Új Szó, 1983. november (36. évfolyam, 258-283. szám)

1983-11-09 / 265. szám, szerda

n j szó 3 1933. XI. 9. GRENADA Washington hazug tényekkel próbálja igazolni az agressziót Megérkezett Havannába a kubai internacionalisták újabb csoportja (ČSTK) - Miközben az amerikai tengerészgyalogosok folytatják a grenadai hegyvidék „átfésülé- sét“, hogy végleg megtörjék a ha­zafiak ellenállását, Paul Scoon, Grenada brit főkormányzója beje­lentette: a legközelebbi időben megalakítja a 12-tagú ideiglenes kormányt. Az UPI hírügynökség a Scoonhoz közel álló forrásokra hivatkozva jelentette, hogy a kor­mányt „kizárólag technokratákból állítják össze, politikusok nem kapnak benne helyet“. Számos nyugati szakértő két­ségbe vonja, hogy Scoon egyálta­Egyesült Államok Bomba robbant a Kongresszusban (ČSTK) - Az amerikai Kong­resszus épületét tegnapra virradó éjszaka nagyerejű robbanás rázta meg, amely nagy károkat okozott a szenátus üléstermében és né­hány szenátor irodájában. A rend­őrség azonnal körülzárta az épü­letet. Az elsó információk szerint halálos és sebesült áldozatai nin­csenek a robbanásnak, mivel a merényletre éjszaka került sor. Néhány perccel a robbanás után egy ismeretlen személy arról tájékoztatta a Washington Post szerkesztőségét, hogy az akció tiltakozás volt az USA grenadai agressziója és libanoni beavat­kozása ellen. Nicaraguai cáfolat (ČSTK) - A nicaraguai külügy­minisztérium hétfői nyilatkozatá­ban valótlannak minősítette a hon­durasi sajtó híreit, melyek szerint nicaraguai katonák állítólag meg­támadták Camalotal hondurasi városkát, s egy katonát megöltek, többet megsebesítettek. A managuai dokumentum hangsúlyozza, hogy a hasonló hí­rek részét képezik azoknak az amerikai terveknek, amelyek a ni­caraguai területről indított „ag­ressziók“ fabrikálására irányul­nak. Az ilyen hírek nyilvánosságra hozatala egy nagyobb fegyveres konfliktus kirobbantásának feltéte­leit hivatott megteremteni, miköz­ben Nicaraguát bélyegeznék meg agresszorként. A nyilatkozat emlékeztet rá, hogy az utóbbi hetekben épp a hondurasi hadsereg volt az, amely néhány határmenti provo­kációt hajtott végre Nicaragua ellen. Argentína Előre hozott beiktatás (ČSTK) - Raúl Alfonsín, akit október 30-án választottak meg Argentína új elnökévé, december 10-én veszi át hivatalát - közölték tegnap Buenos Airesben. Az ere­deti tervek szerint az új államfőt a jövő év január 30-án kellett vol­na beiktatni. Az időpont megvál­toztatásáról a katonai kormányzat képviselői és a most megválasz­tott polgári politikusok néhány ta­lálkozója után döntöttek. Ián illetékes-e a végrehajtó hata­lom gyakorlására. Az általa kine­vezett kormány „tekintélye“ kizá­rólag az amerikai tengerészgya­logság fegyvereire fog támasz­kodni. Egyre nagyobb kétségek me­rülnek fel akörül is, ahogy Reagan elnök az USA grenadai invázióját indokolja. Thomas Foley, a képvi­selőház tagja, a Kongresszus Grenadán járt ténymegál lapító küldöttségének vezetője barbado­si sajtókonferenciáján elmondta: sem ő, sem a delegáció többi tagja nem talált Grenada szigetén olyan közvetlen bizonyítékot, amely megerősítette volna, hogy az invá­zió előtt veszélyben volt az ottani észak-amerikai diákok és más külföldiek élete. Ron Dellums képviselő ehhez hozzáfűzte, hogy szerinte nem az ezer amerikai di­ák sorsa iránti aggodalom, hanem inkább politikai tényezők döntöttek az agresszió mellett. John Hughes, az amerikai kül­ügyminisztérium szóvivője vasár­nap Washingtonban „szenzációs“ hírről számolt be az újságíróknak. Eszerint állítólag az amerikai egységek Grenadában 100-150 holttestet rejtő tömegsírra bukkan­tak. A szóvivő még a tömegsír pontos helyét is leírta, hozzáfűzte, hogy „valószínűleg a sírban van Maurice Bischoph volt miniszter- elnök holtteste is“. Hétfőn este azonban ugyanaz a Hughes „sajnálattal“ volt kény­telen közölni, hogy a tömegsírra vonatkozó előző információk nem voltak pontosak, s hogy az ameri­kai katonák semmilyen ilyen sírt nem találtak. Ismét bebizonyosodott tehát: a Reagan-kormányzat mindazon kísérlete, hogy utólag igazolja az apró karibi ország elleni agresszió­ját, hazug tényekre támaszkodik. Tegnapra virradó éjszaka Bar- badosból Havannába érkezett az amerikai megszálló erők által Gre­nada szigetén foglyul ejtett kubai dolgozók újabb, már hetedik cso­portja. A száz kubai internaciona­listát ezúttal is Fidel Castro és más párt- és kormányképviselők fogadták a havannai repülőtéren. Várhatóan ma érkezik haza a fog­lyul ejtett kubaiak utolsó csoportja és Kuba grenadai diplomáciai sze­mélyzete. Az amerikai kormány nem várt a genfi tárgyalások eredményeire és gyakorlatilag megkezdte a Pershing-2 rakéták telepítését az NSZK- ban. Az ottani amerikai támaszpontokon már elhelyezték e közepes hatótávolságú rakéták alkotóelemeit. Képünkön: a rakéták alkatré­szeit szállító konténeren jól látható a felirat. (Telefoto - ČSTK) A brit háborúellenes mozgalmak újabb akciója Nino Pásti nyilatkozata az APN-nek (ČSTK) - A brit területen levő 102 amerikai katonai támaszpont mellett a napokban sátorvárosok épülnek majd, és egy ilyen impro­vizált városka jön létre az Egyesült Államok londoni nagykövetsége előtt is. Ezt a nukleáris leszerelé­sért küzdő szervezet egyik képvi­selője közölte tegnapi londoni saj­tóértekezletén. A Morning Star, a kommunis­ták sajtószerve szerint az amerikai főparancsnokság az említett há­borúellenes akciót megelőzően nem engedélyezte az eltávozáso­kat, és a bázisokon fokozott ké­szültséget rendelt el. A brit kon­zervatív kormány figyelmen kívül hagyva a lakosság rakétaellenes akcióit folytatja az előkészületeket az amerikai rakéták telepítésére. Jelentések szerint már a 10. Ga­A rakétatelepítésről Brüsszelben és Bonnban laxy típusú katonai repülőgép szállt le a Greenham Common-i támaszpontra a szárnyas rakéták alkatrészeivel a fedélzetén. Nino Pásti olasz szenátor, egy­kori NATO-fóparancsnok-helyet- tes, A tábornokok a békéért és a leszerelésért szervezet egyik prominens tagja az APN hírügy­nökség madridi tudósítójának adott nyilatkozatában kijelentette, hogy a leszerelésen keresztül ve­zet a békéhez az út. Pásti úgy vélte, hogy a jelenlegi washingtoni kormányzat hibájából éleződött ki az utóbbi időben a nemzetközi helyzet. Rámutatott arra, hogy az Egyesült Államok jelenleg mélyre­ható gazdasági és politikai válsá­got él át. A történelem igazolta, hogy a kapitalizmus hasonló hely­zeteket háború útján igyekszik megoldani. Éppen ezért a világot súlyos veszély fenyegeti. Reagan receptje Az amerikai elnök távol-keleti útja elé íratlan szabály, hogy minden amerikai elnök hivatali ideje alatt legalább egyszer ellátogat a Távol-Keletre. Reagan elnök is tartja magát ehhez a hagyományhoz, azzal a kis különbséggel, hogy ma kezdődő kőrútjából kihagyta Kínát - Pekingbe csak a jövő év elején látogat - és utazása Japánra, valamint Dél-Koreára korlátozódik. Eredetileg a Fülöp-szigetekre is ellátogatott volna, de manilai útját lemondta a Benigno Aquino ellenzéki politikus elleni halálos kime­netelű merénylet kapcsán. R eagan ma kezdődő három­napos tokiói látogatása idején többször tárgyal Nakaszo­ne Jaszuhiro kormányfővel, akivel az idén korábban már kétszer ta­lálkozott, januárban a japán kor­mányfő washingtoni látogatása­kor, majd júniusban a williambs- burgi tőkés csúcstalálkozón. Túl vannak tehát már az ismerkedé­sen, éppen ezért mindketten pon­tosan tudják, hogy mit is akarnak egymástól. Az amerikai vendég annak szó szerinti végrehajtását, amire Nakaszone az év elején ígéretet tett a Fehér Házban. Ott hangzott el az a Tokióban később belpolitikai vihart kavart kijelenté­se, hogy Japánnak az USA ,, el­süllyeszthetett távol-keleti repü- lógép-anyahajójává kell válnia“. Később hazatérve hiába magya­rázkodott, hogy tévesen idézték őt a lapok, mert kormányának gya­korlati lépései azóta kifejezetten e szándék megvalósítását szol­gálják. Az éppen két évvel ezelőtt beik­tatott Nakaszone tehát gyakorlati­lag az elődje, Szuzuki által kitapo­sott ösvényen haladt tovább, aki már 1981-ben elkötelezte magát az USA-val való szilárd szövetségi kapcsolatok megteremtése mel­lett. Ám míg az előző kabinet csak óvatosan lépegetett, addig a Na- kaszone-kormány gyors, határo­zott lépésekre szánta el magát. Kiderült: Washingtonnak az a sür­getése, hogy Japán erős katonai hatalom legyen a Távol-Keleten, egybevág a tokiói kormány elkép­zeléseivel. Ezek abból a megfon­tolásból indultak ki, hogy Japán gazdasági nagyhatalom, tehát er­re alapozva miért ne lehetne na­gyobb súlya a világpolitikában is. Washingtonban már a Nakaszo- ne-korszak kezdetén felismerték ezeket az ambíciókat, melyeket kihasználva egyre erélyesebben ösztönözték Japánt újabb és újabb militarista lépések elhatáro­zására. Tokiót különösebben nem is kellett nógatni, hiszen tulajdon­képpen helyeselte azt, amit Wa­shingtonban elvártak tőle. Naka­szone „mindössze“ két akadállyal találta szembe magát: egyrészt a militarista politikáját elutasító ha­zai közvéleménnyel, illetve a há­rom antinukleáris elvre épülő há­ború utáni alkotmánnyal. A Fehér Ház ultimátumszerű követelései­nek teljesítése egyértelműen al- kotmányszegést jelentett volna. Az alkotmány kimondja, hogy Ja­pán nem gyárthat, nem exportál­hat és nem tárolhat területén atomfegyvert. Ezeket a cikkelye­ket 1945-ben még amerikai köve­telésre foglalták a japán alkot­mányba, mert akkor még az volt az USA érdeke, hogy a japán imperializmus katonailag ne tud­jon megerősödni. Azóta viszont fordult a kocka, mert az Egyelsült Államoknak erős távol-keleti szövetségesre van szüksége a Szovjetunió tószom­szédságában. Ezért amerikai kor­mánykörök meg-megújuló „roha­(ČSTK) - A belga parlament képviselőháza a baloldali pártok kezdeményezésére tegnap vitát kezdett az új amerikai közepes hatótávolságú rakéták tervezett telepítéséről. A flamand és a val­lon szocialista párt, a Belga Kom­munista Párt, valamint a zöldek két pártja követelte, hogy Belgium fél évvel halassza el a rakéták területén esedékes telepítését. A baloldali pártok továbbá szor­galmazzák, hogy a rakétakérdés­ben mielőbb foglaljon állást a par­lament. Erősödik az a meggyőző­dés, hogy Belgium mindaddig nem sietheti el a döntést, amíg van remény Genfben a megállapo­dásra. Bonn - Bonnban a kormányko­alíció egyik pártja, a Keresztény- demokrata Unió (CDU) viszont konferenciát tartott több nyugat­európai jobboldali beállítottságú politikus részvételével, hogy tá­mogassa az Egyesült Államok ra­kétatelepítési terveit. Kohl kancel­lár adta meg a konferencia alap­hangját azzal, hogy megerősítette kormánya változatlan szándékát a rakétatelepítés végrehajtására. Hasztalan próbálkozás (ČSTK) - Amerikai demokrata párti szenátorok vegy csoportja hétfőn ismét kísérletet tett az MX rakéták gyártásának és rendszer­be állításának megakadályozásá­ra. Olyan határozati javaslatot ter­jesztettek elő, amely a Pentagon jövő évi költségvetéséből törölné az első 21 MX rakétára fordítandó 2,1 milliárd dolláros összeget. Te­kintettel arra, hogy a szenátusban többségben vannak a republiká­nusok, a határozati javaslatot el­utasították. Módosult útiterv (A Népszavából) mokat“ intéztek Tokió ellen, hogy lépjék át az alkotmányos korláto­kat. Nakaszone előtt ezt nyíltan egyetlen kormányfő sem merte megtenni, ezért különböző kibúvó­kat kerestek. Ö tefle az első olyan lépést, amely nyilvánvalóan alkot- mányszegést jelentett, amikor az idén engedélyezte korszerű elekt­ronikai berendezések eladását az Egyesült Államoknak, melyek ka­tonai célokat is szolgálhatnak, de mint a kormányfő mondotta „az már Washington dolga, hogy mire használja fel ezeket a berendezé­seket“. Az utóbbi hónapokban kampányt kezdett annak elhiteté- se érdekében, hogy az említett három atomellenes alapelv úgy­mond elavult, mert a kormány sze­rint az atomkorban nem tudja sza­vatolni az ország biztonságát. A japán kormányfő tehát látha­tóan nem csinál lelkiismereti kér­dést az alkotmány tulajdonképpe­ni megszegéséből, sót az a szán­déka, hogy felszámolja a militaris­ta terveinek gátat szabó akadályo­kat. A tokiói kormány ma már ezt habozás nélkül teszi, erőteljes amerikai bátorítás mellett. A wa­shingtoni elvárásoknak megfelelő­en cselekedett a kormány a nyá-" ron, amikor az ellenzék fenntartá­sai ellenére abszolút többségének köszönhetően kierőszakolta a ha­dikiadások rekordnagyságú 6-6,5 százalékos emelését. Japán köz­ismert arról, hogy eddig nemzeti össztermékének nem egész 1 százalékát költötte csak fegyve­rekre. (míg például a NATO-or­szágok mintegy 4 százalékot). Az új költségvetés megemelt katonai tételei átlépik ezt a lélektaninak tartott 1 százalékos határt. Az új, magasabb költségvetésből bőven jut nemcsak az önvédelmi erők (a japán hadsereg) korszerűsítésére, hanem a Honsu szigeten levő amerikai bázis bővítéséhez való hozzájárulásra is, amit Washing­ton már régóta sürget. Az már eldöntött tény, hogy itt fognak állo­másozni az F-16-os vadászbom­bázók, amelyeket nukleáris töltetű rakétákkal szerelnek fel. A Szov­jetunió ezzel kapcsolatban arra fi­gyelmeztetett, hogy a Pentagon­ban született tervek ellentétesek Japán nemzeti érdekeivel, s ha sor kerül az F-16-osok elhelyezé­sére, a moszkvai vezetés válasz­lépésekre kényszerül. A jelenlegi tokiói kormány tehát az USA militarista terveinek aláza­tos végrehajtója lett. Ha valami zavarja, akkor egyedül az az ag­godalom, hogy mi lesz ezentúl a japán „gazdasági csoda“ sorsa. Japán eddig azért tudta korszerű termékeivel elárasztani a világpia­cot, mert keveset fordított fegyver­kezésre. Vajon ezután megfér-e együtt a gazdaság virágzása és a gyors ütemű fegyverkezés, va­jon az utóbbi nem lesz-e elvisel­hetetlen tehertétel - erre a kérdés­re jelenleg még Tokióban sem tudnak választ adni. A z amerikai elnök nyilván a hasonló aggályok elosz­latására készül. Washingtonnak ugyanis megvan a receptje. A két­oldalú kereskedelem az év első hat hónapjában kilencmilliárd dol­láros aktívumot mutatott Japán ja­vára, s a fehérházi elképzelések szerint a tokiói kormány ezt úgy egyenlíthetné ki, ha nagyobb mennyiségben vásárolnak harci repülőgépeket az USA-tól. A ma érkező elnök meglehet, .hogy a kormányköröket meg tudja nyugtatni, viszont a látogatása el­len napok óta tiltakozó japán köz­véleményt aligha. Ez annál inkább is valószínű, mivel értesülések szerint szándékában áll, hogy To­kióban valamiféle új ázsiai doktrí­nát fogalmaz meg egy „ csendes- óceáni közösség “ létrehozása ér­dekében, melynek két legfonto­sabb pillére éppen mostani látoga­tásának úticélja, Japán és Dél- korea lenne. P. VONYIK ERZSÉBET

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents