Új Szó, 1983. november (36. évfolyam, 258-283. szám)

1983-11-16 / 271. szám, szerda

ÚJ szú 3 983. XI. 16. A grenadai tapasztalatokból le kell vonni a tanulságot Megoldást csak a párbeszéd eredményezhet Az ENSZ-közgyűlés megkezdte vitáját a délkelet-ázsiai helyzetről és a Malvin-konfliktusról Ki ellenzi a leszerelést? (ČSTK) - A moszkvai katonai könyvkiadó a napokban jelentette meg a Ki ellenzi a leszerelést, című kiadványt, amelynek egyik ré­sze megállapítja, hogy az európai biztonság szavatolásának döntő té­nyezője egy felől a Szovjetunió és az Egyesült Államok, másfelől pedig a Varsói Szerződés és a NATO tag­államai között meglevő jelenlegi hozzávetőleges katonai egyensúly. A brosúra a továbbiakban rá­mutat arra, hogy a Varsói Szerző­dés tagországai nem törekednek a stratégiai fölény megszerzésére, viszont azt sem engedik meg, hogy a másik fél fölényre tegyen szert velük szemben. A NATO nukleáris „pótfegyver­kezése“ miatt rendkívül kiélező­dött helyzetben az európai katonai szembenállás szintjének a csök­kentése annyira időszerű kérdés és olyannyira érinti valamennyi európai nemzet érdekeit, hogy megoldása az európai biztonsági konferencián részt vevő tagálla­mok erőfeszítéseinek egyesítését teszi szükségessé. A kiadvány szerzői a továbbiak­Argentína külpolitikájáról (ČSTK) - Az új argentin kor­mány, tekintet nélkül az ideológiá­ra, bővíteni fogja külföldi kapcso­latait - hangsúlyozta a Prensa Latina hírügynökségnek adott in­terjújában Dante Caputo kineve­zett külügyminiszter. Caputo le­szögezte, hogy országa kiegyen­súlyozott kapcsolatokat akar fenn­tartani a szocialista országokkal. Az interjúban helyeselte a más országok belügyeibe való be nem avatkozás elvét és ezzel kapcso­latosan elítélte az Egyesült Álla­mok közép-amerikai beavatkozá­sát, a Grenada elleni amerikai in­tervenciót és síkraszállt Latin­Cheysson nyilatkozata (ČSTK) - Az új-zélandi hivata­los látogatáson tartózkodó francia külügyminiszter vellingtoni sajtó- értekezletén megerősítette, hogy Franciaország folytatja az atom­fegyver-kísérleteket a Mururoa korallzátonyon, a Csendes-óceán déli térségében. Claude Cheys­son ezzel gyakorlatilag figyel­men kívül hagyta azt az új-zélandi és ausztrál követelést, hogy állít­sák le a nukleáris kísérleteket, mivel azok emberek millióinak az egészségét és a környezetet ve­szélyeztetik. Franciaország 1975 óta több mint ötven nukleáris kí­sérletet hajtott végre a szigeten. ban annak a körülménynek szen­telnek figyelmet, hogy a közelmúlt­ban befejeződött madridi találko­zón döntés született a bizalomerő­sítő és leszerelési intézkedésekről tárgyaló stockholmi konferencia összehívásáról, és megállapítják, hogy ez a tanácskozás jelentős mértékben hozzájárulhat a katonai konfrontáció csökkentéséhez föld­részünkön. A Szovjetunió a helsinki záró­okmány alapelveihez híven kész arra, hogy a többi tagállammal közösen új, hatékony és konkrét akciók megvalósítására töreked­jen, amelyek fokoznák a kölcsö­nös bizalmat és elősegítenék a le­szerelést. A kiadvány idézi Jurij Andropov legfelsőbb szovjet vezető kijelen­tését, miszerint a Szovjetunió ele­gendő jóakarattal és elszántság­gal rendelkezik ahhoz, hogy lé­pésről lépésre fokozatosan meg­szilárduljon az európai biztonság és megjavuljon a világpolitikai lég­kör - szögezi le a TASZSZ hírügy­nökség az említett kiadványt is­mertetve. Amerika függetlenségének meg­erősítése mellett. A külügyi tárca vezetésével megbízott miniszter megerősítet­te, hogy az október 30-án megtar­tott parlamenti választásokon győztes kormányzó párt, a Polgári Radikális Szövetség offenzív kül­politikát kíván folytatni annak ér­dekében, hogy erősítse az ország függetlenségét és aktívan részt vegyen az el nem kötelezettek mozgalmában. A brit jelenlétet a Malvin-szige- teken az imperializmus és a*gyar- matosítás jelképének minősítette és hozzáfűzte, hogy a jövő hónap­ban beiktatandó kormány e viszály diplomáciai úton történő rendezé­se mellett száll síkra. Francia rendőrök Guadeloupe-on (ČSTK) - A francia kormány hétfőn este 100 tágú különleges rendőri ala­kulatot küldött a karibi térségben levő Kis-Antillákon fekvő francia fennható- ságú területre, Guadeloupe szigetére. Hivatalos indoklás szerint erre ezért volt szükség, mert h'étfőn reggel a helyi francia közigazgatási szervek székhe­lyének közelében több bomba robbant, aminek következtében húszán megse­besültek. A merényletekért egyelőre senki sem vállalta a felelősséget. (Folytatás az 1. oldalról) A szakadás utat nyitott az agressziónak Fidel Castro kijelentette, hogy Maurice Bishop nem szélsőséges, hanem baloldali, elszánt és becsü­letes forradalmár volt és Kuba, amelyhez közel állt intelligens és realisztikus politikája, nagyon tisz­telte őt. Castro hangsúlyozta, hogy maguk a grenadai forradal­márok voltak azok, akik olyan helyzetet teremtettek, amely lehe­tőséget adott az imperialista ag­resszióra. A grenadai belpolitikai esemé­nyeket elemezve Castro kijelen­tette, hogy ma még senki sem állíthatja, hogy azok, akik előidéz­ték a szakadást, saját belátásuk szerint, vagy az imperializmus ösztönzésére tették ezt. A vádak­kal ellentétben Bishop hibája nem a hatalomvágy volt, hanem inkább a túlzott tolerancia és bizalom. Véleményünk szerint - mondotta Castro - Bemard Coard grenadai miniszterelnök-helyettes csoport­ja, amely félreállította Bishopot és elfojtotta a forradalmat, utat nyitott az imperialista agressziónak. Ez­zel összefüggésben emlékeztetett a kubai kormány nyilatkozatára a grenadai fejleményekkel kap­csolatban és ismét megjegyezte, hogy bár Kubát nagyon elkeserí­tette Maurice Bishop meggyilkolá­sa, mégis szigorúan betartotta a grenadai belügyekbe való be nem avatkozás elvét. Hangsúlyoz­ta, hogy a grenadai belpolitikai fejleményekkel semmi esetre sem igazolható az amerikai invázió. Hasonlóan értelmetlen lett volna, ha bármelyik ország fenntartotta volna magának a jogot arra, hogy intervenciót hajtson végre az Egyesült Államok ellen Martin Lu­ther King, vagy John Kennedy meggyilkolása miatt. Reaganék19 hazugsága Fidel Castro a továbbiakban megjegyezte, hogy ezer előadás a marxizmusból sem győzhetne meg senkit jobban az imperializ­mus piszkos, torz és agresszív lényegéről, mint az az ag­resszió, amelyet október 25-én a kora reggeli órákban kezdtek meg Grenada ellen. Megjegyezte, hogy az agresszió igazolására az Egyesült Államok és képviselői 19 rágalmat agyaltak ki, amelyek kö­zül az első tizenhármat maga Rea­gan elnök mondta ki, s amelyek a következők:- Kuba felelős a grenadai állam­csínyért és Bishop haláláért,- az a veszély fenyegette az ame­(ČSTK) - A Barricada nicara­guai lap közölte hogy Hondurasba tegnap további 2350 amerikai ten­gerészgyalogos érkezett. Ezzel a nicaraguai határon elhelyezett amerikai csapatok létszáma 6300 főre emelkedik. Az újonnan kiküldött kontin­genshez tartozik a „28-as roham­osztag“ is, amelynek feladata tengerészgyalogosokat és ejtőer­nyősöket juttatni a megtámadott területre, állapítja meg a Barrica­da. A Reagan-kormányzat így az invázióhoz szükséges minden erőt összevont már Hondurasban. Az inváziónak három szakasz­ban kellene lefolynia: először el­lenforradalmi alakulatok megszáll­ják Nicaragua határvidékének egy részét, ezután kérésükre csapatok vonulnak be Hondurasból, Salva­dorból és Guatemalából és végül bevetnék az amerikai egységeket is. Közép-amerikai rendszerek ka­tonai intervenciója a nicaraguai kormány ellen valóban lehetsé­ges, jelentette ki Adolfo Calero, a Nicaraguai Demokratikus Front elnevezésű ellenforradalmi szer­vezet egyik vezére. Amint az ellenforradalmárok rá­dióállomása jelentette, egységeik rikai diákokat Grenadán, hogy tú­szok lesznek,- az invázió fő célja az amerikai polgárok életének védelme volt,- az invázió soknemzetiségű ak­ció volt Scoon grenadai főkor­mányzó és a kelet-karibi államok kérésére,- Kubának szándékában állt meg­támadni és elfoglalni Grenadát,- Grenada fokozatosan jelentős szovjet, kubai katonai támasz­ponttá vált,- az épülő repülőtér nem polgári, hanem katonai célokat szolgált volna,- a grenadai fegyverek a felforga­tó tevékenység és terrorizmus ex­portját szolgálták volna,- a kubaiak lőttek először,- Grenadában több mint ezer ku­bai volt,- a kubaiak többsége nem építő­munkás volt, hanem hivatásos ka­tona,- az inváziós erők igyekeztek el­kerülni a rombolást és az áldoza­tokat a polgári lakosság soraiban,- az amerikai egységek csak egy hétig lesznek Grenadában,- Grenadán rakétaeröket építettek ki,- a Vietnam Heroico kubai hajó speciális fegyvereket szállított,- Kubát figyelmeztették az invá­zióra,- ötszáz kubai harcol a grenadai hegyekben,- Kuba utasítást adott az amerikai polgárok elleni megtorlásokra,- a külföldi tudósítóknak saját biz­tonságuk védelmének érdekében nem tették lehetővé, hogy Grena- dába utazzanak. Fidel Castro ezzel összefüg­gésben hangsúlyozta, hogy a fenti állítások közül egyik sem nyert bizonyítást, egyik sem igaz, és valamennyit tényekkel cáfolták meg. A továbbiakban megjegyezte, hogy az amerikai elnök által hirde­tett hazugságoknak a világ nem hitt, ennek ellenére mély hatással voltak az USA közvéleményére. A Grenada elleni agressziót úgy tálalták fel az amerikai népnek, mint Reagan külpolitikája nagy győzelmét a szocialista tábor és a forradalmi mozgalom elleni harcban. A legveszélyesebb jelen­ség - mondotta Castro - az, hogy amikor a világ közvéleménye egy­hangúlag elítélte ezt az akciót, a félrevezetett amerikai közvéle­mény többsége támogatta kormá­nyának ezt a bűncselekményét. A Kubai KP KB első titkára ismét emlékeztetett arra, hogy a grenadai forradalmi folyamat nem létezhetett tovább azután, hogy meghalt Bishop és legköze­lebbi munkatársai, hogy a hadse­reg a nép közé lőtt, s a párt és a kormány eltávolodott a töme­éppen megkezdték az „általános támadást“, amely Calero szavai szerint „Managuában állhat meg“. Washingtonban megtartott sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy szervezetének tagjai, amely­nek Hondurasban vannak a tá­maszpontjai, a megszállt nicara­guai területen „kormányt“ szán­dékoznak alapítani, segítséget akarnak kérni a „baráti országok­tól“ és ezzel meggyorsítani a „ni­caraguai probléma megoldását“. (ČSTK) - Paul Scoon főkor­mányzó, aki Grenadában formáli­san az angol királynőt képviseli, fel­szólított a szigeten élő mintegy 30 külföldi állampolgárt, hogy hagyják el az országot. Ezek a személyek „lehetséges veszélyt jelentenek Grenada biztonságára nézve“, je­lentette ki az amerikai fegyveres erők grenadai parancsnokságá­nak képviselője minden közelebbi magyarázat, vagy annak megjelö­lése nélkül, hogy kikre vonatkozik a kiutasítás. A szigeten továbbra is akciók folynak a grenadai hadsereg ma­roknyi katonája ellenállásának le­küzdésére, akik beásták magukat a sziget belsejében levő erdők­gektől. Az Egyesült Államok egy szimbólumot akart elpusztítani. Ehelyett megölte annak holttestét és a szimbólumot újjáélesztette - hangsúlyozta Fidel Castro. Az USA új inváziós tervei A kubai forradalom vezetője ki­jelentette, hogy alig halt el a csata­zaj Grenadán, már a Salvador, Grenada, sőt a Kuba elleni inter­vencióról és a világ más államai elleni intervencióról beszélnek. A salvadori és a nicaraguai forra­dalmárok esetében az imperialis­táknak figyelembe kell venniük, hogy ezekben az országokban ha­tározott ellenállásba ütköznek. Sem ezekben az országokban, sem Kubában nem találják magu­kat szemben azokkal a sajátos feltételekkel, amelyeket a nép megosztottsága jelent, mint ahogy az Grenadában volt. A grenadai tapasztalatokat, jelentette ki, rész­letesen elemezni fogják és levon­ják belőlük a tanulságokat arra az esetre, ha agresszióra kerülne sor olyan államok ellen, ahol kubaiak dolgoznak, vagy maga Kuba ellen. A férfiak, akiket ma temetünk, értünk, és az egész világért har­coltak - mondotta Fidel Castro. Reagan mindannyiunkból, az egész emberiségből holttesteket akar csinálni. A világ népei azon­ban harcolni fognak függetlensé­gük megőrzéséért, életükért, azért, hogy megakadályozzák a világ egy nagy temetővé változ­tatását, harcolni fognak és bármi­lyen árat megfizetnek az emberi­ség túléléséért. Röviddel Fidel Castro beszéde után a Forradalom teréről a 24 koporsót a Grenadán elesett kubai dolgozók földi maradványaival Havanna központi temetőjébe szállították át, ahol a forradalmi fegyveres erők panteonjában he­lyezték őket örök nyugalomra. Sinowatz Budapesten (ČSTK) - Fred Sinowatz oszt­rák szövetségi kancellár tegnap háromnapos hivatalos látogatásra Budapestre érkezett, ahol a ma­gyar vezetőkkel a kétoldalú kap­csolatok fejlesztésének további le­hetőségeiről folytat megbeszélé­seket, különös tekintettel a gazda­sági együttműködésre. Sinowatz kancellári minőségben első ízben látogat külföldre beiktatása óta. (ČSTK) - Az ENSZ-közgyűlés hétfőn késő este megkezdte vi­táját a délkelet-ázsiai helyzetről. Ez a napirendi pont 1980 óta sze­repel a vita programján. A vietnami delegátus emlékez­tetett a Kambodzsában tartózkodó vietnami önkéntesek kivonásával összefüggésben Kambodzsa és Vietnam között létrejött megálla­podás teljesítésére. Hangsúlyoz­ta: nem meglepő, hogy csak Kína és az Egyesült Államok tér ki a párbeszéd elől, mivel mindkét ország el akarja terelni a közvéle­mény figyelmét arról a térségről, ahol ők idéztek elő fegyveres konfliktusokat. A térség békéjéhez és stabilitásához az érintett orszá­ben. A megszállók nemcsak heli­kopterekkel folytatnak állandó fel­derítő repüléseket a sziget belseje felett, de kiterjedt propaganda- kampánnyal is igyekeznek meg­törni az ellenállást. Az egész szi­geten erős hangszórókkal felsze­relt gépkocsik cirkálnak, s felhívják a grenadai hadsereg tagjait, hogy adják meg magukat, és a lakossá­got, hogy segítsenek a megszál­lóknak megtalálni az elrejtett fegy­vereket és a grenadai hadsereg hegyekbe visszahúzódott marad­ványainak pozícióit. Washingtonban hétfőn meg­kezdődött az Amerikai Államok Szervezetének 13. közgyűlése. gok közötti párbeszéd jelenti az egyedüli utat. Ján Strúčka csehszlovák kül­dött felszólalásában hangsúlyoz­ta, hogy az imperialista erők foly­tatják nagyhatalmi törekvéseiknek megvalósítását a délkelet-ázsiai térség népeinek rovására. A közgyűlés megkezdte a vitát a Malvin-szigeteken kialakult hely­zetről is. Az ENSZ-főtitkár ezzel kapcsolatos jelentése leszögezi, hogy több megbeszélést folytatott a brit és argentin kormány illetéke­seivel a kérdésről. Javier Pérez de Cuellar nézete szerint a szige­tekért viszálykodó két ország kö­zötti párbeszéd és a tárgyalások sikerének feltétele a kölcsönös bi­Ezen Közép- és Dél-Amerika, va­lamint a karibi körzet 30 országá­nak külügyminiszterei és más kor­mányképviselői vesznek részt. A tanácskozásra az Egyesült Álla­mok grenadai agressziója nyomja rá bélyegét. Alejandro Orfila, az AÁSZ fő­titkára megnyitó beszédében hangsúlyozta, hogy az elmúlt másfél év folyamán a nyugati fél­teke két nagy konfliktus színhelye volt, a Malvin-szigetek és Grena­da. Nagy-Britannia gyarmatosító módszerei és az Egyesült Államok Grenada elleni agressziója véle­ménye szerint beavatkozási politi­ka, a népek önrendelkezési jogá­nak hamis értelmezése. zalom helyreállítása, amely a há­borús konfliktus következtében je­lentősen megingott. A közgyűlés határozat-tervezete hangsúlyoz­za, hogy a konfliktusban érintett két országnak a mielőbbi mege­gyezés érdekében fel kell újítania a tárgyalásokat. Amerikai mintára (ČSTK) - A brit hadügymi- . niszter bejelentette, hogy a londoni kormány egy külön­leges 5 ezer főt számláló ejtő­ernyős osztagot hoz létre gyors külföldi bevetés céljából, „Nagy-Britannia létérdekei vé­delmére“. Az új ejtőernyős alakulat magvát 1800 ejtőernyős alkot­ja; ezeket gyalogság, továbbá ágyúk, páncélozott felderítő járművek és helikopterek egé­szítenék ki. Bevetés esetén a gyorshadtestet Hercules C-130 típusú nagy szállítóre­pülőgépek vagy Tri-Star gépek szállítanák, amelyek repülés közben is képesek üzem­anyagfelvételre. A brit ejtőernyős alakulat te­hát az amerikai intervenciós gyorshadtest mintájára épül, melyet Carter elnök 1979-ben hozott létre és jelenleg már több mint 220 ezer katonát számlál. NICARAGUA Háromszakaszos intervenció? Az agresszor propagandakampánya Grenadán

Next

/
Thumbnails
Contents