Új Szó, 1983. augusztus (36. évfolyam, 179-205. szám)

1983-08-10 / 187. szám, szerda

Miért járnak még mindig gyerekcipőben? Egy kezdeti nehézségekkel küzdő állami gazdaság talpraállási kísérletei HASZNOSÍTHATÓ TAPASZTALATOK A gazdasági propaganda- és agitációs munka eredményei a nyitrai Kovoplastban Senkinek sem küldtek külön meghívót. Mégis, pontos időben, teljes létszámmal tartotta ülését a nyitrai Kovoplast kisipari vállalat­nál a pártalapszervezet gazdasági propaganda- és agitációs munkát irányító albizottsága. Rudolf Hörmann a testület elnö­ke bevezető előadásában a politi­kai munka eredményeit értékelte. Választ keresve a mindig időszerű kérdésre: egy ilyen szolgáltató vállalatnál a dolgozók összlétszá- mához viszonyítva csekély szá­mú, de eszmeileg összeforrott cselekvő kommunista közösség tettekre ösztönző befolyása ho­gyan érvényesül a mindennapi munkában.- Egyáltalán nem titok, hogy já­rási szintű vállalatunk korszerű termékeivel országos méretben is nagy tekintélyt vívott ki magának. Gyártmányaink jelentős többsége első osztályú, mind a hazai, mind a külföldi piacon keresettek. S eb­ben nagy szerepük van azoknak a dolgozóknak, akik az új techno­lógiát a műhelyekben alkalmaz­zák, részt vesznek a gyártási fo­lyamatokban - mondotta egyebek között. Karol Bíllik mérnök, a ter- meléselőkész ítő-műszaki osztály vezetője további érvekkel egészí­tette ki az elmondottakat:- A szocialista munkaverseny mindig nagy hajtóereje volt a vál­lalat fejlődésének. A haszna most abban mérhető, hogy versenyző kollektíváink az első félévben min­den mutatóban 51 százalékra telje­sítették az éves tervfeladatokat, 20 millió koronára növelték a nyeresé­get, egyidóben 2,2 milliót takarítot­tak meg az anyagkiadásokon. Mindamellett nem csökkent a gyártmányaink minősége. A Kovoplast termékeivel felso­rakozott az ország legjobbjaihoz. Nincsenek értékesítési gondjai, gyártmányai hosszabb távlatban is jól eladhatók. Mégis az a néze­tük, hogy a korszerűsítésnek, a minőség javításának állandó fo­lyamatnak kell lennie.- És ez nemcsak a berendezé­sek gyártására, hanem a lakos­ságnak nyújtott -- évi 20 millió korona értékű - különféle szolgál­tatásokra is vonatkozik - jegyezte meg Štefan Libor pártbizottsági tag, majd adatokkal bizonyította javító tevékenységük sokrétű­ségét. Első helyen említette a tv ké­szülékek, a magnók, lemezját­szók, meghibásodott hűtőszekré­nyek, szőlőpermetezők javítását, illetve felújítását. Az utóbbiaknak Szórád Tibor a mestere, így kötöt­te csokorba véleményét:- A mi részlegünkön készítjük a korszerű termékek legfontosabb alkatrészeit. Ezenkívül naponta számtalan igénylő keres fel ben­nünket apró-cseprő javítások el­végzése végett . Az igények kielégí­tésére jól felkészültünk. Közvetlen kapcsolatban állunk a műszaki­fejlesztési osztállyal. Ott is azt mondják, hogy a mi munkánkban döntő a technológiai fegyelem be­tartása. Való igaz. De ehhez nem­csak a rajzokon való eligazodás szükséges, hanem a műszaki elő­írások alapos ismerete is. Ez fel­tétlen megköveteli az állandó ta­nulást. A szakmai továbbképzés szük­ségességéről Ján Javornik be­szélt:- Propagandamunkánk egyik feladata, hogy felkeltse az érdek­lődést mind a politikai, mind pedig a szakmai képzés iránt. Elmond­hatom azonban, hogy a szocialista munkabrigádokban például tuda­tosan, belső igényből bontakozott ki a tanulási kedv. Alig akad olyan dolgozó, aki ne venne részt a vál­lalatnál szervezett politikai és szakmai továbbképző tanfolya­mon, néhányan - levelező tagoza­ton - a műszaki főiskolán tanul­nak. Vállalatunk a szakmunkás- képzésről intézményesen gondos­kodik. Igaz, elég sok időbe telik, amíg a tanulóból munkás lesz, megtanul dolgozni, alkotni. Persze a türelmet, a fáradságot sohasem sajnálhatjuk. Nagy eredmény, hogy dolgozóink nagyobbik há­nyada nálunk vált munkássá, itt tanulta meg a szakmai fogásokat, itt alakult ki és szilárdult osztály­öntudata. Tény, hogy a Kovoplast hosszú évek óta példát mutat az ésszerű gazdálkodásban, a feladatok mi­nőségi teljesítésében. Eredmé­nyeit a Munka Érdemrend és az új gyártmányaiért az árumintavásá­rokon szerzett sok aranyérem is fémjelzi. Jól minősíti ez a tömeg- polikai munkát is, amelyet az albi­zottság tagjai, elvi elkötelezettség­gel és a szavak meggyőző erejé­vel végeznek.- A vállalat alapszervezete - nyugtázta az elismerést Franti­šek Horečný pártelnök - az igaz­gatótól kezdve a műhelyekben dolgozó kommunista munkásnó- kig - azon fáradozik, hogy értel­mes, szorgalmas munkájával se­gítse a vállalatot a jobb eredmé­nyek elérésében.- Mi sem lenne azonban káro­sabb - jegyzi meg Hörmann elv­társ - ha az albizottság tagjai ezután ölbe tett kézzel figyelnék a fejleményeket. Az elért gazdál­kodási színvonalunk megtartása azt követeli, hogy az eddiginél is jobban dolgozzunk, de mi tovább is akarunk lépni. Ehhez pedig to­vábbra is szükséges a példamuta­tás, a kommunisták kezdeménye- zese, felelőssége. SZOMBATH AMBRUS Az új rendelőintézet ma könnyíti a tájékozódást, hogy mi hol található. Körzeti orvosok és szakorvosok (belgyógyászat, sebészet, urológia, ortopédia, nő­gyógyászat, szemészet, ideggyó­gyászat, pszichiátria, bőrgyógyá­szat fogászat), laboratóriumok, röntgen, az égvilágon minden egy épületben van. S hogy ez mit je­lent fáradságban és időben, azt csak a beteg ember képes igazán értékelni, aki korábban kénytelen volt végigutazni a várost, hogy a szükséges vizsgálatokat elvé­gezzék - nemegyszer három­négy különböző helyre is elment. Az igazi könnyebbséget mégis a gyerekeknek (és szüleiknek) je­lenti az új intézet Ebben a kerület­ben 68 ezer gyermek van; s a gyermekgyógyászati szakren­delés is összpontosított, olyannyi­ra, hogy még a fogorvoshoz sem a felnőttek közé mennek. A rehabilitációs osztályhoz tor­natermek és kis úszómedence tar­tozik, és természetesen a gyógy­szer is helyben kiváltható. Közel 186 millió korona ráfordí­tással épült a rendelőintézet, s méreteit legalább egy számmal hadd érzékeltessük: 118 orvosi rendelő és állandó ügyelet áll a negyedik kerület lakosai rendel­kezésére. (köp) Ahhoz, hogy a Kelet-szlovákiai- alföldet a jövőben a Csallóközhöz, a Hanához, vagy az Elba menti síksághoz hasonlíthassuk, illetve megközelítőleg egyformák legye­nek a termelési feltételek, nem­csak nagy beruházásokra, anyagi- műszaki támogatásra van szük­ség. Amint néhány üzemben ta­pasztaltam, tökéletesíteni kell az irányitószervek munkáját, rugal­masabbá kell tenni a szervezést, átgondoltabb termelési programo­kat kell kidolgozni, és fokozni a dolgozók felelősségét a terme­lés alakulásáért. Ez a megállapí­tás hatványozott mértékben ráillik a Veľakyi Állami Gazdaságra is, amely mind szervezési, mind ter­melési téren még mindig gyerekci­pőben jár és az új vezetőség elég nehéz körülmények között csak most tesz kísérleteket a talpraál- lásra. Ebben a gazdaságban olyan mulasztásokról, gyenge termelési eredményekről hallottam, amelye­ket eleinte hihetetlennek tartottam. A mezőgazdasági újságírók szá­mára tartott tájékoztató után a ve­zetőkkel még külön-külön elbe­Milan Seman mérnök, Ľuboš Tunmannal a Slovair pilótájával megbeszéli a növényvédelmi munká­kat. Stanislav Barőák felvételei szélgettem, és pontosítottam az adatokat, amelyeket beszámolóik­ból hallottam. A beszélgetések után azt a következtetést vontam le, hogy a régi vezetőség vajmi keveset tett a fejlesztési progra­mok megvalósításáért, a tervek teljesítéséért és a gazdaságos ter­melésért. Ezt bizonyítja, hogy két évvel ezelőtt még 22 millió, a múlt évben pedig 7 millió korona hiány­nyal zárták a pénzügyi mérleget. A termelés tavaly rendkívül ala­csony szintű volt. Búzából 3,52, árpából 3,40, szemes kukoricából 4, hüvelyesekből 1,81, cukorrépá­ból 27,5 tonnát takarítottak be hektáronként. A 68 hektáros gyü­mölcsös bevételi tervét csak 30 százalékra teljesítették. Az alma­termelés sem volt kifizetődő, a veszteség 1 millió 200 ezer ko­rona volt. Az állattenyésztésben sem te­remtették meg a feltételeket a ter­melés növelésére. Az állatok ter­melékenysége alacsonyabb volt a tervezettnél és egyes szakaszo­kon nagyon megdrágult a termé­kek előállítása. Tehenenként átla­gosan csak 2445 liter tejet termel­tek. Egy liter tej előállítási költsége 5.60 koronára emelkedet, egy is­tállóban pedig meghaladta a 12 koronát. Ondrej Danko mérnök, igazgatóhelyettes szerint a nem megfelelő és kevés takarmány mi­att volt ilyen alacsony az állatok termelékenysége. Ezt még tetőz­te, hogy az állományban még elég sok a kis hasznosságú állat, ame­lyeket már régen ki kellett volna selejtezni. Az állatok gyarapodása sem volt megfelelő A hízóserté­sek napi súlygyarapodása 34 de­kagramm, a hizómarháké 45 de­kagramm volt. Ezek az adatok bizonyítják, hogy minden szaka­szon ráfizetésesen termeltek. Véleményem szerint sikerül talp- raállnunk - mondja Ladislav Bizub mérnök, az állami gazdaság igaz­gatója ján bevezették az önállóelszámo­lási rendszert. Ennek értelmében, aki többet termel és gazdaságo­sabban állítja elő a termékeket, több prémiumot kap. A rendszer­nek, a teljesítmény szerinti bére­zésnek máris megvan az eredmé­nye, megszilárdult a munkafegye­lem és lényegesen fokozódott a dolgozók munkakezdeménye­zése. Hosszabb elemzés után azt mondhatjuk, hogy a lemaradás, az egyhelyben topogás után előre léphet a gazdaság. Jozef Kolesár üzemgazdász bizakodva ítéli meg a helyzetet. Bízik benne, hogy az év elején a pénzügyi tervbe foglalt 100 ezer koronás tiszta haszon meglesz. Nagy szó ez, annyi veszteséges év után. Azonban az adatok azt bizonyítják, hogy foko­zatosan javul a gazdálkodás. Megszilárdul a tervfegyelem. Az év eleje óta túlteljesítik a tejeladási tervet. Gyorsabban gyarapodnak az állatok. A színvonalas irányítás és a rugalmas szervezés eredmé­nyeként jó minőségben takarítot­ták be a tömegtakarmányt. Még soha sem tároltak ennyi szénát, és készítettek ilyen nagy mennyiség­ben takarmánypogácsát. Az álla­tok tehát megkaphatják a szüksé­ges napi takarmányadagot. Távlati szempontból is megvan­nak a lehetőségek a gazdaság jóirányú fejlesztésére. A legfonto­sabb szakaszokon megfelelő ké­pesítésű szakemberek dolgoznak. A gazdaságban huszonnégy főis­kolát végzett káder irányítja a munkát és a középiskolát végzett dolgozók is nagy felelősséggel dolgoznak a termelésben. Olyan ütőképes kollekíva formálódik, amely napjainkban és a jövőben is több termelésre serkenti a többi dolgozókat. B. J. A legnagyobb rendelőintézet Ezért Ladislav Bizub mérnökkel, a gazdaság újdonsült igazgatójá­val hosszabb ideig beszélgettünk a lemaradás okáról és mérlegeltük a gyorsabb előrehaladás lehető­ségeit. Véleménye szerint alapvető hi­ba volt, hogy először a gyenge termóképességű földekről csapol­ták le a vizet. A jobb termőképes- ségű föld pedig víz alatt van. Emi­att a növénytermesztés nem tudta kielégíteni az állattenyésztés szükségleteit. Még csak a múlt évben készült el egy átfogó vízle- csapolási és öntözési program, amely előtérbe helyezi a nagy ter- móképességú földek gyors lecsa- polását. Az intenzifikálási program egy része rövid, másrésze hosz- szú lejáratú. Az első időszakra mintegy 2200 hektár föld termővé tételét tervezték. A hosszabb idő­szakra szóló terv célul tűzi ki az 1300 hektár rét lecsapolását. Na­gyon időszerű a munkák megkez­dése, mert most csak mintegy 300 hektáron kaszálhatják a füvet. Tengernyi tehát a munka, sok a megvalósításra váró feladat, a 11 község ha­tárára kiterjedő hétezer hektáros gazdaságban. Ezek közül meg­említhetjük egy korszerű javító- műhely építését és üzembe he­lyezését. Ugyan­is eddig alig javí­tottak gépet és berendezést a gazdaságban. Az idény utáni ja­vításokért példá­ul 7 millió koro­nát fizettek a gép- és traktor­állomásnak. Pe­dig a pénz elkelt volna a gazda­ság fejlesztésére és a dolgozók bérezésére. Az igazgató elpanaszolta, hogy kevés a munkaerő az egyes munkák végzéséhez és arról is beszélt, hogy a múltban nem voltak meg­felelőek a szociá­lis és munkakö­rülmények. Ezért többen máshol kerestek megélhetést, vagy csak felületesen végezték el munkáju­kat. Több intézkedéssel ezen a helyzeten is változtatni akarnak. Az üzemi konyhából az egyes gazdasági részlegekre, idény­munkák idején a határba szállítják az ételt. Alapos felmérések alap­Prágában, de egész Közép-Eu­rópában is a legnagyobb az az új központi rendelőintézet, amit má­jusban adtak át (a az utolsó objek­tumokat most adják át). Ez'el vég- re-valahára megoldódott a legna­gyobb prágai városkerület, - a ne­gyedik - (ahol 260 ezren élnek) betegellátása. A poliklinikát erede­tileg ugyan nyolcvanban kellett volna befejezni, de elhúzódott az építkezés, s most senki sem kese­reg azon, hogy késtek vele. Szépre sikerült. Könnyen meg­közelíthető (és gyorsan is), hiszen a metró budéjovicei állomásán ki­szállva a lépcső egyenesen a be­járathoz vezet. Az előcsarnokban a beteg levetheti a kabátját, mert ruhatár is van, nem kell keresnie a központi nyilvántartót, mert ott van a földszinten. Áttekinthető sé­A Chirana prágai vállalatnak dolgozói röntgeneket szerelnek (ČSTK-fel.)

Next

/
Thumbnails
Contents