Új Szó, 1983. október (36. évfolyam, 232-257. szám)

1983-10-24 / 251. szám, hétfő

OJ szú 5 1983. X. 24. A lehetőségek éve következik... Amikor Kijevben az idei birkózó világbajnokság szabadfogású verse­nyein a 68 kilósok súlycsoportjának versenyei folytak, látva Hönsch vértelen birkózását, egy csaknem három évvel ezelőtti esemény jutott az eszembe (egyébként Hönsch a budapesti Európa-bajnokságon éppen ellenkező színben mutatkozott be). Debrecenben a szabadfogású magyar Felszabadulási Emlékversenyen HODOSSY ZOLTÁN a DAC válogatott birkózója - éppen ebben a súlycsoportban - egymás után aratta győzelmeit. Hogy a végső sikert mégsem sikerült,,elkönyvelnie", az annak tudható be, hogy akkor közvetlenül lábtörése után először szerepelt nagy versenyen. Azóta pedig már a 74, sőt a 82 kilóban is végigverte a hazai élvonalat, és edzőjének, író Ferencnek, de számos más szakembernek is meggyőződése, hogy a 68 kilóban rangos helyet tudna magának kivívni az európai élmezőnyben. Ezt egyébként ez idén júniusban is bizonyította, amikor a komáromi (Komárno) nemzetközi versenyen a 74 kilós súlycsoportban győzött, és az egyedüli hazai birkózó volt, aki a dobogó legfelsőbb fokára állhatott. Azon a bizonyos Knosp elleni mérkőzésen, 1981 februárjában. Szem­ben HODOSSY (A szerző felvétele) Pedig elég későn ismerkedett meg ezzel a sportággal - 16 éves korában. Akkor már Karabin, az 1976-os Európa-bajnok, ifjúsági csehszlovák bajnokságot is nyert, író Ferenc vezette be a sportág rejtelmeibe, és azóta sem volt más edzője, legfeljebb a válogatottban. 1973-ban, három évvel azután, hogy birkózni kezdett, a 62 kilo­grammban ifjúsági válogatott lett, s edzőjével, író Ferenccel együtt Sninára távozott, mivel a szerda­helyi birkózószakosztály akkor ép­pen szétesett. Első mérkőzésén az élvonalban legyőzte az akkor éppen válogatott Mojžišt. Ezután Kovács Ferenc sportmester tarta­lékja volt a válogatottban, de gyakran szerepelt egy súlycso­porttal feljebb. Az alatt a négy év alatt, amíg Sninán volt, eléggé egyhangúan teltek napjai. Reggel öt órakor már elkezdte a futóed­zést, tíz órakor a tornateremben a szőnyegen gyakorolt, délután ugyancsak, és mindezt szomba­ton és vasárnap is. 1977 végén került i§mét haza, amikor újra ala­kult a DAC birkózó szakosztálya, és azóta is a második vonalban versenyezve ugyan, de a hazai élmezőnyben szerepel. Csupán az egyéni bajnokságok alkalmával mérkőzik az itthoni legjobbakkal, de azok nem bánnák, ha akkor sem... Ilyen háttérrel nyeri sorozatban a szlovákiai bajnokságot a 74 kiló­ban, és tavaly, amikor az idei vi­lágversenyeken kitünően szere­pelt Lohyňa, országos bajnok lett a 82 kilogrammban, egy héttel később „utána ment“ ebbe a súly­csoportba, és megverte. Gyakran szerepel a kötöttfo­gásban is, két éve például ott volt Budapesten a Matura Mihály em­lékversenyen, és a 74 kilós súly­csoportban legyőzte a magyar ju­nior világbajnok, Kecskést. Más­fél meneten keresztül ebben a számára szokatlan fogásnem­ben egyenrangú ellenfele volt a románok világklasszisának, Mi- neának, aki nem sokat tudott vele kezdeni, a bírák leléptették. Ilyen előzmények után a tavalyi évben kezdődött tulajdonképpen „má­sodvirágzása“, amikor ugyancsak Komáromban a nemzetközi verse­nyen legyőzte a tavalyi szovjet bajnokot, hogy a döntőben végül is kubai győztest avattak, abban a bírák is ludasak voltak. Ennek a férfias sportágnak kö­szönheti, hogy tulajdonképpen be­járta a fél világot. Montrealban például kétszer is volt, csak éppen azt sajnálja, hogy nem az olimpi­án. Amikor győzelmi listája felől érdeklődtem, akkor azon tulajdon­képpen ott szerepelt a „középső“ súlycsoportokból szinte mindenki, aki valamit számít, vagy számított az elmúlt években a hazai sza­badfogásban. Néhány név: Letko, Vyskok, Juhász Gábor, Hönsch, Lohyňa, Muránsky, Klimčák, Böhm. Persze azért akad néhány „tüske“ is, amelyekre nem szíve­A spartakiád sportműsora (ČSTK) - Az 1985-ös országos spartakiád sportműsorának fő jel­lemzője Szlovákiában is a töme­ges jelleg lesz. A szervezők a már hagyományos versenyekre tá­maszkodnak, igyekeznek minden érdeklődőnek teret és lehetőséget biztosítani. A CSSZTSZ ezért igyekszik kapcsolatot teremteni a többi társadalmi szervezettel, valamint különböző intézmények­kel, így az ifjúsági szövetséggel, a szakszervezetekkel, vagy az ok­tatási minisztériummal, és a Prav­dával karöltve számos akciót rendez. A spartakiád sportműsorának ünnepélyes megnyitója az SZNF fehér nyoma sífutóverseny kereté­ben lesz. A rendezvényre 1984.“ február 4-5-én kerül sor, a Bans­ká Bystrica - Kremnica útvonalon több mint 10 000 versenyző áll rajthoz. Február havában rendezik meg Ružomberokon a pionírok sportversenyét, a sokolovói ráter- mettségi verseny szlovákiai és or­szágos döntőjét, majd a szakszer­vezeti torna szlovákiai döntőjére kerül sor. Tehát már az első hónap gazdag műsort ígér. A tömeges jellegről maguk a testnevelési egyesületek és azok partnerszervezetei is gon­doskodnak. A jövő év áprilisában és júniusában rendezik meg a nyári spartakiádnapokat, télen pedig a téli sportjátékokat, a kö­vetkezőt pedig 1985 tavaszán. 1984. május 28 - június 3 között kerül sor Szlovákiában a gyerme­kek járási sportnapjaira. Ezeknek a rendezvényeknek a célja a kelle­mes időtöltés mellett az, hogy a rátermettségi jelvény követelmé­nyeinek teljesítése közben növel­jék a polgárok fizikai állóképessé­gét. A selejtező versenyek közül megemlíthetjük a CSSZTSZ KB Kupájáért lebonyolításra kerülőt, amely során tíz kerület, továbbá a két főváros, Prága és Bratislava tehetséges fiataljai mérik össze erejüket. A műsorból nem hiányoznak a nemzetközi rendezvények sem. A jövő év folyamán kerül megren­dezésre a szocialista országok utánpótlásainak versenye a Barát­ság Kupa. Trnaván torna és ritmi­kus sportgimnasztika bemutatókat láthatnak a nézők, Bratislavában vívókat, Považská Bystricán pedig sportlövőket üdvözölhetnek. sen emlékszik. ígéretes induló pá­lyafutásában az első törés akkor állt be, amikor még junior korában hatszor egymás után megverte Juhász Pétert, mégis Juhászt vit­ték a junior világbajnokságra... Hogy eddig nem vitte többre, az elsősorban annak „köszönhető“, hogy csapata „lehorgonyzott“ a Szlovák Nemzeti Ligában, más­hová távozni nem akart, így aztán eleve hátrányos helyzetben volt azokkal szemben, akik az élvonal­ban állandóan a válogatók szeme előtt birkóznak. Az idei nemzetközi versenyen szerzett első helye azonban azt eredményezte, hogy a válogatók újra felfigyeltek rá, és azóta újra tagja a válogatott keret­nek. Még egy mondat erejéig a „tüskéknél“ maradva: ez idén szeretne előrébb rukkolni a járás legjobb sportolóinak rangsorában is... További pályafutásával kapcso­latban tisztában van azzal, hogy olyan lehetőségei már nincsenek, mint néhány évvel ezelőtt lehettek volna, ha az élvonalban szerepel. Azonban bizakodik, és reméli, hogy legalább egy Európa-baj­nokságon még ott lehet. Edzője, író Ferenc ugyancsak bizakodik:- Zolit azóta ismerem, amióta első lépéseit megtette a birkózó­szőnyegen. Annak ellenére, hogy 29 éves, még lehet egy-két jó éve, de ebben az elkövetkező, 1984-es esztendő mindenképpen döntő lesz. Zoli rendkívül erős fizikumú, nemhiába „rakta gúlába“ a 74 és a 82 kilós hazai élmezőnyt, azon­ban az ó igazi súlycsoportja a 68 kiló. Ennyi tapasztalattal a háta mögött, minden különösebb meg­erőltetés nélkül hozni tudja ezt a súlyt is, amelyben fizikai erőben tulajdonképpen csak a világ leg­jobbjai veszik fel vele a versenyt. Ha a februárban sorra kerülő or­szágos bajnokságot komolyan ve­szi, akkor országos bajnok lesz, és a 68 kiló országos bajnoka aligha maradhat ki az EB-re utazó csapatból. Ott aztán sok minden eldőlhet... Ö ugyanis bátor ver­senyző, hiszen egy ízben még nem teljesen gyógyult lábtöréssel kiállt a világ- és Európa-bajnok nyugatnémet Knosp ellen is, pusz­tán azért, hogy megtudja, milyen erős a fiú. Most, hogy ismét formá­ba lendült, csak az hiányzik, hogy olyan komolyan vegye a verseny­zést, mint egykoron, és akkor so­kat pótolhat abból, amit akkor el­mulasztott. Azaz Hodossy Zoltán pályafutá­sában döntő év következik. (MÉSZÁROS) Az első ízben megrendezett at­létikai világbajnokság egyik szen­zációja a lengyel atléták nagysze­rű szereplése volt. Nemcsak a két váratlan aranyérem, hanem az a tény is, hogy mind a súlylökés­ben győztes Edward Sarui, mind a hármasugrás világbajnoka: Zdislaw Hoffman utolsó kísérle­tére érte el legjobbját, bizonyítja, hogy felkészítésük a lehető leg­jobban sikerült, s a küzdőképes­ségük legalább annyira csodálni való, mint a teljesítményük. Az első aranyérmet Lengyel- országnak Sarui nyerte, amikor hatodik dobásával - amely 21 mé­ter 39 centiméterre sikerült - meg­előzte az addig vezető NDK-beli Timmermant. Saruit ma már jog­gal nevezhetik a lengyelek egykori olimpiai bajnok súlylökője: Komar méltó utódjának, még akkor is, ha a világcsúcsot 22,22 méterrel tartó NDK-s Udo Beyernek ezen a ver­senyen egyáltalán nem ment a do­bás. A hármasugrásban győztes Hoffman sikerének értékét sem lehet bármivel kisebbíteni! Az első ugrások után vezető amerikai Banksot negyedik kísérletével előzte meg (17,18 métert), majd 17,35-ös ugrásával bebiztosította elsőségét, s amikor már ellenfelei­nek nem volt hátra kísérletük, még mindig tudott javítani: 17,42-re! A 24 esztendős, 190 centimé­terre nőtt Zdislaw Hoffman termé­szetesen nem új név az atlétika világában. Néhány éve kiváló, 8 méteren felüli távolugróként szerzett magának rangot a világ is 17 méter fölé jutott. A rokon­szenves wroclawi autószerelőnek mégis komoly harcot kellett vívnia szövetségével a VB előtt, hogy hármasugróként számításba ve­gyék. Az utóbbi években ugyanis a távolugrásnál sokkal nagyobb igénybevételt jelentő hármasugró edzések következményeképp igen sok sérülés érte; mint Hoffman maga is mondta: „Többet voltam sérült, mint egészséges. így az­tán, amikor végre formába jöttem volna, mindig közbejött a baj, s nem tudtam igazán bizonyítani.“ A Lengyel Atlétikai Szövetség már-már utasította öt, hogy térjen vissza eredeti versenyszámához, azonban Hoffman és edzője, Andrzej Lasocki - rendíthetetlen bizalommal felvértezve - még egy utolsó lehetőséget kért: a világbaj­nokságon való részvételt, termé­szetesen hármasugrásban. Az alapos ás átgondolt edzések ré­vén Hoffman gyorsasága és tech­nikája egyaránt nagyot javult és az elutazás előtt Lasocki már kijelent­hette: tanítványától 17,50 körüli eredményt vár. Akik akkor hitetlenkedve meg­mosolyogták a mestert, most talán a leglelkesebb hívei a sikeres pá­rosnak. Ez a sport egyik nagysze­rű tulajdonsága: a teljesítmény előtt mindenkinek fejet kell hajta­nia. Ezt tette egyébként a legyő­zött Banks is, aki Hoffman utolsó ugrása előtte a közönség ütemes tapsát vezényelte. (BUDAPRESS) Az öt év jó átlagának köszönve Az UEFA elkészítette a legutóbbi öt esztendő sikerlistáját, amely a labdarú­gó BEK, KEK és UEFA Kupa eredmé­nyei alapján kialakult pontértéket tün­teti föl. Ez a rangsor az UEFA Kupában való részvétel szempontjából nagy fon­tosságú. Az alábbiakban az elsó tíz helyezett értéket tüntetjük föl. 1 NSZK 54 118 2. Spanyolország 34 999 3. Anglia 34 426 4. Jugoszlávia 29 550 5. Belgium 29 216 6. Skócia 29 000 7. Csehszlovákia 27 050 8. Franciaország 26 450 9. Portugália 26 250 10. Hollandia 24 966 11. Olaszország 24 549 12. Szovjetunió 23 666 Magyarország 15 500 ponttal a 18., Lengyelország 15 250 ponttal a 12. Az 1 - 3. helyen feltüntetett orszá­gok labdarúgó szövetsége négy, a 4.- 8. helyen besoroltaké három, a 9.- 21. helyen feltüntetetteké két, min­den további országé egy klubcsapatot indíthat. Csehszlovákia tehát az 1984/85-ös kiírás során ismét három klubcsapattal lesz képviselve az UEFA Kupában. Ezt már most tudjuk. Ez a motiváció tehát már a bajnoki idény első harmada után serkentheti a liga csapatait. Mint már arról előbb is hírt adtunk, a labdarúgó Európa-bajnokság nyolc­tagú döntőjének mérkőzéseit 1984. jú­nius 12 -27. között a következő francia- országi városokban játsszák: Párizs, Marseille, Nantes, Lyon, St. Etienne, Lens, és Strasbourg. Mind a hét selej­tező csoportban az év végéig befeje­ződnek a küzdelmek, megismerjük az első helyezettet, az említett EB-döntő minden részvevőjét. Az előző kiíráshoz hasonlóan a nyolc országos válogatot­tat két négyes csoportra osztják. Ezt a sorsolást 1984. január 10-én Párizs­ban ejtik meg. , (Z) Az 1980. évi spartakiád (ČSTK-felv) Akit a legyőzött is megtapsolt

Next

/
Thumbnails
Contents