Új Szó, 1983. augusztus (36. évfolyam, 179-205. szám)

1983-08-06 / 184. szám, szombat

IJ szú 3 B3. VIII. 6. Közép-Ameri ka Shultz beismerése a hadgyakorlat céljáról CARTER IS BÍRÁLJA A REAGAN-KORMÁNYT (ČSTK) - A Nicaragua közelé­ben tervezett hadgyakorlaton 5700 amerikai katona, illetve 16 ezer tengerész mellett részt vesz a hondurasi hadsereg 6 ezer tagja is. Ezt tegnap közölte a hondurasi főparancsnokság. A hadgyakorlat célja - amint azt George Shultz amerikai külügyminiszter tegnap éjszaka közvetve beismerte - a térség államai belső fejlődésé­nek befolyásolása. Washingtonban továbbra is egész sor politikus tiltakozik a kor­mány kalandorpolitikája ellen. Kongresszusi tagok több mint 50 Az indiai ürhajósjelöltek nyilatkozata (ČSTK) - Ravis Malhotra és Rakes Sarma indiai ürhajósjelöl­tek Kalkuttában pénteken sajtó- konferenciát tartottak, amelyen többek között kijelentették, rendkí­vül büszkék arra, hogy Indiát kép­viselhetik a közös szovjet-indiai űrrepülésen. Malhotra az újságíróknak be­számolt az előkészületek első szakaszáról, amelyet az indiai űr­hajósjelöltek a Jurij Gagarin űrha- jóskiképzó Központban a napok­ban fejeztek be. Az indiai tudo­mány továbbfejlődése szempont­jából a közös űrrepülés ideje alatt szerzett tudományos adatok fel­becsülhetetlen jelentőségűek lesznek - mutattak rá az indiai űrhajósjelöltek, akik jelenleg sza­badságukat töltik hazájukban. fős csoportja például tegnapra vir­radó éjszaka felszólította a képvi­selőház két bizottságának elnökét, akadályozzák meg a Pentagont abban, hogy más programoktól pénzösszegeket vonjon el a kö­zép-amerikai hadgyakorlat finan­szírozására. James Carter volt amerikai el­nök ismét bírálta Reagan közép­amerikai politikáját. A Christian Science Monitor című lapnak adott interjújában rendkívül kocká­zatosnak minősítette a washingto­ni lépéseket, s arra figyelmezte­tett, hogy az USA számára is jobb lenne a válság békés rendezésé­nek keresése. Carter kétségbe vonta, hogy a Kissinger-bizottság valamilyen új javaslatokat terjeszt elő. Cheysson Havannában (ČSTK) - Claude Cheysson francia külügyminiszter háromna­pos hivatalos látogatásra tegnap Havannába érkezett. Kuba az utolsó állomása Cheysson latin­amerikai kőrútjának, melynek so­rán előzőleg Brazíliában, Bolíviá­ban és Kolumbiában tárgyalt. Bo­gotából elutazva rövid időre meg­szakította útját Panamában, ahol Miguel d’Escoto nicaraguai és Juan Jósé Amado panamai kül­ügyminiszterrel találkozott. Megbeszélései után a francia külügyminiszter úgy nyilatkozott: a közép-amerikai békés rende­zéssel kapcsolatban kormányá­nak „kiegyensúlyozottabb“ néze­teket tolmácsolhat. Hangsúlyozta, hogy Franciaország támogatja a Contadora-csoport kezdemé­nyezéseit és az ún. cancúni nyilat­kozatot. SALVADOR „Tisztogató“ hadműveletek CHILE Pinochet még nem hajlandó lemondani Augusztus 11-én újabb nemzeti tiltakozási napot tartanak (ČSTK) - Augusto Pinochet chilei diktátor tegnapra virradó éj­szaka tartott sajtókonferenciáján elutasította az ország politikai éle­tének mielőbbi demokratizálására irányuló felhívásokat. Megerősí­tette, hogy az évtized vége előtt semmiképp sem hajlandó lemon­dani hatalmáról. Pinochet sajtókonferenciájával reagált a demokratikus erők egyre terebélyesedő mozgalmára. Mint ismeretes, a szakszervezetek és az ellenzéki pártok augusztus 11­ÁLLAMCSÍNY FELSŐ-VOLTÁBAN o 290 km MAII f V NIGER • / OUAGADOUGOUÉ. / 1 V. < FELSÓ-VOLTAI *7 . ; 1---------^ T^Tbenin «k k í % *—N io 'o- ; GHÁNA 1 N. \ _________Ĺ (Č STK) - Az egykori felső-voltai miniszterelnököt, Thomas Sanka­ra századost támogató katonai egységek csütörtökön este Felső- Voltában államcsínyt hajtottak vég­re, amelynek során megfosztották hatalmától Jean-Baptiste Oued- raogo eddigi államfőt. Sankara százados a nemzet­hez intézett pénteki, nyilatkozatá­ban adta hírül, hogy nemzeti forra­dalmi tanács alakult, amely az or­szágban átvett minden hatalmat. A testületet a katonai és félkatonai egységek képviselői alkotják. A százados felszólította a lakos­ságot, hogy az egész országban hozzon létre forradalmi védelmi bizottságokat és hiúsítsa meg az eddigi katonai vezetés bármiféle ellenállását. Felső-Voltában kijárási tilalmat rendeltek el, és az ország határait lezárták. Ouedraoga elnök sorá- sáról egyelőre semmi nem isme­retes. Felső-Voltának mintegy 7 millió lakosa van, és az ENSZ-statiszti- kák szerint a világ legszegényebb országai közé tartozik. Az egy la­kosra jutó évi átlagjövedelme át­számítva alig éri el a 180 dollárt. A most puccsal eltávolított Jea- ne-Baptiste Ouedraogo tavaly no­vemberben ugyancsak államcsíny útján jutott hatalomra. re meghirdették a negyedik nem­zeti tiltakozási napot. Pinochet közölte, hogy október­ben bizottság alakul, amely „ja­vaslatokat készít elő némely pár­tok politikai tevékenységének esetleges engedélyezésére“. Le­szögezte azonban, hogy erre 1989 előtt nem kerülhet sor. Diego Portales, az ország el­lenzéki szervezeteit magában tö­mörítő mozgalom, a PRODEN fő­titkára megállapította, hogy Pino­chet „javaslatai“ túl keveset tartal­maznak és túl későn érkeztek. Hangsúlyozta, hogy Chile népe nem várhat 1989-ig. Portales megismételte, hogy az újabb chilei tiltakozási nap célja Pinochet le- mondatása lesz. A Notisal hírügynökség jelentése szerint San Salvadortól mintegy 70 kilométerre a hadsereg a tüzérség és a légierő bevetésével újabb kegyetlen akciót hajtott végre néhány falu ellen. A parasztokat kiűzték házukból, s kirabolták őket. Az újabb akciót - akárcsak a korábbi hasonló hadműveleteket - azzal indokolják, hogy „meg akarják tisztítani a térséget a felkelőktől". Az ilyen „tisztogató“ hadműveletek során csak az elmúlt hónapban 414 békés salvadori polgárt gyilkoltak le, s ugyaneb­ben az időszakban 29 személyt raboltak el. A salvadori kormánykato­nákkal szorosan együttműködnek az ún. halálbrigádok is. A képünkön látható fiatalember aggódva keresi a meggyilkoltak fényképei között a bátyjáét. A emberi jogok salvadori bizottsága rendszeresen készít fényképeket a meggyilkolt salvadoriakról, s nyilvántartást is vezet az „eltűnt“ személyekről. (Telefoto - ČSTK) CSAD Amerikai színjáték - sokadik ismétlésben (ČSTK) - Az amerikai kormány 10 millióról 25 millió dollárra növeli a Hisséne Habré jelenlegi csádi elnök csapatainak nyújtott katonai támogatást. A külügyminisztérium szóvivője ezzel kapcsolatban kije­Egyesült Államok Jövőre 268,9 milliárd dollárt költenek katonai célokra Döntés a Patriot rakéták telepítéséről (ČSTK) - Az amerikai Kongresszus mindkét házának képviselői tegnapra virradó éjszaka megállapodtak az USA 1984-es katonai költségvetésének „kompromisszumos“ változatában. A következő költségvetési évre 268,9 milliárd dollárt hagytak jóvá katonai kiadásokra. Ezzel az amerikai törvény­hozók gyakorlatilag teljesítették a Pen­tagon és a Fehér Ház valamennyi követelését. A szenátus és a képviselőház közös bizottsága elutasította a fegyverkezési kiadások néhány amúgy is jelentékte­(X vücmairőiwl „ÁRNYÉKKORMÁNY“ A KONGRESSZUSBAN U. S. News and World Report A kongresszus 86 új tagja gyor­san megtanulja, hogy a Capitoli- um-dombon a hatalmat nem any- nyira a törvényhozók gyakorolják, mint inkább azoknak a szakem­bereknek az elitcsoportja, akiknek a neve soha nem szerepel a sza­vazócédulákon. Ök a kongresszu­si tanácsadók, a jogászok, a köny­velők és más szakértők sokasodó serege, amely a szenátus és a képviselőház tagjainak beava­tott, megbízható tanácsadójaként szolgál. Miközben a törvényhozók el vannak foglalva a beszédek el­mondásával és a találkozókkal a választópolgárokkal, a nagy­részt névtelen tanácsadók tanul­mányozzák a problémákat, tör­vénytervezeteket fogalmaznak meg és gondoskodnak arról, hogy a törvényhozás malmának kerekei forogjanak. A kongresszusban játszott sze­repük annyira fontos, hogy úgy vélik róluk, „árnyékkormányt“ al­kotnak, amelynek lépései milliók életét érinthetik. „Bámulatos, hogy ezek milyen sokat tudnak a problémákról és az ügymenetről“ - jegyezte meg egy új képviselő. „Nagymértékben ők alakítják a politikát“ - fűzte hozzá egy veterán republikánus sze­nátor. A tanácsadók jelentős befolyá­sát legalábbis részben az is tükrö­zi, hogy az utóbbi évtizedekben mennyire megnőtt a kongresszusi alkalmazottak száma. 1960-ban a kongresszusnak 6791 állandó alkalmazottja, költségvetésének összege pedig 131 millió dollár volt. A kongresszusnak és a hozzá tartozó hivataloknak a költségve­tése ma 1,3 milliárd dollár, és a közvetlenül a kongresszus tag­jainak és bizottságainak dolgozó alkalmazottak száma majdnem 19 000: körülbelül 35-en dolgoz­nak egy szenátornak és egy kép­viselőnek. Ebben a létszámban nincs benne az a mintegy 20 000 ember, akik az olyan intézmé­nyekben dolgoznak, mint amilyen a kormány nyomdája, a kongresz- szus könyvtára és a kongresszusi költségvetési hivatal. A létszámnövekedés tükrözi azt, hogy a kongresszus lépést akar tartani az egyre bonyolultabb problémákkal, saját szakértői stá­bot épít ki, hogy a lehető legkisebb mértékben függjön az érdekcso­portoktól és a végrehajtó hata­lomtól. „Szükségünk van szakem­berekre, mert a kongresszus any- nyira bonyolult és sokrétű munkát végez“ - magyarázta William Proxmire szenátor. - A tanács­adók töltik be a szakemberek sze­repét.“ A képviselőház és a sze­nátus számára közvetlenül dolgo­zó 18 900 tanácsadó közül 13 400-an vannak alkalmazásban a kongresszus tagjainak washing­toni és körzeti irodáiban, ők vála­szolnak például a levelekre, utá­najárnak a választók problémái­nak, különféle kérdéseket tanul­mányoznak, megszervezik a főnö­kök munkáját és tartják a kapcso­latot a sajtóval. Minden képviselő 18 személyt foglalkoztat teljes időben és né­gyet pedig részidőben. Egyes sze­nátoroknak, akiknek általában na­gyobb a választótestületük, mint a képviselőknek, több mint 100 beosztottjuk van. Ráadásul körülbelül 3240-en végeznek kisegítő munkát a kong­resszus 293 bizottságában és al­bizottságában. Létszámuk bizott­ságonként 9-től 97-ig terjed. Az alkalmazotti létszám nagy­arányú növekedésének egyik mel­lékterméke az, hogy nagyon ke­vés a hely a kongresszusban. A törvényhozók és munkatársaik most hat nagy irodaépületben zsúfolódnak össze, gyakran töb­ben ülnek egy szobában. A többi alkalmazott hét másik közeli épü­letben dolgozik, szétszórva, s ezek között van három átalakí­tott szálloda. Tele van a szenátus harmadik legújabb épülete, a 137,7 millió dollárért épült Philip A Hartról elnevezett szenátusi hi­vatali épület. len tételének korlátozását. Jóváhagyta továbbá a kormány által kért összege­ket az MX interkontinentális ballisztikus rakéták, a Midgetman nevű új balliszti­kus rakéta, a B-1-es hadászati bom­bázók és a Trident atom-tengeralattjá­rók gyártására. A bizottság 114,6 millió dollárt engedélyezett az ún. bináris vegyi fegyverek gyártására. A bizottság eleget tett a Reagan- kormányzat Közép-Amerikával kap­csolatos várakozásainak is. Törölte a képviselőház által jóváhagyott tör­vénytervezetet, amely megtiltotta vol­na, hogy katonai erőt alkalmazzanak a nicaraguai kormány megdöntésére. A katonai költségvetés új kompro­misszumos változatát a parlamenti szünet után december 12-én még jóvá kell hagynia a szenátusnak és a képvi­selőháznak is. Az amerikai hadsereg 1984 szep­temberében Nyugat-Európában meg­kezdi a Patriot típusú légelhárító raké­ták telepítését. Ezek a rakéták egy­szerre több, nagy gyorsasággal haladó repülőgépet is képesek eltalálni. A Pentagon szóvivője Washington­ban csütörtökön közölte, hogy a had­sereg 11,7 milliárd dollár értékben 6331 ilyen föld-levegő típusú rakétát rendelt. Ezeket a rakétákat az Egyesült Államok mellett több nyugat-európai országban is hadrendbe állítják. A lég­elhárító rakétákból saját céljaira Ja­pán, az NSZK és Hollandia is vásárolni szeretne. Példás ítélet (ČSTK) - A berlini katonai bíró­ság életfogytiglani börtönbünte­tésre ítélte Bernd Athner nyugat­berlini lakost, aki az NDK területén az amerikai titkosszolgálat számá­ra hosszú éveken keresztül kém- tevékenységet folytatott. A bírósági eljárás során bebizo­nyosodott, hogy Athner Nyugat- Berlinben, Frankfurtban és az NSZK más városaiban kapta meg az instrukciókat az amerikai felde­rítés ügynökeitől. Az NDK-ban tit­kos információkat gyűjtött katonai létesítményekről és az ország ál­lampolgárairól. lentette, hogy az újabb 15 millió dolláros összeg kiutalása a tér­ségben végbement „radikális vál­tozásokra“ való tekintettel elen­gedhetetlen. A csádi helyzettel foglalkozik tegnapi kommentárjában a moszkvai Pravda. Többek kö­zött rámutat, hogy az amerikai és francia beavatkozás következté­ben a helyzet rendkívül kiélező­dött. A Washington által a korábbi években több alkalommal is meg­rendezett színjáték ismétlődött meg - szögezi le a lap, s hangsú­lyozza, hogy az USA a világ bár­melyik részét „létérdekei szférájá­nak“ nyilvánítja, s azonnal fegy­vereket küld a „szófogadó“ rezsi- meknek, majd „korlátozott létszá­mú“ katonai tanácsadókat vezé­nyel az adott térségbe, s őket rendszerint az intervenciós gyors­hadtest desantegységei követik, így volt ez a Perzsa-öböl térségé­ben és Libanonban, így van ez most Közép-Amerikában, s ugyan­ez ismétlődik meg Csádban - mutat rá a Pravda kommentárja. Srí Lanka Jóváhagyták a szeparatizmus elleni alkotmánykiegészítést (ČSTK) - A Srí Lanka-i parla­ment pénteken alkotmánykiegé­szítést hagyott jóvá, amely betiltja a szeparatizmust hirdető politikai pártokat és szervezeteket. A 150 jelenlevő képviselő által - külön­ben már a 6. - jóváhagyott alkot­mánykiegészítés lehetővé teszi, hogy minden olyan személyt meg­fosszanak állampolgári jogaitól, aki az ország északi részén a ta­mil kisebbség számára autonómi­át követel. A Tamil Egyesített Felszabadí­tási Front (TULF) nevű párt parla­menti képviselői nem vettek részt a parlamenti szavazáson. Ez a párt ugyanis a tamilok nemzeti jogai­nak elismerését követeli. A kor- mámyzó Egységes Nemzeti Párt (UNP) javaslatát azonban támo­gatták az ellenzéki Srí Lanka-i Szabadságpárt (SLFP) képviselői. Ez a párt Szirimavo Bandaraneike miniszterelnök asszony idején volt hatalmon. Az alkotmánykiegészítést Srí Lankában a szingaléz többség és a tamil kisebbség közötti súlyos összecsapásokkal összefüggés­ben fogadták el. A zavargások hivatalos adatok szerint mintegy 300 halálos áldozatot követeltek.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents