Új Szó, 1983. november (36. évfolyam, 258-283. szám)
1983-11-19 / 274. szám, szombat
VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA SZOMBAT 1983. november 19. XXXVI. évfolyam 274. szám Ára 50 fillér Jobb beosztással Az idei aszályos év alaposan keresztülhúzta a mezőgazdasági termelők számításait. A legnagyobb kár az őszi betakarítású növényeknél, főleg a kukoricánál és a cukorrépánál keletkezett, amelyek sokáig ki voltak téve az időjárás viszontagságainak, de a rétek és a legelők hozama is megsínylette a nagy szárazságot. Az aszály azonban az őszi hónapok múltával sem akar szűnni, ami már a jövő évi gabonatermelés sikerét is komolyan fenyegeti. Nagyon fontolóra kell tehát venni a kialakult feltételeket a mezőgazdasági üzemek jövő évi termelési tervének előkészítésénél, főleg a növénytermesztés struktúrája, valamint a növénytermesztés és az állattenyésztés közötti összhang biztosítása szempontjából. Az idei év időjárása rendhagyónak tekinthető, ezért nem szabad elhamarkodott tanulságokat levonni belőle. A károk mellett azonban hasznos tapasztalatok is voltak, bebizonyosodott például, hogy a cukorrépa cukortartalom szerinti felvásárlása a termelők érdekeit is jól szolgálja. A kukorica sem mondott csődöt mindenhol. Az idén főleg az aránylag magasabb fekvésű, évi átlagban csapadékosabb és mérsékeltebb hőmérsékletű körzetekben volt sikeres a termesztése. A kukorica tehát az idén is szerzett magának pártfogókat, főleg a nem hagyományosan kukoricatermesztö körzetekben, habár vetésterületének döntő hányada siralmasan fejlődött a felhőtlen nyári forróságban. De vajon vesztett-e az évtizedek folyamán kialakult, s az elmúlt évben különösen megerősödött tekintélyéből a mezők királynője? Erre a kérdésre az arra legilletékesebbtő , az egyik kukoricanemesítö szakembertől kértem választ, aki figyelemreméltó feleletet adott. Vajon mire alapozzák a mezőgazdasági üzemekben az állattenyésztési, főleg a hústermelési tervek jelenlegi túlteljesítését, különösen a nyugat-szlovákiai kerületben? Hát nem a tavalyi jó kukoricatermésre? - szólt a kérdésekben megfogalmazott válasz. A kukoricában ugyanis nagy potenciális lehetőség van, de ezt nem minden évben sikerül egyenlő mértékben kihasználni. Vannak nagyon jó és kevésbé jó évek, s olyan is előfordul, mint az idei. Ez azonban nem veheti el a termelők kedvét a kukorica termesztésétől. Egy dolog azonban éppen az előbbiekkel összefüggésben elgondolkoztató. A lakosságnak egyenletes ellátásra van szüksége az élelmiszerekből, így az állati termékekből is, ezért az állattenyésztés fejlesztése nem igazodhat a takarmányozásban döntő szerepet játszó növények, főleg a kukorica esetenkénti csúcshozamához vagy minimális terméséhez. Annak felismeréséhez viszont nem kell sem különleges elméleti tudás, sem szakmai gyakorlat, hogy lényegesen könnyebb és olcsóbb tartalékolni a szemes takarmányt, mint a lábon álló hízott állatot, vagy a tőkehúst. Ebben az összefüggésben természetesen nemcsak a kukoricáról van szó, bár kétségtelen, hogy a jelenlegi állattenyésztési többléttermelés főleg a nyugat-szlovákiai kerület problémája, s ennek kialakulásában a tavalyi jó kukoricatermés, valamint az erre épített elbizakodottság bizonyára szerepet játszott. A dolgok gyakran leegyszerűsítve válnak világossá, mint ebben az esetben, a mezőgazdasági vállalatok értékesítési gondjait azonban szélesebb összefüggésekben kell látni. Látni kell például a tervezési fegyelem lazaságait, a népgazdaság adott helyzetének és lehetőségeinek, valamint az ezekből kiinduló össztársadalmi érdekeknek az elhanyagolását, de az irányításban és a gazdasági szabályozók rendszerében megnyilvánuló hiányosságokat is. Nemzetközi elismerésben részesülő szocialista mezőgazdasági nagyüzemeink vezetőitől a követelmények mai szintjén joggal várhatná el társadalmunk, hogy széles látókörrel, a mindenkori világpiaci és világgazdasági helyzet alakulását figyelve, előrelátóan és megfontoltan gazdálkodjanak. De reális lehet ez az elvárás, ha még a népgazdaság feltételeihez való alkalmazkodás is akadozik? A sertéstenyésztés jövedelmező ágazat. Mindig is az volt, mert ehhez különleges adottságai vannak. A mezőgazdasági vállalatok nem szívesen korlátozzák a fejlesztését. Ugyanakkor a gazdasági szabályozás eszközei nem elégségesek és nem is lehetnek elégségesek az optimális arányok biztosítására. A probléma tehát elég bonyolult, s megoldása nem képzelhető el a népgazdasági és világgazdasági méretekben gondolkozó, politikusán előrelátó és mérlegelő gazdasági vezetők aktív hozzájárulása nélkül. Ezzel kapcsolatban akad itt még néhány további tanulság is. Az egyik az, hogy a mezőgazdaságban is behatóbban kellene keresni a jövedelmező termelés tartalékait és kiegészítő forrásait, a termelési folyamatok és a termelési szerkezet ésszerűsítésének, a rendelkezésre álló erőforrások intenzívebb kihasználásának a lehetőségeit, beleértve a melléküzemági termelés célszerű, elsősorban a mezőgazdasági termelés érdekeit szolgáló fejlesztését. Ugyanakkor évszázados, sőt évezredes tapasztalatok bizonyítják, hogy biztonsági tartalékok nélkül nem lehet kiegyensúlyozott, bővített újratermelésre képes mezőgazdasági termelést folytatni. Ezt elsősorban a termelés alapvető egységeiben, a mezőgazdasági üzemekben kell szem előtt tartani. Az egységes földművesszövetkezetekben és az állami gazdaságokban küszöbön áll a jövő évi termelési feladatok megfogalmazása. Ezek teljesítésénél bizonyára nagyon fog hiányozni az a takarmány, amit az idei terven felüli termelés fölöslegesen és károsan felemésztett. Az idei aszályos év elég meggyőzően figyelmeztette a mezőgazdasági termelőket, hogy ésszerűbben kell gazdálkodni a rendelkezésre álló forrásokkal, jobban be kell osztani mindent, ami megtermett, s a takarékosság követelményéből akkor sem szabad engedni, ha egy-egy jól sikerült év erre okot is szolgáltatna. MAKRAI MIKLÓS A csehszlovákiai kultúra fejlesztéséért Klement Gottwald Érdemrenddel tüntették ki a jubiláló Nemzeti Színházat AZ INTÉZMÉNY ÉRDEMEIT GUSTÁV HUSÁK ELVTÁRS MÉLTATTA (ČSTK) - Gustáv Husák, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnöke tegnap a prágai várban a Nemzeti Színház képviselőinek átadta a Klement Gottwald Érdemrendet. Ezt a legmagasabb állami kitüntetést a Nemzeti Színháznak megnyitása 100. évfordulója alkalmából a csehszlovákiai kultúra fejlesztéséhez való hozzájárulásáért a CSKP KB Elnökségének javaslatára adományozták. Az érdemrendet Jirí Pauer nemzeti művész, a színház igazgatója és több más képviselő vette át Husák elvtárstól. Az átadási ünnepségen részt vettek: Ľubomír Štrougal, a CSKP KB Elnökségének tagja, szövetségi miniszterelnök, Vasil Bil’ak, Alois Indra, Antonín Kapek, Josef Kempný és Josef Korčák, a CSKP KB Elnökségérek tagjai, valamint Josef Havlín, a CSKP KB titkára. Jelen volt még Miroslav Müller, a CSKP KB osztályvezetője, Milan Klusák cseh kulturális miniszter, František Šalda, a köztársasági elnök irodájának vezetője, Ján Kákoš érdemes művész, a csehszlovákiai és Jiŕina Švorcová érdemes művész, a Csehországi Színművészek Szövetségének elnöke. A Klement Gottwald Érdemrend átadásakor Husák elvtárs hangsúlyozta: a Nemzeti Színház nagyszabású újjáépítése és bővítése korunk nagy politikai és kulturális eseménye. Köszönetét mondott a nagyszámú munkakollektívának, mindazoknak a szerveknek és személyeknek, amelyek, illetve akik áldozatkész és példás munkájukkal hozzájárultak ahhoz, hogy Prágának és egész kulturális életünknek ez a gyöngyszeme új díszbe öltözött, és még jobban betölti nemes küldetését. A Nemzeti Színháznak, egész színjátszásunknak lehetőségei jelentősen gazdagodtak a korszerű Új Színpad felépítésével, amelyet most adnak át/ A tervek megvalósulása meggyőzően bizonyítja, mekkora jelentőséget tulajdonít a kommunista párt a művészetnek, amelyben a szocialista ember és az egész társadalom fejlődésének rendkívül fontos alkotóelemét látja. A Nemzeti Színház újjáépítését és bővítését az egész ország valódi ér- (Folytatás a 2. oldalon) Smetana Libuše című operájának díszelőadásával nyitotta meg kapuit az újjáépített Nemzeti Színház Ünnepi beszédet Ľubomír Štrougal elvtárs mondott (ČSTK) - A prágai Nemzeti Színház megnyitásának 100. évfordulója alkalmából tegnap este 7 órakor a színház történelmi épületében ünnepi előadáson mutatták be Smetana Libuše című operáját. Az ünnepi előadáson részt vettek: Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, köztársasági elnök. Ľubomír Štrougal, a CSKP KB Elnökségének tagja, szövetségi miniszterelnök, Vasil Biľak, Peter Colotka, Karel Hoffmann, Miloš Jakeš, Antonín Kapek, Josef Kempný, Josef Korčák és Jozef Lenárt, a CSKP KB Elnökségének tagjai, Jan Fojtík, Josef Haman és Miloslav Hruškovič, a CSKP KB Elnökségének póttagjai, Mikuláš Beňo, Josef Havlín, František Pitra és Jindrich Poledník, a CSKP KB titkárai. Jelen voltak a CSKP KB Titkárságának tagjai, a CSKP KERB elnöke, továbbá a CSKP KB osztályvezetői a szövetségi, a cseh és a szlovák kormány, a Szövetségi Gyűlés és a Csehszlovák Nemzeti Frontba tömörült politikai pártok és társadalmi szervezetek képviselői s a prágai diplomáciai testület tagjai. Ünnepi beszédet Ľubomír Štrougal elvtárs mondott. Egyebek között megállapította: Eljött az a nap, amelyből valóban kevés van életünkben. A nagy ünnep s egyben a csendes öröm napja. A számunkra drága és szeretett Nemzeti Színház talaján állunk, hogy hangosan kifejezzük: a nép, amely egyszer s mindenkorra kezébe vette hazájának kormányzását, egyúttal megnyitotta (Folytatás a 2. oldalon) Tanácskozik a Csehszlovák Testnevelési Szövetség VI. kongresszusa A szocialista testnevelés fejlődésének alapja a CSKP politikája A CSKP KB, a szövetségi kormány és a Csehszlovák Nemzeti Front KB küldöttségét Ľubomír Štrougal vezette • A szövetség tevékenységéről szóló beszámolót Antonín Himl terjesztette elő (ČSTK) - A prágai Kultúrpalotában tegnap megkezdődött a Csehszlovák Testnevelési Szövetség VI. kongresszusa. A szövetség csaknem kétmillió tagja képviseletében mintegy 1300 küldött értékeli a testnevelés, a sport és a turisztika fejlődését, és kitűzi a jövő időszak feladatait. A tanácskozáson részt vesz a CSKP KB, a szövetségi kormány és a Csehszlovák Nemzeti Front KB küldöttsége Ľubomír Štrougalnak, a CSKP KB A Csehszlovák Testnevelési Szövetség VI. kongresszusának elnöksége. (Képtávírón érkezett - ČSTK) Elnöksége tagjának, szövetségi miniszterelnöknek vezetésével. A delegáció további tagjai: Jindrich Poledník, a CSKP KB titkára, Matej Lúčan szövetségi miniszterelnök-helyettes, Tomáš Trávníček, a Csehszlovák Nemzeti Front KB alelnöke, Václav Béžel, a Szakszervezetek Központi Tanácsának alelnöke, Ľubomír Procházka, a CSKP KB osztályvezetője és Jaroslav Jenerál, a SZISZ KB elnöke. A vendégek között voltak még a Nemzeti Frontba tömörült politikai pártok és társadalmi szervezetek képviselői, valamint más politikai és közéleti személyiségek. Ott voltak a Csehszlovák Testnevelési Szövetség érdemes tisztségviselői, tagjai és edzői, valamint hazánk élsportolói. Ugyancsak a díszemelvényen foglaltak helyet a testvéri országok testnevelési szervezetei küldöttségeinek vezetői. A Csehszlovák Testnevelési Szövetségnek a szövetség V. és VI. kongresszusa közötti időszakban kifejtett tevékenységéről szóló jelentést Antonín Himl, a Csehszlovák Testnevelési Szövetség (Folytatás a 7. oldalon)
