Új Szó, 1983. szeptember (36. évfolyam, 206-231. szám)
1983-09-16 / 219. szám, péntek
AZ SZLKP KÖZPONTI BIZOTTSÁGA ÜLÉSÉNEK VITÁJA (Folytatás a 3. oldalról) sabban és jobban hasznosítsák a tudományos gondolatokat, a haladó technika és technológia lehetőségeit. A kerület eddigi tapasztalatai igazolják, hogy a kutatás és a fejlesztés eredményesebb kapcsolata biztosítható a kutatási-termelési egyesülések útján. Ennek példája a Nové Mesto nad Váhom-í Gépesítési és Automatizálási Kutatóintézet. Hasonló egyesülések létrehozását tervezi a Jaslovské Bohunice-i Atomerőmű Kutatóintézet és a bratislavai Elektrovod konszernvállalat, továbbá a prágai Tesla, a Szlovák Tudományos Akadémia, valamint a piešťanyi Tesla konszernvállalat. Ez az egyesülés hozzávetőleg négy évvel előbbre hozhatná a mikroelektronika tervezett új feladatainak teljesítését. Megkezdődött a Szovjetunió tudományos-termelési egyesülései tapasztalatainak elsajátítása. A szaratovi területtel létesített testvérbaráti kapcsolatokat felhasználják a tudományos-műszaki ismeretek gyakorlati alkalmazásával kapcsolatos tapasztalatok cseréjére. A kerületben a szovjet tudomány és technika tapasztalatai felhasználásának több példája van. Ez vonatkozik az atomerőművek építésére, a Tlmačei Szolvák Energetikai Gépgyárban néhány atomeröművi berendezés gyártásának elsajátítására, a trenčíni TOS-ban a szerszámgépek, a vágsellyei (Šaľa) Duslóban az antioxi- dant előállítására stb. A kutatási-fejlesztési egyesülésekben, valamint vállalataink és kutatási-fejlesztési alapunk együttműködésében a Szovjetunió és más szocialista országok vállalataival és kutatási-fejlesztési bázisukkal kutatási alapunk munkája tökéletesítésének és az olyan fogyatékosságok fokozatos kiküszöbölésének nagy lehetőségét látjuk, amilyen például annak kutatása, amivel másutt már tisztába jöttek, illetve a tökéletlen gyártmányok fejlesztésének elkerülése. Nem szabadna előfordulnia olyan eseteknek, amilyen például Pezi- nokban a farostlemezt száraz technológiával előállító üzem felépítése volt. Csaknem 13 év leforgása után, óriási beruházással sem sikerült a beindítása, a Faipari Kutatóintézet kutatási feladatának megvalósítása. Az illetékes szervek döntése alapján ezt a gépsort üzemen kívül helyezték, s az üzem jelenleg keresi a pótló termelési programot. A társadalom ráfizet az olyan kísérletekre is, amilyenek például az ablak nélküli épületek, amelyekben a megvilágítás és a szellőzés nagy áramfogyasztást követel. Vonatkozik ez az olyan sertéstelepekre is, amelyekben a sertésállományt csak száraz, vagyis abraktakarmánnyal hizlalnák, felhasználatlanul hagyva a tömegtakarmányt. Érvényes ez az olyan szarvasmarha istállókra is, amelyek építésénél nem vették tekintetbe, hogy a tenyésztés összefügg a talaj termőképességével. A nyugat-szlovákiai kerületben is tapasztalható, hogy a tudományos-műszaki fejlesztés tervei a vállalatokban még nem váltak a népgazdasági tervek tengelyévé. Ezért egyes termelési-gazdasági egységek és tárcák is felelnek, amelyek nem teremtik meg idejében annak előfeltételeit, hogy a helyes elképzelések meg- valósíthatókká váljanak. A másik oldalon nem minden vállalatban teszik lehetővé a pártszervezetek és a vezető gazdasági dolgozók azt, hogy tökéletesebbé váljon a vállalat kutatási-fejlesztési bázisának tevékenysége és ebben az irányban nem fejtenek ki szükséges nyomást. Nem mindenki vállal elfogadható kockázatot a hatékonyság növelésében, valamint a tudományos-technikai vívmányok gyorsabb termelési alkalmazásában. A kerületben több mikroelektronikai elemet gyártunk, de problémát okoz a mikroelektronika jobb alkalmazása iparunkban. Kerestük a kiutat. Huszonkét vállalatban az ilyen elemeket alkalmazó központ jött létre. A piešťanyi Teslában, karöltve a Nové Mesto nad Váhom-i Gépesítési és Automatizálási Kutatóintézettel, valamint az Elektrotechnikai Ipari Középiskolával, létrehozták a kádereket oktató központot. Ezzel a fontos lépéssel a mérnökök, a technikusok és a további dolgozók kezdeményezését ösztönzik a mikroprocesszoros technika alkalmazására. A népgazdaság intezifikálása szempontjából különleges jelentősége van a nyersanyagok komplex feldolgozásának, minden alap-, tüzelőanyag és energia gazdaságos felhasználásának. Ezekkel az össztársadalmi követelményekkel és szükségletekkel összefüggésben a kerületben megszületett a Legalább egy napi termelés a megtakarítottból elnevezésű mozgalom. Ehhez a mozgalomhoz eddig a kerületben 328 vállalat és üzem csatlakozott. Jobban értékesítik a nyers-, az alap-, a tüzelőanyagot és az energiát. Az ötéves tervidőszak első két évében 12 százalékkal csökkent az ipari termelés egységére eső tüzelőanyag és energia tüzelőanyagban kifejezett fogyasztása. Az ipari vállalatok tüzelőanyagban kifejezve 415 ezer tonna tüzelőanyagot és 21 ezer tonna fémet takarítottak meg. A fogyasztás tekintetében ennek az esztendőnek az első felében is kedvező a helyzet, (gy a hlohoveci Huzalgyárban a technológia javításával, a hulladék csökkentésével, a kiváló minőség elérésével és a huzalok tartósságának növelésével a fém- és az alapanyagok 1,2- napos termelésének megfelelő megtakarítást értek el. Ez annyit jelent, hogy megtakarítottak 1400 tonna vastartalmú és 30 tonna színesfémet. A trnavai Skloplast munkakollektívája a hulladék- mentes termelésre törekszik. Sikeresen megoldották azt a feladatot, hogy az üvegrost hulladékát felhasználják az autóipar számára készülő szigetelőanyagok gyártására és 1985-től hasznosítják az egész hulladékot. A gazdasági hozam évente 8 millió korona lesz. Ezzel egyidejűleg környezetvédelmi kérdéseket is megoldanak. A termelés és a tudományos-kutatási bázis szorosabb kapcsolatának köszönhetően több kedvező eredményt értek el a mezőgazdaságban is. Kiváló eredményekkel jár tudósaink, kutatómunkásaink, fajnemesítőink együttműködése a szovjet szakemberekkel. A búza és az árpa szovjet fajtáinak, illetve az ezek alapján nemesített új fajtáknak felhasználásával a hetvenes évek első feléhez képest a gabona hektárhozama egy tonnával növekedett és elérte az 5 tonna szintjét. Ezt az átlagot ez idén is elértük, noha júniusban és júliusban tropikus hőség volt. Igazolást nyert, hogy a mezőgazdaság gyakorlatában a tudományos-műszaki ismeretek következetes alkalmazása növelheti a növénytermesztést. A kerületben az új növénytermesztési rendszerek segítségével fokozzuk a gabona, a kukorica, a borsó, a lencse, a szójabab, a bab és a zöldség termelését. Éppen a kukorica segítségével, amelynek termesztésére kedvezőek nálunk a féltételek, válhatunk takarmányban önellátókká. Az élenjáró mezőgazdasági üzemek eredményei meggyőztek bennünket arról, hogy a kerületben a kukorica hektárhozamát állandósíthatjuk a hat, vagy az ennél is több tonna szintjén és ezzel egyidejűleg a takarmánygabona rovására bővíthetjük vetésterületét. Tavaly azokban az üzemekben, amelyek alkalmazták az új termesztési rendszereket, a kukorica átlagos hektárhozama 1,8 tonnával volt nagyobb, mint egyéb területeken. Ez igy lesz ez idén is, noha az időjárás a kukoricának nem kedvezett. Jóval nagyobb lett a lencse, a szójabab, a bab és a zöldség hozama is. A terméseredmények jelentős eltérései, az egyes mezőgazdasági üzemek eredményei közti különbségek megkívánják az említett és a további tudományos-műszaki ismeretek elterjedtebb alkalmazását. Megkövetelik a mezőgazda- sági üzemekben a munka tökéletesítését, de ezzel egyidejűleg olyan anyagi-műszaki és káderfeltételek megteremtését, hogy az új termelési rendszereket mind szélesebb mértékben alkalmazhassák. A tudomány és a termelés kapcsolatának új formáját képezik a kooperációs egyesülések. Kerületünkben tevékenységüknek három esztendeje és eredményeik arról tanúskodnak, hogy a tudomány, a kutatás, a szolgáltatások és a feldolgozó szervezetek dolgozóinak részvételével így közvetlenül megoldha- tókká válnak a termelés problémái és kielégíthetik követeleményeiket. Törekvésünk az, hogy az egyesülések még nagyobb mértékben és hatásosabban alkalmazzák a tudomány eredményeit, mivel ehhez anyagi-műszaki és káderbázisuk megteremti az előfeltételeket. Noha eddig nem keveset tettünk, még több feladat áll előttünk, hogy a mezőgazdasági üzemekben biztosítsuk a tudomány és a kutatási ismereteinek hasznosítását. El kell érnünk azt, hogy minden agronómus alkalmazza a növényfajták szerinti agrotechnikát, a növények táplálásának tudományosan megalapozott módozatait, minden zootechnikus és állattenyésztési dolgozó megfelelő figyelmet fordítson a takarmányadagok optimalizálására, az állatok gondozására. A csapágygyár termelési-gazdasági egység a 7. ötéves tervidőszak első felében jó eredményeket ért el, amelyekhez jelentős mértékben hozzájárult a tudo- mányos-müszaki fejlesztés. Az 1980 óta elért növekedéssel párhuzamosan 7100 tonnával kevesebb fémet és 29 150 megawattóra villamosárammal kevesebbet használtunk fel. Az idén a termelési folyamat alapanyagigényessége 4,6 százalékkal, energiaigényessége 4,1 százalékkal volt alacsonyabb. Eddig az állami terv valamennyi mutatóját teljesítjük, és azzal számolunk, hogy a nyereség növekedésének 74 százalékát, a munkatermelékenység növekedésének 87 százalékát, a fémmegtakarítás 62 százalékát, illetve az üzemanyag-megtakarítás 36 százalékát műszaki fejlesztéssel érjük el. Kihasználtuk a könnyebben mozgósítható tartalékokat, de eddig még nem értünk el döntő fordulatot az innovációs folyamat irányításában. Nincs elegendő egyedi megoldásunk és alapvető innovációnk, amely világviszonylatban konkurenciát jelentene, és nagyobb mértékben befolyásolná az újratermelési folyamatot. Ennek következménye, hogy nem kielégítő a mérnöki-műszaki szakemberek munkatermelékenysége és munkájuk hatékonysága. Ennek okát a kutatásban és fejlesztésben résztvevők képességeiben, a vezetés szakképzettségi struktúrájában valamint a vezetők személyes tulajdonságaiban, az új ismeretek befogadása iránti viszonyában látjuk. Kutatási-fejlesztési alapunkban meg kell szilárdítanunk a párt vezető szerepét. A műszaki fejlesztés színvonalának emelése, illetve a feladatok teljesítéséhez való hozzájárulásának fokozása megköveteli, hogy a gazdasági és pártszervek nagyobb figyelmet szenteljenek neki. A termelési-gazdasági egységek kutatási-fejlesztési alapja dolgozói 30,5 százalékának felsőfokú képesítése van, ezt a részarányt 1990-ig 40 százalékra akarjuk növelni. Meg kell szabadulnunk az egész tervezési-irányítási rendszerről, illetve a műszaki fejlődés eredményeinek érvényesítéséről vallott régi felfogástól. Ezért az idén átdolgoztuk a műszaki fejlesztési terv és a termelés műszaki előkészítése összekapcsolásának rendszerét, és már dolgozunk e tervezés új szabályain, úgy, hogy a tudomány és technika fejlesztési terve az innovációs tervvel együtt kiindulópontul szolgáljon a termelési-gazdasági egység gazdasági tervének kidolgozásához. E megoldás keretében lehetővé tesszük a fejlesztés, a termelés műszaki előkészítése és a megvalósítás egybehangolását. Két döntő fontosságú termelési ágazatban megkezdjük a konstrukció, a műszaki előkészítés, és a termelés- irányítás automatizált rendszerének kiépítését a számítástechnika segítségével. Napjainkban már 20 használható programunk van a csapágygyártásban az automatizált tervezéshez, és az új termelési ágazatban is alkalmazni fogjuk ezt a rendszert. Egyúttal együttmüködünk a Szovjetunióval, nemzetközi munkamegosztást vezetünk be a csapágyak automatizált tervezésének területén. Annak érdekében, hogy kiküszöböljük a további fogyatékosságokat, a dolgozókat anyagilag érdekeltté tesszük a műszaki fejlesztés eredményeiben, illetve azoknak rugalmas alkalmazásában. Az 1984. év és a további évek feladatai teljesítésének útja a termelés innoválása és struktúrájának átépítése a kiváló minőség és az automatizálás alapján. Ezért termelési programunkat lebontottuk az egyes termelési ágazatokra, amelyek hozzájárulnak a népgazdaság dinamikus fejlődéséhez, valamint azokra a termelési ágazatokra, amelyek alkatrészeket gyártanak, s amelyek a belső újratermelési folyamatot és a többi ágazatok működését teszik lehetővé. A tudomány és a kutatás, valamint a termelés dolgozói munkájának tökéletesítése és nagyobb kezdeményezése a tudományos-műszaki ismeretek gyakorlati alkalmazásáért vívott harcban - ez a módja annak, hogy az élelmiszer termelésében önellátókká váljunk. A Csapágygyár Konszern fejlesztésében 1990-ig el akarjuk érni, hogy a termelés 130,8 százalékra növekedjen, miközben évente 5 százalékkal csökkentjük az anyagigényességet és 3 százalékkal az energiaigényességet. A fejlesztés leggyorsabb dinamikáját előreláthatóan a porkohászatban érjük el, amely 358 százalékra növekszik. A porkohászat fejlesztése négy alapvető tényezőtől függ. Ezek: a beruházások, az állami műszaki politika, a KGST-orszá- gokkal való együttmüködés, és ennek az együttműködésnek a propagálása a konstruktőrök és technológusok körében. Ki kell dolgozni a porkohászat fejlesztésének egységes, országos érvényű koncepcióját. Ennek a koncepciónak a kidolgozásához és megvalósításához elsősorban a Szlovák Műszaki és Fejlesztési Bizottságnak kell hozzájárulnia. Értékes szakmai segítséget nyújt az utóbbi időben munkánkhoz a Kassai (Košice) Műszaki Főiskola, a bratislavai Szlovák Műszaki Főiskola, a prágai VUSTE és ZEZ, ez azonban az általános koordináció szükségleteinek szempontjából nem elegendő. A porkohászat elméleti ismereteinek elsajátításán kívül folytatni kell az alkalmazott kutatást és fejlesztést is. Továbbá meg kell oldani a termelés gépesítését és automatizálását. Ezeket a problémákat elvben még az állami feladat jóváhagyása előtt kell megoldani. A szerszámgépek gyártását 1990-ig 134,3 százalékra növeljük, miközben javítani akarjuk a termelés minőségét és exportképességét. Termelési-gazdasági egységünkben rendkívül fontos feladat az alkatrészeket gyártó részlegek fejlesztése. Fontos akciókat tervezünk a technológiai folyamatokban, olyan technológiák bevezetését készítjük el, mint a görgőscsapágyak alkatrészeinek hideg, precíziós alakítása, ami az anyagigényesség 15-20 százalékos csökkentését teszi lehetővé. Az eljárás bevezetése során kihasználjuk a Szovjetunió és az NDK tapasztalatait. Csehszlovákia, a Szovjetunió és az NDK közös célja a görgöscsap- ágy-alkatrészek precíziós alakításához szükséges gépsor kifejlesztése, gyártása és szállítása. Miután ezt a feladatot megoldjuk, a csapágyak gyártásában a legfontosabb művelet a köszörülés lesz. Ezért már ma foglalkozunk azzal a problémával, hogy elő kell készítenünk az ezzel kapcsolatos nagyteljesítményű automatizált gépeket. El akarjuk érni, hogy ezeken a munkahelyeken 40-50 százalékkal növekedjék a munkatermelékenység. Meggyőződésünk, hogy a termelők, a főiskolák és a kutatóintézetek segítségével sikerül bevezetnünk a nagy teljesítményt lehetővé tevő technológiát. Megkezdjük a következetes automatizálást és a robotttechnológia bevezetését. Már folynak az előkészületek a 8. ötéves tervidőszakra. A Považská Bystrica-i Görgőscsap- ágy-gyár termelési-gazdasági egység fejlesztését a következő időszakban egységes műszaki politika irányítja majd. Termelésünk növekedésének 80 százalékát a tudományos-műszaki fejlesztés biztosítja. Számításunk szerint jelentős hozzájárulást jelent majd munkánkhoz a műszaki fejlesztés irányításának országos méretű átszervezése. A Szovjetunióban például a porkohászatot a legfelsőbb szervek irányítják és hangolják egybe, az állam gazdaságpolitikája fontos részének tekintik, és nem csak egy termelési-gazda- sági egység birkózik a feladatokkal, mint ahogyan ez nálunk van. Termelési-gaz- dasági egységünkben tudatosítjuk, hogy az intenzifikálás folyamatában döntő szerepe van a tudományos-műszaki fejlesztésnek. LADISLAV SKLENÁR elvtársnak, a Považská Bystrica-i Görgöscsapágy-gyár vezérigazgatójának felszólalása ÚJSZ 4 1 Sov. lA.
