Új Szó, 1983. október (36. évfolyam, 232-257. szám)
1983-10-11 / 240. szám, kedd
DJ SZÓ 3 1983. X. 11. Bonn szálljon síkra a genfi megállapodás mellett Erich Honecker levele Kohl kancellárhoz • Rakétaellenes tüntetések Olaszországban (ČSTK) - Erich Honecker, az NSZEP KB főtitkára, az NDK Államtanácsának elnöke levelet intézett Helmut Kohl nyugatnémet kancellárhoz, melyben felszólítja öt arra, hogy vizsgálja felül az új típusú amerikai rakéták NSZK-beli telepítésével kapcsolatos álláspontját és szálljon síkra a genfi megállapodás létrejötte mellett. A levél többek között leszögezi: ,,Az egyre kevesebb fegyverre épülő béke nehezen egyeztethető össze az automatikus rakétatelepítéssel, mellyel az NSZK területe a Szovjetunió ellen irányuló elsö- csapás-méró amerikai nukleáris fegyverek kilövőállásává válik. Ezek a rakéták mindannyiunkat veszélyeztetik“. Az NDK legfelsőbb párt- és állami vezetőjének levele a továbbiakban megállapítja, hogy „sem önök, sem mi nem vagyunk érdekeltek a helyzet további élezésében, amely magában rejti a további fegyverkezés katasztrofális következményeinek veszélyét és egy újkori jégkorszak létrejöttét az NDK és az NSZK közötti kapcsolatokban“. Erich Honecker ezzel összefüggésben rámutatott a szocialista országok elkerülhetetlen válaszintézkedéseire, melyeket az amerikai rakéták európai elhelyezése esetén a katonai egyensúly megőrzése érdekében hoznának. Azt a reményét fejezte ki, hogy mindkét német állam mindent elkövet a fegyverkezés leállítása érdekében. „A két világháború tapasztalatai arra kötelezik a két országot, hogy mindent elkövessenek annak érdekében, hogy német területről ne induljon ki többé háború“. Hans Jochen Vogel, a nyugatnémet szociáldemokraták parlamenti csoportjának elnöke arra Az egyesült államokbeli Philadelphiában a hét végén 15 ezren tiltakoztak az új amerikai rakéták nyugat-európai telepítése ellen. A tüntetés résztvevői között brit békeharcosok is voltak. (Telefoto - ČSTK) szólította fel Kohl kancellárt, hogy személyesen járjon közbe egy mielőbbi leszerelési megállapodás létrejötte érdekében a genfi szov- jet-amerikai tárgyalásokon. Az ellenzéki politikus szerint a szovjet -amerikai megbeszélések célja olyan megállapodás létrejötte kell, hogy legyen, amely feleslegessé tenné az amerikai rakéták NSZK- beli telepítését. Vogel a kancellárhoz címzett felhívásában arra is figyelmeztetett, hogy az ország közvéleményének többsége elutasítja a rakétatelepítést. A nyugatnémet „zöldek“ pártjának országos bizottsága felszólította az NSZK közvéleményét, hogy feltétlen szánjanak síkra a nyugatnémet területre szánt amerikai rakéták telepítése ellen és vegyenek részt az október 15-22 között megvalósuló háborúellenes felvonulásokban. A szovjet és a nyugatnémet közvélemény képviselőinek találkozója Hamburgban Az olaszországi Umbria tartomány több mint 20 ezer lakosa vett részt az Assisiben megtartott békefelvonuláson, amelyet az' Olasz Kommunista Párt és ifjúsági szövetsége szervezett az országos békeakciók támogatására, melyek október 22-én Rómában sorra kerülő országos békemani- fesztációval érik el tetőpontjukat. Enrico Berünguer, az OKP főtitkára a békeakción mondott beszédében figyelmeztetett azokra a veszélyekre, melyeket az amerikai nukleáris eszközök nyugat-európai telepítése rejt magában. Bírálta a római kormányt azért, mert nem fogadta el a rakétatelepítés fél évvel történő elhalasztását sürgető görög javaslatot. események margójára? Az Anglia északnyugati partvidékén fekvő Blackpoolban meglehetősen ideges légkörben kezdődik ma a kormányzó Konzervatív Párt jubileumi 100. évzáró konferenciája. A konferenciának tulajdonképpen „ünnepelnie“ kellene Margaret Thatcher kormányának a júniusi parlamenti választásokon aratott győzelmét, ehelyett azonban egy sor kellemetlen Konzervatívok kongresszusa problémát kell azonnal összegeznie. Miközben az ellenzéki Munkáspárt a közelmúltban lezajlott pártvezérváltásnak köszönhetően sokkal népszerűbb, mint korábban - hiszen Neil Kinnock új vezér megválasztása után tartott közvélemény-kutatási adatok szerint a választók 39 százaléka a júniusi 28 százalékkal ellentétben a munkáspártiakra adná szavazatát a konzervatívok soraiban ugyanakkor fokozódnak a miniszterelnök további stratégiai irányvonalával összefüggő aggodalmak. Francis Pym konzervatív képviselő, akit a választások után leváltottak a külügyminisztérium éléről, vasárnap arra figyelmeztetett, hogy a kormány gazdaság politikája még a gazaság megélénkülése mellett is tartósan magas munka- nélküliséget eredményez. Hivatalos adatok szerint Nagy-Britanniá- ban jelenleg 3,2 millió az állástalanok száma. John Biffen, a kormány tagja televíziós nyilatkozatában viszont arra hívta fel a figyelmet, hogy a szociális célú közkiadások további korlátozása már elviselhetetlen lenne. Hozzáfűzte, hogy a kormány ugyan adócsökkentést ígért, de szerinte aligha van olyan terület, ahol ezt a szándékát végrehajthatná. A Financial Times a Thatcher- kormány külpolitikáját bírálta, elsősorban azért, hogy csatlakozott a Washington által kezdeményezett — szovjetellenes „keresztes hadjárathoz“. A lap szerint a mostani atomkorban ehelyett inkább a diplomáciai kapcsolatok bővítésére kellene törekedni. Komoly aggodalmat váltott ki az úgynevezett ifjúkonzervatívok jelentése arról, hogy a párt soraiba egyre inkább bekerülnek fajüldöző és fasiszta elemek is. Az említett jelentés megnevez számos olyan képviselőt, akik kapcsolatot tartanak fenn fasiszta csoportokkal. Ezek hosszú távú célja egy fasiszta elvekhez hú szélsőjobboldali kormány létrehozása, de rövid távon olyan kérdésekben próbálják befolyásolni a jelenlegi kabinet politikáját, mint a faji kapcsolatok. Többek között azt akarják elérni, hogy a színes bőrű bevándorlók tömegesen hagyják el Nagy-Britanniát. A Konzervatív Párton belüli aggodalmakat fokozta Cecil Parkinson kereskedelmi és ipari miniszter napvilágra került szerelmi botránya, aki a nyáron a szervezési apparátus ólén nagy szerepet játszott Margaret Thatcher választási győzelmében. A brit lapok már napok óta arról szellőztetnek értesüléseket, hogy a botrány miatt a miniszter megválik hivatalától. A brit konzervatívok évzáró konferenciája hagyományosan gondosan előkészített esemény, ahol nagy hangsúlyt kap a pártve- zetóség „egységének“ és elhivatottságának kiemelése. Jelenleg Margaret Thatcher helyzete van annyira szilárd, hogy nem várhatók alapvető változások politikájában, viszont kétségek vannak afelől, vajon képes-e minden bírálat visszaverésére, melyek politikáját várhatóan több irányból is érik majd. (č) (ČSTK) - Hamburgban hétfőn találkoztak a Szovjetunió és az NSZK közvéleményének képviselői, s az európai biztonság kérdéseiről, valamint a szovjet-nyugatnémet kapcsolatokról folytattak eszmecserét. A szovjet küldöttség vasárnap érkezett Hamburgba. A delegációt Leonyid Zamjatyin, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának képviselője vezeti, s tagjai között van Jevgenyij Pitovranov, a szovjet kereskedelmi és ipari kamara elnöke, Nyikolaj Cservov tábornok, a szovjet fegyveres erők vezérkarának képviselője és más személyiségek. A hamburgi találkozó három napig tart, s napirendjén olyan fontos kérdések szerepelnek, amelyek a nyugatnémet lakosságot is élénken foglalkoztatják. Ismeretes, hogy a nyugatnémetek 72 százaléka nem ért egyet az új amerikai rakéták telepítésével, s tiltakozásul a NATO-tervek ellen nagyszabású békeakciókra készülnek. Leonyid Zamjatyin a találkozón mondott beszédében részletezte a Szovjetunió elvi álláspontját biztonsági kérdésekben, és rámutatott, hogy a nemzetközi helyzet az amerikai kormány agresszív politikája következtében egyre bonyolultabb. Közép-amerikai körúton a Kissinger-bizottság Az USA fokozza katonai beavatkozását (ČSTK) - Több közép-amerikai országot érintő kőrútjának első állomására, Panamavárosba érkezett az a washingtoni úgynevezett kétpárti bizottság, amelyet Henry Kissinger volt külügyminiszter vezet. A közép-amerikai ügyekben illetékes bizottság Panama után Costa Ricába, Salvadorba, Guatemalába, Hondurasba és Nicaraguába látogat el, ahol a kormányképviselőkkel a térség jelenlegi problémáinak rendezéséről folytat megbeszéléseket. Hivatalos értesülések szerint a bizottság tagjai nem érkeztek semmilyen konkrét javaslatokkal, Frankfurter Rundschau Belpolitikai válság Uruguay bari A nyugatnémet napilap, a Frankfurter Rundschau cikke arról ír, hogy Uruguay- ban egyre növekszik a katonai vezetéssel elégedetlen erők tábora. Szeptember 25-én, az ország függetlenségének 158. évfordulóján az uruguayiak egyértelműen kifejezést adtak a katonai rezsimmel szembeni elégedetlenségüknek. A nemzeti tiltakozási nap keretében este nyolc órakor Montevideo házaiban eloltották a villanyt, az utcákon a három legális polgári párt és egy sor betiltott mozgalom röpiratait osztogatták. A város központjában tüntetésre került sor, amelynek fő jelszava: „Le a diktatúrával!“ volt. A hatóságok szétverték a megmozdulást, s mintegy 200 embert letartóztattak. Az ellenzék határozott fellépése válasz volt a katonai kormánynak arra a lépésére, hogy megszakította a tárgyalásokat a három legális párttal az új alkotmányról. Ezt követően a rezsim újabb korlátozó intézkedéseket vezetett be, a többi között betiltotta valamennyi párt működését, és szigorította a cenzúrát. A tárgyalások egyoldalú megszakításának fő oka az volt, hogy nem tudtak megegyezni az új alapokmánynak a hadsereg jövőbeni jogait rögzítő cikkelyéről. A fegyveres erők vezetői arra törekedtek, hogy valamilyen formában rögzítsék a hadsereg beleszólási jogát valamennyi fontos kérdésben. A politikai pártok ez ellen a leghatározottabban felléptek, utalva arra, hogy Uruguay az elmúlt tíz év katonai irányítása alatt még annyira sem tudott megbirkózni az ország súlyos gondjaival, mint a korábbi időszakban. 1981-től például a katonai kormányzat a gazdasági modernizálását tűzve ki célul, s a chilei junta nyomdokain járva új pénzügyi politikát kezdeményezett, amely nemcsak hogy a várt eredményeket nem hozta meg, de a gazdasági válság elmélyüléséhez vezetett. A növekvő belső elégedetlenség hatására a kormány 1981 novemberében új alkotmány kidolgozásával próbálta megszilárdítani hatalmát. A tervezet azonban a lakosság ellenkezését váltotta ki; Montevideóban például a szavazók kétharmada elvetette azt. A kudarc után a rezsim engedményekre kényszerült. Ez év tavaszán tárgyalások kezdődtek a három legális polgári párt és a katonai vezetők között, a vitás kérdésekben azonban nem tudtak dűlőre jutni. A kormány erre azzal válaszolt, hogy kihirdette: ameny- nyiben a tárgyaló felek nem tudnak megegyezni az alkotmány szövegében, akkor azt a korábbi tervezet alapján a jelenlegi vezetés egyoldalúan életbe lépteti. A felzúdulás óriási volt. Az amúgy is egyenlőtlen dialógus megszakadt,-és a legális pártok chilei mintára tiltakozási napot hirdettek. A hatóságok a tiltakozási nap megtartását hiába próbálták megakadályozni. Mindenesetre a sajtószerveknek megtiltották, hogy bármiféle híranyagot közöljenek a megmozdulásról. amelyek a térség robbanásveszélyes helyzetének megoldását céloznák. Áz AFP hírügynökség úgy véli, a bizottság úti célja tulajdonképpen az, hogy értesüléseket szerezzen ahhoz a jelentéshez, amelyet Reagan elnöknek kell előterjeszteniük jövő év januárjában az Egyesült Államok Közép-Ame- rikával kapcsolatos kül-, gazdasági és szociális politikájának legfőbb irányairól. A bizottságot Ronald Reagan a nyár folyamán azzal a céllal hozta létre a republikánus és a demokrata párt képviselőiből egyaránt, hogy azt a látszatot keltse: a térséggel szembeni agresszív politikáját mindkét párt támogatja. A bizottság legfőbb küldetése az, hogy megfelelő „indokokat“ keressen az egyre veszélyesebb méreteket öltő washingtoni beavatkozáshoz Közép-Amerikában. xxx Caracasban tegnap venezuelai -kolumbiai csúcstalálkozóra került sor, melyen Luis Herrera Cam- pins és Belisario Beta ne ur az úgynevezett Contadora-csoport - Kolumbia, Venezuela, Mexikó és Panama tartozik ide - közép-ame- rikai békés rendezési javaslatáról tárgyalt. Betancur egy nappal korábban Madridban Felipe Gonzá- lez spanyol kormányfővel a kö- zép-amerikai térség helyzetéről tárgyalt. A Reuter hírügynökség jelentése szerint a kolumbiai államfő a Contadora-csoport javaslatainak támogatásához szerette volna megnyerni a spanyol miniszterelnököt. Jaime Wheelock, a Sandinista Nemzeti Felszabadítási Front vezetőségének tagja Managuában kijelentette, hogy a Reagan-kormányzat egyre fokozottabb mértékben beavatkozik Közép-Amerikában, és akciói lépésről lépésre a Nicaragua elleni közvetlen fegyveres agresszió irányába mutatnak. Az amerikai katonák gyakorlatilag már most megszállva tartják a Panama-csatorna-övezetet, valamint Honduras egész területét fokozódik jelenlétük Salvadorban Tájékoztatási politika amerikai módra: - A válasz: még több fegyver! És mi a kérdés? (International Herald Tribune) is, és útépítés ürügyén Costa Ricában is próbálják megvetni a lábukat. A Fehér Ház ezzel párhuzamosan egyre nagyobb katonai támogatást nyújt a somozista bandáknak, amelyek terrorizálják és gyilkolják a határ mentén élő polgári lakosokat. A nicaraguai politikus úgy véli, hogy a térség országaival szembeni agresszív és militarista vashingtoni politika kudarcra van ítélve, mert az ország népe utolsó csepp véréig kész harcolni a forradalmi vívmányok megvédéséért. A hondurasi Catacamas város közelében, az Aguacate katonai támaszponton levő amerikai katonák az AP hírügynökség jelentése szerint részt vesznek az ország hazafias erői elleni hadműveletekben. Egy meg nem nevezett amerikai tiszt a hírügynökségnek adott nyilatkozatában megerősítette, hogy az amerikai hadsereg harci helikopterei szállítják a hondurasi alakulatokat olyan nehezen megközelíthető térségekbe, ahol aztán akciókat hajtanak végre a baloldali partizánok és az indiánok ellen.
