Új Szó, 1983. szeptember (36. évfolyam, 206-231. szám)
1983-09-13 / 216. szám, kedd
szú 3 IX. 13. A tudományos-műszaki haladás hatékonyabb érvényesítéséért Az SZLKP KB Elnökségének beszámolóját Miloslav Hruškovič elvtárs terjesztette elő Tisztelt elvtársak! A CSKP XVI. kongresszusa szocialista társadalmunk további sokoldalú fejlesztésének programjában hangsúlyozta, hogy a szociális és gazdasági célok megvalósítása megköveteli a termetes magas fokú hatékonyságára és mindennemű munka kiváló minőségére vonatkozó távlati gazdasági stratégia következetes megvalósítását. A kongresszus leszögezte, hogy e stratégia alapja a gazdaság intenzív fejlesztése. Lényegében arról van szó, hogy gyors ütemben növelni kell a társadalmi munkatermelékenységet, a gazdaság hatékony strukturális változásaiból, a termelési erók ésszerű kihasználásából, a magas fokú gazdaságosságból, mindennemű forrás gazdaságos kihasználásából, az irányítás tökéletesítéséből, a dolgozók kezdeményezésének széles körű kibontakoztatásából s gazdaságunknak a szocialista gazdasági integrációban és a nemzetközi munkamegosztásban való fokozott bekapcsolódásából kiindulva. A XVI. kongresszus az intenzifikálás döntő tényezőjének és a társadalmi munkatermelékenység növelése fontos forrásának minősítette a tudományt és a műszaki fejlődést. Teljes mértékben érvényes az a gondolat, amelyet a CSKP XVI. kongresszusán Gustáv Husák elvtárs, a CSKP KB főtitkára fejtett ki, miszerint ,,a tudományos-műszaki fejlesztés meggyorsítása egész társadalmunk forradalmi feladata“. Az SZLKP KB mai ülésének az a feladata, hogy megvitassa a CSKP XVI. kongresszusán jóváhagyott határozat és az SZLKP kongresszusa határozatának megvalósítását a tudományos-műszaki fejlesztés területén. További feladata, hogy lebontsa a CSKP KB 8. ülésének a tudomány és technika eredményei gyakorlati érvényesítésének meggyorsítására vonatkozó határozatait a Szlovák Szocialista Köztársaság feltételeire, és hatékony intézkedéseket foganatosítson ezek eredményes érvényesítésére. Eközben respektálnunk kell a konkrét helyzetet, amelyben megvalósítjuk a fejlett szocialista társadalom építésének fő irányvonalát. Gazdaságunk további fejlesztését megváltozott külső és belső feltételek, s tegyük hozzá egyre igényesebb feltételek között valósítjuk meg, amikor is előtérbe kerül államunk és az egész szocialista közösség védelmi erejének megszilárdítása és a dolgozók növekvő szükségleteinek teljesebb kielégítése. Tudatosítani kell, hogy a szocializmus és az imperializmus közti döntő küzdelem éppen a tudományos-műszaki fejlődés területén folyik. Éppen ezért kulcsfontosságú jelentősége van a tudományos-műszaki fejlesztésnek, főleg a szocializmus vívmányai és előnyei összekapcsolásának. A tudománynak és a tudományos-műszaki fejlesztésnek ma új pozíciója van a társadalom fejlődésében. Az ismeretszerzés ideológiai funkcióján kívül a tudomány egyre inkább közvetlen termelőerővé válik, s a társadalmi folyamatok irányításának elméleti alapja lesz. A mi viszonyaink között az egész nép feladatának tekintjük a tudományos-műszaki fejlesztést. A feladat eredményes teljesítése nemcsak a párt-, az állami és a gazdasági irányítás céltudatosságától és színvonalától, a tudományos kutatási alap tevékenységétől függ, hanem a dolgozók széles körű kezdeményezésétől és aktivitásától is. A szocialista alapokon kiépített erős ipari és mezőgazdasági bázisunk, a tudományban, az oktatásügyben, a káderek nevelésében, az általános műveltségi szint javításában és a kulturális színvonal emelésében elért eredményeink új lehetőségeket teremtenek a tudomány és a technika kihasználásához a társadalom fejlődésében. A tudomány és a technika hozzájárulása a tudományos-műszaki politika stratégiájának kidolgozásától, a távlati és rövid lejáratú feladatok szerves egybehangolásától, valamint attól függ, milyen céltudatosan valósítjuk meg ezt a politikát. A CSKP kongresszusa ugyanúgy, mint az SZLKP kongresszusa és a pártszervek ezt követő ülései nagy fontosságot tulajdonítottak a tudomány és a technika fejlesztésének. A CSKP KB és az SZLKP KB külön ülése foglalkozott 1974-ben ezzel a kérdéssel. A CSKP KB 8. ülése hangsúlyozta, hogy az ötéves tervidőszak kezdetétől elért eredmények azt bizonyítják, elegendő erőnk, eszközünk és tartalékunk van ahhoz, hogy folytassuk a gazdasági fejlődés dinamikája felújításának a folyamatát. Az évzáró taggyűlések, valamint a pártkonferenciák a CSKP XVI. kongresszusa és az SZLKP kongresszusa óta elért eredményeket, valamint az 1983. évi terv feladatainak teljesítését értékelve, kifejezték a kommunistáknak azt az eltökéltségét, hogy teljesíteni akarják a kitűzött feladatokat, kifejezték a párt egységét és azt, hogy politikája teljes támogatást élvez. Elvtársak! A párt- és állami szervek céltudatos és tervszerű tevékenysége, a tudományosműszaki fejlesztésről való fokozott gondoskodás, a tudományos és kutató dolgozók, a konstruktőrök, a tervezők, a technológusok, az élenjáró munkások, a termelés szervezőinek erőfeszítései, a KGST-országokkal, főleg a Szovjetunióval való együttműködés hozzájárult ahhoz, hogy a tudomány és a technika ma áthatja az emberi tevékenység valamennyi területét. Érinti a csehszlovák gazdaság összes ágazatát, egyre nagyobb mértékben befolyásolja társadalmi és gazdasági fejlődésünk minden területét. A tudomány és a technika mint kiapadhatatlan forrás az anyagi-műszaki alap hatékony kihasználásával, az irányítás és munkaszervezés tökéletesítésével és a dolgozók kezdeményezésével együtt jelentős mértékben hozzájárult a nemzeti jövedelem létrehozásához és a társadalmi munkatermelékenység növeléséhez. Szlovákiában a szocialista építés időszakában széles körű anyagi-műszaki alap épült ki, miközben gyors iramban fejlődtek a korszerű termelési ágazatok és szakágazatok. Progresszív technológiákat vezettünk be, például az oxigén- konverterekban gyártott acél részaránya 91 százalék, terjedelmesített szálak képezik a műszáltermelés 11 százalékát, a pamutszálak 69 százaléka orsó nélküli technikával készül. Progresszív szerkezeti elemeket, műanyagokat fejlesztettünk, széles körű nukleáris programot valósítunk meg, gépesítjük és automatizáljuk a termelést. Bevezettük a mikroelektronikai alkatrészek gyártását, az elektronikus kisszámítógépek új rendszereit, az ipari robotok és manipulátorok típussorozatát. Továbbfejlesztettük a vegyipari termelést, műszaki haladást értünk el a gépipari termelés, a mezőgazdaság, az építőipar, a közlekedés, a hírközlés és az egészségügy más területein is. Lényegében új tudományos-műszaki alap alakult ki, amelyben ma 52 000 személy dolgozik, ami az országos kapacitás 30 százalékát jelenti. Ez az erő, amely ma az egységes csehszlovák gazdaság jelentős része, hozzávetőlegesen a fontos állami tudományos-műszaki feladatok egyharmadát oldja meg. Számos országos jelentőségű kutató és fejlesztési munkahelyünk van, amelyek ma már fontos nemzetközi pozíciót töltenek be. Bizonyos pozitív eredményeket értünk el a tudomány és a termelés szervezeti és gazdasági kapcsolatának megteremtésében. Példaként említhetjük meg azt az úttörő munkát, amelyet a Martini Nehézgépipari Művek vezérigazgatósága végzett a fejlesztési alap koncentrálásában, szakosításában és integrált irányításában, valamint a termeléssel való szoros összekapcsolásában. Továbbá megemlíthetjük a Prešovi Fémipari Kutatóintézetet, a Nové Mesto nad Váhom-i Gépesítési és Automatizálási Kutatóintézetet, a trenčíni ruhaipari termelés gépesítésével foglalkozó intézetet, a Szlovák Tudományos Akadémia Műszaki Kibernetikai Intézetét és a bratislavai Slovosi- vo egyesülést. Az ilyen formák közé sorolhatjuk a Bratislavában és a Szlovák Szocialista Köztársaság többi kerületében működő önkéntes tudományos-termelési társulásokat. Az eredmények azt tanúsítják, hogy tudományos-műszaki bázisunk teljesítő- képessége növekszik, de nem sikerül kielégítően teljesítenünk az SZLKP legutóbbi kongresszusa által kitűzött valamennyi feladatot. Annak ellenére, hogy relatíve ugyanannyit fordítunk a tudományos-műszaki fejlesztésre, mint az iparilag fejlett országok, az eredmény nem kielégítő. Ez elsősorban a fajlagos energia-, nyersanyag- és alapanyag-fogyasztás aránylag magas szintjében, a munkaigényességben, a termékek alacsonyabb színvonalú műszaki és gazdasági mutatóiban, valamint a világpiaci értékesítési lehetőségekben nyilvánul meg. A kapacitásokat nem sikerül megfelelő mértékben a műszaki fejlesztés döntő feladatainak megoldására összpontosítanunk, illetve e feladatok megvalósítása idejét lerövidítenünk. A tudományos-műszaki fejlesztés gyenge láncszeme a kutatási eredmények termelési alkalmazása. Nem sikerült megfelelő kapcsolatot teremtenünk a kutatás, a termelést előkészítő szakaszok, valamint a termelés között. Még mindig alacsony azoknak a termékeknek a részaránya, amelyek világ- színvonalú mutatókat érnek el. Lassú a termékszerkezet felújításának üteme. Az új és az innovált termékek jelentős részét alacsonyabb minőségi osztályba sorolják, ami azt tanúsítja, hogy nem vezetik be megfelelő mértékben a minőségszabályozás komplex rendszerét a termelési-gazdasági egységek és vállalatok irányítási gyakorlatában. Kevés a magasabb innovációs kategóriába tartozó termék és ennek következtében termékeink alacsony áron kelnek el a külföldi piacokon. Ez bizonyos mértékben a tudományos-műszaki fejlesztés érvényesítését is tükrözi a hatékonyság növeléséért és a minőség javításáért folytatott küzdelemben. Az említett fogyatékosságok közül sokat az állami és gazdasági szervek kevésbé színvonalas irányító munkája okoz. Sok helyen a régi módon viszonyulnak a tudományos-műszaki fejlesztéshez. Nem kielégítő az erre gyakorolt gazdasági és társadalmi nyomás, alacsony az érdekeltség a tudományos ismeretek érvényesítésében, az új technika bevezetésében és nem megfelelő a KGST-tagországokkal való nemzetközi együttműködésben való részvételünk színvonala sem. Jelentős tartalékaink vannak a licencpolitika megvalósításában is. Aggaszt bennünket az a tény, hogy csökken a komplex racionalizációs brigádok száma, és kevesebb munkás kapcsolódik be ezekbe a brigádokba. Ennek okát abban látjuk, hogy nem teremtik meg a feltételeket tevékenységükhöz, a vállalatok és a termelési gazdasági egységek vezetői nem értékelik e mozgalom jelentőségét. A tudományos-műszaki haladás eredményeinek hatékonyabb érvényesítéséhez kellene hozzájárulnia a népgazdaság tervszerű irányítási rendszerét tökéletesítő intézkedéseknek. Eddig nem érvényesül megfelelően az az alapelv, hogy az irányítás minden szintjén váljon a tudományos- műszaki fejlesztés a tervezés tengelyévé. A tudományos-műszaki fejlesztést továbbra is a terv elszigetelt részeként értelmezik, nem lett a minőségi mutatók rendszerének része. A minőségben, a műszaki színvonalban és a termékek innoválásában elért részleges javulást a könnyebben mozgósítható tartalékok kihasználásával érték el, ami ugyan helyes, de nem elegendő. Megoldatlan a műszaki fejlesztés tervszerű irányítása az önelszámoló egységekben. Ezért egyelőre csak korlátozottan nyilvánul meg a komplex intézkedések hatékonysága a tudományos-műszaki fejlődés meggyorsításával kapcsolatban. Az idei gazdaságfejlesztési terv teljesítésével kapcsolatos tapasztalatok azt tanúsítják, hogy az anyagi termelés meny- nyiségi és minőségi szempontjai között szoros kapcsolatot kell kialakítani. Az eredmények azt tanúsítják, hogy a gazdaság fejlesztésének a dinamikája gyorsabb, mint amint azt az 1983. évi állami terv előirányozta. Ez a nagyobb dinamika azonban részben a nagyobb nyersanyag- és alapanyag-fogyasztáson, a nagyobb munkaráfordításon alapszik s csak részben az alapanyagok jobb hasznosításán és a munkaerők hatékonyabb kihasználásán. Ráadásul a megteremtett értékek egy részét elvesztjük azáltal, hogy a kivitelünket alacsonyabb devizaárak mellett realizáljuk, illetve befagyasztjuk a készletek növekedésében. Ismételten beigazolódik az SZLKP Központi Bizottságának ülésén többször is kiemelt követelménynek a jogossága, miszerint a termelés műszaki-gazdasági színvonalának döntő jelentősége van a mai viszonyok között, amikor nő a hazai piac igényessége, és a külföldi piacokon kiéleződik a konkurrencia. A 7. ötéves terv tartalmazza az első intézkedéseket annak érdekében, hogy fokozott nyomást gyakoroljunk a tudomány és a technika eredményeinek kihasználására, a termékek műszaki-gazdasági színvonalának javítására. Az egyes ágazatok számára döntő mutatóként határozták meg a magas műszaki és gazdasági színvonalú termékek részarányát, valamint a műszaki fejlesztés állami terve feladatainak megvalósításából kiinduló termelés tervét. 1981-től hasonlóan határozták meg a termelési feladatokat a licencek felhasználása alapján. Ezek az intézkedések a termékek kötelező értékelésének kibővítésével együtt hozzájárultak ahhoz, hogy a 7. ötéves tervidőszak első két évében emelkedett a termékek műszaki-gazdasági színvonala, de az ilyen termékek részarányával kifejezett eredményeink nem kielégítőek. A CSKP KB Elnöksége az állami terv teljesítésében az első félévben elért eredményeket értékelve számos konkrét feladatot hagyott jóvá, amelyeket a gazdasági és állami vezetőknek, valamint a párt- és társadalmi szerveknek s szervezeteknek a lehető legrövidebb határidőn belül meg kell valósítaniuk. Csakis az idei terv teljesítésével, illetve kívánatos túlteljesítésével teremthetjük meg a kedvező feltételeket ahhoz, hogy a 7. ötéves terv előttünk álló éveiben megtartsuk, illetve fokozzuk a népgazdaság fejlesztésének dinamikáját. Az 1984. évi tervjavaslatok, amelyeket a termelési-gazdasági egységek augusztus elején terjesztettek elő, és amelyeket az SZLKP KB Elnöksége is megtárgyalt, azt mutatják, hogy a termelési-gazdasági egységek erőfeszítéseket tesznek az ötéves terv feladatainak megvalósítására a műszaki fejlesztést jellemző egyes mutatók megtartásával. A vállalatoknál és a vezérigazgatóságokon azonban továbbra is megnyilvánul, hogy túl óvatosan viszonyulnak a tervezéshez. Ezt bizonyítja, hogy az árutermelés és a műszaki-gazdasági színvonalú termékek javasolt dinamikája eltérő. Míg az árutermelés 4,3 százalékos növelését javasolják, a magas műszaki-gazdasági színvonalú termékek termelésének csupán 3,1 százalékos növelését. Ha elfogadnánk ezeket a javaslatokat, gyakorlatilag azonos szinten maradna az első minőségi osztályba sorolt termékek részaránya, sőt csökkenne a műszaki szempontból haladó termékek részaránya az egész árutermelésben. Ez a kevésbé progresszív magatartás nagymértékben befolyásolta a minisztériumok által előterjesztett 1984. évi tervjavaslatokat. Nagyon bírálóan értékeljük a magas műszaki-gazdasági színvonalú termékek hányadának nem kielégítő alakulását, főleg a vegyiparban, a gépiparban, az elektrotechnikai iparban, vagyis azokban az ágazatokban, amelyek a műszaki haladás hordozói, és erős tudományos kutatási alappal rendelkeznek. A termelési-gazdasági egységek és ágazatok eddigi fejlődése és a jövő évi tervjavaslataikban kifejezett elképzeléseik arra utalnak, hogy következetesebben kell respektálni a nyersanyag-, energia- és alapanyagforrások korlátozottságát, valamint azt a szükségszerűséget, hogy e forrásokat jobban kell hasznosítanunk. A minisztériumoknak,-valamint a gazdaság középszintű irányító szerveinek az általuk irányított szervezetekkel együtt olyan megoldásokat kell keresniük, amelyek a tudomány és a technika hatékonyságának növeléséhez vezetnek az egész népgazdaság fejlesztésének intenzifiká- lása során, és jelentősen növelik a kiváló minőségű termékek részarányát az egész termelésben azzal a céllal, hogy jobb végeredményt érjünk el, s az egyes vállalatok és termelési ágazatok tartósan fejlődjenek. Elvtársak! Az SZLKP legutóbbi kongresszusán az SZLKP KB első titkára hangsúlyozta, hogy „egyre döntőbb tényező lesz a szocialista, valamint a tőkés országokban is a tudományos-műszaki fejlesztés gyors üteme. Az, aki gyorsabban fejleszti a tudományt és érvényesíti a konkrét termékekben, az gazdasági előnyökhöz jut, és gyorsabban halad előre." Ebből kiindulva a CSKP KB 8. ülése határozataival összhangban az SZLKP KB szükségesnek tartja, hogy a párt-, állami és gazdasági szervek és szervezetek törekvését az idén a tervteljesítés (Folytatás a 4. oldalon)
