Új Szó, 1983. október (36. évfolyam, 232-257. szám)

1983-10-27 / 254. szám, csütörtök

HATÉKONYABB MUNKÁVAL KÖZÖS CÉLJAINK ELÉRÉSÉÉRT EREDMÉNYEK JAVASLATOK Eredményeink jobbak lehetnének Egységes földmúvesszövetke- zetünkben az utóbbi években fo­kozatosan létrejön az összhang a növénytermesztés és az állatte­nyésztés között. A növényter­mesztési csoportok a helyi viszo­nyok figyelembe vételével, a lehe­tőségek kihasználásával igyekez­nek minél több szemes és tömeg­takarmányt termelni az állatállo­mány számára. Nem könnyű gaz­dálkodni a Vág mentén, mert a ta­vaszi időszakban a felfakadó talaj­víz miatt nem dolgozhatunk korán a parcellákon. Ezért vezetőségünk úgy döntött, hogy főleg őszieket termel, amelyeknek hosszabb a vegetációs időszaka és bizto­sabb a termése. Hogy az elgondo­lás helyes volt, azt bizonyítja, hogy 500 hektáros területen az átlagos hektárhozam 6,4 tonna volt, de a Pörös dűlőben 7,3 tonnás hek­tárhozamot értünk el. A komáromi (Komárno) járásban a sűrűn vetett gabona termelésében indított ver­senyben az első helyre kerültünk. A jó eredményeket a helyes vetés­forgó kialakításának is köszönhet­jük. Idén például búza után nem vetünk búzát. Tehát a bö termés egyik feltételét máris megterem­tettük. Mivel a szárazság határunkban is károkat okozott, a hiányt kiegé­szítő takarmányokkal igyekszünk pótolni. A kukoricaszár nagy ré­szét lesilózzuk. Még több silóta­karmányt készíthetnénk, ha a du­naszerdahelyi (Dunajská Streda) cukorgyár igényléseinket hama­rabb teljesítené és leszállítaná a répaszeletet. Kisebb-nagyobb nehézségek­kel megteremtjük a takarmányala­pot az állatállomány számára. Nem könnyű feladat, mert száz hektárra számítva 85-87 szarvas- marhát tartunk. A szakosítási terv szerint főleg hústípusú szarvas- marhát tenyésztünk. Ebből adó­dik, hogy nagy gondot fordítunk az állatok hizlalására. A vágómarha­állományt is a gyarapodás szerint etetjük. Ennek eredménye, hogy átlagos napi súlygyarapodásuk 92 dekagramm. Természetesen egyes csoportokban ennél több is. Míg a hizlalással nincsenek külö­nösebb gondjaink, az értékesítési problémák miatt sokat fő a fejünk. A húsipar komáromi üzeme több­nyire késve vásárolja fel tőlünk a vágásérett állatokat. Gyakran megtörténik, hogy a felkínált hízó­állományt csak egyhónapos ké­séssel szállíthatjuk el. Ebből ket­tős kár származik. Egyrészt a na­gyobb súlyú állatért kevesebbet kapunk kilogrammonként, más­részt a napi súlygyarapodáshoz több takarmányra van szükség. Jelenleg 60 hízóbikát, 10-12 kise­lejtezett üszőt és szintén ugyan­ennyi kiselejtezett tehenet tar­tunk fölöslegesen. Veszendőbe megy tehát példás dolgozóink igyekezete. Erős Vendel gondozó a kavai részlegen 1,25 kilogram­mos napi ’ súlygyarapodást ér el a vágómarháknál. Más hizlaldák­ban is hasonló a gyarapodás, de az említett okok miatt a vágósúly elérése után csökken az állatok termelékenysége. A sertéstenyésztésben is ha­sonló gondokkal küzdünk. Amíg az egyik oldalon a munkacsopor­tok a takarmány gazdaságos fel- használását és a legnagyobb súlygyarapodást tűzték ki célul, a másik oldalon a lassú felhaszná­lás miatt takarmánypazarlásra ke­rül sor. A norma szerint 120 kilo­grammos átlagos súlyú hízóserté­seket kellene eladnunk. Szívesen betartanánk ezt, de sajnos az álla­tokat kénytelenek vagyunk a vá­gósúly elérése után is tartani. Az állomány 15-20 százaléka 110 ki­logrammon felüli, nagyon sok kö­zöttük a 160 kilogrammos, vagy még ennél nagyobb súlyú hízóser­tés. Amíg az átlagos abraktakar- mány-fogyasztás egy kilogramm sertéshús előállítására gazdasá­gunkban 3,78 kilogramm, a 160 kilogrammos és ennél nagyobb súlyú sertéseknél 4 kilogramm, vagy még ennél is több. Sajnos, a sok bírálat és utánjárás sem hozott eredményeket. A jelenlegi időszakban már egy hónapja tar­tunk kétszáz vágásra érett hízó­sertést. Két hónapja fölöslegesen etetjük azt a 30 anyakocát is, amelyeket kiselejteztünk, mert nem akarjuk őket tovább tartani. Vezetőségünk rendszeresen foglalkozik a termelési és az érté­kesítési problémákkal. Beszélünk ezekről a termelési értekezleteken is. A pártalapszervezet havi tag­gyűlésein is értékeljük a helyzetet, legutóbb az üzemi pártszervezet szeptemberi 5-i taggyűlésén szó­laltam fel. Elemzésemben kimu­tattam, milyen kár származott ab­ból, hogy a 102 hízósertésből 56 darabot túlsúly miatt harmadik osz­tályba soroltak. A párttagok előtt is beszámoltam arról, hogy az ala­csonyabb osztályozás miatt 29 500 korona volt a veszteség. Mivel hosszabb ideig kellett tartanunk az állatokat, a takarmány-fogyasztás miatt 34 ezer korona kár keletke­zett. Ezek az adatok is bizonyítják, hogy nincs minden rendben a fel­vásárlás körül. Amíg mi egyes idő­szakokban nehéz körülmények között termeljük meg a szükséges takarmányt, kénytelenek vagyunk a felvásárlás rugalmatlansága mi­att jó részét elpazarolni. Vélemé­nyem szerint a tervfegyelem meg­szilárdításával kellene változtatni rajta. Szinte egész évben sok gondot okoz az értékesítés, tejből és hús­ból mégis jóval többet termelünk az előirányzottnál és eladási ter­veinket is túlteljesítjük. Eredmé­nyeink azonban jobbak lehetné- . nek, ha az eladással járó huzavo­na nem drágítaná meg. a terme­lést BORKA GABRIEL, a Vágfüzesi (Vŕbová nad Váhom) Efsz növénytermelési ágazatának vezetője, OLEGRA KÁLMÁN mérnök, a szövetkezet fözootechnikusa MEGVALÓSÍTJUK ZÖLDSÉGTERMESZTÉSI PROGRAMUNKAT ÚJ szú 1983. X. 27. Közös gazdaságunk, a rima- szécsi (Rimavská Seč) Új Élet Efsz az elmúlt években a járás legnagyobb zöldségtermesztői kö­zé tartozott. A gazdaság vezető­sége tekintettel a mind égetőbbé váló munkaerőhiányra, valamint az állatállomány fokozódó szük­ségleteinek kielégítésére, az el­múlt években kisebb szerkezeti változásokat eszközölt a növény- termesztésben. A termékváltás következtében felére csökkent a zöldségfélék termőterülete, nem így azonban a zöldségmennyisé­gé, hiszen az idei tervelőirányzat lényegében a korábbi évek szint­jén maradt. Az idén 61 hektáron foglalkoztunk paradicsom, papri­ka, káposzta, sárgarépa, petre­zselyem és néhány primőr áru termesztésével. Bár a pontos mér­leg még nem készülhetett el, annyi bizonyos, hogy az intenzív ter­mesztésnek jó esélyei vannak gazdaságunkban. A paradicsom - akár az utóbbi két évben - az idén is szépen megtermett. A 15 vagonnyi elő­irányzatot alaposan túlteljesítet­tük, hiszen 31 vagonnal értékesí­tettünk, ami 41,5 tonnás átlagho­zamnak felel meg. A paprika már szintén a hagyományosan jó ter­mést hozó zöldségféle közé tarto­zik, hiszen elértük, sőt túlteljesítet­tük az előirányzottakat. Hasonló mennyiségbeli túltelje­sítést értünk el sárgarépából és petrezselyemből. A nagy termés azonban nem jelent arányosan nagy jövedelmet is, így sajnos csak kevéssel tudtuk túlteljesíteni a 2 millió 650 ezer koronás bevé­teli tervünket. Mi tagadás, emiatt kissé csalódottak vagyunk. Tegyük például mérlegre a nap­jainkban betakarított téli káposzta ráfordítási költségeit és a felvásár­lási árat. Kitűnik, hogy hiába ter­mett hat vagonnal több, hiába ki­váló a minőség, szinte bizonyos, hogy termelése gazdaságtalan lesz. A növényápolás szinte a ve­getáció teljes időszakában meg­különböztetett gondoskodást kí­vánt. A kártevők ellen csaknem hetenként kellett permeteznünk, s természetesen növelte költsé­geinket az aszály miatti állandó öntözés is. A felvásárlási ár - ki­lónkénti 0,85 korona - mindezt nem fejezi ki híven, s különösen szembetűnő a kereskedelem haszna, mely napjainkban 2,50-es kilónkénti áron értékesíti a ká­posztát. Ami földmüvesszövetkezetün- ket illeti, a jövőben is a termelés szintjének megtartására, illetve fo­kozására törekszünk, természete­sen a gazdaságosság elvének fi­gyelembevételével. Legfontosabb feladatunknak a termelés gépesí­tését tartjuk, hiszen fogyóban a munkaerő, így egyre gyakrab­ban kell igénybe vennünk a külső segítséget. A káposzta betakarítá­sában például a Drienčanyi Efsz 55 nödolgozóját foglalkoztatjuk, míg korábban a Tornaijai (Šafári­kovo) Mezőgazdasági Műszaki Középiskola, a Banská Bystrica-i Számítástechnikai Szakközépis­kola, a Tisoveci Vegyészeti Szak- középiskola diákjai voltak segítsé­günkre. Az év hátralevő időszakában megkezdjük a melegágyak előké­szítését, s a karácsonyi piacra már mintégy 30 ezer fejes saláta érté­kesítésére számítunk. A tervek szerint folytatjuk a beruházási programot is. Az üvegház elké­szültével most egy raktárépület építésén fáradozunk. A munkála­tok már a befejezéshez érkeztek, s az év végére átadj ük rendelteté­sének a Zelenina vállalat rima- szombati üzemével közös vállal­kozásban épített raktárt. A közel kétmillió koronás beruházást is célszerűen használják ki, s a fel­sőbb szinten munkásszállást és ebédlőt rendezünk be. Az üveg­ház fő idényen kívüli kihasználtsá­gára pedig a jövő évtől kezdődően virág termesztésével számolunk. Ifj. PERJÉSI JÓZSEF, a Rimaszécsi Efsz fökertésze A ludrovái székhellyel működő Győzelmes Február Efsz (Liptovský Mikuláš-i járás) a Liptovská Štiavnička-i részlegén 30 hektáron termeszt zöldségféléket. Az öntözésnek és a szakszerű tápanyag­ellátásnak köszönhetően az idén 110 tonnával több zöldséget szállítanak a kereskedelembe a tervezettnél. A legjobb eredménye­ket a káposzta termesztésében érték el. A felvételen Henrieta Bednárová (balról) és Judita Smilková a káposzta szedése köz­ben. (Felvétel: ČSTK - Vladimír Gabčo) A naszvadi (Nesvady) CSSZB Efsz-ben szervezetten folyik a cukor­répa-betakarítás (Gyökeres György felvétele) Talán szükségtelen különösen hangsúlyoznom, milyen fontos szerepet játszik a Kelet-szlovákiai Vasmű népgazdaságunk vérkerin­gésében. Azt viszont esetleg ke­vesebben tudják, hogy a több mint kétszáztízezer lakosú Kassa (Ko­šice) ipari termelésének kéthar­madát, kerületi viszonylatban csaknem egyharmadát vállalatunk adja. A vasmű korszerű termelési­műszaki bázisa tulajdonképpen meghatározza népgazdasági fela­datainkat és ennek megfelelően nagy igényeket támaszt velünk szemben iparunk, népgazdasá­gunk szükségszerű szerkezeti átalakítása hosszú távú gazdasági stratégiájának megvalósításában. A 7. ötéves tervidőszak eddigi idő­szakában elért eredményeink cá- folhatatlanul igazolják, hogy válla­latunk politikai és gazdasági irá­nyító szervei helyesen értelmezik a CSKP XVI. kongresszusának határozatait, s a Vasmű kapacitá­sának kihasználásával, a gazda­ságosság fokozásával, a nyers­anyag, tüzelő- és energiaforrások hatékonyabb hasznosításával, az irányítás tökéletesítésével, dolgo­zóink kezdeményezésének széles körű fejlesztésével igyekszünk e határozatoknak eleget tenni. Az utóbbi két és fél év alatt vállalatunk a tervezett bruttó ter­melési feladatokat 670 millió koro­nával túlteljesítette. Emellett ered­ményesen teljesítjük, sót 554 mil­lió koronával túlteljesítettük az ex­portfeladatokat és a minőséggel kapcsolatos mutatókat is. Az érté­kelt időszakban a kezdeményező­tervükben vállalt teljesítmények értékét 175 millió koronával, a nyereséget 150 millió koronával túlszárnyaltuk. Kétségtelen, ebben jelentős szerepet játszottak a fém-, az anyag- és az energiamegtakarí­tásban elért eredményeink is. Pél­dául fémből az állami célprogram­ban meghatározott mennyiségen felül 31 ezer tonna - a 7. ötéves tervidőszakra előirányzott mennyi­ség 72 százalékát tüzelőanyag­ból, energiából, terven felül 1289 TJ-t, összeségében az öt évre tervezett mennyiség 60,6 százalé­kát takarítottuk meg. Néhány alapvető - a Vasmű 12. , vállalati pártkonferenciáján meg­határozott - feladat teljesítésével sikerült elérnünk, hogy az idén szeptember végéig 102,9 száza­lékra teljesítettük az árutermelési tervet, ami az éves terv 77 száza­lékos teljesítését jelentette. A termelési feladatok megvaló­sítására irányuló igyekezetünk mellett - az CSKP KB 8. ülése határozatainak szellemében - fi­gyelmünk kiterjed a termékek mi­nőségének további javítására, az anyag- és energiatakarékosságra vonatkozó állami célprogramból vállalatunkra háruló feladatok tel­jesítésére is. örömmel elmoncha- tom, hogy ebbení fáradozásainkat szintén siker koronázza. Hogy a minőséggel nincs komolyabb baj, azt bizonyítja a reklamációk­ból eredő veszteségek arányának tartós csökkenése. Ez az arány 1981-ben 0,13 százalékot tett ki, az idén kilenc hónap alatt 0,07 százalékra csökkent. Nem dicsek­vésként, tényként szeretném megemlíteni, hogy a minőség javí­tásában már most túlszárnyaltuk á 7. ötéves tervidőszak végére előirányzott célokat. Ez viszont nem azt jelenti, hogy a takarékos­ság és a minőség javítása nálunk befejezett feladat. Amint elmítettem, vállalatunk vezetősége és több mint 24 ezer tagot számláló kollektívája rendkí­vüli figyelmet fordít az állami taka­rékossági célprogramok megvaló­sítására. Ennek éredményeként a tüzelőanyag- és energiamegta­karítási tervünket 1981-ben 19,5 százalékkal, tavaly 10 százalék­kal, az idén - hat hónap alatt - 31,6 százalékkal túlteljesítettük. A fémekből 1981 -ben 22,6 száza lékkai, tavaly 33,6 százalékkal, s 1983 első felében 61,6 száza­lékkal többet takarítottunk meg, mint amennyit a célprogram előírt. Vállalatunk 1983-ra kezdemé- nyezötervet fogadott, el . amely szerint az idén terven felül 20 ezer tonna hengerelt áru termelésére tett ígéretet. Ezt a feladatot sikere­sen teljesítjük, hiszen már szep­tember 1 -ig csaknem 18 ezer ton­na hengerelt árut termeltünk .ter­ven felül. A jövő évre előkészített kezdeményezötervünkben 154 millió korona értékű túlteljesítésre tettünk vállalást. JOZEF LEŠČIŠIN mérnök, a Kelet-szlovákiai Vasmű gadzasági igazgatója PROBLÉMÁK TAPASZTALATOK Sikeresen teljesítjük kezdeményezőtervünket

Next

/
Thumbnails
Contents