Új Szó, 1983. október (36. évfolyam, 232-257. szám)

1983-10-18 / 246. szám, kedd

Levelezőink írják A galántai járásbeli Kajal köz­ség lakossága a Februári Győze­lem 35. évfordulójának tiszteletére értékes szocialista kötelezettség­vállalást tett, mely elsősorban a választási program teljesítésére irányul. A lakosság az értékelt idő­szakig 22 578 órát dolgozott tár­sadalmi munkában, melynek érté­ke 522 021 korona. A vállalások teljesítéséből jelentős részt vállal­tak a tömegszervezetek, elsősor­ban a Vöröskereszt és a nőszö­vetség helyi szervezetének tagjai. Az említett két szervezet aktívan kivette részét a másodlagos nyersanyagok gyűjtéséből is, 10 tonna ócskavasat, 3,4 tonna üve­get, valamint 1 tonna papír- és textilhulladékot gyűjtöttek. Termé­szetesen dicséret illeti a köz­ségben működő többi tömegszer­vezetet is, akik hosszú lejáratú védnökséget vállaltak a közterüle­tek felett. Oláh Gyula Képek és szobrok Megnyílt az érsekújvári (Nové Zámky) Művészeti Galéria kiállítá­si termében Pataki Klára szob­rászművész és Zmeták Ernő fes­tőművész közös tárlata. Pataki Klára Ipolyságon (Šahy) született, majd Bratislavában foly­tatta tanulmányait. 1978-ban kap­ta meg az érdemes művész címet. Gyakran találkozunk hazánk váro­saiban köztéri szobraival, például a zvoleni lakótelepen, Piešťany- ban és Bratislavában. Az itt kiállí­tott szobrok műtermi méretűek és általában két ember kapcsolatát ábrázolják. Figyelemreméltó alko­tása a Torzó, Ofélia és a Csellós- lány. A művészet iránt érdeklődő közönség 26 művével ismerked­het meg. Zmeták Ernő festő, érdemes művész, a galéria mecénása ta­nulmányait Budapesten végezte. A város szülöttje műveiben meg­Ismét a transzfúziós állomáson A Vöröskereszt szímói (Zemné) alapszervezete október elején már másodszor rendezett véradást. Il­lés Irénnek a szervezet elnökének vezetésével több mint negyvenen adtak vért az érsekújvári (Nové Zámky) új kórház transzfúziós ál­lomásán. A szervezetnek már két tagja - Meggyesi Ilona harminkét- szeri és Nagy Gyula huszonegy­szeri véradásért - megkapta a Jánský-emlékérem ezüst-, tíz pedig a bronzjelvényét. Külön di­cséretet érdemelnek a fiatal ön­kéntes véradók, akiknek köszön­hetően a szervezet teljesítette idei véradási vállalását. Juhász Milan A Párkányi (Štúrovo) Dél:szlo- vákiai Cellulóz- és Papírgyár dol­gozói közül 39 véradó adott vért októberben. A véradók között vol­tak a népi milícia üzemi egységé­nek tagjai is, akiknek a véradás egyéni szocialista kötelezettség­vállalásaikban szerepel. Alica Babindaiová emlékezik a szülőföldről (Nyitra folyó Újvárban), továbbá jelenlegi lakhelyéről, Bratislaváról (Bratisla­vai motívum, Kilátás a műterem­ből) s néhány napsugaras - itáliai útja során festett - képpel gazda­gította a tárlatot (Bale főtere. Piaz­za Delila Andromaco). A kiállítá­son - mely a hónap végéig tart nyitva - 27 olajfestményével, 15 akvarelljával, tus- és ceruzarajzá­val talákozhatnak a látogatók. Schmidt László Sokoldalú támogatás Társadalmunk messzemenően gondoskodik az idős, rokkant ál­lampolgárokról, megfelelő körül­ményt teremt a társadalmi-kultu­rális életbe való bekapcsolódá­sukhoz. Sokoldalú támogatásban részesülnek az idősek a losonci (Lučenec) járásban, ahol az illeté­kes párt- és állami szervek rend­szeresen - nemcsak októberben az öregek iránti tisztelet hónapjá­ban, hanem egész évben figye­lemmel kísérik életkörülményeik alakulását. Tavaly a járásban 25 110 idős ember nyugdiját emelték, 230-nak pedig a szociális járulékát. Az idén több mint 70 nyugdíjas kapott lakást, 100-an kedvezményes vagy ingyenes ét­kezésben részesülnek, 500-an üdülésen, 700-an pedig gyógyke­zelésen vettek részt. A járásban nyolc nyugdíjasok klubja működik, 100 arra rászorulót vettek fel a szociális otthonba, 165 idős nyugdíjast gondozónő ápol és 1730 csökkent munkaképességű embernek biztosítottak megfelelő munkahelyet. Kanizsa István Korszerű áruház nyílt meg nemrég Somorján (Šamorín). A Jednota fogyasztási szövetkezet új üzleté­nek területe 1700 négyzetméter, raktárterülete 1500 négyzetméter. A 17,5 millió koronás beruházás­sal létesített áruház harminc hó­nap alatt készült el. Nemcsak a felnőttek válogathatnak a sok áru között, hanem a gyermekek is találnak vásárolni valót. Ján Čikovský felvétele Zenei ősz Frank Fernandez kubai zongoraművész koncertjével véget ért a Komáromi (Komárno) Zenei ősz. Az idei zenei ünnepség kereté­ben két gyermek folklórcsoport - a Tbiliszi és a Kelčovan - is fellépett. Sor került továbbá az ostravai Janáčkova Filharmónia, Jasminka Stančulová jugoszláv zongoraművésznő hangverse­nyére, valamint Thomas Sauer orgonamüvész előadására. A felvé­telen az NDK-beli Thomas Sauer koncert közben. Varga Róbert Szüretelnek A Nagykürtösi (Veľký Krtíš) já­rás mezőgazdaságai kellő figyel­met szentelnek a szőlószüretnek. Október elejéig több mint 4000 tonna borszőlőt szállítottak a gaz­daságok a nagykürtösi feldolgozó üzembe. Itt ugyan teljes kapaci­tással dolgoznak a gépsorok, ám ennek ellenére csak korlátozott mennyiségű szőlőt tudnak átvenni a termesztőktől. A járás egyik legnagyobb szőlő­termesztő gazdaságában, az Ipolynyéki (Vinica) Efsz szőlős- kertjében októberben teljes inten­zitással folyik a szőlő szüretelése. Molnár Sándor szőlész elmondta, hogy 96 hektár termőterületről kell leszedni a fehér- illetve a fekete- szőlőt. Naponta száznál is több asszony szorgoskodik a gazdaság szőlészetében, hogy a lehető leg­rövidebb idő alatt végezzenek a szürettel. A gépjárművek napon­ta 30 tonna szőlőt szállítanak a fel­dolgozó üzembe. A terv 70 vagon beadása. Molnár Sándor szőlész bizakodik, hogy sikerül túlteljesíte­niük a tervet, legalábbis az eddigi eredmények arra vallanak. Az ipolyvarbói (Vrbovka) Vörös Csillag Efsz-ben a 127 hektár sző­lő termőterületének 50 százaléka teraszos művelésű. Naponta átla­gosan 80-90 ember szedi a sző­lőt, ami ugyan nem ígér rekordter­mést, de a tervezett 5 tonnás hek­tárhozamot sikerül teljesíteni. Elő­zetes számítások alapján október 20-a körül befejezik a szólősze- dést. Bodzsár Gyula Baráti kultúra bemutatása Az NDK kulturális napok kereté­ben értékes műsort rendezett a Piešťanyi Vnb és a művelődési központ. A program fénypontja a Drezdai Filharmonikusok hang­versenye volt. A neves együttes Johannes Winkler vezényletével és Rosemarie Lang közreműkö­désével Mahler és Brahms-múve­ket szólaltatott meg. Az Ivan Kras­ko Kisszínpad kiállító-termében kortárs NDK-beli grafikusok alko­tásaiból nyílt átfogó kiállítás. A művelődési központ pedig tudo­mányos ismeretterjesztő filmeket vetített az alapiskolásoknak. Zora Petrášová Értékes díjakat kaptak A Honvédelmi Szövetség bajkai alapszervezete versenyt rendezett céllövészetből a helyi lőtéren. A verseny délelőtt tíz órától dél­után öt óráig tartott, melybe több mint száz fiatal kapcsolódott be. Végül Csízik Béla, Zalka Tibor és Hájos Titusz kerültek ki győzte­sen, akiket a szervezet vezetősé­ge értékes díjakkal jutalmazott. A verseny megszervezéséért Der- zsi László, a szervezet elnöke, Orbán Katalin és Csízik István vezetőségi tagok dicséretet érde­melnek. A sikeres rendezvény azt bizonyította, hogy a falu fiatalsága jó alapokat kapott az alapiskolá­ban és a sorkötelesek kiképző- központjában. Sárkány Imre „Nem tudunk belenyugodni“ P.I.: A nővérem 1982decembe­rében meghalt. A halála előtt ápo­lásra szorult, én gondoztam egy évig. Volt viszont férje és a férjé­nek egy fia, aki állandóan meglop­ta a nővéremet. A nővérem már három éve nem élt a férjével kö­zös háztartásban. Közös vagyo­nuk tulajdonképpen nem volt. A hagyatéki végzést megkaptuk, de nem tettünk ellene semmit. Most azonban meghalt a sógorom is, és mi nem tudunk belenyugodni abba, hogy a mi régi családi há­zunk egy idegen emberé legyen. Ezt a házat az édesanyám aján­dékozta nővéremnek. Márpedig ebbe bele kell nyu­godnia önnek és családtagjainak is. A levélből nyilvánvaló, hogy a nővére egyedüli örököse a férje volt. Az öröklés valamelyest le­egyszerűsítve annyit jelent, hogy az örökös lép az örökhagyó helyé­re, jogaiba annak halála pillanatá­ban. Sógora tehát nem a hagyaté­ki végzés jogerőre emelkedésé­nek pillanatában vált a családi ház tulajdonosává, hanem az ön nővé­re halála pillanatában. Jogrendünk nem ismeri az „ági öröklés“ fogalmát, amely alapján az édesanyja által a nővérének ajándékozott családi házat való­színűleg ön örökölte volna. így viszont a sógora lett a ház tulajdo­nosa, akár egy nappal, akár fél évvel később halt meg mint a fele­sége. Nincs jelentősége annak sem, hogy közös háztartásban él­tek-e vagy sem. A nővére mosto­hagyermeke joggal örökölhet az apja után, míg ön csak esetleges végrendelet alapján iehetett volna sógora örököse. A tényleges kár T. J.: A keresztlányomat évek­kel ezelőtt megajándékoztam egy 14 karátos, zafírköves aranygyű­rűvel. A kő foglalata idővel megla­zult, ezért a keresztlányom tavaly decemberben javítóba adta a gyű­rűt. Januárban kellett volna átven­nie, de mert három helyen meg­karcolták, nem vette át. Megígér­ték, hogy a karcolásokat eltüntetik. Ezután havonta elment a gyűrűért, de mindig azt mondták neki, hogy az aranyműves nem dolgozik, be­teg. Végül október elején megtud­ta, a gyűrű elveszett. Ugyanakkor felajánlották neki, hogy elkészíte­nek egy hasonló gyűrűt, szavukat adják, hogy a gyűrű készítéséhez felhasznált arany 14 karátos lesz s a jelenlétében királyvízzel próbát is csinálnak. A keresztlányom az ilyen próbákhoz nem ért, ezért azt kérte, lássák el a gyűrűt hivatalos jelzéssel, illetve hitelesítsék a gyű­rű aranytartalmát. A javító vezető­nője szerint ez a kérés teljesíthe­tetlen és ha az ajánlatát nem fo­gadja el, a bírósághoz fordulhat, de akkor még jobban ráfizet. A tör­vény szerint ugyanis kártérítés­ként az arany grammjáért csak a hi­vatalos árfolyamot kapja meg (a kártérítés a gyűrű árának mintegy egyharmada lenne). A szolgáltató szervezetek fele­lősséggel tartoznak azoknak a dol­goknak elvesztéséért, megsemmi­sítéséért vagy megrongálásáért, amelyeket a szolgáltatás elvégzé­se céljából átvettek (lásd a Polgári Törvénykönyv 237. §.). Ezzel a ja­vító vezetőnője is nyilván tisztá­ban van - ezért ajánlotta fel egy új gyűrű elkészítését. A keresztlánya követelése véleményünk szerint teljesen megalapozott, na biztosí­tékot kér, hogy a gyűrű valóban 14 karátos aranyból készüljön majd. Nehéz megbízni olyan emberek­ben, akik legalább fél éven át félrevezetnek másokat és nehéz elképzelni azt is, hogyan „gurul­hatott el“ egy javításra átvett ék­szer úgy, hogy soha ne kerüljön már elő. A lényeg viszont a kártérítés. A Polgári Törvénykönyv úgy ren­delkezik, hogy csak a tényleges kárt kell megtéríteni, mégpedig az eredeti állapot helyreállításával; ha ez nem lehetséges vagy nem célszerű, a kárt pénzben kell meg­téríteni. A CSSZSZK Legfelsőbb Bíróságának véleménye szerint a „tényleges kár“ tulajdonképpen a károsult vagyonának csökkené­se; azt a pénzösszeget fejezi ki, amely az eredeti állapot helyreállí­tásához szükséges, esetleg azt a pénzösszeget, amely kárpótlás­ként szolgál azért, hogy az eredeti állapotot nem lehetett helyreállíta- ni.(Cpj. 87/70) A tényleges kár ebben az eset­ben tehát nem a gyűrű súlyának törtarany átvevési értéke lenne, hanem a gyűrű valódi értéke. Mel­lesleg a megrendelésre készített aranygyűrűket is ellátják „hivata­los jelzéssel“. A keresztlánya joggal követel­heti az „eredeti állapot helyreállí­tását“, vagyis egy, az elveszett gyűrűvel minőségben és formá­ban teljesen azonos gyűrű elké­szítését (természetesen az arany­tartalom hitelesítésével) vagy a gyűrű értékének megtérítését. A kártérítés összege nyilván nem lesz azonos a gyűrű egykori kiske­reskedelmi árával, hiszen időköz­ben az arany és az aranyból ké­szült ékszerek ára emelkedett, márpedig a kártérítés összegének megállapításánál „a kár keletke­zésének időpontjában érvényes árból kell kiindulni“. A kitagadás feltételekhez kötött T. A.: Azt szeretném tudni, hogy örökölhet-e a mostohatestvérem, mert az édesapja az édesanyám halála után élettársat vett magá­hoz. Házasságot nem kötöttek A mostohaapám egy eltartási szerződéssel rá íratta a házát. A mostohaapámnak csak egy gyermeke volt, az én mostohatest­vérem, de ót kitagadta, mert Csehországban lakik. Leveléből nagyon kevés olyan megbízható információ szűrhető ki, amelynek jelentősége van öröklési jog szempontjából. Az mindenesetre megállapítható, hogy mostohaapja „kitagadta“ egyedüli gyermekét. Ezt nem tart­juk valószínűnek, mert a kitagadás feltételei a Polgári Törvénykönyv Novellája szerint nagyon szigorú­ak. Az örökhagyó csak akkor ta­gadhatja ki a leszármazottját, ha az a szocialista együttélés elveivel ellentétben nem nyújtott neki se­gítséget öregségében, betegsé­gében vagy más súlyos esetek­ben, holott az örökhagyó erre rá­szorult volna. A kitagadás formá­jára a végrendelkezés szabályai vonatkoznak, tehát sajátkezúleg kell megírni, aláírni, keltezni (az év, a hónap és a nap megjelölésé­vel) és megemlíteni a kitagadás okát. Nem valószínű, hogy a mos­tohaapja ilyen magánokiratot ké­szített volna. A kitagadás tehát valószínűleg érvénytelen, már csak azért is, mert a szocialista együttélés elveivel nem ellenke­zett volna, ha a mostohatestvére nem nyújt az édesapjának segít­séget, hiszen ezt megakadályozta a köztük levő földrajzi távolság is. Érdekesebb viszont az eltartási szerződés, amellyel mostohaapja állítólag az élettársára ruházta át a ház tulajdonjogát. A ház ingat­lannak számít s az ingatlan tulaj­donának átiuházást célzó szerző­déseket írásba kell foglalni a Pol­gári Törvénykönyv 46. §-a szerint (ha nem írásbeli szerződésről van szó az eltartási szerződés érvény­telen). További követelmény az ilyen szerződés közjegyző általi regisztrálása (lásd a Polgári Tör­vénykönyv 490. 2. bek. és 134 § 2. bek.). Leveléből sajnos nem álla­pítható meg semmi az eltartási szerződésről (írásban történt-e, s közjegyző regisztrálta-e). Ugyanakkor ismerni kellene a szerződés pontos tartalmát, mert érvénytelenek például a halál esetére szóló ajándékozások is. Ajánljuk, a rendelkezésre álló ira­tokkal forduljon ügyvédhez. (m-n.) ÚJSZC 6 1983. X. 18. Teljesítik vállalásaikat

Next

/
Thumbnails
Contents