Új Szó, 1983. augusztus (36. évfolyam, 179-205. szám)

1983-08-13 / 190. szám, szombat

Folytatódik a vita a Biztonsági Tanácsban Bírálatok kereszttüzében a beavatkozásra épülő washingtoni Afrika-politika A negyedik tiltakozó nap Chilében A tüntetők Pinochet lemondását követelték (ČSTK) - A legutóbbi adatok szerint 10 halott, legalább 100 sebesült és csaknem 500 letartóztatott - ez a chilei juntának a tüntetők elleni brutális eljárásának mérlege. A tüntetők csütörtökön, a negyedik országos tiltakozó napon ismét kifejezték elégedetlenségüket a fasiszta rezsimmel szemben és demokratikus változásokat követeltek. A betiltott politikai pártok felhí­vására üresek maradtak az isko­lák, leállt a tömegközlekedés és Santiago 4 millió lakosának több­sége nem hagyta el otthonát. A chilei fővárosban egész éjszaka szóltak az automatafegyverek, amelyekkel a járőröző katonák igyekeztek megfélemlíteni a la­kosságot. Már délután összecsapásokra került sor a rendőregységek és diákok között, az egyetemek és a főiskolák környékén. A rendőrök könnyfakasztó gázokkal és gumi­botokkal támadtak a tüntetőkre, 30 diákot letartóztattak. Az éjszaka súlyos összecsapások voltak a főváros nyomornegyedében, melyek lakosságának kb. 30 szá­zaléka van munka nélkül. Az utcá­kon barrikádokat emeltek, a ren­dőrök tüzet nyitottak és sok tünte­tő megsebesült. Sajtóhírek szerint összecsapá­sok voltak Valparaisóban, Con- cepciónban és La Victoriában is. összesen 18 ezer katonát vetet­tek be a chilei nagyvárosokban, vagyis a legtöbbet Pinochet hata­lomra jutása óta. Világszerte fel­háborodottan bírálják azt a bru- tálitást, amellyel a Pinochet- rezsim fellépett a lemondását követelő tüntetők ellen. A mexi­kói parlamentben képviselt hat párt nyilatkozatában támogatásá­ról biztosította a chilei nép jogát a demokrácia felújítására és az új gazdasági és társadalmi rend lét­rehozására. A Costa Rica-i fővá­rosban a chilei nagykövetség épü­lete előtt tüntetést szerveztek tilta­kozásul az emberi jogok megsér­tése és a szakszervezeti tevé­kenység szabadságának korláto­zása ellen Chilében. A bolíviai La Paz-ban a tüntetők a chilei diktátor lemondását követelték. Tünteté­sek voltak Chile spanyolországi és bécsi nagykövetsége előtt is. öt másodperc és... (ČSTK) - A Parade folyóiratban Jack Anderson ismert amerikai kommentátor írja, hogy 1980. no­vember 19-én mindössze 5 má­sodperc hiányzott ahhoz, hogy egy szovjetunióbeli célpontra kilő­jenek egy Titan típusú amerikai nukleáris rakétát. Anderson két tiszt tanúvallomására hivatkozik és részletesen leírja, hogyan ment Henry Winsett százados és David Mosléy hadnagy egy kansa­si támszpont föld alatti fedezéké­be, hogy elóírásszerüen végre­hajtsa a rakéta színlelt kilövését. Amikor megnyomták a „ gyakorló kilövés“ feliratú gombot, az ellen­őrző berendezések azt mutatták, hogy a rakéta nem színlelt kilövés­re, hanem ,,élesre“ van beállítva, és motorjai azonnal működésbe lépnek. A katasztrófa megakadá­lyozásának egyetlen lehetősége az volt, hogy kitépjék a konnekto­rokat a falból, amit Winsett száza­dos meg is tett. A Pentagon cáfolja, hogy sor került volna egy ilyen incidensre. Volt már azonban példa arra, hogy műszaki hiba miatt a berendezé­sek nukleáris riadót jeleztek... (ČSTK) - Az ENSZ Biztonsági Tanácsa tegnapra virradó éjszaka felújította a csádi helyzet vitáját. A vitában Abad Burvin líbiai képviselő, határozottan elutasítot­ta a líbiai fegyveres erők állítóla­gos csádi inváziójáról szóló hí­reszteléseket és kijelentette: e ha­zug vádak egyedüli célja, hogy a világ közvéleményének figyel­mét eltereljék a nyugati hatalmak közvetlen beavatkozásáról Csád belügyeibe, Habré mind erőtelje­sebb katonai támogatásáról. Líbia elutasítja ezt a beavatkozást és követeli annak azonnali beszün­tetését. A külföldi csapatok Csád- ból való kivonására és a fegyver­szállítmányok beszüntetésére szólít fel. Ez lehetővé tenné a csá­di népnek, hogy rendet teremtsen az országban és felújítsa annak biztonságát - hangsúlyozta Líbia képviselője. A továbbiakban rámutatott arra, hogy az Egyesült Államok kato­nai provokációkat kezdett Lí­bia ellen. Flottaköteléket irányított partjaihoz, az amerikai repülögé­Ul SAN JÓSÉBAN augusztus 16-a és 19-e között regionális Namí- bia-szimpoziont tartanak az ENSZ illetékes bizottságának döntése értelmében. A fórumon szorgal­mazni kívánják a Namíbia mielőb­bi függetlenségének elérését cél­zó 385-ös és 435-ös számú ENSZ-határozatok megvalósí­tását. DELHIBEN tegnap ,,A kilenc­venes évek világa - a békés egy­más mellett élésnek nincs alterna­tívája“ elnevezéssel háromnapos szeminárium kezdődött, melyen az első napon elhangzott felszóla­lásokban elítélték az Egyesült Ál­lamok egyre agresszívabb, a há­borús veszély fokozását követő politikáját. A LONDONI KORMÁNY az utóbbi hetekben jelentősen csö- kentette az egészségügyre fordí­tott közkiadásokat, és ennek meg is van az eredménye: az egyik leg­előkelőbb londoni kórház, a Guy’s pénzeszközök hiányában képte­len a készültségi részlegen gyer­mekbetegek fogadására. A kór­házban üresen állnak az ágyak, de a megvont támogatás hiányá­ban nem tudják fenntartani a sze­mélyzetet. sősorban az NSZK-t a segítőtár­saivá akarja tenni az értelmetlen és veszélyes konfrontációs politi­kában. A lap hangsúlyozza, hogy a washingtoni terv, amely az NSZK-t az amerikai elsőcsapás- mérő nukleáris rakéták kilövőállá­sává akarja változtatni, alapjában véve felújítaná annak veszélyét, hogy ismét német földön kezdje-, nek háborút a Szovjetunió ellen. Ezt a veszélyes lépést azon­ban még meg lehet gátolni, még elérhető egy tisztességes és kölcsönösen előnyös megálla­podás, amely a közepes hatósu­garú fegyverek európai halmo­zása helyett ezeknek a fegyve­reknek a lényeges csökkentését eredményezné, ami jelentősen javítaná a helyzetet az európai kontinensen és az egész vilá­gon. Nyilvánvaló, hogy a siker nem kis mértékben az NSZK álláspontjától függ, hozzájárulá­si készségétől, hogy el ne sza- lasszuk az alkalmat. A lap befejezésül megállapít­ja: az európai enyhülési fo­lyamat elképzelhetetlen a Szov­jetunió és az NSZK együttműkö­dési nélkül, melynek alapja a moszkvai egyezmény. Ennek a további betartása mindkét or­szág népeinek, valamennyi euró­painak és az egész emberiségnek a javára lesz. pék naponta hajtanak végre pro­vokatív repüléseket a líbiai határ közelében és szemmel láthatóan ürügyet keresnek a fegyveres összecsapásra. Ezenkívül a szomszédos országokban meg­kezdődött a Bright Star hadgya­korlat, amelyen 7 ezer amerikai katona vesz részt, az intervenciós gyorshadtest tagjai. A Jemeni NDK képviselője kije­lentette, hogy az amerikai erőde­monstráció a líbiai határok mentén éppúgy, mint Közép-Amerikában, vagy a Bright Star 83 hadgyakorlat az amerikai katonai jelenlét bőví­tésére irányul ezekben a térsé­gekben. Az USA célja, hogy a füg­getlen arab, afrikai és latin-ameri­Provokatív lépés (ČSTK) - Az Egyesült Államok további ellenséges akciót köve­tett el Líbiával szemben. Az NBC tévétársaság közlése szerint 9 lí­biai diákot Florida államban őrizet­be vettek. Hivatalos amerikai sze­mélyiségek kijelentései szerint a közeljövőben megvizsgálják ki­utasításuk lehetőségeit. Ez az akció nem az egyedüli példája a Fehér Ház azon kísérleteinek, hogy tovább élezze az amerikai fél hi­bájából már amúgy is feszült kap­csolatokat Líbiával. Washington fontolóra vette további többszáz líbiai diák kiutasítását az Egyesült Államokból. (ČSTK) - A párizsi kormányt kellemetlenül érintette, hogy a tá­mogatását élvező Hissén Habré csádi elnök egységeit kivonulásra kényszerítették Faya-Largeau stratégiai fontosságú oázisváros­ból Goukouni Oueddei exelnök csapatai. A csádi harctéri esemé­nyek francia szempontból kedve­zőtlen alakulására röviddel azután került sor, hogy Csádba küldtek egy francia idegenlégiós alakula­tot - a „vörös sapkásokat-“ s a csádi kormánycsapatok kudar­ca után várhatóan előbb vagy utóbb bevetik a harcokba. Nagyon valószínűvé teszi ezt az a körül­mény, hogy a francia lapok több­sége rendkívül felnagyítja az ese­ményeket, és arról cikkezik, hogy „líbiai tankok és repülőgépek“ tu­catjai vettek részt a Habré-egysé- gek elleni harcokban. Ennek elle­nére egyetlen francia tudósító sem talált a térségben erre utaló jelet. A Le Matin de Paris a fejlemé­nyekből azt a következtetést vonja le, hogy Franciaország hamaro­san légierejének bevetésére kény­szerül. Ezt nagyon valószínűvé te­szi, hogy a hét végére már N’Dja- menába érkezik mind az 500 fran­cia ejtőernyős, és bevethetők lesznek a csádi repülőtér és a fő­város stratégiai fontosságú pont­jainak megvédése érdekében. A francia jobboldali lapok megfele­lő légkört akarnak teremteni az kai országokra rákényszerítse ka­tonai és politikai diktátumát. Charles Lichenstein amerikai küldött az igazságos kritika ke­reszttüzében nem talált jobb meg­oldást, minthogy a fenyegetések és megfélemlítés hagyományos taktikájához folyamodjon. Valótlan állításokkal próbált Líbiával szem­beni ellenséges légkört kialakítani. Sőt, attól sem riadt vissza, hogy megpróbáljon ultimativ feltételek­kel előállni e szuverén országgal szemben és diktálni neki Washing­ton politikáját. Látni kell, hogy a hasonló akci­ók és az USA hegemonista igénye a „nemzetközi csendőr“ szerep­körére szöges ellentétben áll az ENSZ Alapokmányának alapvető elveivel és az USA-nak, mint a Biztonsági Tanács állandó tagjá­nak kötelességeivel - jelentette ki Ricsard Ovinnyikov, szovjet kép­viselő. Érthető, mondotta, miért szavazott az USA és a NATO más tagállamai az ENSZ-közgyűlés ál­tal 1981 -ben jóváhagyott, az inter­venció és az államok belügyeibe való beavatkozás megengedhe- tetlenségéről szóló nyilatkozat el­len. A Szovjetunió határozottan elítéli a katonai zsarolás és fe­nyegetés politikáját, amelyet az USA folytat Líbiával szemben, amely tovább élezi az amúgy is feszült közel-keleti helyzetet, fe­nyegeti a békét és a nemzetközi biztonságot - mondotta a szovjet képviselő. országban ahhoz, hogy Franciaor­szág bekapcsolódhasson a kon­fliktusba. Párizsban egyelőre azt a látszatot próbálják kelteni, hogy elhatárolják magukat Wa­shington Líbia-ellenes kiroha­násaitól. Az egyik ismert párizsi tévékommentátor megjegyezte, hogy az Egyesült Államok Csád- ban - akárcsak a világ más részén - „a szovjet fenyegetés rémét" látta. A kormányon levő szocialista párt baloldali szárnyának egyik képviselője kijelentette: nem feltét­lenül szükséges, hogy az Egye­sült Államok közel-keleti, főképp Líbia irányában követett politikája megfeleljen Franciaország érde­keinek. Az elhatároló nyilatkoza­tok ellenére azonban nyilvánvaló, hogy Franciaország a csádi kor­mánynak nyújtott katonai támoga­tásával az USA-hoz hasonlóan egyre inkább belebonyolódik egy afrikai újgyarmatosító há­borúba. * A JANA líbiai hírügynökség kommentárjában leszögezte, hogy az Egyesült Államok nemzetközi­vé terebélyesei a csádi konfliktust és az ottani fejleményeket ürügy­ként használja ki egy Líbia-elle- nes fegyveres akció előkészíté­séhez. A líbiai hírügynökség hangsúlyozta, hogy a Habré-re- zsim megsegítése céljából szállí­tott legkorszerűbb nyugati fegyve­reket és a zsoldosokat később Líbia ellen fordítják. Hasznosságát az idő igazolta Az Izvesztyija a szovjet-nyugatnémet szerződés 13. évfordulójáról Az Izvesztyija szovjet napilap tegnapi számában megemléke­zett a Szovjetunió és az NSZK között Moszkvában aláírt egyez­mény 13. évfordulójáról.- Ma teljes joggal állíthatjuk - szögezi le a lap -, hogy a moszkvai szerződés a szovjet -nyugatnémet kapcsolatok alap­vető javításának szolid alapja lett. Lehetővé tette azoknak új alapok­ra való helyezését egymás kölcsö­nös tiszteletben tartása és azok­nak a területi és politikai realitá­soknak a felismerése alapján, amelyek a második világháború végén és a háború utáni időszak­ban alakultak ki, és jelentős mér­tékben segítette az enyhülési fo­lyamatot a kontinensen. A moszkvai egyezmény aláírá­sa óta eltelt időszakban - folytatja a lap - nem kevés történt a né­peink közti bizalom megszilár­dításáért, a kölcsönösen elő­nyös gazdasági, tudományos­műszaki, kulturális és más kapcso­latok fejlesztéséért. Folytatódnak a politikai érintkezések, elsősor­ban a két ország vezető képviselői között. Tárgyszerűek és tartalma­sak voltak Helmut Kohl szövetsé­gi kancellárnak a közelmúltban tett szovjetunióbeli látogatása során lefolyt tárgyalásai is. Igazolták, hogy a különböző területeken a kölcsönösen előnyös kapcso­latok fejlesztése lehetséges, és alkalmat adtak a nemzetközi kér­dések megvitatására is. A nyílt véleménycsere hasznos volt, an­nak ellenére, hogy a két ország számos fontos kérdésben külön­böző álláspontot foglal el. A lap emlékeztet a két ország közti gazdasági együttmüködés jelentős fejlődésére, és megálla­pítja: az NSZK már egy egész évtizede az első helyen áll a Szov­jetunió nyugati kereskedelmi part­nereinek sorában. Vagyis az idő igazolta a moszkvai szerződés életké­pességét és hatékonyságát, előnyösségét mindkét fél és az európai béke számára - folytatja az Izvesztyija. 1970 augusztusa óta a két ország jelentős és ered­ményes lépéseket tett a kölcsönös jó viszony kiépítése terén. A Szov­jetunió szeretné, ha ezek a kap­csolatok továbbra is jó irányban fejlődnének a két ország népei és egész Európa érdekében. De a lap a továbbiakban emlé­keztet arra is, hogy a szovjet-nyu- gatnémet kapcsolatok láthatárát nem lehet tisztának nevezni. Ne­hézségek is felmerülnek. Ha azonban elgondolkodunk rajtuk, azt látjuk, hogy ezek többségének forrása a szovjet-nyugatnémet kapcsolatokon kívül esik. A jelen­legi amerikai kormány lázas fegy­verkezésre törekszik és nyugat­európai NATO-szövetségeseit, el­Felvételünkön francia ejtőernyősöket a csádi főváros melletti támasz­pontra szállítják. Telefoto: ČSTK Párizs egyre inkább belebonyolódik a csádi polgárháborúba Tripoli szerint a nyugati fegyvereket később Líbia ellen fordítják Santiago üres utcáin a rezsim biztonsági alakulatai cirkáltak. (Telefoto: ČSTK)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents