Új Szó, 1983. október (36. évfolyam, 232-257. szám)
1983-10-05 / 235. szám, szerda
SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KOZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA SZERDA 1983. október 5. XXXVI. évfolyam 235. szám Ára 50 fillér Gustáv Husák Ľubomír Štrougal jelenlétében fogadta Maurice Bishopot (Képtávírón érkezett - ČSTK) A csehszlovák-grenadai kapcsolatok kifejezik a két nép barátságát és szolidaritását Gustáv Husák fogadta Maurice Bishopot (ČSTK) - Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, köztársasági elnök tegnap a prágai várban Ľubomír Štrougalnak, a CSKP KB Elnöksége tagjának, szövetségi miniszterelnöknek a jelenlétében fogadta Maurice Bishopot, az Új Mozgalom Párt (JEWEL) Politikai Bizottságának elnökét, Grenada miniszterelnökét, a hivatalos baráti látogatáson hazánkban tartózkodó grenadai párt- és kormány- küldöttség vezetőjét. Szovjet vendég fogadása (ČSTK) - Jozef Lenárt, a CSKP KB Elnökségének tagja, az SZLKP KB első titkára tegnap fogadta Pjotr Szucskov alezredest, a bratislavai szovjet katonai parancsnokság képviselőjét hivatalba lépésével kapcsolatban. Ugyanebből az alkalomból Pjotr Szucskov alezredest Peter Colotka, a CSKP KB Elnökségének tagja, szlovák miniszterelnök és Viliam Šalgovič, az SZLKP KB Elnökségének tagja, az SZNT elnöke is fogadta. A fogadásokon részt vett Ladislav Sádovský, az SZLKP KB osztályvezetője is. Zsivkov-Jakeš találkozó (ČSTK) - Todor Zsivkov, a BKP KB főtitkára, a bolgár államtanács elnöke tegnap Szófiában fogadta Miloš Jakešt, a CSKP KB Elnökségének tagját, a KB titkárát, aki munkalátogatáson tartózkodik Bulgáriában. A megbeszélésen a felek kölcsönösen tájékoztatták egymást a BKP XII., illetve a CSKP XVI. kongresszusa határozatainak teljesítéséről. Pozitívan értékelték a bolgár-csehszlovák kapcsolatokat a gazdaság, a tudomány és a technika terén egyaránt, s hangsúlyoztak, a két ország kész tovább fejleszteni integrációs együttműködését. Miloš Jakeš tegnap befejezte szófiai látogatását és hazautazott. A szívélyes légkörű találkozón a felek megállapították, hogy a csehszlovák-grenadai kapcsolatok kifejezik a két nép barátságát és szolidaritását, és a jelenlegi látogatás mérföldkő e kapcsolatok elmélyítésében és sokoldalú bővítésében. A nemzetközi helyzetet értékelve hangsúlyozták, hogy a két ország álláspontja a fő nemzetközi problémák megoldásának kérdésében azonos vagy nagyon közeli. Egyúttal kiemelték az összes haladó, békeszerető és antiimperialista erők egységének és közös eljárásának sürgető szükségességét az új világháború veszélyének elhárításáért, a nemzetközi légkör radikális megjavításáért és a világbéke szilárdításáért folytatott küzdelemben. Részletesen áttekintették Közép-Ame- rika és a Karib-tenger térségének kérdéseit. Ezzel kapcsolatban elítélték az imperializmus arra irányuló kísérleteit, hogy beavatkozzon a latin-amerikai országok bel- ügyeibe, s támogatásukról biztosították ezen országok igazságos szabadság- és függetlenségi harcát. A fogadáson részt vett František Šalda, a köztársasági elnök irodájának vezetője is. A Maurice Bishop vezette grenadai párt- és kormányküldöttség délelőtt a Žižkov-hegyen megkoszorúzta az Ismeretlen katona sírját. A delegációt elkísérte Jindrich Ŕehoŕek, a külügyminiszter első helyettese és több más csehszlovák vezető. A koszorúzás a két ország himnuszával ért véget. Ezután a vendégek virágcsokrot helyeztek el Klement Gottwald- nak, a CSKP és a nemzetközi kommunista mozgalom kiváló személyiségének síremlékén, és a szovjet hősök termében kegyelettel adóztak a hazánk felszabadításáért vívott harcokban elesett szovjet katonák emlékének. Végezetül Maurice Bishop és a küldöttség többi tagja beírta nevét az emlékkönyvbe. A grenadai párt- és kormány- küldöttség Máurice Bishop veze- (Folytatás a 2. oldalon) Lázár György hazánkba látogat (ČSTK) - Ľubomír Štrougal szövetségi miniszterelnök meghívására a közeljövőben hivatalos baráti látogatást tesz hazánkban Lázár György, a Magyar Népköz- társaság Minisztertanácsának elnöke. A munkakezdeményezés szép eredményei (ČSTK) - Az ostrava-karvi- nái kőszénmedence bányászai a múlt hónapban 7000 tonna szenet, az év eleje óta 21 500 tonnát adtak a népgazdaságnak terven felül. Legnagyobb kőszénmedencénk tárnahajtó brigádjai az év első kilenc hónapjában példás minőségben 3800 méter bányafolyosót, hajtottak, az állami terven felül. Ehhez a pozitív mérleghez nagy mértékben hozzájárult a csúcsteljesítmények elérését célul kitűző mozgalom, amelyet a jelentős politikai évfordulók tiszteletére szerveznek. A hetedik ötéves tervidőszak harmadik évének elmúlt kilenc hónapjában az ostrava-karvi- nái kőszénmedencében 240 rekord, ebből 59 medence- és 155 vállalati rekord született. A kőszénmedence nem bányászati vállalatainak dolgozói sem maradnak le a kezdeményezésben. Például az Ostravai Bányaépítő Vállalat szén- meddő-hányókat osztályozó üzeme ebben az évben 23 210 tonna másodlagos fűtőanyagot szállított terven felül a kisfogyasztóknak és az erőműveknek. Az ostravai és a karvinái kokszgyártók kohóiparunk számára és kivitelre ugyancsak terven felül 26 100 tonna kokszot állítottak elő. Elmélyülő együttműködéssel Az intenzív gazdaságfejlesztés jelenlegi szakaszában számos tényezőtől függ a szocialista közösség országainak további dinamikus fejlődése. Ezek között kiemelkedően fontos szerepe van a KGST keretében megvalósuló tudományos-műszaki együttmüködésnek, a szocialista gazdasági integráció elmélyítésének, s ezen belül a gyártásszakosítás és a termelési kooperáció fejlesztésének. Amint arra a CSKP KB 8. ülésén elhangzott beszámoló is rámutatott, „ Az integrációs folyamatok megvalósítása lehetővé teszi, hogy a szocialista közösség országai céltudatosan és tervszerűen megsokszorozzák saját erőforrásaikat, ésszerűen hasznosítsák természeti kincseiket, termelési és tudományos-technikai potenciáljukat népeik érdekében, s növeljék a szocialista rendszer erejét, valamint a világ fejlődésére gyakorolt hatását.“ Az együttműködés további elmélyítését és tökéletesítését, valamint a KGST-országok szocialista gazdasági integrációjának fejlesztését célzó Komplex Program 1971 -ben történt elfogadása óta a szocialista országok jelentős eredményeket értek el gazdasági-termelési és tudományos-műszaki kapcsolataik kiszélesítésében. Számos konkrét példa bizonyítja ezt, elsősorban az energia- és a nyersanyagellátás területén, valamint az alapvető népgazdasági ágazatok, a kohászat, a vegyipar, a mezőgazdaság, a közlekedés, továbbá az űrkutatás vívmányait is hasznosító híradástechnika fejlesztésében. Az 1978-1979-es években jóváhagyott hosszú távú együttmüködési célprogramok tovább bővítették az együttmüködés kereteit az energetika, a tüzelő- és nyersanyagellátás, a mezőgazdaság és az élelmiszeripar, a gépgyártás, a könnyűipar, valamint a közlekedés területén. Ezek a programok mintegy 320 kiemelt feladatot tartalmaznak, amelyek közül több mint kétszázat a sokoldalú együttmüködés keretében valósítunk meg. A legjelentősebb feladatok közül megemlíthetjük a hmelnyickiji és a dél-ukrajnai, egyenként 4000 MW teljesítményű atomerőmű építését, amelyeknek pótolhatatlan szerepük lesz a jövőben az építésben résztvevő országok energiaellátásának biztosításában. Nem kisebb jelentőségű a természeti kincsek, a különbözö tüzelő- és nyersanyagok feltárására, s ezek gazdaságos kitermelésére irányuló együttműködés, valamint az ésszerű energia- gazdálkodás követelményeihez igazodó nemzetközi vegyipari munkamegosztás. Az együttműködés hosszú távú célprogramjai olyan konkrét feladatokat tartalmaznak, amelyek közvetve vagy közvetlenül a gazdasági fejlődés minden területét érintik. Az együttműködés korszerű irányzatainak fejlesztésében további mérföldkövet jelentett a KGST XXXV. ülése 1981 júliusában, amely elősegítette a rádió- és a számítástechnikai berendezések elektronikai alkatrészeinek egységesített gyártását, valamint a XXXVI. ülés 1982 júniusában, amelyen megállapodás született a mikroprocesszoros technika fejlesztésére és népgazdasági hasznosítására irányuló együttműködésről, továbbá a robotok szakosított és kooperációs gyártásának előkészítéséről. A hosszú távú célprogramok rendszeres kiegészítése és bővítése egyúttal jó kiindulási alapul szolgál az együttműködő országok ötéves népgazdasági terveinek egyeztetéséhez, s ezáltal az előirányzott közös feladatok végrehajtásához szükséges anyagi-műszaki, szervezési, pénzügyi és egyéb feltételek megteremtéséhez is. Amint azt Jurij Andropov az SZKP KB ez évi júniusi ülésén kifejtette, az együttműködés hosszú távú célprogramjai nélkül ma már el sem lehetne képzelni a szocialista közösség országainak az életét. A csehszlovák népgazdaság számára különösen fontos a Szovjetunióval folytatott tudományos-műszaki és gazdasági együttműködés, amely sokoldalúan biztosítja a termeléshez szükséges nyers- és alapanyagokat, garantálja az egyes termelési szakágazatok perspektív fejlődését, s gazdaságos sorozat- nagyság elérését teszi lehetővé a gépipar számos ágazatában. A Szovjetunióval folytatott együttműködésnek köszönhetően a villamos mozdonyok, a villamosok, a tehergépkocsik, egyes vegyipari és élelmiszeripari berendezések, mezőgazdasági gépek, valamint más gépipari termékek gyártási volumenét nemzetközi viszonylatban is tekintélyes szintre sikerült emelni. A tudományos-műszaki együttmüködés ugyanakkor olyan új szakágazatok kifejlesztéséhez vezetett, amilyen például az atomerömüvi berendezések gyártása, s lehetővé tette a további műszaki haladást és érvényesülést az egyik legigényesebb gépipari szakágazatban, a repülőgépek gyártásában. Az utóbbi években gyors ütemben nőtt a különbözö petrolkémiai és vegyipari berendezések, közöttük a karbamid- és az ammóniagyártó egységek szállítása a Szovjetunióba. Ugyanakkor nitrogéntartalmú műtrágyák behozatala 100 százalékban, a foszfortartalmú műtrágyáké pedig több mint 50 százalékban a Szovjetunióból származik. A Szovjetunió segítségével számos kohászati nagyüzem épült Csehszlovákiában, s a csehszlovák hengerművek is jó nevet szereztek a szovjet üzemekben. Országaink gazdasági kapcsolatainak fejlesztésében új szakaszt nyitott meg a gyártásszakosítás és a kooperáció 1990-ig szóló hosszú távú programja, amely 18 ágazati alprogramban határozta meg a szakosítás és a kooperáció fő irányait. Ez a program nagy távlatokat nyit meg a gépipari együttműködés számos területén, főleg a textilipari gépek, az elektronikai berendezések, a mezőgazdasági gépek, a közlekedési eszközök, a hidraulikus berendezések, s a szerszámgépek gyártásában. A termelési kooperáció további fejlesztése lehetővé teszi gépipari termékeink műszaki színvonalának és minőségének állandó javítását, a termelési költségek csökkentését, a munkatermelékenység növelését, vagyis az intenzív gazdaságfejlesztés jelenlegi követelményeinek átfogó érvényesítését. MAKRAI MIKLÓS
