Új Szó, 1983. augusztus (36. évfolyam, 179-205. szám)
1983-08-01 / 179. szám, hétfő
O-^eptember közepén immár negyedik alkalommal rendezik meg Moszkvában a hagyományos nemzetközi könyvkiállítást és -vásárt. Az eseménnyel kapcsolatban Iraklij Cshikvisvili, a szovjet Állami Kiadói Bizottság első elnökhelyettese adott tájékoztatást.- A korábbiakhoz hasonlóan az idei kiállítást is A könyv a béke és a haladás szolgálatában jelszó jegyében rendezzük meg - mondotA szovjet kiadók ennek keretében mutatják be az Iván Fjodorovtól napjainkig című kiállításukat az első orosz nyomdász halálának 400. évfordulója alkalmából. E dátumról egyébként az UNESCO határozata alapján az egész világon megemlékeznek. A szakmai bemutató témájában vitafórumot is szervezünk, amelyen neves szovjet és külföldi közéleti személyiségek, írók és tudósok vesznek részt. Nem változtatunk egy másik hagyományon sem. A kiállítás előtt a Szovjetszkaja Zsenscsina című folyóirattal közösen nemzetközi gyermekrajz-pályázatot hirdettünk. Erre a világ minden részéből 13 ezer alkotás érkezett. A legsikerültebbeket kiállítjuk, a díjazott szerzőket pedig vendégül látjuk Moszkvában.- Milyen újdonságokkal szolgál majd a szovjet könyvbemutató?- Kétszáznál több kiadónk kereken húszezer könyvet hoz el a kiállításra, az utóbbi két évben megjelent termés legjavát. A be/ Vallomás a mai észt irodalomról Olga Matinyenko interjúja Vlagyimir Beekman íróval Kilencven országból 2200 kiadó NEMZETKÖZI KÖNYVKIÁLLÍTÁS MOSZKVÁBAN ta. - Eddig 90 országból több mint 2200 cég jelezte részvételét. Ez valamivel több, mint 1981-ben. Ám nem is a számszerű növekedés a fontos, hanem az, hogy a jelenlegi bonyolult nemzetközi helyzetben a könyv Helsinki szellemét képviseli az enyhülés ellenfelei által szított légkörben. A könyv és a könyvek nemzetközi cseréje hatékony eszköze lehet a szellemi kapcsolatok fejlesztésének, a kölcsönös megértés elmélyítésének.- A szocialista és a fejlődő országok könyvkiadói hagyományosan széles választékot hoznak a moszkvai könyvesfórumra. Mi jellemzi idén a tőkés országok bemutatóit?- Csakugyan, a szocialista és a fejlődő országok kiállítása várhatóan ismét nagy volumenű és tematikájában változatos lesz. Ami a tőkés országokat illeti, elég annyit mondanom, hogy sok, világszerte ismert nagy kiadó jelezte részvételi szándékát. A teljesség igénye nélkül, olyanok, mint az amerikai Plenum Publishing Corporation, a Times Mirror csoport, az Academic Press, az angol MacMillan, a Penguin Books, az Oxfordi Egyetem kiadója, a Pergamon Press, a nyugatnémet Springer Verlag és a Grosshaus Wagner, az olasz Giunti, a holland Elsevier, a francia Flammarion. Részt vesz Moszkvában a protestáns egyházak kiadóinak társasága és még sokan mások.- A korábbi moszkvai kiállításokon mindig rendeztek szakbemutatókat is. Mire készülnek az idén?- Külön szakkiállítást szervezünk a könyv szerepéről a nemzeti kultúra és oktatás fejlődésében. Egyetemi folklór együttes Több mint egy évtizede működik a lipcsei Kari Marx Egyetem folklór együttese. A közkedvelt tánccsoportnak mintegy 200 tagja van, akik négy világrész 20 nemzetét képviselik. Repertoárjuk gazdag és színes. Műsoraikban afrikai, ázsiai, latinamerikai és európai népi táncokat mutatnak be. A festői népviseletekbe öltözött táncosok otthonosan mozognak a színpadon, akár perui aratótáncot, bolgár pásztortáncot, vietnami legyezötáncot vagy magyar üvegestáncot adnak elő. Nincsenek koreográfiái problémáik, hiszen a diákok között mindig akad valaki, aki betanítja népe legszebb táncait az együttes tagjainak. Á diáktáncosok tanulmányaik végeztével átadják helyüket az utánuk jövőknek, de a létszám, a művészi igény és a lelkesedés az ilyen váltások után sem csökken. A távozó külföldiek később is szívesen gondolnak vissza az együttesben eltöltött évekre, s nem egy példa volt már rá, hogy egy-egy hallgató - visszatérve hazájába - folklór együttest alapított a lipcseiek példája alapján. (B. P.) mutatott anyagban ott lesznek a marxizmus-leninizmus klasszikusainak művei, társadalompolitikai kiadványok, szépirodalmi és tudományos alkotások, lexikonok és kézikönyvek. Mint ismeretes, a Szovjetunió az egyik vezető helyet foglalja el az idegen nyelven kiadott művek tekintetében. Szovjet kiadók 52 idegen nyelven jelentetnek meg könyveket, s azok több mint 140 országba jutnak el. örömmel állapíthatjuk meg, hogy a szovjet könyv iránt fokozódik a kereslet a nemzetközi könyvpiacon. A Szovjetunió változatlanul a világ legnagyobb kiadója, és ugyancsak nálunk jelenik meg a legtöbb fordításos mű is.- Hogyan összegezné tömören az 1983. évi moszkvai könyvkiállítás és -vásár célját?- Az együttmüködés erősítése a különböző országok kiadói és könyvkereskedői között, új üzleti kapcsolatok kialakítása. Tárgyilagos megközelítés, egymás kölcsönös tisztelete és jóakarat esetén pedig meg lehet találni az utat a gyümölcsöző együttműködéshez. Reméljük, hogy az idei nemzetközi könyvfórum ebben a szellemben tevékenykedve végső soron a béke, a népek közötti szellemi-kulturális kapcsolatok elmélyítéséhez járul majd hozzá. Egy Tallinn környéki villában éf a mai észt irodalom két óriása: Vlagyimir és Eme Beekman- férj és feleség. Eme Beekman épp most fejezte be tizenharmadik regényét, Az ösztön-1. Férje olyan jól ismert müvek szerzője, mint a Kelet-Európa fényei, az Éjszakai repülök, A szamár éve, s még sorolhatnánk a többit.- Hogyan tükröződik a múlt és a jelen az észt irodalomban?- Az utolsó évtizedekben- mondja Beekman - hazám irodalma jelentősen fejlődött. Korábban a nagy epikai müvek jellemezték, tematikájában pedig a paraszti élet. Ennek jegyében íródott a 60-as években Aadu Hint Szelek partjai, Érni Krusten Ifjak szívei című könyve. A mai észt próza tömörebb és rövidebb, pszichológiailag feszült, lüktet benne modern életünk ritmusa. Napjainkban több lett az intellektuális írás, racionálisabban gondolkodnak íróink. Mindez az észt nemzeti jellegből fakad, hisz mi tartózkodóak vagyunk, idegen tőlünk a túlzott lelkesedés. Inkább hajiunk a kívülálló figyelemre, az iróniára és öniróniára. Ez természetesen mai irodalmunkban is tükröződik.- Véleménye szerint hogyan jelentkezik a művekben az észt nemzeti jelleg?-Talán a hősök jelleme és az írók világképe, az ami gyökeréig észt. Irodalmunk formája a korábbinál univerzálisabbá vált, hisz a népek közötti kölcsönhatás olyan jelentős, hogy ma már helyesebb a nemzeti helyett világirodalmi jelenségek változásáról, fejlődéséről szólni. Persze, azért az általános, világméretű jelenségekbe a nemzeti jellegek is beleszövődnek. Az észt irodalom például feltétlenül hozzáadja a műhöz a valós magvat, hiszen a lényegéből fakad a dokumentálási hajlama - jó példa erre laan Kross történelmi prózája és a világszerte ismert, sokat fordított Lennart Meri könyvei.- A mai észt irodalomnak melyek a legizgatőbb kérdései?- Valószínűleg ugyanazok, ami az egész szovjet irodalomé: az ember és a tudományos-technikai forradalom, az ember viszonya a társadalomhoz, a természethez, az erkölcsi értékekhez. Ehhez egy gyökeresen nemzeti probléma kapcsolódik - a személyiség alkalmazkodása az új körülményekhez. Hiszen népünk egyetlen emberöltő leforgása alatt a paraszti életmódból kitörve fejlett tudomá- nyos-technikai körülmények között élő városlakóvá lett.- Aktuális számunkra az) ember és a természet kapcsolatának divatos témája is. Kis köztársaságunk természetvédelmére fokozottan kell ügyelnünk, fel kell ébresztenünk az emberekben a felelősségtudatot - ezt teszi prózánk és költészetünk is.- Az észt írókat izgatja az infor- mációözön ránkzúdulása is - hogyan kell a lényegtelent, a károst, a nyomasztót kiszűrni? Erre is választ keresünk.- Tud-e segíteni az embernek a szépirodalom abban, hogyan különítse el ,,a tiszta búzát az ocsútól“?- Az író igyekszik, de a megoldás feltálalása nem feladata. Any- nyit tehetünk, hogy az örök erkölcsi értékekre - a jóságra, a kötelesség- és felelősségtudatra, a szeretetre hívjuk fel a figyelmet.- Mi az észt irodalom legjellemzőbb műfaja?- Ma talán a próza, míg a hatvanas években a költészeté volt a hangadó szerep. Ezt mutatja az is, hogy a legutóbbi években inkább prózánkat fordítják hazánk népeinek nyelveire és külföldön is a próza iránt nagyobb az érdeklődés. Az utóbbi években több észt szerző jelent meg magyarul, csehül és szlovákul, lengyelül, németül, bolgárul. Ez annak a bizonyítéka is, hogy irodalmunk túllépett a nemzeti kultúra szűk keretein.- S mennyire ismerik, olvassák az észtek a többi köztársaság és a környező szocialista országok irodalmát?- Küzdünk az irodalmi bezártság ellen. Negyven idegen nyelvből és számtalan nyersfordításból gazdag világirodalmi körképet kínálunk. Jól ismerik és szeretik nálunk Köppent, Salinger, Graham Greene-t, Marquez-t, Wonnegu- tot, Merle-t, Camus-t, Franz Kafkát, James Joyce-ot többek között, de jelennek meg észt fordításban hindi, urdu, perzsa, japán nyelven író szerzők is. A műfordítókat Tartu ősi egyetemén készítik fel hivatásukra. A finn Otawa kiadóval közösen most adunk ki egy finn, svéd, orosz és észt nyelvű antológiát, melyben minden közölt vers valamennyi említett nyelven szerepel majd. Magyar írók - román tükörben Ezzel a címmel közli a romániai Korunk idei 4. száma Beke Györgynek, a neves írónak és publicisztának Nicolae Balotá Scriitori maghiari din Romania (Romániai magyar írók) című esz- szégyüjteményéről írott részletes és alapos elemzését. Amint Beke György megállapítja, ez az írói arcképcsarnok első módszeres román áttekintése a romániai magyar írásbeliség történetének. Nicolae Balotá a kortárs román irodalomkritika és irodalomtudomány egyik legkiemelkedőbb képviselője, akinek vizsgálódási területe a román és a világirodalom modern irányzatai. Éppen ezért mindenképpen elismerést érdemel, hogy vette a fáradságot és elmélyült az 1920-1980 közötti időszak romániai magyar költőinek és íróinak műveiben, s egyéni véleményt alkotott róluk. Tanulságos és izgalmas az a mód - véli Beke György -, ahogyan a mai világirodalomnak ez a ,,nyugtalan vándora“ megállapodik a romániai maA bolgár kultúra - számok tükrében Bulgária 51 prózai és dalszínházában az előadásnapokon összesen 27 ezer 800 néző ismerkedhet a modern színházművészet legjobb alkotásaival, a bolgár és külföldi klasszikusok műveivel. A nézők száma éves viszonylatban meghaladja az 5 milliót. Néhány művészeti ágban - például az opera, az operett, és a kóruséneklés műfajában - Bulgária kimagasló eredményeket ért el. A milánói Scala, a New York-i Metropolitan, a bécsi Staatsoper színpadán gyakran megfordulnak olyan neves bolgár énekesek, mint Nikolaj Gjaurov, Rajna Kabai- vanszka, Borisz Hrisztov, Nikolaj Gjuzelev. A Bodra Szmjana, a Bolgár Rádió gyermekkórusa, a Guszla, a Kaval, a Szvetoszlav Obretenov kórus ma már világszerte ismert együttesek. Igen nagy érdeklődés nyilvánul meg a képzőművészet iránt is. Bulgáriában évente mintegy 700 képzőművészeti kiállítást rendeznek, s ebből rendszerint 380-400 az amatőr művészek tárlata. A látogatók száma pedig eléri a 4 milliót. Ma az országban a film vonzza a legnagyobb tömeget. A 3353 vetítőtermet évente átlagosan 96 millió néző keresi fel. Bolgár játékfilmeket több mint 80 országban forgalmaznak. A különböző film- fesztiválokon eddig 179 díjat szereztek a bolgár filmek. 0 c i2 to' ■m 01 3 CQ iS N (0 C S C o c o CQ 2! ■*E Q A kultúra fejlődése elválaszthatatlan az amatőr mozgalomtól. Napjainkban a különböző színpadokon 4380 amatőr kórus lép fel, 250 zenei együttes ad hangversenyt. Az 1458 prózai, a 337 eszt- rád-, a 2510 tánccsoport és a 234 bábegyüttes színvonalas szórakoztatásról gondoskodik. A nemzeti kultúrában fontos helyet foglal el a könyvtár- és múzeumügy is. Az ország 10 286 könyvtára összesen 95 millió 27 ezer kötettel rendelkezik. A 200 múzeum között 27 a képzőművészeti galériák száma, igen sok hasonló intézmény pedig a bolgár nép történetének emlékeit őrzi. A könyvkiadás mennyisége 1982-ben meghaladta a 60 millió 808 ezer példányt. Az év folyamán 487 újság jelent meg 912 millió' 163 ezer példányban. 14 napilap, valamint 1013 folyóirat évente 62 millió 553 ezer példányban kerül az olvasókhoz. A Bolgár Népköztársaság aktív nemzetközi művelődés politikáját jellemzi, hogy az állam 132 országgal tart fenn kulturális kapcsolatokat. Közülük 11 országban 12 bolgár kulturális központ működik. Az országban rendszeres időközönként rangos nemzetközi művészeti versenyeket és fesztiválokat is rendeznek. Ilyen például a fiatal operaénekesek szófiai versenye, a várnai balettfesztivál, a táncdalénekesek Arany Orfeusz fesztiválja. Bulgária részt vesz az UNESCO és más nemzetközi kulturális szervezetek munkájában is. (B-S) gyár irodalom egyik-másik alkotásánál, amit kiemel vagy elhagy, aminek ,,párhuzamait keresi a román irodalomban vagy éppen a világirodalomban...“ Modern kritikusként a műközpontú elemzés elvét vallja és gyakorlatát követi, a müvek „lelkét“ keresve és találva meg. Nicolae Balotá merész párhuzamokba állít alkotókat és alkotásokat. Kuncz Aladár Fekte kolostora a román kritikust Thomas Mann Varázshegyére emlékezteti vagy éppen Camus Pestisére. Dsida Jenő költészetének „forrás- vidékéről“ szólva Verlaine, Francis Jammes és Baudelaire jut eszébe. Mikor Lászlóffy Aladár lá- tomásos történelmi verseit olvassa a román kritikus, mintha T. S. Eliot hasonlatai, utalásai rezzente- nék meg képzeletét, az emberi történelemből vett jelenetek, mozzanatok, folyamatok. Beke György figyelmeztet rá, hogy Balotá párhuzamaival nem azt akarja velünk közölni, hogy a magyar írók mind egy-egy Thomas Mann, Camus .vagy Eliot. Még kevésbé, hogy a magyar írók és költők utánzók lennének. De azt igenis mondja, mégpedig meggyőzően, hogy ,,a romániai magyar irodalom legjobbjai benne éltek a világirodalom termékenyítő áramkörében.“ Biztos kézzel tapogatja ki Balotá a romániai magyar irodalom „anyajegyeit“. Annak a testvéri humánumnak a jegyében fogadja el a sorshordozó műveket, amelynek szellemében és reményében azok megszülettek. „Az író mindenekelőtt megérteni akar. Megértésre való törekvése: a legnagyobb erkölcsi- szellemi erény“ - vallja Balotá Kuncz Aladárról szólva. A kritikus számára s egyáltalán a kortárs román írók számára - fűzi hozzá Beke - „ éppen így a legnagyobb erkölcsi-szellemi erény a közös fedél alatt születő nemzetiségi irodalom (irodalmak) tiszta szándékainak, üzenetének a megértése Balotá - állapítja meg Beke György - nem véletlenül idézi Mol- ter Károlytól azt, hogy a gyűlölet főként a nem ismerésből táplálkozik. A kölcsönös megismerés - az őszinte barátság előfeltétele. Balotá is jól tudja, az irodalom fölényes ismeröjeként, ,,hogy az együttélés feltétele románok és magyarok méltó történelmi emlékezetének kölcsönös elfogadása, tisztelete. A romániai magyar önismeret - s ezzel az együttélés ethosza - összehasonlíthatatlanul szegényebb lenne a romániai magyarság saját történelmi önszemlélése nélkül“. Balotá minden olyan igaz irodalmi hősnek figyelmet szentel, akinek sorsa így vagy úgy az egymást keresés példáza- ta lehet. (k_s) ÚJ SZÚ 1983. VIII. V,
