Új Szó, 1983. október (36. évfolyam, 232-257. szám)

1983-10-15 / 244. szám, szombat

ÚJ szú 5 1983. X. 15. Jelentős politikai és termelési fórum A Galántai Járási Ipari Vállalat­nál négy pártalapszervezet tevé­kenykedik közel 170 taggal. Ta­kács Miklós, az üzemi pártbizott­ság elnöke már szeptember köze­pén részletes tematikus és időren­di tervekkel tudta alátámasztani mindazt, amit a pártoktatás 1983/84-es tanulmányi időszaká­val kapcsolatosan mondott. Ez ön­magában még nem rendkívüli, az idó tájt már más alapszervezetek­ben is készen voltak a hasonló tervek. A pártelnök azonban még ennél is tovább ment, és a tagok alakulatokba való beosztásán túl olyan terveket is elém tett, ame­lyekből kiderült, hogy melyik párt­oktató, mikor, kiknek, tehát melyik alakulatban és milyen témát ad majd elő. S ez, az időpontot tekint­ve már valóban a gondos és rész­letes felkészülést bizonyította.- Eredményes pártoktatási év után hasonlóan sikeres évet aka­runk zárni. S tudjuk, hogy ennek feltételi vannak, mint például a dif­ferenciált beosztás, az üzem és a munka jellegéhez igazodó szer­vezés, a hallgatók igyekezete és érdeklődésének felkeltése stb. A hatékony oktatás legeslegfonto­sabb feltétele azonban a pártokta­tók jó munkája. Tőlük függ, hogy az előadások, de főleg a szeminá­riumi beszélgetések valóban a po­litikai és termelési eszmecsere fó­rumává válnak-e. Mi természete­sen azt akarjuk, hogy az összejö­vetelek ilyenek legyenek. Olyan eszmecsere, vita alakuljon ki, amely a politikai és világnézeti ismeretek bővítése mellett az adott üzemrészleg, munkahely termelési feladatai teljesítésének és az adódó problémák megoldá­sának módjait, lehetőségeit is se­gít megkeresni.- Miként és hogyan tesznek eleget a követelményeknek? - kérdezem Nagy Károly mérnök­től, a múszaki fejlesztési osztály vezetőjétől, a tizennégy tagú párt­oktató csoport egyik tagjától, fel­idézve a pártelnök szavait.- Elsősorban úgy és azzal, hogy természetesnek vesszük az igényeket. Mindaz sünit elvárnak tőlünk a Vállalat érdekeit szolgálja. Mert az a dolgozó, aki megérti, hogy az extenzív fejlesztés miért járhatatlan út, és csakis az inten­zív formák jöhetnek szóba, s azt is tudatosítja, hogy ugyanazon a gé­pen a korábbiaknál csak úgy lehet kétszer-háromszor többet termel­ni, ha ehhez a munkaidő jobb kihasználásával, újítások kidolgo­zásával stb. ő maga is tevékenyen hozzájárul, hasznosabb a közös­ség számára mint az, aki az emlí­tett összefüggéseket nem tudato­sítja. Ugyanakkor persze az is lé­nyeges, hogy mindenkor csak olyasmit várnak tőlünk, amihez adottak a feltételek. Nagy segítség például az idejében elkészült taní­tási terv. Már most tudom, hogy mikor, miről s kiknek fogok előad­ni, így alaposan felkészülhetek. A beszélgetés során további té­nyek is szóba kerültek, amelyek­kel a galántai ipari vállalatnál a pártoktatók munkáját segítik. Vi­gyáznak arra, hogy egyik előadó se legyen túlterhelt. Idejét ne kös­se le teljes egészében az előadá­sokra való felkészülés, hanem ön­képzésre is legyen lehetősége. A pártoktatókat az üzem gazdasá­gi és politikai irányításában dolgo­zók széles köréből választják ki, így mindenki olyan témát ad elő, ami beosztásához közel áll. Ha a tananyag általános része példá­ul a népgazdaságfejlesztési irány­elvekkel kapcsolatos, és a helyi vonatkozásban lehetőség van a beruházások és fejlesztés meg­beszélésére, akkor bizonyos, hogy az adott témát a főmérnök kapja. Igy aztán az sem pusztán véletlen, hogy Nagy Károly az el­következő oktatási évben a párt gazdaságpolitikáját tanulmányozó alakulatban a népgazdaság szer­kezeti átépítéséről fog előadni.- Nemcsak időm, hanem lehe­tőségem is van alaposan felké­szülni, hiszen a téma kapcsolódik a munkabeosztásomhoz. így ter­mészetesen majd a vállalati fel­adatokkal is foglalkozni tudok, hi­szen idestova másfél évtizede dol­gozom itt. Pártoktatói tevékenysé­gemet később, 1980-ban kezd­tem, de e rövid idó alatt is tapasz­taltam, hogy a dolgozókat igenis érdeklik üzemük problémái, s megfelelő útmutatás, irányítás, valamint ösztönzés mellett készek akár többletfeladatokat is vállalni az adódó problémák és nehézsé­gek megoldásáért.- Hogyan dolgozik a pártoktatók csoportja? Kapnak megfelelő a Trenčianska Teplá-i cukorgyár 100-at kap, a dunaszerdahelyi 82-t, a sered'i 45-öt és a trnavai 38-at. A cukorrépa szállítására kü­lön répaszerelvényeket is indí­tunk, s hasonlóan járunk el a répa­szelet szállításában is. Répát szállítunk a rendszeres tehervo- nat-járatokon is. Az őszi répabeta­karítási idényben körülbelül 424 ezer tonna cukorrépát és 135 ezer tonna répaszeletet szállítunk. A tervezett szállítás tavalyhoz ké­pest mintegy 20 százalékkal keve­sebb. A galántai, a Bratislava-vidéki, a lévai (Levice), a dunaszerdahe­lyi (Dunajská Streda), a komáromi (Komárno) és az érsekújvári (No­vé Zámky) járásban a vasútnak több mint 135 ezer tonna kukoricát is szállítania kell. A korai burgonya szállítását már befejezték, s most teljes ütemben folynak az előké­születek a téli és tavaszi tárolásra és fogyasztásra szánt burgonya szállítására.- Az ősz minden évben nagy feladatokat ró a vasutasokra, hi­szen a vállalatok, üzemek és ház­tartások is ilyenkor készítik be téli szénkészletük egy részét - mond­ja a pályaszakasz főnöke. - Aligha győznénk a sok munkát ebben az szakmai segítséget és pedagógiai útmutatást?- Az előadásokat mindig meg­beszéljük. S ilyenkor nemcsak azt részletezzük, hogy mennyiben si­került kimeríteni a tananyag adta lehetőségeket, hanem azt is meg­vitatjuk, hogy az alkalmazott mód­szer és a választott előadásmód megfelelt-e a követelményeknek, esetleg milyen hiányosságai vol­tak, amiket legközelebb el kell ke­rülni. Ez nekem, pártoktatónak nagy segítség. Nem is olyan régen még az én előadásomban is túl­súlyban volt a leírt szöveg olvasá­sa. És most? Igyekszem önállóan, de ugyanakkor tárgyszerűen be­szélni, úgy, hogy felkeltesem és éberen tartsam hallgatóim fi­gyelmét.- A munkát tovább javítani per­sze mindig lehet, s kell is. Ilyen alapon az elkövetkező évben mint pártoktató, milyen elhatározások­kal indul az új megbízatások telje­sítéséért?- A legfontosabb és elsődleges feladat a szemináriumi beszélge­tések hatékonyságának fokozása. Közös cél ez, a pártoktató csoport tagjai ugyanis ebben látják, a leg­nagyobb tartalékot a hatékonyság fokozásában. Mindannyian igyek­szünk majd úgy felkészíteni a hall­gatókat, hogy a szemináriumi be­szélgetéseken necsak az oktató és közöttük alakuljon ki párbe­széd, hanem maguk a hallgatók egymás között is közvetlenül ki­cseréljék gondolataikat, elmond­ják véleményüket és nézeteiket. Az ilyen gondolatcsere sok min­dent felszínre hoz. Persze ez nem jön csakúgy magától. Az ilyen épí­tő jellegű vitára fel kell készíteni a hallgatókat, és az előadónak is konkrét elképzeléseinek kell len­nie. Már az előadáson utalni kell arra, hogy az új ismeretek birtoká­ban, milyen helyi dolgokon és fel­adatokon gondolkodjanak el, amit majd megvitatnak. Persze, az elő­adó irányításával. A Galántai Járási Ipari Vállalat­nál így jutnak a kommunisták és az élenjáró pártonkívüli dolgozók olyan ismeretek birtokába, ame­lyeket tovább adva kollégáiknak, közös cselekvésre ösztönöznek mindenkit. A párt politikájának kö­vetkezetes magyarázásával és el­fogadtatásával a termelési felada­tok teljesítésére. EGRI FERENC- Milyen méretű a ligetfalusi (Petržalka) lakónegyed konyhaab­laka?- Mi a címe annak a könyvnek, amelyik a napokban jelenik meg? A Bratislavai Információs és Pro- pagációs szolgálat dolgozói jegy­zik az ilyen és az ehhez hasonló furcsa kérdéseket és mondhatom, bőven akad belőlük. Igaz, a kérdé­sek zömét nem kell bejegyezni a füzetbe, az érdeklődő azonnal kimerítő választ kap. Hogy miről?- A városban zajló kulturális események időpontjáról, helyéről, szereplőiről, a különféle szolgálta­tásokról, a közlekedésről, a város múltjáról, jelenéről, jövőjéről, híres emberekről, régi és új könyvekről, az üzlethálózatról, az idegenfor­galmi nevezetességekről. A kér­dező megtudhatja az intézmé­nyek, a hivatalok címét, de ha szüksége van neves személyisé­gek életrajzi adataira, azokat is megkapja. Sót, a bonyolultabb kérdéseket levélben teheti fel, s ugyancsak levélben kapja meg a választ - sorolták egymás után Ľudmila Mládeková és Marta So- vincová, az aznapi telefonügyele­tesek. Beszélgetésünket gyakran megzavarta a telefon csengetése, s megfigyeltem, hogy beszélgető- partnereim szinte gondolkodás nélkül válaszoltak a feltett kérdé­sekre. Hol címeket mondtak, hol a Bratislavai Zenei Ünnepségek műsorát ismertették.- Ezek könnyű kérdések voltak, a címeket már betéve tudjuk, de azt is, hogy a városban éppen mi zajlik. Tizenharmadik éve dolgo­zunk itt, ez alatt az idó alatt na­gyon sokat tanultunk - mondta Ľudmila Mládeková. - Persze — tette hozzá kolléganője - segít­ségünkre van a kézikönyvtárunk, megszokott mozdulattal nyúlunk az asztalon és a polcokon elhelye­zett könyvekhez, füzetekhez, cédu­lákhoz. Az információs részlegen tízen dolgozunk, mindenkinek megvan a saját kedvenc területe. Naponta feldolgozzuk a sajtóban megjelenő fontos írásokat, ren­dezzük az információkat. Karto­tékjainkon rengeteg adat szerepel. Fontos a munkánkban az is, hogy tudjuk, hol, mit kell keresnünk. Az olyan kérdéseket szeretjük a leg­jobban, amelyekre nem tudunk azonnal választ adni. Ilyenkor mindannyian keresünk, kutatunk, böngésszük a könyveket, s nem nyugszunk addig, amíg a feleletet nem találjuk meg. Kissé panaszkodva elmondták azt is, hogy gyakran nem tájékoz­tatják őket idejében a műsor-, de a címváltozásokról sem, s így a kérdezőknek nem tudnak kielé­gítő választ adni. Sokan viszont nem tudnak helyesen kérdezni sem, s csak hosszú „vallatás“ után jönnek rá, hogy a telefonáló tulajdonképpen mire kíváncsi. Hány telefonkérdésre adnak vá­laszt naponta?- Átlagban százhatvan-száz­hetvenre, de a nyár folyamán en­nél sokkal többre. Sokan jönnek személyesen is érdeklődni- mondták búcsúzás közben. A Bratislavai Információs és Propagációs Szolgálat széles körű tevékenységéről dr. Leopold Ka­rafiát igazgató számolt be.- Kezdetben, 1965-tól más kul­turális intézmény keretében mű­ködött az információs, a fordító­tolmács és az idegenvezetői rész­leg. 1976-ban létesült intézmé­nyünk, s egyúttal propagációs te­vékenységgel is bővült munkakö­rünk. Jelenleg 96 állandó és 600 külső munkatárssal dolgozunk. Hogy munkánk miből áll? - tette fel a kérdést az igazgató és azon­nal válaszolt is. Elmondta, hogy az említett három részleg munkája már szinte zavarmentes. Külső munkatársaik, fordítóik, tolmácsa­ik minden nemzetközi rendezvé­nyen jelen vannak, az idegenve­zetői részleg városnézéseket, sé­tákat szervez a városba látogató egyéneknek és csoportoknak egy­aránt. De foglalkoznak kirándulá­sok szervezésével is, melyek célja úgy Szlovákia, mint Csehország nevezetességeinek megismerése. Az igazgató külön kiemelte a Bra­tislava barátainak köre munkáját.- A módszertani irányítás is a mi feladatunk, éppúgy, mint az idegenvezetők képzése. Mi fele­lünk a negyedévenként megjelenő Bratislava folyóirat szerkesztésé­ért, a havonta 10 ezer példányban kiadott programfüzetért és a fővá­rosi nemzeti bizottság részére ké­szített Bratislava számokban és adatokban című kiadványért. A ki­adói tevékenységünknek fontos szerepe van - tudtuk meg az igaz­gatótól, - hiszen a város neveze­tességeinek népszerűsítése nem kis vállalkozás. A városba látogató idegen elsősorban a prospektuso­kon feltüntetett nevezetességek iránt érdeklődik, ezért nem mind­egy, mit kap a kezébe. Számos szlovák és idegen nyelvű képes prospektus, térkép áll a látogatók rendelkezésére, kivitelük, tartal­muk egyaránt kielégíti az igénye­ket - mutatott az asztalon levő szebbnél szebb kiadványokra.- Amivel viszont nem lehetünk elégedettek, az a várossal össze­függő apró ajándéktárgyak cse­kély választéka. Gondot okoz, hogy három szaküzletünkben mit kínáljunk azoknak, akik a várost jelképező ajándékkal szeretnék meglepni hozzátartozóikat, bará­taikat. Egyre inkább „ beletanulunk“ a propagációs tevékenységbe. Mi készítettük elő Kijevben a nemrég lezajlott Bratislavai Napokat, mi rendezzük évről évre a Kulturális Nyarat, de segítséget nyújtunk a Bratislavai Líra és a Bratislavai Zenei Ünnepségek szervezésé­ben is. Műhelyeinkben számos transzparens, hirdetőtábla készül nemcsak saját magunk részére, hanem más vállalatok megrende­léseit is elvállaljuk.- Az idei nyáron milyen volt a város látogatottsága? - érdek­lődtünk.- A három nyári hónap alatt szolgálatainkat több ezren vették igénybe. A várat 11 ezer, a Slavint 17 532 látogató tekintette meg, 42 autóbuszkirándulást rendeztünk, 262 idegenvezető kíséretében több mint 8 ezren vettek részt városnézésen, de több ezren tet­ték fel kérdéseiket telefonon, le­vélben és személyesen. Terveink egyértelműek: javítani, bővíteni kell munkánkat, szolgál­tatásainkat, hogy nemcsak az ide­genek, hanem a hazaiak is minél többet tudjanak meg városunkról. Minden jó ötletet megvalósítunk. Jelmondatunk: aki cselekedni akar, talál rá lehetőséget, aki nem akar tenni semmit, megtalálja an­nak indoklását. PÉTERFI SZONYA HOGY KÉSZÜLHESSEN AZ ÚJ CUKOR Javában benne vagyunk a cu- korrépa-betakarításban, és ez rá­nyomja bélyegét a közúti és a vas­úti teherszállításra is. Nyilvánvaló, hogy a szállítási kampányban a legnagyobb feladatok a vasuta­sokra hárulnak. Az idén is gondos­kodniuk kell arról, hogy a cukor­gyárak folyamatosan kapják a fel­dolgozásra szánt répát, hiszen a fennakadás a cukorgyártási ütemtervek teljesítését nehezí­tené.- A cukorrépa és a burgonya szállítása egyaránt a pontosan ki­dolgozott ütemtervek szerint halad - mondotta Jifí Hanzal mérnök, a Bratislavai Pályaszakasz főnö­ke. Egyébként ezen a vasúti pá­lyaszakaszon rakják vagonokba a legtöbb cukorrépát és burgo­nyát.- Számunkra a cukorrépa-kam­pány már augusztusban megkez­dődik - folytatta akkor, amikor a cukorgyárak és a mezőgazdasá­gi vállalatok vezetőivel közös asz­talhoz ülünk, és a cukorrépa és a burgonya várható hozama alap­ján pontosítjuk a szállítási ütem­terveket, állapítjuk meg az e célra kijelölt vasúti kocsik számát. Az egyes cukorgyárak részére az idén 307 kocsit adtunk. Például időszakban a már nyugdíjba vo­nult vasutasok segítsége nélkül, akik ebben a szállítási idényben minden évben rendszeresen mun­kába lépnek és jelentősen hozzá­járulnak a folyamatos szállítás biz­tosításához. Hasonló figyelmet fordítanak a répaszállításra a vasútállomá­sok dolgozói is, akik évente meg­szervezik a cukorgyárakkal köz­vetlen kapcsolatban lévő állomá­sok szocialista versenyét. Ebbe a következő állomások kapcsolód­nak be: a dunaszerdahelyi, az oroszkai (Pohronský Ruskov), a seredi, a Trenčianska Teplá-i és a trnavai, ezenkívül a leopoldovi és az érsekújvári mozdonytelep is. A verseny feltételei között szere­pel a balesetnélküli munka, a köz­lekedési menetrend teljesítése, valamint a kocsiforgási idő meg­tartása. A verseny célja, hogy a cukorrépa-szállítási idényben a lehető legjobban kihasználják a vasúti kocsikat, s ezzel hozzájá­ruljanak az állomások jobb ered­ményeihez, a vasutasok kezde­ményezésének kibontakoztatásá­hoz. FRANTIŠEK RISZDORFER Irány a dunaszerdahelyi cukorgyár (A szerző felvétele) Aki cselekedni akar, talál rá lehetőséget TÁJÉKOZTATNAK, NÉPSZERŰSÍTENEK, SZERVEZNEK Ha igényesek a pártoktatókkal szemben

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents