Új Szó, 1983. augusztus (36. évfolyam, 179-205. szám)

1983-08-11 / 188. szám, csütörtök

(WŕK>V MRv: . VILÁGGAZDASÁG VILÁGGAZDASÁG KOMMENTÁLJUK A helyzet fenntartására törekednek A nyersanyagok kiviteléből a fejlődő országoknak évente 30 milliárd dollár jut, a transznacionális vállalatok viszont 200 milliárd dollárt nyernek A fejlődő országokban eszkö­zölt gazdasági beruházások a transznacionális társaságoknak másfélszer-kétszer több nyeresé­get hoznak, mint más államokban. Ezekben az országokban a köz­vetlen beruházások 4-4,5 év alatt térülnek meg. Ennek több oka is van, de elsősorban a fejlődő or­szágok lakosságának fokozottabb kizsákmányolásával függ össze. Amint azt az ENSZ jelentése ki­mutatja, a hetvenes években egy személyautó elkészítése az Egye­sült Államokban 517 dollárba, Ausztráliában 665,5 dollárba', Indiá­ban pedig 306,9 dollárba került. Ez a különbség számos esetben ennél is kifejezőbb. Hongkongban például a munkások a „svájci“ órák szereléséért csupán 15 szá­zalékát kapják annak a bérnek, amit a nyugat-európai országok­ban fizetnek ki, s a Dél-afrikai Köztársaságban a bányaiparban dolgozó négerek a fehérek kere­setének csupán öt százalékát kapják. A transznacionális társaságok nagy nyereségei a neokolonialista árrendszer fenntartásával függnek össze. Amint azt az ENSZ Keres­kedelmi és Fejlesztési Konferenciá­jának (UNCTAD) tárgyalása so­rán kiadott jelentések kimutatták, a fejlődő országok a hetvenes évek közepén a nyersanyagok ki­viteléért (a kőolaj nélkül) évente 30 milliárd koronát nyertek. A fej­lett nyugati államok azonban hét­szer többet, vagyis körülbelül 200 milliárd dollárt fizettek ezekért a nyersanyagokért a transznacio­nális társaságoknak. Ezek a társaságok a féjlődő országokba szállított termékek árát is magas szinten tartják. Ar­gentínában például a behozott an­tibiotikumokért 650 százalékos, a vitaminokért 730 százalékos, a szérumokért pedig 3800 száza­lékos felárat fizetnek. A mono­polárak mesterséges növelését a kartellszerződések teszik lehe­tővé. Tipikus példa erre a műtrá­gyák értékesítése a nyugat-euró­pai cégek, vagy a szintetikus alap­anyagok értékesítése a japán vál­lalatok által. Több milliárdos nyereségekhez jutnak ezek a vállalatok a fejlődő országokban különböző deviza- és pénzügyi spekulációk követ­keztében, az adófizetés megkerü­lésével, a technológiai berendezé­sek aránytalanul magas árával, a fejlődő országok szakemberei­nek elvonásával, valamint a fejlő­dő országok ásványi kincseinek drancolásával, amihez gyakran a befolyásos politikai és gazdasá­gi vezetők megvesztegetését is felhasználták. A fejlődő országok veszteségét a fejlett nyugati államokkal folyta­tott kereskedelemben az ENSZ szakértői évi 140-180 milliárd dol­lárra becsülik. Az ENSZ jelentése egy másik negatív jelenségre is felhívja a fejlődő országok figyel­mét, mégpedig a transznacionális vállalatok beavatkozására saját belső ügyeikbe. Ezzel függ össze az a tény is, hogy a fejlődő orszá­gokban a transznacionális vállala­tok nyereségének jelentős, gyak­ran legjelentősebb része a fegyve­rek eladásából származik. Egyes amerikai források szerint az 1973-1980-as években az Egyesült Államok 34 milliárd dollá­rért adott el fegyvereket az arab­félsziget országainak. Ha ehhez még a kőolajért cserébe adott kompenzációs fegyverszállításo­kat is hozzáadjuk, ez további 30-50 százalékkal növeli az emlí­tett összeget. Emellett ugyaneb­ben az időszakban az Egyesült Államok „nem katonai jellegű“ ki­vitele ezekbe az országokba 33,2 milliárd dollárt ért el. A katonai szállításokban számos vállalat vesz részt különböző kiegészítő kellékek és berendezések szállítá­sával. ■ Miközben a fejlődő országok korlátozni akarják a transznacio­nális vállalatok tevékenységét, a nyugati ideológusok védelmük­be veszik ezek aktivitását, s azt állítják, hogy egy általános jelen­ségről van szó, függetlenül az egyes országcsoportok között fennálló különbségektől. A fejlődő országok azonban nem mondanak le arról a törekvé­sükről, hogy csökkentsék a mono­póliumok befolyását. Ezt jelentős mértékben elősegíti a kölcsönös együttműködésük, a szigorú ellen­őrzés bevezetése a transznacio­nális társaságok tevékenysége felett, valamint a nemzetközi cé­gek státuszában eszközölt változ­tatások. Az ezzel kapcsolatos tár­gyalások többségére az ENSZ ke­retében kerül sor. Svét hospodárství INNEN - ONNAN Az elektrotechnika gyors fejlődése Romániában Romániában az elektrotechnika a leggyorsabban fejlődő iparágak közé tartozik. Gyártási programja sokfajta terméket foglal magába. Készülnek itt háztartási villanyfo­gyasztók nagy teljesítményű szinkron és aszinkron motorok és más modern elektrotechnikai be­rendezések. Románia legna­gyobb, elektrotechnikai berende­zéseket gyártó vállalata a Craiov-i Elektroputere vállalat, amely főleg transzformátorokat, mozdonyokat és elektrotechnikai készülékeket gyárt. A felgyorsult tudományos­technikai fejlődés következtében Romániában az utolsó ötéves terv egyik fő feladataként az elekt­rotechnikai ipar fejlődési ütemét évente átlagosan 20 százalékkal kell növelni és különös figyelmet kell fordítani a kivitel növelésére is. T udományos-technikai fejlődés Bulgáriában A tudományos-technikai fejlő­dés Bulgária nemzeti jövedelme növekedésének egyik fontos té­nyezőjévé vált. A nyolcadik ötéves terv éveiben a nemzeti jövedelem növekményének 35 százalékát te­szi ki. A tudomány és technika újdonságainak gyakorlati beveze­tése 1985-ig a munkatermelé­kenységet 30-35 százalékkal nö­veli. Bulgária a háború után mező- gazdasági ország volt, mindössze 2000 tudományos dolgozóval. Az utóbbi időben számuk több mint 70 000-re növekedett. Bulgária feladatai a tudomány és technika területén a nyolcadik ötéves terv­ben kilenc alapprogramba vannak felosztva, amelyek a népgazda­ság szükségleteivel vannak össz­hangban. Ide tartozik az energeti­ka, az automatizáció, az elektroni­ka, a kémia, a mikrobiológia, a gépipar és más ágazatok. A bol­gár tudósok több mint 140 tudo­mányos feladat megoldásában vesznek részt a többi szocialista országgal együttműködve. Környezetvédelem az NDK-ban Az NDK nagy súlyt fektet a le­vegő tisztaságának megóvására. Minden igyekezete arra irányul, hogy az új tüzelő berendezések porelszívókkal is fel legyenek sze­relve, mint például a rüdersdorfi cementgyár, vagy a Deutzen bar- naszén-feldolgozó üzem. A ré­gebben üzembehelyezett energe­tikai üzemekben pedig utólagosan fogják felszerelni a portalanító be­rendezéseket. így az NDK külön­böző területein fokozatosan csök­ken a levegő szennyezettsége. A levegő kéndioxid-szennyeződé- sét az utóbbi néhány évben sike­rült egyenletes szinten tartani an­nak ellenére, hogy az ipari terme­lés állandóan növekedett. Ezt elő­segítette a kén kinyerése is a szi­lárd tüzelőanyagokból való gázter­melés során, továbbá az elektro­mos energia és hő előállításánál alacsonyabb kéntartalmú szén fel- használása, valamint több földgáz és atomenergia felhasználása. A jövőben arra számítanak, hogy a kéndioxid-kipárolgás tovább fog csökkenni főként a kén fűtőgázok­ból új módszerrel való eltávolítá­sának következtében. Az NDK- ban ezt a módszert már jó ered­ményekkel próbálták ki a barna­szén égetésénél. Munkanélküliség Nyugat-Euópában A Közös Piac országaiban gyorsan nő a munkanélküliek szá­ma. A Közös Piac gazdasági és szociális bizottsága elemzési alapján az 1982-es év végén a munkanélküliek 30 százaléka volt már több mint egy éve állás nélkül. Ez 1980-hoz viszonyítva több mint 10 százalékos növeke­dést jelent. Legrosszabb a helyzet Belgiumban, ahol a munkanélküli­ek 52 százaléka több mint egy évig keres munkát, egyharmada pedig több mint két éve nincs alkalmazásban. A híradás azt is megemlíti, hogy továbbra is növe­kedik a 20 és 30 év közötti munka- nélküliek száma. (HÍZ) A Szovjetunió egyik első szivattyús vízerőműve a moszkvai terüle­ten, Zagorszk közelében épül. Hat aggregátot szerelnek itt fel, mindegyik teljesítménye 200 megawatt lesz. Az első aggregátokat már 1984-ben beindítják. A képen G. Rakovszkij darukezelö, aki Szaratovból jött Zagorszkba. Korábban már részt vett a szaratovi vízerőmű építésében. (ČSTK - felvétel) Színvonalas politikai munkával A társadalmi-gazdasági feladatok eredményes teljesítése szükségszerűen igényli, hogy a pártszervek és szervezetek javítsák politikai-szervező és eszmei-nevelő munkájukat, működési területükön következetesebben érvényesítsék a párt vezető szerepét. A hétköznapi nyelvre lefordítva ez annyit jelent, hogy hatékonyabban, színvonalasabban kell dolgozniuk. Hatékonyság, minőség - alapvető követelmé­nyek minden területen, így a pártmunkában is. Ezzel kapcsolatosan mondotta Štefan Vincze, a vágsellyei (Šaľa n/Váhom) Duslo üzemi pártbizottságának elnöke: „Vál­lalatunknál tulajdonképpen most érett be az évek óta maga­sabb követelmények szerint végzett politikai munka gyümöl­cse. Ezt a tevékenységet az üzemi pártbizottság és az alapszervezetek - támaszkodva a tömegszervezetek segítsé­gére - irányítják és szervezik. A tömegpolitikai munkában a gazdaságpolitikai, termelési kérdések meghatározó szere­pet töltenek be. Sok fáradozásba került, amíg elértük, hogy a Duslo egyenletesen teljesíti árutermelési tervét. Ma már elegendő műtrágyát tudunk szállítani a mezőgazdasági üze­meknek. A munka hatékonyságának fokozása céljából konk­rét feladatokkal bíztuk meg a párttagokat, rendszeresen tájékoztatjuk őket az időszerű kérdésekről, feladatokról. Dol­gozóink az idén a jól végzett munka tudatában ünnepelhetik meg a vállalat fennállásának 25. évfordulóját.“ Az érsekújvári (Nové Zámky) Teslában a fiatal párttagok eszmei nevelésére fordították a legnagyobb gondot. A párt­oktatás színvonalának javulása is kedvezően befolyásolta a termelést. A gyár 100,8 százalékra teljesítette árutermelési tervét, 14 tőkés államba exportálta jó minőségű termékeit. Júliusban felújították a gépeket, s a napokban teljes ütemben megkezdték a termelést. Megsokszorozza a vállalat eredmé­nyeit, hogy a pártszervezetek a politikai munka sokrétű eszközeinek alkalmazásával segítik a gazdasági vezetőket és cselekvésre mozgósítják a dolgozó kollektívákat. Ott ahol a pártbizottságok nem így végzik munkájukat a gazdasági eredményekkel is baj van. így volt ez a korábbi években a verebélyi (Vráble) Béke Efsz-ben is, ahol elhanyagolták a politikai munkát. Ennek az lett a következménye, hogy lényegesen mérséklődtek a ter­melési eredmények. A szövetkezet üzemi pártbizottsága és a gazdasági vezetők okultak a múlt hibáiból.. Az idén hatéko­nyabb politikai munkával, az ellenőrzése fokozásával, a párt­tagság és az efsz dolgozóinak mozgósításával sikerült jobb gazdasági eredményeket elérniük. így például a nagy száraz­ság ellenére is jó termést takarítottak be gabonából. Biztosí­tották az állattenyésztés fejlődését, tejből mindig túlteljesítik eladási tervüket. E napokban a gyárakban, üzemekben már a jövő évi terv előkészítésével foglalkoznak. A pártszervezeteknek is meg kell teremteniük minden feltételt a sikeres politikai szervező és irányító munkához, ezzel sokat segíthetnek a kitűzött feladatok sikeres teljesítésében, és nem utolsósorban a hatékonyság és a minőség növelésében. SZOMBATH AMBRUS A párt ifjú nemzedéke Az OSZDMP II. kongresszu­sán Lenin arra szólított, hogy a párttag rangját és jelentőségét mind magasabbra kell emelni. A párt a mai napig hű ehhez a meghagyáshoz. A szovjet kommunisták sorai ál­landóan gyarapodnak. Azoknak, akik a legutóbbi években léptek be az SZKP-ba, majdnem háromne­gyed része huszonnyolc évesnél fiatalabb.- A fiatalemberek és lányok ne­velését mi, a Minszki Traktorgyár kommunistái a legfontosabb fel­adatunknak tekintjük - mondta Vlagyimir Galko, a pártbizottság titkára, az APN tudósítójával foly­tatott beszélgetésében. A gyárban mintegy tízezer fiatal munkás dolgozik. Több mint hét­ezer komszomolista. Sok tekintet­ben a fiataloktól függ a termelési program sikere és az egészséges kollektíva társadalmi tevékenysé­ge. Ezért a pártbizottság egész szervező és nevelő munkája bizo­nyos mértékben a fiatalkorú hall­gatósághoz is igazodik.- A gyár kommunistái minden tekintetben számíthatnak az ifjú­sági szervezetre?- Igen, ebben bizonyos vagyok. A mi komszomolistáink szerveze­tileg teljesen önállóak. A Komszo- molban eltöltött évek a szovjet ifjúság közéleti tevékenységének nagyszerű iskoláját jelentik. A fia­talok megszerzik a társadalmi te­vékenységhez szükséges tapasz­talatokat. Több mint nyolcszázan vesznek részt a különböző szintű Komszomol-szervezetek munká­jában. Sok száz komszomolista dolgozik a szakszervezetben és a népi ellenőrzés szerveiben, illet­ve került választás útján az állandó termelési tanács tagjai közé. Te­vékenyen részt vesznek a terme­lés irányításában. Azoknak a kép­viselőknek az egyharmada, akik sok ezer főnyi kollektívánkat a ta­nácsokban képviselik, komszomo­lista.- Az ifjúsági munka problémáit megoldották már az üzemekben?- Persze, hogy nem. Az élet állandóan újabb kérdéseket vet fel. Üzemi ifjúságunkkal közösek a céljaink és a feladataink, közö­sek az erkölcsi elveink. A problé­máinkat nem az „apák és fiúk“ nemzedéki ellentéte idézi elő, ha­nem mai életünk sok sajátossága a dolgozók magasabb anyagi és kulturális életszínvonala. Olyan fia­talok jönnek a gyárba, akiknek rendszerint középfokú végzettsé­gük és szakmunkásképző iskolá­ban szerzett szakmájuk van. A fia­talok a munkabéren kívül erkölcsi elismerést is akarnak kapni mun­kájukért. És ezen a téren fontos az ifjúság körében végzett hatékony nevelő munka. A fiatalok részéről is bizonyos lépésekre v&n szük­ség, hogy megtalálják önmagukat. Még sokat kell tennünk a fiatal munkások munkaidejének éssze­rű megszervezése terén. Olyakor leplezetlen passzivitás is előfordul a társadalmi életben. Vlagyimir Galko megismertette Vlagyimir Legcsilov fiatal acélol­vasztárral. Ö egy olyan műszak komszomol-szervezője, amelynek tagjai között húsz komszomolista van. A közelmúltban még vala­mennyien együtt dolgoztak. Aztán egyesek saját kezdeményezésük­re más műszakba kerültek.- Kollektívánkat élenjárónak tartották a műhelyben - mondta Legcsilov. - De mellettünk két olyan kollektíva is dolgozott, amely lemaradozott. A komszo- molisták elhatározták, hogy bizo­nyos időre átmennek ehhez a kol­lektívához, hogy átadják munka- módszereiket, megtanítsák rá a elmaradókat. Azzal tisztában voltak, hogy eleinte a keresetük sokkal kisebb lesz. De nem erre a személyes ügyre gondoltak, ha­nem az egész műhely sikerére. A helyzet most már javulóban van... Elmondták, hogy Vlagyimir Legcsilov acélolvasztár és még öt társát tagjelöltnek ajánlották a SZKP-ba. (APN) ÚJ SZÚ 4 1983. VIII. 11 VILÁGGAZDASÁG

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents