Új Szó, 1983. október (36. évfolyam, 232-257. szám)

1983-10-26 / 253. szám, szerda

A nevelés és a műveltség magas színvonala a társadalmi haladás fontos feltétele (Folytatás az 1. oldalról) A következő felszólaló, Emil Ri­gó a munkásfoglalkozásokra ké­szülő ifjúság szakképzettségének növeléséről szólva a szakoktatók és a többi pedagógus hivatásának gyakorlásával kapcsolatos problé­mákra hívta fel a figyelmet. Olga Vacková arról tájékoztatott, ho­gyan hasznosítják a képviselők ál­tal felkeresett üzemek és vállala­tok a fiatalok tudását, és hogyan­teremtik meg a jövő nemzedék munkakedvének és aktivitásának fokozására irányuló feltételeket. Ladislav Kopŕiva az ipari tanu­lók, szakközépiskolások, közép- és főiskolások ellátásáról, a róluk való anyagi gondoskodásról, vala­mint az ösztöndíj szerepéről be­szélt. Ivan László a szakközépis­kolák színvonalát, továbbá a me­zőgazdasági vállalatok ipari tanu­lóinak a nevelését, hivatásukra való felkészítését és ismereteik gyakorlati érvényesítését vette na­gyító alá. Helena Čermáková a gyermekek és az ifjúság nevelé­sével és művelődésével kapcso­latban hangsúlyozta, hogy már az iskolában fel kell hívni figyelmüket a társadalom érdekeire, és az em­beri kapcsolatok elmélyítésére kell szoktatni őket. Ján Tencian a jog­hallgatók politikai és szakismere­teinek a gyakorlatban való érvé­nyesítéséről beszélt. Helena Iva- ničová a káderek továbbképzésé­nek problémáiról beszélt. Anton Muržic, a katonai iskolák és a Bel­ügyminisztérium iskolái tanulói­nak, és hallgatóinak a nevelését és szakmai felkészítését ismertet­te. Éva Silvanová a szocialista társadalomnak a munkásifjúság­ról, a szakközépiskolák, a főisko­lák diákjairól, valamint a tanítókról való körültekintő gondoskodásáról beszélt. Ján Procházka szavai szerint a kommunista nevelésnek az iskolákban és az iskolán kívül történő továbbfejelsztése, vala­mint a tömegtájékoztató eszközök befolyásának kihasználása elen­gedhetetlen követelmény. Bed­ŕich Švestka a Külügyminisztéri­um és a Külkereskedelmi Minisz­térium reszortjaiban folyó nevelő­munkával szerzett tapasztalatokat ismertette. Matej Lúčan szövetségi minisz­terelnök-helyettes és Vladimír Vedra képviselő zárszavát követő­en a Nemzetek Kamarájának kép­viselői egyhangúlag elfogadott ha­tározatban fejezték ki egyetérté­süket a főbeszámolóval. A Nemzetek Kamarája képvise­lőinek a tegnapi tanácskozása a késő délutáni órákban ért vé­get. -km­A szovjet kormány nyilatkozata Veszélybe került Nicaragua szuverenitása Matej Lúčan elvtárs beszéde Ma lényeges kérdéssel foglal­kozunk, amely meghatározza a nevelés és az oktatás további fejlődését a fejlett szocialista tár­sadalom építésének feltételeként. A szövetségi kormány nagyra ér­tékeli, hogy a Nemzetek Kamarája gondos előkészítés után ülésének napirendjére tűzte ezt a kérdést. Ezt annál is inkább nagyra értékel­jük, mert a szocialista nevelés és oktatás szüntelen elmélyítésének és tökéletesítésének követelmé­nye különösen a CSKP KB 8. ülésének határozataival összefüg­gésben rendkívüli jelentőségre tett szert. A nevelés és az oktatás a társa­dalmi fejlődés egyik alapvető kér­dése. Nemzetközi viszonylatban az a célunk, hogy még sikereseb­ben megálljuk helyünket a kapita­lizmussal folytatott versenyben. A dolgozók egyre nagyobb mű­veltsége, magasabb eszmei, poli­tikai és kulturális színvonala a mindennapos feladatok teljesíté­sének s a gazdasági és a szociális fejlesztés távlati céljai elérésének a katalizátora. A nép műveltségé­nek növekedése és a szocialista tudatának erősödése megteremti a feltételeket ahhoz, hogy növe­kedjen a dolgozók részvétele a társadalom irányításában és az államigazgatásban. Csehszlovákia Kommunista Pártja mindig gondoskodott a fia­talok nevelésének és oktatásának fejlesztéséről.- Ma a fiatalok 40 százaléka középiskolákban foly­tatja tanulmányait, a többiek szak­mát tanulnak egészen 17-18 éves korukig. A Februári Győzelem óta létrehoztuk a felsőoktatás egysé­ges rendszerét. Szocialista rend­szerünk történelmi sikere, hogy a nevelés és az oktatás színvona­lát tekintve Szlovákia utolérte Csehországot. Szocialista álla­munk sohasem sajnálta az anyagi eszközöket az ember sokoldalú fejlesztésére. Csak 1970 óta 41 milliárd koronát fordítottunk a köz­oktatásra. Oktatási rendszerünket jelenleg tartalmilag és szervezetileg egy­aránt átalakítjuk. A jövő évtől kezdve bevezetjük a tízéves tan­kötelezettséget. A 39/1980. sz. törvény a felsőoktatásban szüksé­ges változtatásokat rögzítette. Ezek a CSKP KB és a kormány által a csehszlovák oktató-nevelő rendszer továbbfejlesztéséről el­fogadott dokumentumból eredtek. Tudatosítani kell azt is, hogy a mai nemzedékek más messze­menő változásokat is átélnek, amelyek a kapitalizmusból a kom­munizmusba való átmenettel füg­genek össze. Korunk alapvető el­lentmondása megváltoztatja min­den egyén gondolkodását, állás­pontját és cselekvését és az em­beri kapcsolatokat is. Az új és a régi harcában kialakul a kommu­nista társadalom új, sokoldalúan fejlett embertípusa. Bár még telje­sen nem láthatjuk be mindezen folyamatok terjedelmét és mélysé­gét, tudjuk, hogy törvényszerűen mennek végbe, és erkölcsi-politi­kai szempontból is mindenkivel szemben nagyobb igényeket tá­masztanak. A századunk végén és a jövő évszázad elején élő fiatal nemzedéknek már ma fel kell ké­szülnie a várható feladatokra és követelményekre. Ahogyan a tu­domány és a technika termelőerő­vé válik, úgy válik a szocializmus­ban a nevelómunka is e fejlődés hatékony hajtóerejévé. Ha visszatekintünk az elmúlt hét esztendőre, amikor oktató-ne­velő rendszerünk átalakítását megkezdtük, elmondhatjuk, hogy a gyakorlat alátámasztotta az új tantervekben, tankönyvekben, módszertani kézikönyvekben rög­zített céljaink helyességét. Lúčan elvtárs ezzel kapcsolat­ban külön foglalkozott a szakmun­kásképzés fejlesztésével. Megál­lapította: a szakmunkásképző kö­zépiskolában folyó képzésben be­állott változást a közoktatás leg­fontosabb változásának tekintik. Ezen iskolák hálózatának módosí­tásait az oktatási minisztériumok minden évben a kerületi nemzeti bizottságok javaslatai alapján az illetékes központi szervekkel kö­zösen végzik el. Ezek az iskolák gondoskodnak arról, hogy a fiatal munkás a maga választotta foglal­kozás szakemberévé váljon. Amikor a szocialista ember ne­veléséről beszélünk, ebben a munkában pótolhatatlan szerep hárul a tömegtájékoztató eszkö­zökre, a kultúrára és a művészet­re, amely a cseh, a szlovák és a nemzetközi kultúra legjobb ha­gyományain alapul. Ezenkívül az is köztudott, mekkora jelentősége van a kollektívák erejének, ame­lyek gyakran az iskolán, a csalá­don, sőt a munkahelyen kívül ala­kulnak ki. Erre a kérdésre az eddi­ginél nagyobb gondot kell fordí­tani. Matej Lúčan beszédének befe­jező részében megállapította, hogy a tudományos-műszaki for­radalom korában növekszik a tu­dományosan megalapozott mű­veltség, vagyis a felsőoktatás je­lentősége. Nálunk egyes helyeken még mindig előnyben részesítik a szakközépiskolai képzettséget, s valóban, ilyen káderekre szük­ségünk is van, de nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy a tudományos-műszaki haladás­nak és gyakorlati felhasználásá­nak fö hordozói a tudományos képesítésű személyek. Ezért min­den iskolában, főként pedig a kö­zépfokú és a felsőoktatási intéz­ményekben gondoskodni kell az oktatás minőségének javításáról és hatékonyságának növeléséről. Indokolt lépés (Folytatás az 1. oldalról) Jozef Zachar, a Szlovák Tu­dományos Akadémia alelnöke, a Csehszlovák és a Szlovák Tu­dományos Akadémia tagja:- „Figyelmesen meghallgattam kormányunk arról szóló nyilatko­zatát, hogy a szovjet kormánnyal megállapodva megkezdték nálunk a hadászati-taktikai célú rakéta- komplexumok kifejlesztésének előkészítő munkáit. Közben gon­dolatban felidéztem kormányunk, a szovjet kormány és más szocia­lista országok kormányai türelmes küzdelmének egyes szakaszait, politikusok, tudósok, orvosok, ki­tartó erőfeszítéseit, egyének meg­fontolt szavait és széles tömegek fellépéseit; mindezek célja az volt, hogy megakadályozzák a Per- shing-2 ballisztikus rakéták és a cirkáló rakéták telepítését több nyugat-európai országban. A közlemény meghallgatása során olyan ország polgáraként, amelyet a kialakult helyzet közvet­lenül fenyeget, tudósként, fel tudja mérni e fegyverek bevetésének a következményeit, orvosként, aki számára az első az emberéletek megmentése, az ember egészsé­gének védelme és az új nemzedé­kek egészséges fejlődése, felve­tődött a kérdés: tehetett-e mást a szocialista közösség? Meggyő­ződésem, hogy nem. Az adott helyzetben ez indokolt lépés, amelynek egyedüli célja, hogy újra figyelmeztessük a háborúhajhá- szó köröket arra, hogy nem en­gedjük meg az erőegyensúly meg­bontását; amint bebizonyosodott, ez az egyedüli érv, amelyre még e körök képesek reagálni.“ Kunya Viktória mérnök, a Ri­maszombati (Rimavská Sobota) Agrokémiai Központ dolgozója:- Az utóbbi hónapok világpoliti­kai eseményei, mindenekelőtt az Egyesült Államok lázas fegyverke­zése és rakétatelepítési szándéka bennünket, nőket és anyákat külö­nösen elszomorítanak. Mivel tuda­tában vagyunk az egyoldalú fegy­verkezés következményeinek, csak helyeselni tudjuk legfelsőbb szerveinknek a megfelelő válasz­lépés ügyében közzétett nyilatko­zatát. A béke megőrzése létkér­dés számunkra, s ezért vállalnunk kell minden áldozatot. -h. a.­Molnár István mérnök, a Fru- cona trebišovi üzemének igaz­gatója:- A tömegtájékoztató eszkö­zökből tudomást szerezhettünk a csehszlovák kormány és a Szovjetunió Minisztertanácsa megállapodásáról, a Szovjetunió Honvédelmi Minisztériumának a közleményéről, valamint a CSKP KB Elnökségének az ál­lásfoglalásáról, amelyekkel teljes mértékben egyetértek. Tudatában vagyok, hogy a békéért, a háború elhárításáért folytatott küzdelem a Szovjetunió, hazánk és a Varsói Szerződés többi tagállama politi­kájának állandó feladatát képezi. Ezért nem nézhetjük ölbe tett kéz­zel a NATO-nak az európai né­pekre, így reánk nézve is súlyos veszélyt jelentő törekvéseit, az új amerikai közepes hatótávolságú rakéták európai telepítéséről szóló döntését. Mi békét akarunk, s ha veszély fenyeget, jogunk van a vé­dekezésre. Éppen ezért teljes mértékben egyetértek a Varsói Szerződés tagállamainak az el­lenintézkedéseivel. (jfc) (ČSTK) - A szovjet kormány tegnap nyilatkozatot tett közzé, amely egyebek között megálla­pítja: Az Egyesült Államok agresszív akcióinak következtében komoly veszélybe került a Nicaraguai Köztársaság szuverenitása és biztonsága s kiéleződött a hely­zet egész Közép-Amerikában. Amerikai csapatok közvetlen betörése fenyegeti a nicaraguai népet. Nicaragua csendes- és at- lanti-óceáni partjainál a Pentagon hadihajók tucatjait vonta össze, és a szomszédos Hondurasba had­gyakorlat ürügyén nagy amerikai csapatkontingenseket küldött. Az Egyesült Államok hivatalos képviselői nem titkolják, hogy Ni­caragua ellen de facto háború folyik, melynek célja megdönte- ni e szuverén állam törvényes kormányát, arra kényszeríteni a nicaraguai népet, hogy térjen le a fejlődésnek arról äz útjáról, amelyet választott, és vesse alá magát az Egyesült Államok dik­tátumának. Képmutatóan úgy igyekeznek beállítani a helyzetet, mintha az Egyesült Államok kormánya a po­litikai megegyezésért szállna síkra Közép-Amerikában. Lépései azt igazolják: nem fűződik érdeke a problémák politikai megoldá­sához a világnak ebben a ré­szében. A Szovjetunió kormánya ha­tározottan elítéli az Egyesült Ál­lamoknak Nicaraguával szem­beni agresszív politikáját, és ki­jelenti, hogy a szovjet állam­polgárok továbbra is szolidári­sak a nicaraguai népnek a saját választása szerinti független, szabad fejlődéséért folyó igaz­ságos harcával. A Nicaragua belügyeibe való beavatkozás­nak meg kell szűnnie. Grenadát külföldi fegyveres intervenció érte (Folytatás az 1. oldalról) rek a sziget több pontján dobtak le ejtőernyősöket. A jelentés szerint az Egyesült Államok és Nagy-Bri­tannia mellett a Grenada elleni fegyveres akcióban négy karibi ál­lam - Jamaica, Barbados, Saint Lucia és Antiqua - katonái is részt vesznek. A Grenada elleni támadást megelőzően az Egyesült Államok erős nyomást gyakorolt a Karibi Közös Piac (CARICOM) tagálla­maira, hogy részvételükkel „kol­lektív akcióként“ lehessen feltün­tetni az intervenciót. A CARICOM a hét végén a barbadosi főváros­ban, Bridgetowne-ban tartott ülé­sén elutasította a fegyveres inter­venciót Grenada ellen, ám az em­lített négy ország kormánya mégis beleegyezett abba, hogy kontin­gense részt vegyen az agresszió­ban. Forbes Burnham guayanai el­nök, aki a CARICOM konferencián a katonai akció ellen foglalt állást, elítélte az agressziót és figyelmez­tetett annak veszélyes következ­ményeire. A grenadai forradalmi katonai tanács még hétfői jegyzékében- amelyet a barbadosi amerikai nagykövetségnek nyújtottak át- felhívta rá a figyelmet, hogy a.Grenada elleni bármiféle katonai akció az ország szuverenitásának és a nemzetközi jognak a megsér­téseként lenne felfogható. Ronald Reagan amerikai elnök megerősítette, hogy az amerikai fegyveres erők és hat karibi állam (Antiqua, Barbados, Dominika, Ja­maica, Saint Lucia és Saint Vin­cent) egységei fegyveres táma­dást intéztek Grenada ellen. Az elnök az agressziót az USA „létér­dekei“ védelmének szükségessé­gével indokolta. Azt mondta, hogy a katonai intervenció célja „hely­reállítani a demokratikus rendet Grenadában“. A kubai kormány kedden nyilat­kozatot tett közzé, mely szerint a grenadai fővárosban, Saint Ge- orges-ban akkreditált kubai kül­képviselettől kapott hírek szerint tegnap hajnalban az épülő új nem­zetközi repülőtér körzetében az Egyesült Államok hadséregéhez tartozó ejtőernyősök szálltak le. Az ejtőernyősök azoknak a tábo­roknak a közelében értek földet, ahol kubai építőmunkások és technikusok laknak, akik utasítást kaptak, hogy támadás esetén vé­dekezzenek. A legutolsó hírek szerint az amerikai intervenciós katonák támadást intéztek a kubai személyzet táborai és munkahe­lyei ellen. A kubai kormány egy további nyilatkozatában bejelenti, hogy amerikai tengerészgyalogosok kö­rülzárták a kubai építők táborait, akik hősi ellenállást tanúsítottak, közülük többen életüket vesztet­ték, és megsebesültek. Líbia a BT összehívását kérte Líbia tegnap kérte az ENSZ Biztonsági Tanácsa rendkívüli ülésének összehívását, hogy hozzon intézkedéseket, amelyek hozzájárulnának az amerikai invá­zió sürgős leállításához Grenada szigetén - jelentette be a líbiai rádió, melynek hírét átvette az AFP hírügynökség. New Yorkból, az ENSZ székhá­zából érkezett hírek szerint Kuba is kérni szándékozik a Biztonsági Tanács összehívását. Fogadás (ČSTK) - Ľubomír Štrougal szövetségi miniszterelnök tegnap a prágai Hrzán-palotában fogadta Muhammad Ibrahim Szubhit, a Nemzetközi Távközlési Unió fő­igazgatóját. Ľubomír Štrougal nagyra értékelte a Nemzetközi Távközlési Unió érdemdús tevé­kenységét s a béke és a nemzet­közi megértés eszméinek terjesz­tése terén betöltött fontos szere­pét. Békegyűlések országszerte (ČSTK) - Országszerte számos városban - vállalatoknál, üzemekben és egyéb intézményekben tartottak tegnap békegyűléseket, amelyeken a dolgo­zók teljes támogatásukról biztosították a CSKP KB Elnökségének állásfogla­lását és a kormány nyilatkozatát, s kifejezték azt az eltökélt szándékukat, hogy minden erejükkel hozzájárulnak a világbéke megőrzéséhez. Békegyűlésre került sor például Bratislavában, ahol a Fogyasztási Szövetkezetek Szlovákiai Szövetségé­nek dolgozói biztosították teljes támo­gatásukról a Szovjetunió békejavasla­tait. További békegyűléseket tartottak a humennéi, a svidniki és a vranovi járásban. A csehországi Trutnovban tartott békegyúlésen a résztvevők nyilatko­zatban szögezték le: „Egyértelműen támogatjuk az SZKP és a szovjet kor­mány türelmes, szívós és kitartó erőfe­szítéseit, amelyek arra irányulnak, hogy minden fontos vitás kérdést kizá­rólag tárgyalások útján rendezzenek“. Jičínben a dolgozók és a diákok mint­egy tízezres tömegének nagygyűlésén ilyen és ehhez hasonló jelszavak vol­tak: „Apu, anyu, békében akarunk él­ni!“ A Rychnov nad Knéžnouban tartott békegyűlés nyilatkozatából: ,,Nagyon aggaszt bennünket, hogy a haladó emberek törekvései ellenére az imperialista erők fokozzák a fegy­verkezési hajszát". Rokycany járási székhelyen csaknem hatezer dolgozó vonult fel a szovjet békepolitikát támo­gatva. A jihlavai járásban levő Tŕešť- ben csaknem 4800 ember vonult az utcákra, és biztosította támogatásáról a Szovjetunió békepolitikáját. České Budéjovicében is az emberek ezrei fejezték ki egyöntetű akaratukat és vágyukat a békés élet iránt. Nový Jičín főterén 12 ezer ember tiltakozott hatá­rozottan az Egyesült Államok és a NATO rakétatelepítési tervei ellen. A prerovi békegyűlésen tízezren vet­tek részt. Český Téšinben a résztve­vők békenyilatkozatukban leszögezték: „Nem akarjuk atompusztulásnak kiten­ni otthonainkat és hazánkat. Támogat­juk a Szovjetunió békejavaslatait, ame­lyek lehetővé teszik a béke megőr­zését“. ÚJ SZÚ 2 1983. X. 26.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents