Új Szó, 1983. szeptember (36. évfolyam, 206-231. szám)

1983-09-13 / 216. szám, kedd

szú 3 IX. 13. A tudományos-műszaki haladás hatékonyabb érvényesítéséért Az SZLKP KB Elnökségének beszámolóját Miloslav Hruškovič elvtárs terjesztette elő Tisztelt elvtársak! A CSKP XVI. kongresszusa szocialista társadalmunk további sokoldalú fejlesz­tésének programjában hangsúlyozta, hogy a szociális és gazdasági célok meg­valósítása megköveteli a termetes magas fokú hatékonyságára és mindennemű munka kiváló minőségére vonatkozó táv­lati gazdasági stratégia következetes megvalósítását. A kongresszus leszö­gezte, hogy e stratégia alapja a gazda­ság intenzív fejlesztése. Lényegében ar­ról van szó, hogy gyors ütemben növelni kell a társadalmi munkatermelékenysé­get, a gazdaság hatékony strukturális változásaiból, a termelési erók ésszerű kihasználásából, a magas fokú gazdasá­gosságból, mindennemű forrás gazdasá­gos kihasználásából, az irányítás tökéle­tesítéséből, a dolgozók kezdeményezé­sének széles körű kibontakoztatásából s gazdaságunknak a szocialista gazda­sági integrációban és a nemzetközi mun­kamegosztásban való fokozott bekap­csolódásából kiindulva. A XVI. kongresszus az intenzifikálás döntő tényezőjének és a társadalmi mun­katermelékenység növelése fontos forrá­sának minősítette a tudományt és a mű­szaki fejlődést. Teljes mértékben érvé­nyes az a gondolat, amelyet a CSKP XVI. kongresszusán Gustáv Husák elvtárs, a CSKP KB főtitkára fejtett ki, miszerint ,,a tudományos-műszaki fejlesztés meg­gyorsítása egész társadalmunk forradal­mi feladata“. Az SZLKP KB mai ülésének az a fel­adata, hogy megvitassa a CSKP XVI. kongresszusán jóváhagyott határozat és az SZLKP kongresszusa határozatának megvalósítását a tudományos-műszaki fejlesztés területén. További feladata, hogy lebontsa a CSKP KB 8. ülésének a tudomány és technika eredményei gya­korlati érvényesítésének meggyorsításá­ra vonatkozó határozatait a Szlovák Szo­cialista Köztársaság feltételeire, és haté­kony intézkedéseket foganatosítson ezek eredményes érvényesítésére. Eközben respektálnunk kell a konkrét helyzetet, amelyben megvalósítjuk a fej­lett szocialista társadalom építésének fő irányvonalát. Gazdaságunk további fej­lesztését megváltozott külső és belső feltételek, s tegyük hozzá egyre igénye­sebb feltételek között valósítjuk meg, amikor is előtérbe kerül államunk és az egész szocialista közösség védelmi ere­jének megszilárdítása és a dolgozók nö­vekvő szükségleteinek teljesebb kielé­gítése. Tudatosítani kell, hogy a szocia­lizmus és az imperializmus közti döntő küzdelem éppen a tudományos-műszaki fejlődés területén folyik. Éppen ezért kulcsfontosságú jelentő­sége van a tudományos-műszaki fejlesz­tésnek, főleg a szocializmus vívmányai és előnyei összekapcsolásának. A tudo­mánynak és a tudományos-műszaki fej­lesztésnek ma új pozíciója van a társada­lom fejlődésében. Az ismeretszerzés ideológiai funkcióján kívül a tudomány egyre inkább közvetlen termelőerővé vá­lik, s a társadalmi folyamatok irányításá­nak elméleti alapja lesz. A mi viszonyaink között az egész nép feladatának tekintjük a tudományos-mű­szaki fejlesztést. A feladat eredményes teljesítése nemcsak a párt-, az állami és a gazdasági irányítás céltudatosságától és színvonalától, a tudományos kutatási alap tevékenységétől függ, hanem a dol­gozók széles körű kezdeményezésétől és aktivitásától is. A szocialista alapokon kiépített erős ipari és mezőgazdasági bázisunk, a tu­dományban, az oktatásügyben, a káde­rek nevelésében, az általános műveltségi szint javításában és a kulturális színvonal emelésében elért eredményeink új lehe­tőségeket teremtenek a tudomány és a technika kihasználásához a társadalom fejlődésében. A tudomány és a technika hozzájárulása a tudományos-műszaki politika stratégiájának kidolgozásától, a távlati és rövid lejáratú feladatok szer­ves egybehangolásától, valamint attól függ, milyen céltudatosan valósítjuk meg ezt a politikát. A CSKP kongresszusa ugyanúgy, mint az SZLKP kongresszusa és a pártszer­vek ezt követő ülései nagy fontosságot tulajdonítottak a tudomány és a technika fejlesztésének. A CSKP KB és az SZLKP KB külön ülése foglalkozott 1974-ben ezzel a kérdéssel. A CSKP KB 8. ülése hangsúlyozta, hogy az ötéves tervidőszak kezdetétől elért eredmények azt bizonyítják, elegen­dő erőnk, eszközünk és tartalékunk van ahhoz, hogy folytassuk a gazdasági fejlő­dés dinamikája felújításának a folyamatát. Az évzáró taggyűlések, valamint a párt­konferenciák a CSKP XVI. kongresszusa és az SZLKP kongresszusa óta elért eredményeket, valamint az 1983. évi terv feladatainak teljesítését értékelve, kife­jezték a kommunistáknak azt az eltökélt­ségét, hogy teljesíteni akarják a kitűzött feladatokat, kifejezték a párt egységét és azt, hogy politikája teljes támogatást élvez. Elvtársak! A párt- és állami szervek céltudatos és tervszerű tevékenysége, a tudományos­műszaki fejlesztésről való fokozott gon­doskodás, a tudományos és kutató dol­gozók, a konstruktőrök, a tervezők, a technológusok, az élenjáró munkások, a termelés szervezőinek erőfeszítései, a KGST-országokkal, főleg a Szovjet­unióval való együttműködés hozzájárult ahhoz, hogy a tudomány és a technika ma áthatja az emberi tevékenység vala­mennyi területét. Érinti a csehszlovák gazdaság összes ágazatát, egyre na­gyobb mértékben befolyásolja társadalmi és gazdasági fejlődésünk minden terüle­tét. A tudomány és a technika mint ki­apadhatatlan forrás az anyagi-műszaki alap hatékony kihasználásával, az irányí­tás és munkaszervezés tökéletesítésével és a dolgozók kezdeményezésével együtt jelentős mértékben hozzájárult a nemzeti jövedelem létrehozásához és a társadalmi munkatermelékenység nö­veléséhez. Szlovákiában a szocialista építés idő­szakában széles körű anyagi-műszaki alap épült ki, miközben gyors iramban fejlődtek a korszerű termelési ágazatok és szakágazatok. Progresszív technoló­giákat vezettünk be, például az oxigén- konverterekban gyártott acél részaránya 91 százalék, terjedelmesített szálak ké­pezik a műszáltermelés 11 százalékát, a pamutszálak 69 százaléka orsó nélküli technikával készül. Progresszív szerke­zeti elemeket, műanyagokat fejlesztet­tünk, széles körű nukleáris programot valósítunk meg, gépesítjük és automati­záljuk a termelést. Bevezettük a mikro­elektronikai alkatrészek gyártását, az elektronikus kisszámítógépek új rendsze­reit, az ipari robotok és manipulátorok típussorozatát. Továbbfejlesztettük a vegyipari termelést, műszaki haladást értünk el a gépipari termelés, a mezőgaz­daság, az építőipar, a közlekedés, a hír­közlés és az egészségügy más területein is. Lényegében új tudományos-műszaki alap alakult ki, amelyben ma 52 000 személy dolgozik, ami az országos kapa­citás 30 százalékát jelenti. Ez az erő, amely ma az egységes csehszlovák gaz­daság jelentős része, hozzávetőlegesen a fontos állami tudományos-műszaki fel­adatok egyharmadát oldja meg. Számos országos jelentőségű kutató és fejlesztési munkahelyünk van, ame­lyek ma már fontos nemzetközi pozíciót töltenek be. Bizonyos pozitív eredményeket értünk el a tudomány és a termelés szervezeti és gazdasági kapcsolatának megterem­tésében. Példaként említhetjük meg azt az úttörő munkát, amelyet a Martini Ne­hézgépipari Művek vezérigazgatósága végzett a fejlesztési alap koncentrálásá­ban, szakosításában és integrált irányítá­sában, valamint a termeléssel való szo­ros összekapcsolásában. Továbbá meg­említhetjük a Prešovi Fémipari Kutatóin­tézetet, a Nové Mesto nad Váhom-i Gé­pesítési és Automatizálási Kutatóintéze­tet, a trenčíni ruhaipari termelés gépesí­tésével foglalkozó intézetet, a Szlovák Tudományos Akadémia Műszaki Kiber­netikai Intézetét és a bratislavai Slovosi- vo egyesülést. Az ilyen formák közé so­rolhatjuk a Bratislavában és a Szlovák Szocialista Köztársaság többi kerületé­ben működő önkéntes tudományos-ter­melési társulásokat. Az eredmények azt tanúsítják, hogy tudományos-műszaki bázisunk teljesítő- képessége növekszik, de nem sikerül kielégítően teljesítenünk az SZLKP leg­utóbbi kongresszusa által kitűzött vala­mennyi feladatot. Annak ellenére, hogy relatíve ugyanannyit fordítunk a tudomá­nyos-műszaki fejlesztésre, mint az ipari­lag fejlett országok, az eredmény nem kielégítő. Ez elsősorban a fajlagos ener­gia-, nyersanyag- és alapanyag-fogyasz­tás aránylag magas szintjében, a munka­igényességben, a termékek alacsonyabb színvonalú műszaki és gazdasági muta­tóiban, valamint a világpiaci értékesítési lehetőségekben nyilvánul meg. A kapacitásokat nem sikerül megfelelő mértékben a műszaki fejlesztés döntő feladatainak megoldására összpontosí­tanunk, illetve e feladatok megvalósítása idejét lerövidítenünk. A tudományos-mű­szaki fejlesztés gyenge láncszeme a ku­tatási eredmények termelési alkalmazá­sa. Nem sikerült megfelelő kapcsolatot teremtenünk a kutatás, a termelést előké­szítő szakaszok, valamint a termelés kö­zött. Még mindig alacsony azoknak a ter­mékeknek a részaránya, amelyek világ- színvonalú mutatókat érnek el. Lassú a termékszerkezet felújításának üteme. Az új és az innovált termékek jelentős részét alacsonyabb minőségi osztályba sorolják, ami azt tanúsítja, hogy nem vezetik be megfelelő mértékben a minő­ségszabályozás komplex rendszerét a termelési-gazdasági egységek és vál­lalatok irányítási gyakorlatában. Kevés a magasabb innovációs kategóriába tar­tozó termék és ennek következtében ter­mékeink alacsony áron kelnek el a külföl­di piacokon. Ez bizonyos mértékben a tu­dományos-műszaki fejlesztés érvényesí­tését is tükrözi a hatékonyság növelésé­ért és a minőség javításáért folytatott küzdelemben. Az említett fogyatékosságok közül so­kat az állami és gazdasági szervek ke­vésbé színvonalas irányító munkája okoz. Sok helyen a régi módon viszo­nyulnak a tudományos-műszaki fejlesz­téshez. Nem kielégítő az erre gyakorolt gazdasági és társadalmi nyomás, ala­csony az érdekeltség a tudományos is­meretek érvényesítésében, az új techni­ka bevezetésében és nem megfelelő a KGST-tagországokkal való nemzetközi együttműködésben való részvételünk színvonala sem. Jelentős tartalékaink vannak a licencpolitika megvalósításá­ban is. Aggaszt bennünket az a tény, hogy csökken a komplex racionalizációs brigá­dok száma, és kevesebb munkás kap­csolódik be ezekbe a brigádokba. Ennek okát abban látjuk, hogy nem teremtik meg a feltételeket tevékenységükhöz, a vállalatok és a termelési gazdasági egységek vezetői nem értékelik e moz­galom jelentőségét. A tudományos-mű­szaki haladás eredményeinek hatéko­nyabb érvényesítéséhez kellene hozzá­járulnia a népgazdaság tervszerű irányí­tási rendszerét tökéletesítő intézkedé­seknek. Eddig nem érvényesül megfele­lően az az alapelv, hogy az irányítás minden szintjén váljon a tudományos- műszaki fejlesztés a tervezés tengelyévé. A tudományos-műszaki fejlesztést to­vábbra is a terv elszigetelt részeként értelmezik, nem lett a minőségi mutatók rendszerének része. A minőségben, a műszaki színvonalban és a termékek innoválásában elért részleges javulást a könnyebben mozgósítható tartalékok kihasználásával érték el, ami ugyan he­lyes, de nem elegendő. Megoldatlan a műszaki fejlesztés tervszerű irányítása az önelszámoló egységekben. Ezért egyelőre csak korlátozottan nyilvánul meg a komplex intézkedések hatékony­sága a tudományos-műszaki fejlődés meggyorsításával kapcsolatban. Az idei gazdaságfejlesztési terv teljesí­tésével kapcsolatos tapasztalatok azt ta­núsítják, hogy az anyagi termelés meny- nyiségi és minőségi szempontjai között szoros kapcsolatot kell kialakítani. Az eredmények azt tanúsítják, hogy a gazdaság fejlesztésének a dinamikája gyorsabb, mint amint azt az 1983. évi állami terv előirányozta. Ez a nagyobb dinamika azonban részben a nagyobb nyersanyag- és alapanyag-fogyasztá­son, a nagyobb munkaráfordításon alap­szik s csak részben az alapanyagok jobb hasznosításán és a munkaerők hatéko­nyabb kihasználásán. Ráadásul a meg­teremtett értékek egy részét elvesztjük azáltal, hogy a kivitelünket alacsonyabb devizaárak mellett realizáljuk, illetve be­fagyasztjuk a készletek növekedésében. Ismételten beigazolódik az SZLKP Köz­ponti Bizottságának ülésén többször is kiemelt követelménynek a jogossága, mi­szerint a termelés műszaki-gazdasági színvonalának döntő jelentősége van a mai viszonyok között, amikor nő a hazai piac igényessége, és a külföldi piacokon kiéleződik a konkurrencia. A 7. ötéves terv tartalmazza az első intézkedéseket annak érdekében, hogy fokozott nyomást gyakoroljunk a tudo­mány és a technika eredményeinek ki­használására, a termékek műszaki-gaz­dasági színvonalának javítására. Az egyes ágazatok számára döntő mutató­ként határozták meg a magas műszaki és gazdasági színvonalú termékek részará­nyát, valamint a műszaki fejlesztés állami terve feladatainak megvalósításából kiin­duló termelés tervét. 1981-től hasonlóan határozták meg a termelési feladatokat a licencek felhasználása alapján. Ezek az intézkedések a termékek kötelező értékelésének kibővítésével együtt hoz­zájárultak ahhoz, hogy a 7. ötéves terv­időszak első két évében emelkedett a ter­mékek műszaki-gazdasági színvonala, de az ilyen termékek részarányával kife­jezett eredményeink nem kielégítőek. A CSKP KB Elnöksége az állami terv teljesítésében az első félévben elért eredményeket értékelve számos konkrét feladatot hagyott jóvá, amelyeket a gaz­dasági és állami vezetőknek, valamint a párt- és társadalmi szerveknek s szer­vezeteknek a lehető legrövidebb határ­időn belül meg kell valósítaniuk. Csakis az idei terv teljesítésével, illetve kívána­tos túlteljesítésével teremthetjük meg a kedvező feltételeket ahhoz, hogy a 7. ötéves terv előttünk álló éveiben megtart­suk, illetve fokozzuk a népgazdaság fej­lesztésének dinamikáját. Az 1984. évi tervjavaslatok, amelyeket a termelési-gazdasági egységek augusz­tus elején terjesztettek elő, és amelyeket az SZLKP KB Elnöksége is megtárgyalt, azt mutatják, hogy a termelési-gazdasági egységek erőfeszítéseket tesznek az ötéves terv feladatainak megvalósítására a műszaki fejlesztést jellemző egyes mu­tatók megtartásával. A vállalatoknál és a vezérigazgatóságokon azonban to­vábbra is megnyilvánul, hogy túl óvato­san viszonyulnak a tervezéshez. Ezt bi­zonyítja, hogy az árutermelés és a mű­szaki-gazdasági színvonalú termékek ja­vasolt dinamikája eltérő. Míg az áruter­melés 4,3 százalékos növelését javasol­ják, a magas műszaki-gazdasági színvo­nalú termékek termelésének csupán 3,1 százalékos növelését. Ha elfogadnánk ezeket a javaslatokat, gyakorlatilag azo­nos szinten maradna az első minőségi osztályba sorolt termékek részaránya, sőt csökkenne a műszaki szempontból haladó termékek részaránya az egész árutermelésben. Ez a kevésbé progresszív magatartás nagymértékben befolyásolta a minisztéri­umok által előterjesztett 1984. évi tervja­vaslatokat. Nagyon bírálóan értékeljük a magas műszaki-gazdasági színvonalú termékek hányadának nem kielégítő ala­kulását, főleg a vegyiparban, a gép­iparban, az elektrotechnikai iparban, vagy­is azokban az ágazatokban, amelyek a műszaki haladás hordozói, és erős tudományos kutatási alappal rendel­keznek. A termelési-gazdasági egységek és ágazatok eddigi fejlődése és a jövő évi tervjavaslataikban kifejezett elképzelése­ik arra utalnak, hogy következetesebben kell respektálni a nyersanyag-, energia- és alapanyagforrások korlátozottságát, valamint azt a szükségszerűséget, hogy e forrásokat jobban kell hasznosítanunk. A minisztériumoknak,-valamint a gazda­ság középszintű irányító szerveinek az általuk irányított szervezetekkel együtt olyan megoldásokat kell keresniük, ame­lyek a tudomány és a technika hatékony­ságának növeléséhez vezetnek az egész népgazdaság fejlesztésének intenzifiká- lása során, és jelentősen növelik a kiváló minőségű termékek részarányát az egész termelésben azzal a céllal, hogy jobb végeredményt érjünk el, s az egyes vállalatok és termelési ágazatok tartósan fejlődjenek. Elvtársak! Az SZLKP legutóbbi kongresszusán az SZLKP KB első titkára hangsúlyozta, hogy „egyre döntőbb tényező lesz a szo­cialista, valamint a tőkés országokban is a tudományos-műszaki fejlesztés gyors üteme. Az, aki gyorsabban fejleszti a tu­dományt és érvényesíti a konkrét termé­kekben, az gazdasági előnyökhöz jut, és gyorsabban halad előre." Ebből kiindulva a CSKP KB 8. ülése határozataival összhangban az SZLKP KB szükségesnek tartja, hogy a párt-, állami és gazdasági szervek és szerve­zetek törekvését az idén a tervteljesítés (Folytatás a 4. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents