teljesítéséhez, amely hazánk ereje és védelmi képessége szilárdításának első­rendű feltétele. Egyúttal kifejezzük azt a remé­nyünket, hogy a Szövetségi Gyű­lés felhívása teljes megértésre ta­lál az európai országok parlamenti képviselői körében, s felülkereke­dik a józan ész az atomkatasztrófa elhárítása, a világbéke megőrzése és erősítése érdekében. eredetű élelmiszerek előállítása továbbfejlesztésének. Ezután vita következett, majd a plenáris ülés résztvevői határo­zatot fogadtak el, amelyben meg­állapítják, hogy a szemestakar- mány-behozatal korlátozása elle­nére sikerül visszaállítani az állat- tenyésztés dinamikáját, fokozato­san megtenni a kívánatos szerke­zeti változtatásokat és jobban fel­használni a takarmányokat. A to­vábbiakban a CSKP KB 8. ülésé­nek határozataival összhangban a mezőgazdaságban is hatéko­nyabban fel kell használni a tudo­mányos ismereteket. Ezenkívül a határozat konkrét feladatokat tűz ki a CSNT mezőgazdasági és élel­mezésügyi bizottsága, valamint más bizottságai elé. mus a népek önrendelkezési jogát igyekszik elnyomni. Ezt az inter­venciót a Reagan-kormányzat ag­resszív politikájának megnyilvánu­lásaként bélyegezték meg. Ha­man elvtárs kifejezte Csehszlová­kia Kommunista Pártjának és Csehszlovákia népének szolidari­tását a kubai nép azon eltökéltsé­gével, hogy tovább építi és védel­mezi hazáját, a nyugati félteke első szocialista országát. A fogadáson jelen volt Jósé de la Fuente, Kuba külkereskedelmi miniszterhelyettese, Sidroc Ra­mos Palacios, Kuba csehszlová­kiai nagykövete és Vladimír Vlechta, a CSKP KB osztályve­zető-helyettese. A józan észnek felül kell kerekednie az atomkatasztrófa elhárítása érdekében BEFEJEZŐDÖTT A CSNT 10. ÜLÉSE (ČSTK) - Folytatódott tegnap Prágában a Cseh Nemzeti Tanács 10. ülése. A tanácskozást Josef Kempný, a CSKP KB Elnökségének tagja, a CSNT elnöke nyitotta meg és vezette. A képviselők megvitatták a cseh kormánynak a növénytermelés és a szarvas­marha-tenyésztés fejlesztéséről szóló jelentését. Elítélték az Egyesült Államok Grenada elleni intervencióját ÚJ SIÓ 2 1983. XI. 2.

Next

/
Thumbnails
Contents