Új Szó, 1983. szeptember (36. évfolyam, 206-231. szám)

1983-09-16 / 219. szám, péntek

AZ SZLKP KÖZPONTI BIZOTTSÁGA ÜLÉSÉNEK VITÁJA (Folytatás a 3. oldalról) sabban és jobban hasznosítsák a tudo­mányos gondolatokat, a haladó technika és technológia lehetőségeit. A kerület eddigi tapasztalatai igazolják, hogy a ku­tatás és a fejlesztés eredményesebb kapcsolata biztosítható a kutatási-terme­lési egyesülések útján. Ennek példája a Nové Mesto nad Váhom-í Gépesítési és Automatizálási Kutatóintézet. Hasonló egyesülések létrehozását tervezi a Jas­lovské Bohunice-i Atomerőmű Kutatóin­tézet és a bratislavai Elektrovod kon­szernvállalat, továbbá a prágai Tesla, a Szlovák Tudományos Akadémia, vala­mint a piešťanyi Tesla konszernvállalat. Ez az egyesülés hozzávetőleg négy év­vel előbbre hozhatná a mikroelektronika tervezett új feladatainak teljesítését. Megkezdődött a Szovjetunió tudomá­nyos-termelési egyesülései tapasztala­tainak elsajátítása. A szaratovi területtel létesített testvérbaráti kapcsolatokat fel­használják a tudományos-műszaki isme­retek gyakorlati alkalmazásával kapcso­latos tapasztalatok cseréjére. A kerület­ben a szovjet tudomány és technika ta­pasztalatai felhasználásának több példá­ja van. Ez vonatkozik az atomerőművek építésére, a Tlmačei Szolvák Energetikai Gépgyárban néhány atomeröművi be­rendezés gyártásának elsajátítására, a trenčíni TOS-ban a szerszámgépek, a vágsellyei (Šaľa) Duslóban az antioxi- dant előállítására stb. A kutatási-fejlesztési egyesülésekben, valamint vállalataink és kutatási-fejlesz­tési alapunk együttműködésében a Szov­jetunió és más szocialista országok válla­lataival és kutatási-fejlesztési bázisukkal kutatási alapunk munkája tökéletesítésé­nek és az olyan fogyatékosságok fokoza­tos kiküszöbölésének nagy lehetőségét látjuk, amilyen például annak kutatása, amivel másutt már tisztába jöttek, illetve a tökéletlen gyártmányok fejlesztésének elkerülése. Nem szabadna előfordulnia olyan eseteknek, amilyen például Pezi- nokban a farostlemezt száraz technológiá­val előállító üzem felépítése volt. Csak­nem 13 év leforgása után, óriási beruhá­zással sem sikerült a beindítása, a Faipari Kutatóintézet kutatási feladatának meg­valósítása. Az illetékes szervek döntése alapján ezt a gépsort üzemen kívül he­lyezték, s az üzem jelenleg keresi a pótló termelési programot. A társadalom ráfizet az olyan kísérle­tekre is, amilyenek például az ablak nél­küli épületek, amelyekben a megvilágítás és a szellőzés nagy áramfogyasztást kö­vetel. Vonatkozik ez az olyan sertéstele­pekre is, amelyekben a sertésállományt csak száraz, vagyis abraktakarmánnyal hizlalnák, felhasználatlanul hagyva a tö­megtakarmányt. Érvényes ez az olyan szarvasmarha istállókra is, amelyek épí­tésénél nem vették tekintetbe, hogy a te­nyésztés összefügg a talaj termőképes­ségével. A nyugat-szlovákiai kerületben is ta­pasztalható, hogy a tudományos-műsza­ki fejlesztés tervei a vállalatokban még nem váltak a népgazdasági tervek tenge­lyévé. Ezért egyes termelési-gazdasági egységek és tárcák is felelnek, amelyek nem teremtik meg idejében annak előfel­tételeit, hogy a helyes elképzelések meg- valósíthatókká váljanak. A másik oldalon nem minden vállalatban teszik lehetővé a pártszervezetek és a vezető gazdasági dolgozók azt, hogy tökéletesebbé váljon a vállalat kutatási-fejlesztési bázisának tevékenysége és ebben az irányban nem fejtenek ki szükséges nyomást. Nem mindenki vállal elfogadható kockázatot a hatékonyság növelésében, valamint a tudományos-technikai vívmányok gyor­sabb termelési alkalmazásában. A kerületben több mikroelektronikai elemet gyártunk, de problémát okoz a mikroelektronika jobb alkalmazása ipa­runkban. Kerestük a kiutat. Huszonkét vállalatban az ilyen elemeket alkalmazó központ jött létre. A piešťanyi Teslában, karöltve a Nové Mesto nad Váhom-i Gépesítési és Automatizálási Kutatóinté­zettel, valamint az Elektrotechnikai Ipari Középiskolával, létrehozták a kádereket oktató központot. Ezzel a fontos lépéssel a mérnökök, a technikusok és a további dolgozók kezdeményezését ösztönzik a mikroprocesszoros technika alkalma­zására. A népgazdaság intezifikálása szem­pontjából különleges jelentősége van a nyersanyagok komplex feldolgozásá­nak, minden alap-, tüzelőanyag és ener­gia gazdaságos felhasználásának. Ezek­kel az össztársadalmi követelményekkel és szükségletekkel összefüggésben a kerületben megszületett a Legalább egy napi termelés a megtakarítottból el­nevezésű mozgalom. Ehhez a mozga­lomhoz eddig a kerületben 328 vállalat és üzem csatlakozott. Jobban értékesítik a nyers-, az alap-, a tüzelőanyagot és az energiát. Az öt­éves tervidőszak első két évében 12 százalékkal csökkent az ipari termelés egységére eső tüzelőanyag és energia tüzelőanyagban kifejezett fogyasztása. Az ipari vállalatok tüzelőanyagban kife­jezve 415 ezer tonna tüzelőanyagot és 21 ezer tonna fémet takarítottak meg. A fogyasztás tekintetében ennek az esz­tendőnek az első felében is kedvező a helyzet, (gy a hlohoveci Huzalgyárban a technológia javításával, a hulladék csökkentésével, a kiváló minőség eléré­sével és a huzalok tartósságának növelé­sével a fém- és az alapanyagok 1,2- napos termelésének megfelelő megtaka­rítást értek el. Ez annyit jelent, hogy megtakarítottak 1400 tonna vastartalmú és 30 tonna színesfémet. A trnavai Skloplast munkakollektívája a hulladék- mentes termelésre törekszik. Sikeresen megoldották azt a feladatot, hogy az üvegrost hulladékát felhasználják az au­tóipar számára készülő szigetelőanyagok gyártására és 1985-től hasznosítják az egész hulladékot. A gazdasági hozam évente 8 millió korona lesz. Ezzel egyide­jűleg környezetvédelmi kérdéseket is megoldanak. A termelés és a tudományos-kutatási bázis szorosabb kapcsolatának köszön­hetően több kedvező eredményt értek el a mezőgazdaságban is. Kiváló eredmé­nyekkel jár tudósaink, kutatómunkásaink, fajnemesítőink együttműködése a szovjet szakemberekkel. A búza és az árpa szovjet fajtáinak, illetve az ezek alapján nemesített új fajtáknak felhasználásával a hetvenes évek első feléhez képest a gabona hektárhozama egy tonnával növekedett és elérte az 5 tonna szintjét. Ezt az átlagot ez idén is elértük, noha júniusban és júliusban tropikus hőség volt. Igazolást nyert, hogy a mezőgazda­ság gyakorlatában a tudományos-mű­szaki ismeretek következetes alkalmazá­sa növelheti a növénytermesztést. A ke­rületben az új növénytermesztési rend­szerek segítségével fokozzuk a gabona, a kukorica, a borsó, a lencse, a szójabab, a bab és a zöldség termelését. Éppen a kukorica segítségével, amely­nek termesztésére kedvezőek nálunk a féltételek, válhatunk takarmányban önellátókká. Az élenjáró mezőgazdasági üzemek eredményei meggyőztek ben­nünket arról, hogy a kerületben a kukori­ca hektárhozamát állandósíthatjuk a hat, vagy az ennél is több tonna szintjén és ezzel egyidejűleg a takarmánygabona ro­vására bővíthetjük vetésterületét. Tavaly azokban az üzemekben, amelyek alkal­mazták az új termesztési rendszereket, a kukorica átlagos hektárhozama 1,8 ton­nával volt nagyobb, mint egyéb területe­ken. Ez igy lesz ez idén is, noha az időjárás a kukoricának nem kedvezett. Jóval nagyobb lett a lencse, a szójabab, a bab és a zöldség hozama is. A terméseredmények jelentős eltéré­sei, az egyes mezőgazdasági üzemek eredményei közti különbségek megkí­vánják az említett és a további tudomá­nyos-műszaki ismeretek elterjedtebb al­kalmazását. Megkövetelik a mezőgazda- sági üzemekben a munka tökéletesítését, de ezzel egyidejűleg olyan anyagi-mű­szaki és káderfeltételek megteremtését, hogy az új termelési rendszereket mind szélesebb mértékben alkalmazhassák. A tudomány és a termelés kapcsolatá­nak új formáját képezik a kooperációs egyesülések. Kerületünkben tevékeny­ségüknek három esztendeje és eredmé­nyeik arról tanúskodnak, hogy a tudo­mány, a kutatás, a szolgáltatások és a feldolgozó szervezetek dolgozóinak részvételével így közvetlenül megoldha- tókká válnak a termelés problémái és kielégíthetik követeleményeiket. Törek­vésünk az, hogy az egyesülések még nagyobb mértékben és hatásosabban al­kalmazzák a tudomány eredményeit, mi­vel ehhez anyagi-műszaki és káderbázi­suk megteremti az előfeltételeket. Noha eddig nem keveset tettünk, még több feladat áll előttünk, hogy a mező­gazdasági üzemekben biztosítsuk a tu­domány és a kutatási ismereteinek hasz­nosítását. El kell érnünk azt, hogy min­den agronómus alkalmazza a növényfaj­ták szerinti agrotechnikát, a növények táplálásának tudományosan megalapo­zott módozatait, minden zootechnikus és állattenyésztési dolgozó megfelelő figyel­met fordítson a takarmányadagok opti­malizálására, az állatok gondozására. A csapágygyár termelési-gazdasági egység a 7. ötéves tervidőszak első felé­ben jó eredményeket ért el, amelyekhez jelentős mértékben hozzájárult a tudo- mányos-müszaki fejlesztés. Az 1980 óta elért növekedéssel párhuzamosan 7100 tonnával kevesebb fémet és 29 150 me­gawattóra villamosárammal kevesebbet használtunk fel. Az idén a termelési fo­lyamat alapanyagigényessége 4,6 szá­zalékkal, energiaigényessége 4,1 száza­lékkal volt alacsonyabb. Eddig az állami terv valamennyi mutatóját teljesítjük, és azzal számolunk, hogy a nyereség növe­kedésének 74 százalékát, a munkaterme­lékenység növekedésének 87 százalé­kát, a fémmegtakarítás 62 százalékát, illetve az üzemanyag-megtakarítás 36 százalékát műszaki fejlesztéssel érjük el. Kihasználtuk a könnyebben mozgósít­ható tartalékokat, de eddig még nem értünk el döntő fordulatot az innovációs folyamat irányításában. Nincs elegendő egyedi megoldásunk és alapvető innová­ciónk, amely világviszonylatban konkur­enciát jelentene, és nagyobb mértékben befolyásolná az újratermelési folyamatot. Ennek következménye, hogy nem kielé­gítő a mérnöki-műszaki szakemberek munkatermelékenysége és munkájuk ha­tékonysága. Ennek okát a kutatásban és fejlesztésben résztvevők képességeiben, a vezetés szakképzettségi struktúrájában valamint a vezetők személyes tulajdon­ságaiban, az új ismeretek befogadása iránti viszonyában látjuk. Kutatási-fejlesztési alapunkban meg kell szilárdítanunk a párt vezető szerepét. A műszaki fejlesztés színvonalának emelése, illetve a feladatok teljesítésé­hez való hozzájárulásának fokozása megköveteli, hogy a gazdasági és párt­szervek nagyobb figyelmet szenteljenek neki. A termelési-gazdasági egységek kutatási-fejlesztési alapja dolgozói 30,5 százalékának felsőfokú képesítése van, ezt a részarányt 1990-ig 40 százalékra akarjuk növelni. Meg kell szabadulnunk az egész ter­vezési-irányítási rendszerről, illetve a műszaki fejlődés eredményeinek érvé­nyesítéséről vallott régi felfogástól. Ezért az idén átdolgoztuk a műszaki fejlesztési terv és a termelés műszaki előkészítése összekapcsolásának rendszerét, és már dolgozunk e tervezés új szabályain, úgy, hogy a tudomány és technika fejlesztési terve az innovációs tervvel együtt kiindu­lópontul szolgáljon a termelési-gazdasá­gi egység gazdasági tervének kidolgozá­sához. E megoldás keretében lehetővé tesszük a fejlesztés, a termelés műszaki előkészítése és a megvalósítás egybe­hangolását. Két döntő fontosságú terme­lési ágazatban megkezdjük a konstrukció, a műszaki előkészítés, és a termelés- irányítás automatizált rendszerének ki­építését a számítástechnika segítségével. Napjainkban már 20 használható progra­munk van a csapágygyártásban az auto­matizált tervezéshez, és az új termelési ágazatban is alkalmazni fogjuk ezt a rendszert. Egyúttal együttmüködünk a Szovjetunióval, nemzetközi munkameg­osztást vezetünk be a csapágyak auto­matizált tervezésének területén. Annak érdekében, hogy kiküszöböljük a további fogyatékosságokat, a dolgozókat anyagi­lag érdekeltté tesszük a műszaki fejlesz­tés eredményeiben, illetve azoknak ru­galmas alkalmazásában. Az 1984. év és a további évek feladatai teljesítésének útja a termelés innoválása és struktúrájának átépítése a kiváló mi­nőség és az automatizálás alapján. Ezért termelési programunkat lebontottuk az egyes termelési ágazatokra, amelyek hozzájárulnak a népgazdaság dinamikus fejlődéséhez, valamint azokra a termelési ágazatokra, amelyek alkatrészeket gyár­tanak, s amelyek a belső újratermelési folyamatot és a többi ágazatok működé­sét teszik lehetővé. A tudomány és a kutatás, valamint a ter­melés dolgozói munkájának tökéletesíté­se és nagyobb kezdeményezése a tudo­mányos-műszaki ismeretek gyakorlati al­kalmazásáért vívott harcban - ez a mód­ja annak, hogy az élelmiszer termelésé­ben önellátókká váljunk. A Csapágygyár Konszern fejlesztésé­ben 1990-ig el akarjuk érni, hogy a ter­melés 130,8 százalékra növekedjen, mi­közben évente 5 százalékkal csökkentjük az anyagigényességet és 3 százalékkal az energiaigényességet. A fejlesztés leggyorsabb dinamikáját előreláthatóan a porkohászatban érjük el, amely 358 százalékra növekszik. A por­kohászat fejlesztése négy alapvető té­nyezőtől függ. Ezek: a beruházások, az állami műszaki politika, a KGST-orszá- gokkal való együttmüködés, és ennek az együttműködésnek a propagálása a konstruktőrök és technológusok köré­ben. Ki kell dolgozni a porkohászat fej­lesztésének egységes, országos érvényű koncepcióját. Ennek a koncepciónak a ki­dolgozásához és megvalósításához el­sősorban a Szlovák Műszaki és Fejlesz­tési Bizottságnak kell hozzájárulnia. Érté­kes szakmai segítséget nyújt az utóbbi időben munkánkhoz a Kassai (Košice) Műszaki Főiskola, a bratislavai Szlovák Műszaki Főiskola, a prágai VUSTE és ZEZ, ez azonban az általános koordiná­ció szükségleteinek szempontjából nem elegendő. A porkohászat elméleti isme­reteinek elsajátításán kívül folytatni kell az alkalmazott kutatást és fejlesztést is. Továbbá meg kell oldani a termelés gé­pesítését és automatizálását. Ezeket a problémákat elvben még az állami feladat jóváhagyása előtt kell megoldani. A szerszámgépek gyártását 1990-ig 134,3 százalékra növeljük, miközben ja­vítani akarjuk a termelés minőségét és exportképességét. Termelési-gazdasági egységünkben rendkívül fontos feladat az alkatrészeket gyártó részlegek fejlesz­tése. Fontos akciókat tervezünk a technoló­giai folyamatokban, olyan technológiák bevezetését készítjük el, mint a görgős­csapágyak alkatrészeinek hideg, precízi­ós alakítása, ami az anyagigényesség 15-20 százalékos csökkentését teszi le­hetővé. Az eljárás bevezetése során ki­használjuk a Szovjetunió és az NDK tapasztalatait. Csehszlovákia, a Szovjet­unió és az NDK közös célja a görgöscsap- ágy-alkatrészek precíziós alakításához szükséges gépsor kifejlesztése, gyártása és szállítása. Miután ezt a feladatot meg­oldjuk, a csapágyak gyártásában a leg­fontosabb művelet a köszörülés lesz. Ezért már ma foglalkozunk azzal a prob­lémával, hogy elő kell készítenünk az ezzel kapcsolatos nagyteljesítményű au­tomatizált gépeket. El akarjuk érni, hogy ezeken a munkahelyeken 40-50 száza­lékkal növekedjék a munkatermelékeny­ség. Meggyőződésünk, hogy a termelők, a főiskolák és a kutatóintézetek segítsé­gével sikerül bevezetnünk a nagy teljesít­ményt lehetővé tevő technológiát. Meg­kezdjük a következetes automatizálást és a robotttechnológia bevezetését. Már folynak az előkészületek a 8. ötéves tervidőszakra. A Považská Bystrica-i Görgőscsap- ágy-gyár termelési-gazdasági egység fejlesztését a következő időszakban egy­séges műszaki politika irányítja majd. Termelésünk növekedésének 80 száza­lékát a tudományos-műszaki fejlesztés biztosítja. Számításunk szerint jelentős hozzájá­rulást jelent majd munkánkhoz a műszaki fejlesztés irányításának országos méretű átszervezése. A Szovjetunióban például a porkohászatot a legfelsőbb szervek irányítják és hangolják egybe, az állam gazdaságpolitikája fontos részének te­kintik, és nem csak egy termelési-gazda- sági egység birkózik a feladatokkal, mint ahogyan ez nálunk van. Termelési-gaz- dasági egységünkben tudatosítjuk, hogy az intenzifikálás folyamatában döntő sze­repe van a tudományos-műszaki fejlesz­tésnek. LADISLAV SKLENÁR elvtársnak, a Považská Bystrica-i Görgöscsapágy-gyár vezérigazgatójának felszólalása ÚJSZ 4 1 Sov. lA.

Next

/
Thumbnails
Contents