Új Szó, 1983. november (36. évfolyam, 258-283. szám)

1983-11-12 / 268. szám, szombat

LM szó 5 1983. XI. 12. Fények a vasút mellett Harmincéves a bratislavai Vasúti Automatizációs Vállalat ölvecky Ferenc, a vnb elnöke egy fiatal házaspárnak gratulál Eredményes három évtized Egyre színvonalasabb ünnepségek, szertartások • Érté­kes segítséget nyújtanak az üzemi aktívák • Új szertar­tásterem épül Piros fény villog a vasúti átjáró­nál. Türelmetlenül, egykedvűen ülünk a kocsiban. Már vagy ne­gyedórája várakozunk a csapórúd előtt - a vonat meg sehol. Jó lenne továbbhajtani már, de a sorompó meg sem mozdul. Más. Fékez a gyors, megállnak a fák. Nem fogad a pályaudvar. Piros fény jelzi: foglalt a vonalszakasz. Fények. Zöld, sárga, piros fé­nyek a vasút mentén. Intő, felszó­lító, figyelmeztető fények. Mellet­tük önműködő váltók, villogó so­rompók. Hazánkban 1952-ben kezdő­dött a vasútvonalak korszerűsíté­se. Két évvel később, 1954. január 1 -én a közlekedésügyi tárca önál­ló vállalatot alapított a korszerű biztosító berendezések tervezé­sére, gyártására és üzembe he­lyezésére. A bratislavai Vasúti Au­tomatizációs Vállalat azóta több mint ötven szlovákiai állomást lá­tott el önműködő térközbiztosító berendezéssel. Az eredmény két­ségkívül szép és példamutató. Elégedettek azonban így sem le­hetünk. Hogy miért? A választ Ma­yer Ernő, a vállalat tervezési fő­osztályvezetője adja meg.- Sok még a tennivalónk, na­gyon sok. Nehéz behozni a több mint 30 éves lemaradást. Képzelje csak el: a vasúti forgalom bizton­ságát még 1945-ben is csak tele­fonok, karos jelzők és mechaniku­san kezelt sorompók szolgálták. Nem egy állomáson még ma is 1912-ben gyártott műszaki beren­dezés működik.- Mi tartja érvényben ezeket a váltóberendezéseket?- A 1 -06-os vasúti szabály. Igen, tudom, mire gondol, de ne felejtse el: a vasútnál annyi sok az utasítás meg az előírás, hogy gyakran éppen ezek korlátolják a műszaki előrehaladást. A T-06- os csak egy a sok szabály közül, amely rég idejét múlta. Rajtunk nem múlik, mi mindent megte­szünk a berendezések korszerűsí­téséért, de az elavult előírások leporolását ne rajtunk kérje szá­mon. Ahhoz, hogy a monarchiabe­li váltóberendezések helyett min­den állomásra modern, előre meg­állapított program szerint működő A pártalapszervezetröl mondja ezt Michal Lokaj, a Trenčianská Teplá-i cukorgyár pártelnöke. És talán azért, mert a foglalkozása energetikus, magyarázza a tagje­löltek felvételének folyamatát így:- Nem tegnap, nem is tavaly kezdtük, hogy a fiatalok felvételé­vel mintegy feltranszformáljuk szervezetünk erejét. Két évvel ezelőtt a tagság átla­gos életkora 45,3 év volt, jelenleg 38,5, és tíz tagjelöltjük van, akik közül hatnak a SZISZ üzemi szer­vezete az egyik ajánlója.-Azzal persze nekünk kellett törődnünk - folytatja -, és törő­dünk ma is, hogy az ifjúsági szer­vezet tevékenysége alapján képes legyen a tagjelöltek felvételi aján­lására, az ezzel járó, nem könnyű feladatok teljesítésére. Az ifjúsági szervezet tagjainak száma: 86. Elnöke Jozef Fron mérnök, aki maga is fiatal kommu­nista. Rajta kívül további két, ifjú kommunista és öt fiatal párttagje­lölt kapott, s kap rendszeresen olyan pártfeladatot, aminek a telje­sítése nyomán folyamatos a tagje­löltek kiválasztása. Nálunk az a szokás alakult ki, - magyarázza a pártelnök -, hogy kérik tagjelöltségi felvételüket a fi­atalok, és az ifjúsági szervezet vezetőségével egyetértve dön­tünk. A választásnak nemcsak az az egyetlen szempontja, hogy meg­felelő legyen a jelentkező erkölcsi, politikai magatartása. Fontos szempont az is, hogy a tagjelölt felvételével bizonyos munkaterü­leteken megerősítik a párt vezető szerepét.- Tizennyolcán dolgoznak a közlekedési részleg munkasza­kaszán - téjékoztat nem volt váltó kerüljön, pénz kell. És az már nem a mi zsebünkben van.- Az elmúlt 30 év alatt azonban még így is jelentős sikereket értek el.- Nehéz esztendők vannak mö­göttünk. Főleg az első évek voltak nehezek. Én a kezdet kezdetétől itt dolgozom és pontosan emlék­szem arra a napra, amikor 1952- ben két leningrádi üzem szakem­berei jöttek el hozzánk, akik aztán három évig dolgoztak nálunk. Tő­lük kaptuk az első terveket is, hiszen a Szovjetunióban akkor már korszerű vasúti berendezése1, működtek. Ezek természetesen nemcsak a forgalom irányítását segítik elő, hatással vannak a for­galom sűrűségére és a vonalsza­kaszok, az állomások átbocsátó- képességének emelésére is. A le­ningrádi szakemberekkel azóta is szoros kapcsolatban vagyunk; mostanában a bratislavai rende­zőpályaudvaron dolgoznak. Visz- szatérve az elmúlt 30 évre: 1954- töl 330 kilométer hosszú vasúti pá­lyát láttunk el térközbiztosító be­rendezésekkel, ami annyit jelent, hogy évenként körülbelül 10 kilo­méter pályaszakaszt korszerűsí­tettük.- A Vasúti Automatizációs Vál­lalat gyártja is, vagy csak üzembe helyezi a vasútvonali, állomási és útkereszteződési berendezé­seket?- Ez is, az is ránk tartozik. Gyártóüzemünk 1573-ban nyílt meg Ágcsernyón; ma háromszáz embert alkalmaz. A szerelőüzem pedig Kassán és Bratislavában van.- A párt XVI. kongresszusa úgy tudom, nem kis feladatot tűzött ki a vállalat elé.- Az ötéves tervidőszak végéig, hogy behozzunk valamit a nagy lemaradásból, 169 kilométeres vonalszakaszt kell üzembe he­lyeznünk. Ha ez elkészül, a Brec- lav-Érsekújvár vonal teljes bizto­sításával csaknem százhúsz so­rompóőr, váltókezelő és térközőr munkája szabadul fel. És akkor még nem vettük figyelembe az említett vonalszakasz átbocsátó- képességét. Ma, amikor még nin­csenek üzembe helyezve az ön­működő vonali berendezések, a vonatok 10-12 percenként kö­közöttük kommunista, azért szor­galmaztuk, hogy a jelentkezők kö­zül egyszerre kettőnek is teljesít­sük a kérését. A gazdasági veze­tők sorában is fontosnak tartottuk a kommunisták, a tagjelöltek szá­mának növelését. így került rá sor, hogy két évvel ezelőtt elfogadták a fiatal ve­gyészmérnök, Ru­dolf Stranský jelent­kezését. Egyik aján­lója a SZISZ üzemi szervezetének ve­zetősége, a másik František Kováč, a gyár igazgatója, a harmadik maga a pártelnök volt.- Munkáscsalád­ból származó, kiváló képzettségű szak­ember - jellemzi -, és fiatal. Szakmai­lag, politikailag itt, nálunk nevelkedett, mert a főiskoláról egyenesen hozzánk került. Nem két éve bizonyít. Felkeressük a fiatal mérnököt, akinek a tagsági felvételét éppen a mai tagsági gyűlésen hagyják jóvá. Mellé ül a pártelnök, s kérdi:- A főzetmintákat vizsgálgatod?- Már nincs rá szükség - hang­zik a válasz. - Jól dolgoznak a la­boratóriumban, mindegyik mintára ráírták az elemzés adatait. Most hasonlítgatok és töprengek. Töprengésének oka: miért nem arányosan, azonosan kiváló minő­ségű mindegyik főzet?- Különben tudomásom szerint - magyarázza - a mi gyárunkba szállított répa cukortartalma jóval több, mint bárhol máshol Szlovákiában. Illő hát mindegyik vethetik egymást, de 1985-től 3,5 percre rövidül ez a1 idő. Ezután már csak a sínáramkörök megja­vítását és a veszélyek teljes kikü­szöbölését kell elérnünk. A sín­áramkörök általános elve adott, de nekünk ezt össze kell kapcsolnunk a szerelvényvontatás jellegével. Mert például a Kassa-Cadca vo­nal egyenáramú vontatású, a Pár- kány-Kutná Hora-i váltóáramú, más szakaszok pedig Diesel-von- tatásúak.- Vajon a már átadott, korsze­rűsített vasútvonalak felveszik-e a versenyt mondjuk a Párizs-Lyon szakasszal?- Igen, felveszik. És nemcsak azzal. Bármelyik svédországi, NDK-beli vagy szovjetunióbeli vas­útvonallal.- És milyen sorsra vannak ítél­ve a kisvárosokat összekötő vas­útvonalak?- Ahol az országos igények alacsonyak, ahol a beruházások nem térülnének meg sohasem, ott nem tartjuk fontosnak a korszerű­sítést. Például a Gúta-Komárom szakasz biztonsági szintjét egy­szerűen nem éri meg korszerűsí­teni. Anyagi fedezetünk csak a frekventált vasútvonalakra van. Más a helyzet a bratislavai rende- zópályaudvaron. Ott majd egy ti­zenkét méter hosszú számjegyve- zérlésü, visszajelző táblával ellá­tott pultot szerelünk fel, amely 350 váltót irányít majd Bratislava ki­sebb állomásain.- Ma, amikor csaknem minden gyár, minden nagyüzem anyagbe­szerzési és takarékossági gon­dokkal küzd, a Vasúti Automatizá­ciós Vállalatnak milyen nehézsé­gekkel kell szembenéznie?- Anyagbeszerzési gondjaink természetesen nekünk is vannak. Például a Déčíni Kábelgyárral szemben. De ők meg a szűk devi­zakeret miatt nem tudják teljesíte­ni a tervet. Ami pedig az anyagia­kat illeti: mi a minisztériumtól az alaptervvel együtt a gazdasági ke­retet is megkapjuk. Tevékenysé­günk gazdasági haszna azonban nem a vállalatnál mutatkozik meg, hanem az üzemeltetőknél vagyis a vasútigazgatóságnál. Nekünk csak egy célunk van, a lehető legolcsóbban gyártani. SZABÓ G. LÁSZLÓ főzetből a legjobb minőségű cuk­rot adni.- És a tagsági gyűlésre, a felvé­telre nem készülsz? - kérdi a párt­elnök. - Mit fogsz nekünk ott mondani?- Elmondom majd, hogy elkép­zelésem szerint nekem, meg a többieknek mit kell tenni. Nem is zavarjuk tovább. Már csak azt latolgatjuk a pártelnökkel, hogy a fiatal mérnök még nincs 35 éves, a délutáni pártgyűlésen rajta kívül két fiatal szerelő felvételét hagyják jóvá, az egyik 26, a másik 30 esztendős, ha tehát kiszámítjuk a pártszervezet tagjainak átlagos életkorát, valamicskével megint alacsonyabb lesz az eddiginél.- Ha ma még nem, de holnap már ifjúsági pártszervezet lesz a miénk - mondja elégedetten. - Erősebbek, hatékonyabbak le­szünk, mert a fiatal kommunisták- Nálunk az a szokás alakult ki, nevelésével feltranszformáljuk erőnket. HAJDÚ ANDRÁS A polgári ügyek testületei eb­ben az évben ünnepük fennállásuk harmincadik évfordulóját. Ez alatt az idő alatt a Komáromi (Komár­no) Városi Nemzeti Bizottság pol­gári ügyek testületének tevékeny­sége is népszerű lett a dolgozók legszélesebb rétegei között. Az elmúlt évben munkánkban az em­ber tisztelete és szeretete vezé­relt, az volt a célunk, hogy részt vegyünk a szocialista társadalom tagjai életének gazdagításában. Elértük, hogy szertartásaink és ünnepségeink - amelyek fontos események polgártársaink és csa­ládjaik életében - méltóságtelje­sen, magas eszmei és kulturális színvonalon folynak le. Munkánkat jelentős mértékben segítik a járási és városi párt- és állami szervek, és segítségünkre vannak a társa­dalmi szervezetek, az iskolák, a kulturális intézmények, valamint a vállalatok és az üzemek is. 1978-ban jelentős sikert értünk el, amikor a polgári ügyek testületei­nek szlovákiai versenyében az el­ső helyen végeztünk. Ezután a si­ker után sem ültünk a babérjain­kon, munkánkat továbbfejlesztet­tük. A három legrégibb, hagyomá­nyos szertartás (házasságkötés, névadó és polgári temetés) mellett a rendezvények skáláját állandó­an bővítettük. A házasságkötést mindig ki­használjuk az új világnézet formá­lására. Évente átlagosan 320 há­zasságkötést, valamint több mint 50 ezüst- és aranylakodalmat ren­dezünk. Házasságkötés alkalmá­ból az ifjú párnak ízléses emlékla­pot és különféle ajándéktárgyakat adunk. A házasságkötés szertar­tása színvonalának emeléséhez hozzájárulnak a szavalatok, az or­gonakísérettel előadott énekszá­mok és a zeneszámok. Nagy fi­gyelmet szentelünk az ünnepi be­szédek megválasztásának miköz-' ben tekintetbe vesszük az új há­zaspár életkorát, nemzetiségét szociális, kulturális, társadalmi helyzetét stb. Az új házasok közül egyre többen tartják fölöslegesnek az egyházi szertartást: 1981-ben 323 házasságkötésből 307 volt volt csak polgári, 1982-ben pedig 327-ből 296. A házassági jubileu­mok megünneplésében az üze­mek és a társadalmi szervezetek aktívái is részt vesznek. Noha minden szertartásnak megvan a maga varázsa, mégis azok a legszebb pillanatok, ame­lyeket az újszülöttek ünnepélyes fogadásakor élünk át. örülünk, hogy évről évre növekszik az új­szülöttek egyéni ünnepélyes név­adója. Az összehasonlítás ked­véért két adat: 1977-ben 93, 1982-ben pedig már 165 volt az egyéni névadó. Ezeken az ünne­pélyeken Szülővárosom Komárom feliratú emlékérmet és emléktár­gyat adunk át a szülőknek. Már néhány éve az év első újszülöttjét közvetlenül a szülészeten üdvö­zöljük. A városi nemzeti bizottsá­gon ' évente átlagosan 450-500. gyermeket fogadunk. A közeljövő­ben ebbe a munkába még aktí­vabban bekapcsoljuk az iskolákat és az óvodákat, gazdagítjuk a kul­turális műsorokat. A testület meg­alakulásának 30. évfordulója al­kalmából versenyt hirdettünk az óvodák és alapiskolák számára, amelynek győztese a legszebb műsort előadó óvoda, illetve alap­iskola lesz. Sikeres a polgári búcsúztatások szervezése is. Míg 1982-ben 90 polgári búcsúztatást szerveztünk, addig 1983 első nyolc hónapjában már 77-et. Ezen a területen célunk továbbra is az lesz, hogy minél méltóságteljesebben vegyünk bú­csút azoktól a polgártársainktól, akik társadalmunk számára nagy értékeket hoztak létre, és akik ha­tékonyan hozzájárultak a szocia­lista fejlesztéshez. A testület számos más sikeres rendezvényt is szervez, mint pél­dául a jubilánsok rendszeres talál­kozóját a nyugdíjasklubban, meg­látogatjuk az idős lakosokat, a szikrák és a pionírok fogadalom­tételét a Mártírok és a Gottwald emlékműnél rendezzük meg, ün­nepélyesen adjuk át a személya­zonossági igazolványokat, bú­csúztatjuk a bevonuló fiatalokat, találkozunk a legjobb ipari tanu­lókkal és az érettségizettekkel. Találkozunk a véradókkal, sok- gyermekes anyákkal is. Sikeresen együttműködünk 95 üzemi és vállalati aktívával, ame­lyek nemcsak részt vesznek a vá­rosi nemzeti bizottság rendezvé­nyein, hanem hasonló rendezvé­nyeket is szerveznek a saját dol­gozóik számára. Munkatársaink közül külön kö­szönetét kell mondanunk a szava­zóknak, a zenészeknek, a szóno­koknak, a Szakszervezetek Háza fúvószenekarának, a MATESZ tagjainak, a művészeti népiskola tanulóinak, az óvodásoknak és az alapiskolásoknak. Arra törekszünk, hogy egyre jobb feltételeket teremtsünk mun­kánkhoz. Már megkezdtük az új szertartásterem építését, rövid időn belül hozzálátunk a temető új szertartástermének építéséhez és előkészületeket teszünk további újkeletű ünnepségek bevezetésé­re. Azt akarjuk, hogy a testület tevékenysége egyre színvonala­sabb legyen, összhangban a fej­lett szocialista társadalmat építő ember szükségleteivel. BENDE ISTVÁN, a vnb alelnöke Holnap már ifjúsági lesz A főzetmintákat vizsgálgatod? Balról jobbra: Rudolf Stranský vegyészmérnök, Michal Lokaj pártelnök (A szerző felvétele)

Next

/
Thumbnails
Contents