Új Szó, 1983. november (36. évfolyam, 258-283. szám)
1983-11-05 / 262. szám, szombat
Nemrég helyezték üzembe az új pŕíboň föld alatti földgáztároló technológiai berendezését. A tároló 576 millió korona ráfordítással 42 hónap alatt épült, s az eredeti tervhez képest az építők több mint 10 millió korona költséget takarítottak meg. A tároló az országos földgázhálózathoz tartozik, itt tárolják a Szojuz földgázvezetéken érkező és a nyári hónapokból fennmaradó gázt. A képen: a tároló irányító központja, jobboldalt Ludvík Zanáška gyártásvezető. . , a-,-,., w (Petr Berger felvetele - ČTK) Egész népünk tiltakozik az amerikai agresszív tervek ellen (ČSTK) - Hazánk dolgozói további nyilatkozatokban ítélik el az Egyesült Államok és a NATO rakétatelepítési terveit, támogatásukról biztosítják a Szovjetunió és a többi szocialista ország békepolitikáját és a nyugati rakétatelepítés ellensúlyozására elfogadott intézkedéseket. SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA A béke bástyája Világtörténelmi sorsfordulót jelentő dátumra emlékezünk olyan napokban, amelyek a jelenlegi nemzetközi helyzetben szintén sorsdöntőek lehetnek. A 66 évvel ezelőtti októberi események korszakalkotó jelentőségűek, ezt az eltelt több mint hat évtized történései vitathatatlanul igazolták. Az Oroszországban akkor megszülető új rend azóta már nem egy országra, sőt nem is egy föld részre korlátozódik. Az igazságos, kizsákmányolásmentes, haladó társadalmi rendszer eszményét ma már valamennyi kontinensen számos fejlődő ország tűzte ki maga elé követendő példaként, elérendő célként. Most, amikor Földünk immár 38 éves békéjét súlyos veszély fenyegeti az amerikai közepes hatótávolságú rakéták közelgő nyugat-európai telepítése kapcsán, az Októberi Forradalom évfordulóján elsősorban az új, bolsevik kormány első elfogadott dekrétumára, a békedekrétumra a legidőszerűbb emlékeztetni. Ez a határozat fő követelményként azt állította az új hatalom elé, hogy ragadja ki Oroszországot, majd az egész emberiséget az imperialista vérfürdőből, és vessen véget minden háborúnak. A szovjet állam már akkor javasolta a harcoló nemzeteknek és kormányoknak, hogy azonnal kezdjenek tárgyalásokat az igazságos és demokratikus békéről. Lenin már egy évvel korábban megfogalmazta azóta számtalanszor idézett tézisét, miszerint a szocializmus legfőbb eszméje a leszerelés. Az említett októberi dekrétum gyakorlatilag a szovjet állami politika alapkövévé tette a háború ellen, a békéért vívott harcot, amely a szovjet külpolitika alappillére azóta is. A szovjet állam immár 66 éve változatlanul a békéért vívott harc biztos bástyája, támasza és kétségtelenül a legnagyobb tapasztalatokkal bíró fáklyavivője. A korszakalkotó októberi események időszakában megfogalmazódott lenini békepolitika abból indult ki, hogy csakis a különböző társadalmi rendszerű országok közötti jó együttműködésre, a békés egymás mellett élésre épülhet szilárd, valóban tartós béke. A szovjet kormány már a második világháború előtt a nemzetközi kollektív biztonsági rendszer megteremtésén fáradozott, hogy a békés egymás mellett élés elvei a nemzetközi kapcsolatok szerves részévé váljanak. A háború befejezését követő hidegháborús hisztéria korszakában a Szovjetunió nem engedett az imperialisták zsarolásának, és oroszlánrésze van abban, hogy a mai napig sikerült Földünkön a békés állapotokat tartósítani. A hetvenes években teljesedtek ki a legszembetűnőbben a sokéves szovjet béketörekvések eredményei. Az SZKP XXIV. kongresszusán fogadták el és az azóta megtartott kongresszusok továbbfejlesztették a Szovjetunió külpolitikai programját magában foglaló békeprogramot. Ez a dokumentum leszögezte, hogy a szovjet vezetés álláspontja szerint a háború elkerülhető,.ha az eltérő társadalmi rendszerű országok a kölcsönösen előnyös együttműködés elve alapján tartós, jó kapcsolatokat építenek ki, és vitás kérdéseiket tárgyalóasztalnál, az erő alkalmazásáról való lemondással oldják meg. Ezekben az években a szovjet külpolitika békeoffenzí- vája megnyilvánul az ENSZ-ben, különböző nemzetközi fórumokon és kétoldalú eszmecseréken egyaránt. A hetvenes évek éppen ennek a békeoffenzivának köszönhetően vonultak be a történelembe az enyhülés éveiként, ekkor került sor az NSZK- val kötött szerződések, később a helsinki Záróokmány, majd a SALT-megállapodás aláírására, valamint több szovjet-ameri- kai csúcstalálkozóra is. A nyolcvanas évek, sajnos, törést hoztak ebben az ígéretesnek indult folyamatban, egyértelműen nem a Szovjetunió hibájából. A szovjet vezetés elvi, következetes békepolitikája változatlan maradt, s annak folytatását az 1981-ben megtartott XXVI. pártkongresszus is megerősítette. Szélsőségesen militarista fordulat következett be viszont a NATO, elsősorban az USA politikájában, amely minden külpolitikai lépését egyetlen célnak, a stratégiai erőfölény megszerzésének rendeli alá. Ezért olyan szédületes fegyverkezést kényszerít a világra, amely eddig példa nélküli A szovjet vezetés az utóbbi hónapokban változatlanul kereste annak lehetőségét, hogy megállapodás jöjjön létre a két katonai tömb, valamint a két nagyhatalom között számos olyan kérdésben, amely a jövőre nézve sorsdöntőén befolyásolja az emberiség létét. Ezért javasolta a Varsói Szerződés tagállamaival közösen, hogy a Varsói Szerződés és a NATO szerződésben mondjon le a katonai erő alkalmazásáról a nemzetközi kapcsolatokban, és békés kapcsolatokat építsen ki a jövőben. Akárcsak más, az atomháborús veszély csökkentését célzó számos szovjet indítványra, erre sem érkezett válasz Washingtonból, olyan határozott kijelentések viszont igen, hogy az eredeti menetrendnek megfelelően az év végén elkezdődik a nyugat-európai rakétatelepítés. A Szovjetunió és a szocialista országok még ilyen helyzetben is úgy vélik, hogy elkerülhető lenne a nukleáris katasztrófa veszélyét rendkívül megnövelő amerikai rakétatelepítés, ha az Egyesült Államok Genfben végre valóban az egyenlő biztonságra, az egyre alacsonyabb szinten megvalósuló erőegyensúlyra épülő megállapodásra összpontosítana, nem pedig kizárólag a telepítés kivitelezésére. A szovjet külpolitika ebben a kritikus világhelyzetben is a legvégsőkig kutatja a békés, kölcsönösen előnyös megállapodás lehetőségeit. Ma is érvényes a XXVI. kongresszuson megfogalmazott tétel: a Szovjetunió kész mindent megtenni, hogy új szakasz kezdődjön a kelet-nyugati kapcsolatokban. S ha nem kezdődik, azért kizárólag az Egyesült Államokat és szövetségeseit terheli a felelősség. A jelenlegi feszült helyzetben minden korábbinál időszerűbb Október békedekrétumának üzenete. Csehszlovákia ebből merít külpolitikája kialakításában, melynek sarkköve változatlanul a Szovjetunióhoz fűződő sokéves szilárd barátság. P. VONYIK ERZSÉBET „Tudatában vagyunk annak, hogy az új rakéták nyugat-európai telepítése durván sérti a szocialista közösség biztonságát. Ezért egyetértünk legfelsőbb szerveinknek azzal a döntésével, hogy intézkedések történjenek fejlett szocialista társadalmunk további békés építésének biztosítására“ - szögezik le nyilatkozatukban a Dubnica nad Váhom-i Nehézgépipari Vállalat 12-es sz. vyhnei üzemének dolgozói. Teljes mértékben támogatják a nemzetközi háborúellenes mozgalomnak azt a követelését, hogy vessenek véget a lázas fegyverkezéseknek, és ne engedjék meg az új amerikai rakéták telepítését. Nagyra értékelik a Szovjetunió békeoffenzí- váját. A szocialista haza fejlesztéséért (ČSTK) - Jan Stejskalnak, a Csehszlovák Állami Bank elnökének 50. születésnapja alkalmából szocialista hazánk fejlesztésében kifejtett sokéves tevékenységéért a köztársasági elnök a Munka Érdemrendet adományozta. A kitüntetést tegnap Svätopluk Potáč szövetségi minisztertelnök- helyettes, az Állami Tervbizottság elnöke adta át a jubilánsnak. Jelen volt Zbynék Soják, a CSKP KB gazdasági osztályvezető-helyettese is. Koszorúzás a Vörös téren (ČSTK) - A moszkvai csehszlovák diplomáciai testület tagjai Čestmír Lovétinský nagykövettel az élen tegnap a Nagy Októberi Szocialista Forradalom közelgő 66. évfordulója alkalmából koszorút helyeztek el a Vörös téren a Lenin mauzóleumnál és az Ismeretlen Katona sírjánál. A Radioökológiai Intézet Spišská Nová Ves-i atomműszer-kifej- lesztő és -gyártó üzemének dolgozói békegyűlést tartottak, amelyen nyilatkozatot hagytak jóvá. Egyebek közt ezt írják: „Népünk nem nézheti tétlenül, hogy nyugati határaink közelében az Egyesült Államok sietve befejezi az új atomrakéták telepítésének előkészületeit. Az új háború kitörésének veszélye nagy, ezért teljes mértékben támogatjuk a csehszlovák és a szovjet kormány közös megegyezése alapján a szocialista közösség védelmében teendő intézkedéseket. A dukovanyi atomerőmű CSSZBSZ-szervezetének alakuló konferenciáján a küldöttek kiemelték, hogy mindent megtesznek azért, hogy az atomenergiát továbbra is csak békés célokra használják fel. Megállapítják, hogy a Varsói Szerződés és az Északatlanti Szövetség erőegyensúlyának fenntartása a béke megőrzésének legfontosabb feltétele. SZOMBAT 1983. november 5. XXXVI. évfolyam 262. szám Ára 50 fillér Kádár János november 10-én hazánkba látogat (ČSTK) - Gustáv Husáknak, Csehszlovákia Kommunista. Pártja főtitkárának, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnökének a meghívására november 10-én, csütörtökön Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára baráti látogatásra hazánkba érkezik. Közösen (ČSTK) - A Szovjetunió illetékes minisztériumaival a Csehszlovák Kohó- és Nehézgépipari Minisztérium reszortja az 1981-1985-ös időszakra 132 tudományos-műszaki együttműködési téma kidolgozásában állapodott meg. A vas- és a színesfém-kohászat területén 29 feladatot kell megoldani; ezek fő célja a kohóipari termelés eljárásainak tökéletesítése, egyes kohóipari gyártási folyamatok irányításának automatizálása, a termékek minőségének javítása, valamint a tervező- és a gazdasági munka tökéletesítése. A gépipar területén a csehszlovák és a szovjet szakemberek 94 problémát oldanak meg közösen, főként a vegy- és a nehéziparban, a szállítóeszközök és az energetikai gépek gyártásával kapcsolatban. Megvitatták az együttműködés eredményeit (ČSTK) - Miloš Jakeš, a CSKP KB Elnökségének tagja, a KB titkára, tegnap fogadta Borisz Gosztyevet, az SZKP KB tagját, a KB gazdasági osztályvezetőjét. A baráti találkozón tájékoztatták egymást az SZKP XXVI. és a CSKP XVI. kongresszusán elfogadott határozatok megvalósításában elért eredményekről, s megvitatták a gazdasági és a tu- dományos-müszaki együttműködés továbbfejlesztésének kérdéseit. Konzultatív találkozó lesz Szófiában (ČSTK) - Közös megegyezés alapján november első felében konzultatív találkozót tartanak a Varsói Szerződés tagállamai parlamentjeinek elnökei. A nemzetvédelmi miniszter napiparancsa (ČSTK) - Martin Dzúr hadseregtábornok, nemzetvédelmi miniszter a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 66. évfordulója alkalmából napiparancsot adott ki, amelyben egyebek között ez áll: November 7-én minden évben megemlékezünk az emberiség legújabb kori történelmének legfontosabb eseményéről, amely megnyitotta a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet időszakát. A Szovjetunió és a többi szocialista ország népeivel, valamint az összes haladó emberrel együtt Csehszlovákia népe és néphadseregünk is nagy ünnepeként köszönti az Októberi Forradalom 66. évfordulóját. Az első munkás-paraszt állam megalakulása némcsak a szovjetek országa számára volt rendkívüli jelentőségű, hanem egyben történelmi mérföldkő is volt a haladó emberiségnek a nemzeti és szociális szabadságért, a békéért, a népek egyenjogúságáért és barátságáért, a világ forradalmi átalakításáért folytatott küzdelmében. A Szovjetuniónak az elmúlt 66 esztendő alatt megtett útja teljes mértékben alátámasztotta a marxista-leninista eszmék helyességét, és az imperializmus. elleni, harcra sarkallta az egész világ forradalmi erőit. Hazánk dolgozói az Októberi Forradalom forradalmi örökségét a XVI. pártkongresszus határozatainak teljesítésével váltják valóra. Az évforduló tiszteletére elrendelem, hogy november 6-án 19 órakor Prágában és Bratislavában 20 tüzérségi díszlövést adjanak le.
