Új Szó, 1983. szeptember (36. évfolyam, 206-231. szám)

1983-09-21 / 223. szám, szerda

iSŰNK'Ví Csökkentjük gabonatermelési adósságainkat KOMMENTÁLJUK A kelet-szlovákiai földművesek ugyancsak maguk mögött tudják a nyári mezőgazdasági munkák jelentős szakaszát. Elégedettség­re azonban nincs sok okuk. A sűrű vetésű gabonafélék érésének idő­szakában uralkodó nagy hőség ugyanis beszedte a maga adóját. A Kelet-szlovákiai-alföldön a ga­bonafélék esetében kényszerérés következett be, tehát a magtömeg 25-30 százalékkal kisebb volt, mint az átlagos években. Ugyan­akkor látnunk kell az agrotechni­kában elkövetett hibákat is, me­lyek következményei a szélsősé­ges időjárás hatására a szó szo­ros értelmében véve megsokszo­rozódtak. Az objektív és a szub­jektív feltételek eredménye, hogy a becslések szerint a kelet-szlová- kiai kerület átlagosan 3,27 tonnát ér el hektáronként a sűrű vetésű gabonafélékből. Noha a múlt évvel összehasonlítva ez nagyobb ho­zam, a kerület e téren kitűzött feladataihoz viszonyítva mintegy 10 ezer tonnás a lemaradás. Érthető, hogy ezek az eredmé­nyek arra kényszerítenek bennün­ket, vegyük fontolóra a tennivaló­kat, hogy felszámoljuk a hektárho­zamokat tartósan csökkentő hibá­kat. Átértékeljük a mezőgazdasági vállalatokban dolgozó gazdasági vezetők tevékenységét; azokra a vállalatokra vonatkozik ez, ame­lyekben a leggyengébb eredmé­nyeket érték el, de bírálóan érté­keljük azoknak a pártalapszerve- zeteknek a munkáját abból a szempontból, hogy milyen kö­vetkezetességgel éltek az ellenőr­zési jogukkal. A kerület mezőgazdasági ter­melésének elemzése bizonyítja, hogy a sűrű vetésű gabonafélék termelési tervét 8 járás teljesítette, illetve túlteljesítette. A legnagyobb adóssággal a tőketerebesi (Trebi- šov) járásban, továbbá a micha- lovcei és a rozsnyói (Rožňava) járásban zárták az aratást. Ezek­ben a játásokban a kiesés össze­sen mintegy 18 ezer tonna körül mozog. Ezzel összefüggésben nagyra értékeljük az SZSZK Me­zőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának azt a kezdemé­nyezését, melynek értelmében a tudományos-műszaki bázissal együttműködve értékeli a gabona­javában folyik az új, nagy kapaci­tású kassai (Košice) malom építé­se. A Kassai Kohóipari Építőválla­lat dolgozóinak még több mint 1200 köbméter betont és 250 ton­na 'szerelvényt kell feldolgozniuk, s 9000 négyzetméter felületet be­vakolniuk. Meg kell építeni a ma­lom legfontosabb részének, a csaknem 57 méter magas gabo­nasilónak a tetőzetét. A tervdoku­mentációt a Prágai Malom- és Sü­tőipari Tervezőintézet és további 22 tervező szervezet készítette el. A két búzamalom napi teljesítmé­nye 480 tonna, a rozsmalomé 160 tonna. A gabonasiló kapacitása 53 000 tonna, a lisztsilóé 7000 tonna lesz. A képen: a betonozok szocialista munkabrigádjának két tagja 35 méter magasságban dol­gozik. (Milan Krajňák felvétele ­ČSTK) termelési eredményeket, főleg a Kelet-szlovákiai-alföldön, s konkrét intézkedéseket javasol, hogy ezen a területen milyen ter­melési szervezetet alakítsanak ki. Egyúttal a jövő évi tervekben már most tükrözzük a Kelet-szlovákiai- alföld jóváhagyott gazdálkodási rendszeréből eredő feladatokat. Mivel a sűrű vetésű gabonafé­lékből nem csekélyek az adóssá­gaink, arra törekszünk, hogy ga­bonatermelési feladatainknak a kukoricatermelés segítségével maximálisan eleget tegyünk. E célt követve a legszebb és leg­érettebb silókukorica-táblákat az elmúlt napokban szemes kukori­caként való betakarításra minősí­tettük át. Egyes fajtákból a sze­mes kukorica esetében elegendő a hektáronkénti egyedszám, ezt a kukoricatermesztők főleg annak köszönhetik, hogy már évek óta alkalmazzák a szovjetunióbeli Kár- pát-Ukrajna-i Terület élenjáró ku­koricatermesztőinek, a „száza­sok“ mozgalmába bekapcsolódók tapasztalatait. Egyúttal elhatároz­tuk, hogy 2700 hektáron - főleg a Kelet-szlovákiai-alföld azon ré­szein, ahol a vetést csak június­ban tudtuk elvégezni, olyan ned­ves volt a talaj - a csőzúzalékos betakarítási módszert alkalmaz­zuk. Ugyanakkor azonban ügye­lünk arra, hogy a silókukorica szemes kukoricává történő átmi­nősítésével ne szegényítsük a tö- megtakarmány-alapot. Ez több úton is elérhető. Elsősorban úgy, hogy a kukoricabetakarításban a maximális mértékben kihasznál­juk a szovjet Herszonyec kombáj­nokat, ezzel nemcsak több szemet nyerünk, hanem a kukoricaszárat is hasznosíthatjuk szilázs készíté­sére. Ezen az őszön azonban azt a kukoricaszárat sem szántjuk le, amely az adapterekkel felszerelt kombájnok után marad a szántó­földön. összegyűjtjük, majd szilá- zsoljuk répakaréjjal és cukorrépa­szelettel keverve. Pozitívum, hogy a mezőgazda­sági vállalatok a jövő évre is gon­dolnak. Terveikben nagyobb fi­gyelmet fordítottak a fű-, lucerna- és a heremag-termesztésre. A tervvel szemben az első és máso­dik kaszálásból 6 ezer hektár helyett 9 hektár termését hagyták meg teljes beérésre, illetve csép- lésre. Ezek a területek és az eddi­gi termések szavatolják, hogy ele­gendő vetőmagot termelünk ah­hoz, hogy a kelet-szlovákiai kerü­letben 1985-ben a szántóterület 17,3 százalékán termelhessünk évelő takarmányféléket. Általában megállapíthatjuk, hogy az idei tömegtakarmányok minősége lényegesen jobb. Ez részben a kaszálás hamarabbi megkezdésének köszönhető, de annak is, hogy javultak a széna­termelés anyagi-műszaki feltéte­lei. Bővült a szilázs- és szénatáro­lókapacitás, s ami örvendetes, ja­vult a minőségük. A 7. ötéves tervidőszak eddigi éveiben 102 szilázstárolót építettünk, 50 pedig épülőfélben van. 52 nagybefoga­dóképességű szénatárolót építet­tünk, 32-t a következő hónapok­ban fejeznek be. Mindez jelentős mértékben befolyásolja a tömeg- ' takarmányok minőségét és hozzá­járul a tárolási veszteségek mini­malizálásához. A gyepterületek in­tenzív hasznosítása érdekében le­gelőgazdaságokat létesítünk. Je­lenleg 14-et használunk ki, 1985 végéig további 17-et létesítünk. Az aratással a mezőgazdasági munkák egyik döntő szakaszát zártuk le, de előttünk egy hasonló­an igényes ősz áll, mely még na­gyobb szervezői erőfeszítést igé­nyel. A kelet-szlovákiai kerületi pártbizottság elnöksége által jóvá­hagyott politikai-szervezési intéz­kedések alapján az őszi munkák során főleg a földalappal való törő­désre fordítunk figyelmet. A kerü­letben közvetlenül az aratás után szorgalmaztuk az istállótrágya ki­hordását a földekre és annak be­dolgozását a talajba. Megkövetel­jük, hogy főleg a járási mezőgaz­dasági igazgatóságok tegyenek meg mindent a technológiai fegye­lem megtartásáért. Már az első szeptemberi na­pokban megkezdődött a burgo­nyaszedés. Súlyt helyezünk a gépi betakarítás maximális kihasználá­sára, ugyanakkor nagy segítséget jelent számunkra a tanulóifjúság és a patronáló üzemek munkája is a burgonyaszedésben. A lakosság segítségével a többi kultúrnövény betakarításában is számolunk. A mezőgazdasági vállalatoknak ajánlottuk, hogy ne csupán a bur­gonya, a cukorrépa, hanem a sze­mes kukorica betakarításában is szervezzék meg az utánszedést, mégpedig megfelelő természetbe­niért, használják ki az anyagi ösz­tönzés minden formáját a betaka­rítási veszteségek csökkenté­séért. VOJTECH MAJKUT, a kelet-szlovákiai kerületi pártbizottság titkára Védjük jobban a szocialista vagyont Dubnica nad Váhom-ban a nehézgépgyárban NDK-beli szakemberek szerelték az NC 470 irányító rendszed. Egy hétre megszakították munkájukat, hazautaztak, majd folytatni akadák munkájukat. Nem lehe­tett, valaki ugyanis ellopta a berendezés 34 elemét. Az alkatrészeket újból meg kellett rendelni, a gyárnak csaknem negyed millió korona kára keletkezett. Ki és miéd akadályozta meg egy fontos berendezés üzembe helyezését? A választ erre a kérdésre csak azután adhatták meg, hogy a nyo­mozás fényt derített az ügyre. A tettes a 33 éves nemšovai La­dislav Mičuda volt. A miértre az általa elkövetett többi lopás ad választ: 0 Uherský Brodban betöd a Tesla üzletébe, ahonnan nagy mennyiségű alkatrészt tulajdoní­tott el, főleg integrált áramköröket, tranzisztorokat, ' számítógépeket, mikrofonokat és más árut, 222 357 korona kád okozva a Tesla szakágazati vállalatnak; 0 hat héttel később a trenčini Tesla üzletbe töd be, ahol az előbb felsoroltakon kívül sztereo- magnetofonokat is lopott, össze­sen 290 866 korona édékben; 0 betöd a Veselí nad Moravou-i Elektro szaküzletbe, ahonnan rá­diókészüléket, televíziót és külön­féle alkatrészeket lopott, összesen 15 317 korona édékben. Ezenkívül betört a vizovicei iparcikkeket árusító üzletbe, a No­vé Mesto nad Váhom-i Mototech- nába, a brumovi háztartási cikke­ket árusító üzletbe, a Dubnica nad Váhom-i sportüzletbe és más he­lyekre is. Hirdetés útján keresett vevőket összesen mintegy 900 000 ko­rona értékű árut lopott. Miért volt szüksége ezekre a dolgokra? Több folyóiratban apróhirdetést adott fel, vevőket keresett különfé­le alkatrészekre és villamossági cikkekre - amelyeket körülbelül a ténylegeá ár felén értékesített. Nem értett az ellopott holmihoz, a lopott alkatrészek jelentős részét annyira tönkretette, hogy azokat már nem lehetett használni. A lo­pás oka egészen világos - munka nélkül pénzhez akart jutni. Mičuda a lakóházak közös tévé-antennái- nak alkatrészeit is habozás nélkül ellopta. Betört a dubnicai gyár ku­tató intézetébe is, ahol 19 000 ko­rona kárt okozott. A napirend, az ülésterv - eszköz A pártszervezetek növekvő gazdaságpolitikai aktivitása következtében egyre nagyobb jelentőségű üzemeinkben a politikai munka tervezése. Az üzemi pártbizottságok ter­vükben megfogalmazták az év főbb célkitűzéseit és a felada­tokat, s a tervezés során összhangot teremtenek a gazdaság- politikai feladatok és a politikai munka tennivalói között. A nagyobb üzemekben, mint amilyen a diószegi (Sládkovi- čovô) Major István Cukorgyár, a gazdaságpolitikai munkára is készítenek tervet, ez az úgynevezett cselekvési program. Kifejezője annak, hogy a politikai munka középpontjában a gazdasági feladatok állnak. Ez a cselekvési program formai­lag persze szerves része a pártbizottság éves tevékenységi tervének. Az így tervezett, irányított pártmunka jobban mozgósít a határozatok, az állásfoglalások valóra váltására, gyakorla­tiasabb és konkrétabb, mint korábban volt. Jól tükrözi ezt a pártcsoportok tevékenységének nyilvánvaló fellendülése, egyre több megbízást adnak a csoportok tagjainak, egyre hatékonyabban ösztönöznek az időszerű gazdasági felada­tok megoldására, a példamutató helytállásra, a kollektíva mozgósítására, a bátor kezdeményezésre. Jól érvényesül üz üzemi pártbizottság tevékenységi tervé­ben az ellenőrzés fokozására irányuló törekvés is. A pártbi­zottság üléstervét, az ülések napirendjének tervét tanulmá­nyozva nyomon követhető, hogy a határozatok végrehajtását megszervezik, a határidők betartását ellenőrzik, s ennek alapján rendszeresen értkelik a felelős résztvevők munkáját. A pártbizottság elnöke nem indokolatlanul jegyezte meg: „A napirend, az ülésterv csak eszköz, elsődleges a célok megvalósítása.“ Régebben ugyanis az előre megtervezett napirend szigorú megtartása miatt esetenként kevesebb figyelmet kapott a helyzetelemzés, az értékelés. Egyetérthetünk érvelésével, hogy a napirend, az ülésterv nem lehet ok az élet által felvetett kérdések elodázására. A tervszerűség alapvetően a fő célok irányába való haladást, a társadalmi, a gazdasági folyamatok irányítását jelenti. Lépést kell tartani az igényekkel, számolni kell egyes munka­helyek, esetükben a cukorgyárhoz tartozó konzervüzem, sajátos helyzetével, szerepével és feladataival, s úgy kell gondoskodni a felsőbb szervek célkitűzései és a helyileg megoldandó feladatok összehangolásáról. Valóban: a napirend, az ülésterv - eszköz. Olyan eszköz, mely az élet által felvetett körülményekhez igazítható. A napi­rend, az ülésterv rendszerét eleve úgy kell kezelni, hogy azok rugalmasan alkalmazhatók. Az előre nem tervezhető felada­tok - esetükben a szállítás megkezdése, a raktározás, a fel­dolgozás üteme - akkor kerüljenek napirendre, amikor első­rendű szempont az éves tevékenységi tervben, a cselekvési programban rögzített határozat végrehajtása feltételeinek megteremtése. Amikor pedig sürgős, elodázhatatlan feladat­ként mindez napirendre kerül, nem áldozhatnak túlságosan sok időt és energiát olyan kérdések vizsgálatára, amelyekkel már máskor is foglalkoztak. Igen, a teendőket gondosan rangsorolni kell, mert jogos az igény, hogy jobb, tökéletesebb legyen az összhang a gazda­sági és a politikai munka között. Az ülésterv, a napirend megtervezése, s általában a politikai tevékenység szervezése szoros kölcsönhatásban van a pártszervezet munkamódsze­rével és munkastílusával, közvetlenül hat a pártmunka meg­alapozottságára, szervezettségére és ezáltal az eredményes­ségére. Ösztönzően hat a párt belső életének fejlődésére, hatékonyabbá teszi a pártirányítást. S ez olyan cél, melyhez viszonyítva csak eszköz a napirend, az ülésterv. Persze, kiváló eszköz, ha jól, szükség esetén módosítva alkalmaz­zuk. HAJDÚ ANDRÁS Szerencsére ritka az ilyen elve­temült betörő. Rendszeresen megkárosította a társadalmi tulaj­dont, az eltulajdonított dolgokat személykocsijával szállította laká­sára. Házkutatás során megtalál­ták az ellopott alkatrészek jelentős részét. A bírósági tárgyaláson, mint tapasztalt, visszaeső bűnöző csaknem semmit sem szólt, a kér­désekre nem reagált, de mindent határozottan tagadott. A büntetés A Bratislavai Kerületi Bíróság büntetőtanácsa, majd a fellebbvi- teli eljárás során az SZSZK Leg­felsőbb Bírósága Mičudát bűnös­nek mondta a szocialista tulajdon ellen elkövetett bűncselekmé­nyekben. Figyelembe vette, hogy jelentős kárt okozott, a múltban már négyszer volt büntetve, ugyancsak vagyon elleni bűncse­lekmények miatt. Mindezéd tizen­négy évi szabadságvesztésre ítél­te, a büntetés letöltése után két évig lesz védóórizetben. Továbbá meg kell térítenie az általa okozott károkat: a Dubnicai Nehézgép­gyárnak 249 407, a Trenčini Járá­si Lakásgazdálkodási Vállalatnak 5001, a dubnicai elektrotechnikai kutatóintézetnek 8286, a brnói háztadási cikkek kereskedelmi vállalatnak 34 921 és a bratislavai Mototechnának 3383 koronát. Va- mjon mikor és hogyan téríti meg Mičuda a több mint kilencszázezer koronás kád? Közömbösség, nemtörődömség Mičuda esete kapcsán felmerül a kérdés, vajon hogyan lehet ilyen sokat összelopni. Munkáltatói tud­ták, hogy visszaeső bűnözővel van dolguk. Abban az időben, amikor újabb bűncselekményeit elkövette, védóórizet alatt állt. En­nek ellenére gépkocsijával éjsza­kánként ide-oda utazott, üzleteket rabolt ki, több száz kilométerre lakóhelyétől. Lakása pedig dugig megtelt lopott áruval. Még mindig sok a fogyatékos­ság közös vagyonunk védelmé­ben. így például a vizovicei üzlet­ben Mičuda 9000 korona kész­pénzt talált. A többi üzletből szá­mos nagy terjedelmű tárgyat vitt el, erre előbb fel kellett volna fi­gyelni és így előbb leplezhették volna le. Bizonyos közvetett fele­lősség terheli az apróhirdetésekre válaszoló érdeklődőket is - a meglepően alacsony árak és az aránytalanul széles kínálat mi­att nem támadtak kétségeik? Kü­lön kell megemlítenünk a közös televíziós antennák alkatrészeinek eltulajdonítását. A nap legkülön­bözőbb szakaszaiban járt a lakó­házakban, és a lakókat egyáltalán nem zavarta az idegen, arra sem figyeltek fel, hogy valaki az anten­nát „szereli“. Miért vagyunk eny- nyire közömbösek, miért nem já­runk nyitott szemmel! JAROSLAV MEŠKO ÚJ SZÚ 4 198S.7X.21

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents