Új Szó, 1983. szeptember (36. évfolyam, 206-231. szám)
1983-09-08 / 212. szám, csütörtök
HATÉKONYABB MUNKÁVAL KÖZÖS CÉLJAINK ELÉRÉSÉÉRT ÚJ szú 5 1983. IX. 8. EREDMÉNYEK Három szerepben Amikor az iskolai könyvtár vezetőjeként és magyar-szlovák szakos pedagógusként olykor a gyermekek olvasási szokásairól gondolkodom, elsősorban önmagam (önmagunk) nevelőmunkájának eredményességét helyezem nagyító alá. Ebben háromféle formában kap jelentős szerepet az olvasás, a könyv és az iskolai könyvtár. Az iskolai könyvtárról általában mindenkinek a kötelező olvasmányok jutnak eszébe. Nem véletlen tehát, hogy az egyes tantárgyak kötelező és ajánlott olvasmányainak kilencven százaléka megtalálható a polcain, (gy a tanulóknak nem kell a városi könyvtárban keresniük ezeket a müveket. Ráadásul az iskolában több kötet áll rendelkezésükre egy-egy alapműből. A könyv más, nem kevésbé fontos megjelenési formája a nevelésben az, amikor mint az emberiség történelme során felhalmozódott ismeretek hordozóját kezeljük. Egyszerűbben megfogalmazva: a tudás segédeszköze. Általános célunk, hogy alkotó módon gondolkodó, szocialista típusú fiatalokat neveljünk. Számukra a mindennapi munkát segítő eszköz kell, hogy legyen a könyv. A korszerűsített oktatási rendszer ezt az egyik legfontosabb feladatként szabta meg. A logikus és kreatív gondolkodáshoz nélkülözhetetlen az az általános érvényű ismerethalmaz, amely a lexikonokban, enciklopédiákban, kézikönyvekben mindenki számára hozzáférhető. így az első ilyen alapmű az Ablak-Zsiráf gyermeklexikon, valamint a különböző gyermekenciklopédiák. Fontos, hogy a tanulók megismerkedjenek a könyvtárral is, ahol a katalógusok, a szolgáltatások fajtáit be is mutatják. Minden esztendőben a városi könyvtárral közösen szervezünk rendhagyó irodalmi órákat. Ezen kívül az iskolai tantárgybizottságok irányításával beszélgetéseket is rendezünk egy-egy könyvről. A harmadik, a harmonikusan fejlett egyéniség kialakítását célzó nevelést leginkább segítő szerep a szépirodalomnak jut. A mesék, versek, ifjúsági történetek, klasszikus regények fejlesztik a gyerekek gondolatvilágát, gyarapítják szókincsét, s mindenekelőtt a pozitív és negatív hősök szembeállításával magatartáspéldákat, olykor példaképeket is adnak. Nem mellékes az sem, hogy az olvasmányélmény érzelmekben, erkölcsi dolgokban is gyarapítja a tanulók egyéniségét. Természetesen nevelő munkánkban nem lehet pontosan szétválasztani a könyv e három funkcióját. Sok szempontból összemosódnak, kiegészítik, gazdagítják egymást. Könyvtárosként komplex módon igyekszem segítséget, tanácsot adni. Olykor a gyermekek szólnak az olvasás közben felmerült problémákról, s olyankor igénylik az eligazítást. Az iskolai könyvtárunkat látogató gyermekek szívesen, kényszer nélkül jönnek. Közöttük olyanok is, akiknek családi könyvtáruk nincs. Nekik a könyv megóvásáról, kezeléséről is szólunk, hiszen nem sajátíthattak el otthon ilyen szokásokat. Az olvasási kedvet, s azt, hogy kiből lesz rendszeres olvasó, a tanulmányi előmenetel befolyásolja a leginkább. A nehezen, lassan olvasó gyermeknek szenvedés az olvasás, de fordítva is igaz, hogy a rendszeresen olvasó tanuló könnyebben tanul, talpraesettebb, gazdag a szókincse. Ebből is látni mennyire összefügg az olvasás, a könyv szeretete a neveléssel. Nem lehet elkülöníteni az egyiket a másiktól. Éppen ezért az alsó tagozatos évfolyamokban közvet- lelül a tanteremben tartjuk ezeket a könyveket, mintegy sugallva ezzel is az olvasás fontosságát. Ezek a kötetek naponta lekerülnek a polcokról, használják, olvassák őket. Ilyen elgondolások miatt veszünk részt évente a Madách Kiadó indította akcióban, s minden elsősünk megkapja a felkínált könyvet. Bár volt olyan esztendő, amikor a tanév kezdetéig nem kaptuk meg a rendelt mennyiséget, idén ezzel sem volt gondunk. MOLNÁR GYULÁNÉ, a Losonci (Lučenec) Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola könyvtárosa Könyvközeiben Napjainkban az iskolának nélkülözhetetlen tartozéka a korszerű iskolai könyvtár, ahol pedagógusok és tanulók egyaránt hozzáférhetnek a keresett könyvhöz. Egy- egy ilyen iskolai könyvtár értékét a polcokon sorakozó könyvek fajtája és mennyisége határozza meg. Milyen a könyvtár és maga a könyvtári élet egy iskolában, amelyet több mint 1100 tanuló látogat, s ahol 67 pedagógus működik? Nos, a Párkányi (Štúrovo) Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskolában három hozzáértő és ezen a téren is szakképzett tanár irányítja a pedagógus- és diákkönyvtárat. A pedagógusok és nevelők naponta igénybe vehetik a 6000 kötetes pedagógus-könyvtárat. A könyvtár ezen részlegén mindenki megtalálhatja a szakjának, érdeklődési körének és ízlésének megfelelő jobbnál jobb könyveket. Egy-egy szakkönyv, módszertani könyv, szótár, lexikon, verseskötet stb. több példányszámban is megtalálható a nem túlságosan nagyra méretezett helyiség áttekinthető és rendezett polcain. Belelapozva a kölcsönzési naplóba megállapítható, hogy az iskola pedagógusai, nevelői élnek a kölcsönzési lehetőségekkel, s gyakran kopogtatnak a könyvtár ajtaján. Egyikük sem mondja hangosan, de tekintetük elárulja, hogy hivatásuk minél tökéletesebb betöltése végett sokoldalúságra törekszenek. Minden téren kihasználják a könyvtár nyújtotta lehetőségeket. Nemcsak ők látogatják a könyvek birodalmát, hanem tanulóikat is gyakran elviszik, elküldik a könyvtárba. A párkányi alapiskolában a magyar szakosokon kívül a szlovák és orosz nyelvet, a természettudományi tárgyakat stb. tanító kollégák is ajánlanak könyveket a tanulóknak. Az iskola diákkönyvtárában 5000 kötet könyv közül válogathatnak az olvasni vágyó tanulók. Az alsó tagozatosok leginkább verses- és meséskönyveket kölcsönöznek. A felső tagozatosok már sokkal igényesebb, mondhatnám tartalmasabb műveket keresnek. A könyvtárosok és a többi pedagógus is állandó vásárlója a városi könyvesboltoknak. Szabadon választhatnak könyveket, ki-ki a saját osztályának, szakjának és belátásának megfelelően. Az így öszszegyűlt könyvekre negyedévenként kérhetnek megrendelő lapot az iskola igazgatójától. Ezáltal az iskola könyvtára választékosán bővül, s ez hasznára válik mind az iskolának, mind pedig a könyvtár látogatóinak. Továbbá ezáltal biztosított, hogy a különböző házi és ajánlott olvasmányok a lehető legnagyobb példányszámban állnak a tanulók rendelkezésére. Ha mégis kevésnek bizonyulnának az iskolai könyvtár könyvei, ott a városi könyvtár, amely ugyancsak bő választékot kínál az olvasóknak. Osztályokkal leginkább a magyar szakos tanárok és nevelők látogatnak el a városi könyvtárba, ahol kellemes környezetben irodalmi órákat, író-olvasó találkozókat, vetélkedőket tarthatnak. A tanulókban ezáltal kifejlődik az érzés, hogy az iskola és a könyvtár mint a kultúra két műhelye el nem választható. A városi könyvesbolttal és könyvtárral való jó együttműködés legfőképpen márciusban, a könyvhónapban csúcsosodik ki. Ilyenkor a pionírszervezet keretén belül könyvkiállítást, könyvárusítással egybekötött irodalmi délutánokat szerveznek a tanulók részére. Az iskolai könyvárusítás nemcsak márciusban, évente egyszer, hanem kb. kéthónaponként történik. Ilyenkor több tucat könyv talál gazdára. A fentiekből látható, milyen sok tényező és talán még több személy járulhat hozzá az iskola tanulóinak olvasóvá neveléséhez. A párkányi iskolában a legnagyobb szerep mégis a pedagógusoknak jut. Az irodalom és olvasás megszerettetése, az olvasókedv fokozása komoly feladat. Közös erővel, céltudatos irányítással elérhető, hogy a tanulók már kisiskolás korban megszeressék a könyvet, eljárjanak könyvtárba. Hisz aki szeret olvasni, nem elégszik meg a tankönyv nyújtotta ismeretekkel, hanem többre vágyik. Az irodalmat és olvasást szerető párkányi tanulók és pedagógusaik az ismeretgyarapítás, művészi élmény, kellemes időtöltés reményében továbbra is figyelemmel kísérik iskolájuk és városuk könyvtárainak gyarapodását. Kívánságuk csupán az, hogy az egyre gazdagodó iskolai könyvtárukat nagyobb helyiségben tudnák elhelyezni. SZÁSZ ÉVA A Peredi (Tešedíkovo) Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskolában immár hat éve Németh Erzsébet vezeti az iskolai könyvtárat. Jelenleg több mint 1600 könyvük van, s állományukat rendszeresen gyarapítják. Havonta körülbelül kétszázan kölcsönöznek könyveket, különösen a napközisek járnak gyakran ide. Felvételünkön a könyvtárt vezető pedagógus látható. (Gyökeres György felvétele) Gondolatok a (diák)könyvtárban Ha a Nagymegyeri (Čalovo) Közgazdasági Szakközépiskolá ról esik szó, általában azt szokták mondani, hogy aránylag fiatal intézmény. S valóban, egy iskola történetében öt év nem nagy idő, különösen ha arra gondolunk, hogy vannak évtizedes, évszázados hagyományokra visszatekintő alma materek, gazdag könyvtárral. Hogy ezek sorában milyen helyet foglal el szakközépiskolánk diákkönyvtára? Közel 8000 kötetével talán nem is az utolsó, s nem csupán a könyvek számát tekintve, hanem az értéküket is. Hiszen nem egy író százéves oldalakról szól a diákokhoz. Vörösmarty, Kölcsey, Arany, Vajda s folytathatnám a sort a világirodalomból vett példákkal is. Az idők folyamán nem kopott meg a szép kötések díszítése, de a könyvek mondanivalója sem. Értékes kötetek is találhatók tehát szép számmal ebben a látszólag fiatal diákkönyvtárban. Hogy miért látszólag? Mert a könyvállománynak több mint a fele még a negyedszázados működés után megszűnt gimnázium tanárai gondos gyűjtőmunkájának az eredménye. Nekik köszönhető, hogy ritka könyvpéldányok is sorakoznak a polcokon, s hogy az állományt tulajdonképpen már csak a mai irodalom legújabb alkotásaival kell kiegészíteni. A könyvtár iskolánk kollégiumában kapott helyet. Kettős célt szolgál: (1) segíteni a szlovák és magyar szakos tanárok munkáját, biztosítani számukra a legújabb szakkönyveket, (2) lehetővé tenni a diákok számára, hogy hozzájussanak azokhoz a művekhez, melyeknek az ismerete nélkül műveltségről, irodalmi tájékozottságról nem beszélhetünk. Felvetődik itt a kötelező olvasmányok kérdése, melyet sokan és sokszor vitattak már. Szükség van-e rá, megfele- lő-e a művek kiválasztása? Tény, az irodalom óra feladata (is) megszerettetni a könyvet, elősegíteni az olvasóvá nevelést, hogy az írott szó mindennapi szükségletévé váljék azoknak a diákoknak a számára, akik tizennégy éves kamaszként ülnek be az iskola padjaiba, s akikből néhány év múltán társadalmunk építői lesznek. Ebben a folyamatban rendkívül fontos szerepe van a diákkönyvtárnak. Segítenie kell a tanár munkáját, barátként kell fogadnia a diákot, hogy egy bizonyos idő eltelte után otthon érezze magát a könyvekkel teli teremben, s tudatosan keressen egy-egy müvet, ismerve már annak szerzőjét, értékét. Többek között megtanulja itt tisztelni és szeretni a különböző nemzetek irodalmát, s tanulja ezáltal az internacionalizmust, az igazi emberi eszményeket. Ezek a gondolatok is a diák- könyvtárban fogalmazódnak, ahol a könyv, a diák és tanár közt az irodalom szeretetétől áthatott kapcsolat alakult ki. Olyan, mely hasznára van a diáknak, a tanárnak, és hasznára lehet, közvetve vagy közvetlenül nagyobb közösségeknek, az egész társadalomnak. Természetesen, magáról a folyamatról alkotott kép nem mindig ilyen idilli, a könyvvel való munka és a könyv megszerettetése ugyanis nem könnyű, különösen, ha hiába keresünk műveket a kortárs irodalom gyöngyszemeiből. Hiszünk azonban abban, hogy az elődökhöz méltó, gondos munkával ezt a hiányt pótoljuk. NAGY VIOLA, a diákkönyvtár vezetője Előtérben - az öntevékenység A Bratislavai Magyar Tanítási Nyelvű Gimnáziumban és Alapiskolában együttesen hat különféle könyvtár működik: politikai, tan-, tanári, szlovák és magyar diák- és idegen nyelvű könyvtár. Valamennyi szervesen beleépül az iskola életébe és munkájába. A tan- és a diákkönyvtár tevékenységével igen jelentősen segíti a pedagógusok oktató-nevelő munkáját, tanulóink esztétikai érzékének fejlesztését, valamint az önálló munkára való nevelést. A diákkönyvtár állománya meghaladja a 7300 kötetet, pénzben kifejezett értéke körülbelül 110 ezer korona. A könyvtár állományát rendszeresen felfrissítjük és gyarapítjuk. Minden évben két alkalommal vásárolunk nagyobb tételben könyveket. (Megjegyzem: iskolánk igazgatósága megkülönböztetett figyelmet fordít rá, hogy mindig elegendő pénzeszköz álljon rendelkezésre az állomány bővítésére.) Könyvtárunk méltán lehet rá büszke, hogy a magyar és a világirodalom klasszikusainak minden alapvető alkotása - kellő példányszámban - megtalálható a polcokon. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a modern korok és a ma irodalmát kirekesztettük volna a könyvtárból, modern vers, próza és dráma is van bő választékban, de egyik legfontosabb feladatunknak tekintjük, hogy még körültekintőbben tovább növeljük az állományba a 20. század irodalmának részarányát. Szem előtt tartva a könyvtár egyik fő feladatát, minden évben figyelemmel kísérjük a magyarul megjelenő szépirodalmat és igyekszünk pótolni azt, ami az ajánlott és a házi olvasmányok tárából hiányzik. Számottevő mértékben gyarapszik a diákkönyvtár állománya az SZSZK Oktatási Minisztériumának, a Budapesti Széchenyi Könyvtár és idős magyar nemzetiségű helybeli értelmiségiek könyvadományai által is. Úgy véljük, hogy diákkönyvtárunk fő célját - az olvasás megszerettetését, a könyvtárosi munkával való megismerkedést stb. - jól teljesíti. Hetenként kétszer egy óra a „hivatalos“ kölcsönzési idő, de a gyakorlat az, hogy az érdeklődök bármikor beléphetnek a könyvtárba, szabadon böngészgethetik a könyveket, ismerkedhetnek a könyvtárosi munkával, melyben aktívan részt is vesznek. A pedagógus-könyvtáros mellett két (egy felsőbb és egy alsóbb osztályos) gimnazista is dolgozik a könyvtárban, akiknek az a feladatuk, hogy a diákolvasókat felvilágosítsák a könyvtár használatáról, következésképpen az elsős gimnazista - az öntevékenységnek köszönhetően - negyedikes korára tisztában lesz a fontosabb könyvtárosi teendőkkel. Ami az öntevékenységi munkaformát illeti, bízvást elmondható: amellett, hogy önállóságra nevel, jelentősen aktivizálja is a diákokat. A beszerzett új kiadványokra és periodikákra úgy hívjuk fel a figyelmet, hogy egy osztályban kiállítjuk őket az e célt szolgáló vitrinekben (egyikben a könyveket, másikban az irodalmi folyóiratokat - a Kor- társt, Új írást -; ez utóbbiakkal itt találkoznak először a diákok). Megemlítjük még, hogy bár nem a diákkönyvtár része - e könyvtárteremben működik a politikai könyvtár is, mely - gondos felépítettségével - az 1981/82-es tanévben elnyerte A város legjobb iskolai politikai könyvtára címet. Végezetül elmondhatjuk: tanulóink körében igen népszerű a diák- könyvtár, amit az is jól tanúsít, hogy még főiskolás korukban is visszajárnak ide, mert tudják, hogy itt megtalálják, amit keresnek. KULCSÁR ZSUZSA a diákkönyvtár vezetője PROBLÉMÁK TAPASZTALATOK JAVASLATOK
