Új Szó, 1983. november (36. évfolyam, 258-283. szám)

1983-11-29 / 282. szám, kedd

A CSKP Központi Bizottsága 9. ülésének vitája DJ SZÚ 5 1983. XI. 29. GEJZA ŠLAPKA elvtársnak, a CSKP KB tagjának, a bratislavai városi pártbizottság vezető titkárának felszólalása (Folytatás a 4. oldalról) zekkel ebbe a szakaszba. Learatjuk eddi­gi tevékenységünk eredményeit. Kiindu­lunk az ázsiai, afrikai és latin-amerikai országok többségével kötött barátsá­gunkból, az el nem kötelezettek mozgal­mának országaival folytatott együttműkö­désünkből, abból a tényből, hogy számos tőkés ország partnernek tekint bennünket az enyhülési és együttműködési politika megvalósításában, főleg az ENSZ-ben és a Biztonsági Tanácsban, az ENSZ közgyűlés mostani ülésszakán betöltött alelnöki funkciónkból. A legértékesebb deviza számunkra a szocialista országok nagy családjának egyre szilárdabb szövetsége a Varsói Szerződés és a KGST keretében. Ezt az egységet szüntelenül szilárdítjuk, harmo­nikusan, szüntelenül fejlesztjük kölcsö­nös kapcsolatainkat, kiküszöbölünk min­dent, ami egységünket megbonthatja, következetesen egybehangoljuk külpoliti­A pártszervek és a párt alapszerveze­tei a dél-csehországi kerületben össz­pontosított figyelmet fordítottak a gazda­sági feladatok teljesítésének biztosításá­ra. Ennek eredményeként kerületünk ipa­ri üzemeiben kedvezőbben alakult a fej­lődés, mint az előző években. Meggyor­sult a termelés növekedésének a dinami­kája, s a többi mutató szempontjából is javult a helyzet. Az erők mozgósításához számos politikai eszközhöz folyamod­tunk. Kerületi pártbizottságunk elnöksége tizenkét vállalati igazgatót részesített el­marasztalásban, főleg a könnyű- és a gépipar területéről, szigorú következte­téseket vontunk le a komplex ellenőrző értékelések eredményeiből, ezeket a ke­rületi gazdasági aktívaértekezleten is megtárgyaltuk, s kerületi pártbizottsá­gunk közvetlen segítséget nyújtott nyolc üzemi pártbizottságnak és pártalapszer- vezetnek. A pártalapszervezetek tájékoztatásá­ban fontos szerepe volt a 7. ötéves tervidőszak első felében elért gazdasági fejlődés elemzésének. Ebből az elem­zésből kitűnt, hogy az irányelvhez viszo­nyítva lemaradás mutatkozik a saját ter­melési érték, valamint a nyereség elő­irányzott évi növekedési ütemének el­érésében, s a gépipari vállalatok sem telje­sítik a nem szocialista országokba irá­nyuló kivitel tervezett évi növelését. A központi bizottság elnökségének au­gusztusi ülése után kedvező fordulat kö­vetkezett be ezeken a területeken, ami a várható eredményekben is visszatükrö­ződik. Ma már nemcsak a tervezett fel­adatok teljesítéséről, hanem azok túltelje­sítéséről is beszélhetünk. Ebben jelentős szerepe volt dolgozóink pontosított szo­cialista kötelezettségvállalásának, ame­lyet a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 66. évfordulója alkalmából tettek. Csupán az rontja a kedvező képet, hogy mint minden évben, az idén is sor került bizo­nyos tervmódosításokra számos vállalat­nál. Mindez azt bizonyítja, hogy a terv lebontása és kidolgozása során nem si­került mindent tisztázni. A tervezés minő­sége tehát még nincs összhangban a komplex intézkedések követelményei­vel, elsősorban a dolgozók kezdeménye­zésének a fejlesztése szempontjából. Az 1984. évi terv előkészítése során az volt a vállalatok fő feladata, hogy maximális mértékben hasznosítsák a gazdaság fejlesztésében elért idei eredményeket, s hogy a 7. ötéves terv­időszakra előirányzott feladatok szintjét minimálisnak tekintsék. Az előterjesztett javaslatokból azonban az tűnik ki, hogy a vállalatok még mindig idegenkednek az igényesebb feladatok teljes mértékű vál­lalásától. Ez egyúttal azt is bizonyítja, hogy az erők mozgósítását az idei fel­adatok sikeres teljesítésében nem sikerült átvinni a jövő évi terv előkészítésébe sem vállalati szinten, sem a termelési-gazda­sági egységek szintjén. A tervek ugyan számos ellentmondást megoldanak, ezek azonban főleg a ter­mékfelhasználás és a hatékonyság terü­letére összpontosulnak. A termelés elő­irányzott növekedési üteme a legalacso­nyabb ebben az ötéves tervidőszakban, s növekszik az anyagigényessége is. Ebből világosan kitűnik, hogy még sok mindent kell tenni a tervek megfelelő színvonalának eléréséhez. Az a legfonto­sabb, hogy a termelési-gazdasági egysé­gek következetesen járjanak el a felada­kai lépéseinket - mindez osztály, elvhű és internacionalista politikánk elsőrendű feladata. Ezzel válaszolunk azokra a kí­sérletekre, hogy az imperializmus meg akarja törni egységünket. Különösen büszkék vagyunk a Szovjetunióval való barátságunkra. Ez a barátságunk most van a legmagasabb színvonalon. Ez. a barátság szavatolja biztonságunkat. A Szovjetunió lenini külpolitikája, a Szov­jetunió ereje, amely meg tudja hiúsítani az imperializmus mindennemű fenyege­tését, olyan forrást képvisel, amelyből biztonságérzetünket merítjük, amely alapján a jövőt nemcsak feketén látjuk, nem válunk pesszimistákká és jogos bi­zalommal tekintünk a jövőbe, amely mély meggyőződésünk szerint a békéé és a haladásé. Biztosítani akarom önöket afelől, hogy a csehszlovák külügyminisz­térium dolgozói, itt a központban, vala­mint a 112 diplomáciai képviseletünkben külföldön becsülettel teljesítik a párt által kitűzött igényes feladatokat. tok lebontásánál, figyelembe véve a nemzeti jövedelem növelésének társa­dalmi szükségleteit, s hogy a vállalati vezetők nagyfokú politikai felelősséget tanúsítsanak a munkatermelékenység és a világpiacon is versenyképes termelés növelésének a kérdéseiben. Pozitív jelenség, hogy a terv előkészí­tésének eddigi szakaszában növekedett a kezdeményezőtervek száma. A jövő évi tervjavaslatok kidolgozásánál a kerület vállalatainak körülbelül a fele alkalmazta a kezdeményező tervezést. így közvetle­nül irányozzák elő a saját termelési érték és a nyereség növelését. A nem vállalt termelési feladatok szempontjából azon­ban úgy tűnik, hogy a vállalatok a kezde­ményező tervezésből csupán azokat a részeket válogatják ki, amelyek saját anyagi érdekeltségük növelésére kedve­zően hatnak. Ugyanakkor a kezdemé­nyező tervezés nem hat kielégítő mérték­ben a nem szocialista országokból irá­nyuló kiviteli termelés növelésére, az ál­lóeszközök jobb kihasználására, s a ter­mékek használati értékének növelésére. Pártszerveink és szervezeteink azonban a korábban elfogadott határozatok értel­mében ragaszkodni fognak a lehetősé­gek és a tartalékok teljes kihasználásá­hoz az 1984. évi terv előkészítése során, s a vállalatok gazdasági tevékenységé­nek az értékelésében elsősorban a növe­kedés dinamikájából, a hatékonyság fej­lődéséből, s a termékek felhasználásá­nak tényleges eredményeiből fognak ki­indulni. Pártunk Központi Bizottságának 8. ülése után kerületi pártbizottságunk har­madik ülésén vitattuk meg a tudomá­nyos-műszaki haladás gyakorlati érvé­nyesítésének a feladatait. Ebben az irányban már eddig is jelentős eredmé­nyeket értünk el a dél-csehországi kerü­letben. Ebben az ötéves tervidőszakban például kerületünk iparvállalatai évente mintegy 160 millió koronás relatív költ­ségmegtakarítást értek el, s körülbelül 4,5 ezer dolgozót helyettesítettek a mun­katermelékenység növelésével. Ennek ellenére az áruértékesítés területén mu­tatkozó problémák, a termékek raktár- készleteinek a növekedése, a külföldi értékesítés csökkenése, valamint a taka­rékosabb anyagfelhasználás irányzatá­nak lelassulása egyaránt azt bizonyítják, hogy a tudományos-műszaki ismeretek gyakorlati hasznosítása nem kielégítő mértékű. Az innováció és a minőség szempontjából 1980-óta a stagnálás jelei mutatkoznak. Az új és a magas műszaki­gazdaság színvonalú termékek részará­nya az egész termelésben csökken. E fejlődésnek az okait elsősorban abban látjuk, hogy a tudományos-műszaki fej­lesztés tervezési koncepcióját az irányí­tás egyes szintjein nem érvényesítik megfelelő mértékben. Ezért pártszerve­ink és alapszervezeteink a Központi Bi­zottság 8. ülésén, valamint a kerületi pártbizottságunk ülésén elfogadott hatá­rozatok szellemében megkövetelik, hogy a gazdasági szervezetek a tudományos­műszaki fejlesztéssel kapcsolatban min­den közvetlen intézkedést belefoglalja­nak a terv előkészítésébe. Habár vannak pozitív példáink is, a mikroelektronika alkalmazására és a termelés automatizá­lására sokkal nagyobb figyelmet kell összpontosítani mind a vállalatok gazda­sági vezetése, mind pedig az egyes tömegszervezetek, az FSZM és a SZISZ részéről. Egész városi pártszervezetünk erőfe­szítései arra irányulnak, hogy Bratislavá­ban teljesítsük társadalmunk szociális és gazdasági fejlesztésének feladatait. A legnagyobb jelentőséget a termelés intenzifikálásának tulajdonítjuk az ener­gia, a nyersanyagok, az alapanyagok jobb hasznosítása, a munkatermelékeny­ség gyorsabb növelése, a termelőeszkö­zök és a munkaidő jobb kihasználása útján. Ugyancsak fontosnak tartjuk a tu­dományos-műszaki fejlesztés meggyor­sítását, az építkezési beruházások haté­konyságának növelését, valamint a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal folytatott gazdasági együttmű­ködés bővítését. Bratislava területén az ipari vállalatok tíz hónap alatt 1,3 százalékkal túlteljesí­tették a saját termelési érték tervét, ami terven felül 150 millió koronányi érték megteremtését jelenti. Termelésünk di­namikája 9,8 százalékkal nagyobb, mint a múlt évben. Az építőipari vállalatok saját termelési értékük tervét 101,8 szá­zalékra teljesítették. A vállalatoknál nő a munkatermelékenység és egy korona értékű teljesítményre 0,36 fillérrel csök­kentek az anyagi költségek. A készletek csökkentése pozitívan tükröződik a kész­letek körforgásának meggyorsításában. Az építkezési beruházások területén 10 hónap alatt kielégítően teljesítik a fel­adatokat az állami terv kiemelt építkezé­sein. A Slovnaftban, a Bratislavai Autógyárban és a Matadorban a terv szerint idén átadandó építkezéseken kedvező eredményeket érnek el a pénz­ügyi terv teljesítésében, azonban fonto­sabb a tárgyi feladatok teljesítése. Ked­vező a helyzet az új híd építkezésén, reális az a feltételezés, hogy a hidat december 19-én részben átadják a for­galomnak, amint azt az építkezésen résztvevők közös szocialista felajánlása is meghatározta. Pozitív eredményeket érünk el a termelés egyes minőségi mu­tatóit illetően is, a termékek minőségének javításában és műszaki színvonaluk emelésében. Az 1983. évi terv teljesítésében elért eddigi eredmények vitathatatlanul jó kiin­dulópontot jelentenek a város gazdasá­gának 1984. évi fejlesztéséhez. Tudato­sítjuk, hogy eddig nem elég komplex és következetes az irányítómunkában elért fordulat, annak ellenére, hogy a dolgozók kezdeményezésével együtt ez is döntő tényező eredményeink elérésében. Po­zitív eredményeinket gyengíti az, hogy egyes vállalatok nem teljesítették terme­lési feladataikat, a nem szocialista orszá­gokba irányuló exportjukat. Az építőipari vállalatoknak nem sikerül lerövidíteniük az építkezések idejét és megkésve ad­nak át néhány beruházást. A termelés és az építkezés folyamatosságát kedvezőt­lenül befolyásolják a szállítói-megrende­lői kapcsolatok fogyatékosságai. Az 1984. évi végrehajtási terv kidolgo­zásakor a politikai-szervezési intézkedé­seknek megfelelően kiemeljük annak fontosságát, hogy teljesíteni és túlteljesí­teni kell az idei feladatokat, mivel ez a kiindulópont ahhoz, hogy 1984-re prog­resszív tervfeladatokat tűzzünk ki, ezzel kedvező feltételeket teremtsünk az egész 7. ötéves terv céljainak eléréséhez. Fi­gyelmünket a gépipari és elektrotechnikai üzemekre, a könnyű vegyipari üzemekre, a közszükségleti és fafeldolgozó ipar üzemeire összpontosítjuk, városunkban ezek érik el a termelés magasabb dina­mikáját. Bratislava ipari jellegének meg­szilárdítása érdekében fokozott figyelmet szentelünk a gépipari termelés fejleszté­sének, ehhez hozzájárul a Bratislavai Autógyár termelési kapacitásainak kiépí­tése és jobb kihasználása. Számos üzemi pártbizottság és párt­alapszervezet politikai-szervező és tö­megpolitikai munkájával eredményesen részt vett az egész vállalat terveinek kidolgozásában. Ennek eredményeként megvalósultak a tervek, fejlődött a dolgo­zók kezdeményezése, amely a hiányos­ságok megoldására, kiküszöbölésére irá­nyult. Pozitívan értékeljük a Matador, a Nemzetközi Nőnap Üzem, a Szlovák Műszaki Üveggyár, a Slovnaft, a Cseh­szlovák Dunahajózási Vállalat, a Dimitrov Vegyi Művek és más üzemek kommunis­táinak helytállását. Néhány vállalat és szervezet kezdeményezőtervet dolgozott ki 1984-re. Az ilyen tervek száma tavaly­hoz viszonyítva nőtt, de tartalmuk to­vábbra is egyoldalúan a termelés alapve­tő mutatóira irányul. Arra törekszünk, hogy a vállalatok kezdeményezőterveik­ben figyelmüket a termelés minőségi ol­dalaira, az exportképesség növelésére irányítsák. A következő év igényes fel­adatainak teljesítéséhez hozzájárul a komplex intézkedések megvalósítása. Ez megköveteli, hogy minden vezető na­gyobb felelősséget vállaljon az egész kollektíva és minden egyén munkájának minőségéért, és hatékonyságért, a mun­kafegyelem öntudatos megtartásáért. El kell érni, hogy a komplex intézkedések az újratermelési folyamat minden szakaszán komplexen és teljes intenzitással érvénye­süljenek. A jövő évi tervet úgy készítjük elő, hogy az tükrözze minden munkakollektíva optimális lehetőségeit és képességeit. Az illetékes ágazatok és termelési gazdasági egységek részéről is ilyen hozzáállást várunk el. Az 1984. évi terv feladatai teljesítése szempontjából döntő tényezőnek tartjuk azt, hogy a termelő vállalatok meggyor­sítsák a tudományos-műszaki ismeretek gyakorlati alkalmazását. Ehhez jelentős mértékben hozzájárul a CSKP KB 8. ülése eredményeinek lebontása és foko­zatos megvalósítása. A városi pártbizott­ság és a városkerületi pártbizottságok ülésein jóváhagyták a tudományos-mű- szaki haladás meggyorsításának prog­ramjait 1984-1985-re. Ezek intézkedése­ket tartalmaznak afejlesztés meggyorsítá­sára, a tudományos-kutató munkahelyek és a termelővállalatok közti kapcsolatok elmélyítésére. A programok kidolgozása­kor a pártaktíva, a tudósok, a kutatók és a gazdasági dolgozók tapasztalataiból indultunk ki, figyelembe vettük a pártfunk­cionáriusok, a tudományos-kutatási alap, a főiskolák és a termelő vállalatok vezetői tanácskozásainak eredményeit. A tudományos-műszaki haladás meg­gyorsítására gyakorolt befolyásunk egyik formája a célprogramok, amelyeket a vá­rosi pártbizottság irányításával egyes szervezeteink és szakember-csoportja­ink dolgoznak ki. így például Bratislavá­ban a beruházási tevékenység javítását szolgálja a komplex lakásépítés minősé­ge javításának célprogramja. Az a cé­lunk, hogy a lakások átadásával egyidő- ben építsék fel a gyermekintézményeket, az egyészségügyi és szolgáltatólétesít­ményeket. Bizonyos eredményeket ér­tünk el már ennek a célprogramnak a megvalósításában. Petržalka városne­gyedben színesebbek lettek a háztöm­bök és haladást értünk el a kereskedelem és a szolgáltatások anyagi-műszaki alap­jának bővítésében. A lakosság nagyra értékeli a SZISZ Városi Bizottságának kezdeményezését, amely ifjúsági építke­zéssé nyilvánította ebben a városne­gyedben a tereprendezést és a parkosí­tást. Az ifjúsági szervezet példamutatását és pozitív tapasztalatait továbbra is támo­gatni fogjuk. A CSKP Központi Bizottsága és a CSSZSZK kormánya által kitűzött fel­adatokkal összhangban dolgozzuk ki Bra­tislava gazdasági és szociális fejleszté­sének tervjavaslatát 1986-1990-re és távlatilag 1995-ig. Az idei városi pártkonferencia határo­zatainak megfelelően politikai-szervezési intézkedéseket foganatosítunk annak ér­dekében, hogy kidolgozzuk mindennemű munka hatékonysága és minősége javí­tásának programját, amelyet a következő városi pártkonferencia elé akarunk ter­jeszteni. E program kidolgozása során elemezni akarjuk lehetőségeinket, ho­gyan tudnánk még jobban teljesíteni a kongresszusi határozatokat. Bratislava dolgozói teljes mértékben támogatják a CSKP KB Elnökségének állásfoglalását a CSSZSZK kormányá­nak és a Szovjetunió Minisztertanácsá­nak megállapodásával kapcsolatban. Helyes, igazságos és szükségszerű in­tézkedés, hogy megkezdjük a munkákat a harcászati-hadműveleti rakétakomple­xumok kifejlesztésén. Nem nézhetjük tét­lenül, hogy nyugati határaink közelében előkészületek folynak a pusztító atom­fegyverek telepítésére. Ezzel kapcsolatban teljes mértékben tudatosítjuk, hogy a szocializmus megvé­dése szent kötelességünk, ezért minden áldozatot vállalnunk kell. Bratislava la­kossága készen áll mindent megtenni a béke megvédéséért, a Szovjetunió és a szocialista közösség többi országa bé­kekezdeményezéseinek támogatására. ANTONÍN JELÍNEK elvtársnak, a CSKP KB tagjának, az Elitex Sobéslav vállalat igazgatóhelyettesének a felszólalása

Next

/
Thumbnails
Contents