Új Szó, 1983. augusztus (36. évfolyam, 179-205. szám)

1983-08-31 / 205. szám, szerda

ÚJ szú 3 983. VIII. 31. Pakisztán Ziaul Hak az ellenzékkel szembeni kemény fellépéssel fenyegetőzik VALAMENNYI TARTOMÁNYBAN FOLYTATÓDNAK A TÜNTETÉSEK Karachi: rendőrök akcióban (ČSTK) - Valamennyi pakisztá­ni tartomány több városában a hét elején folytatódtak a tüntetések Zi­aul Hak katonai diktatúrája ellen. A legviharosabb megmozdulások­ra ismét Szindh tartományban ke­rült sor, amely már több mint két hete a kormányellenes tiltakozás központja. Itt a tüntetők és a rend­őrség között több ízben össze­csapások zajlottak le. A tartomány fővárosában, Karachiban egy rend­őrőrs előtt ismeretlen személyek bombát dobtak a tüntetők közé, s huszonnyolcán megsebesültek. A rendőrség 30 embert letartózta­(Telefoto - ČSTK) tott. A polgári engedetlenségi kampány több tagját, elsősorban diákokat, hétfőn Haidarababban, Pesavarban, Lahaurban és más városokban őrizetbe vették. A nyolc ellenzéki politikai pártot tömörítő s a jelenlegi kormányelle­nes kampányt szervező Mozga­lom a Demokráciáért nevű szövet­ség képviselője elmondotta, hogy a szervezet 75 vezetőjét tartják börtönben. Hangsúlyozta, hogy az ellenzék vezetését új emberek ve­szik át, s a katonai kormányzattal szembeni ellenállás tovább folyta­tódik. A mozgalom a rendkívüli Bogota A salvadori kormány és a hazafiak képviselőinek első hivatalos találkozója (ČSTK) - A kolumbiai főváros­ban hétfőn első ízben találkoztak hivatalosan a salvadori kormány és a hazafiak képviselői. A bogotai találkozó után Oscar Bonilla, a Farabundo Marti Nemzeti Fel­szabadítási Front (FMLN) és a Forradalmi Demokratikus Front (FDR) képviselője úgy nyilatko­zott: a megbeszélés bebizonyítot­ta, hogy a partizánok vitathatatlan katonai sikereik ellenére sem zár­kóznak el a salvadori polgárhábo­rú békés rendezése elől. Nemcsak a fronton, hanem a politika és a diplomácia terén is előrenyomu­lunk - mondotta. Bonilla a kormánnyal folytatott közvetlen tárgyalások felé tett tör­ténelmi lépésnek nevezte az első találkozót, ugyanakkor hangsú­lyozta, hogy a hazafias erők foly­tatják harcukat, és semmi esetre sem teszik le a fegyvert. A Washington Post címú ame­rikai lap beszámol róla, hogy ame­rikai zsoldosok vezetik a salvadori katonák kiképzését. A lap szerint az idén már a vietnami háború ve­teránjainak két csoportja „dolgo­zott“ Salvadorban, s elsősorban a gépfegyverekkel és a robbanó­anyagokkal való bánásmódra ta­nította a kormánykatonákat. A lap azt állítja, hogy a zsoldosok köz­vetlenül is részt vettek a har­cokban. Az USA San Salvador-i nagy- követsége a Washington Post állí­tásait nem tagadja, sőt értésre adta, hogy e nem hivatalos ta­nácsadók ténykedésével igen elé­gedett. állapot megszüntetését, szabad választások kiírását, az 1973-as alkotmányhoz való visszatérést és a politikai foglyok szabadon bo­csátását követeli. Ziaul. Hak államfő hétfőn egyik nyilatkozatában kijelentette, nem hajlandó találkozni az ellenzék képviselőivel s megvitatni velük a polgári kormányzat helyreállítá­sának programját. Mielőtt egyhe­tes törökországi látogatásra indult volna, azzal fenyegetőzött, hogy keményen elnyomja a jelenlegi til­takozási mozgalmat. Az AP hírügynökség által köz­readott adatok szerint a mostani tüntetések során 31 személyt gyil­koltak meg. CSÁP A felkelők kiegyezési javaslata (ČSTK) - A Goukouni Oued­dei vezette erők hajlandók kibé­külni az összes csádi erővel, bele­értve esetleg Hissen Habrét is - közölte hétfőn rádióadójuk. Az Afrikai Egységszervezet égisze alatt elérendő kiegyezés egyetlen feltétele az országba vezényelt francia erők kivonása. Az Oueddei-féle ellenkormány elveti viszont Mitterrand francia elnök javaslatát, hogy az országot osszák fel két, laza szövetségi kapcsolatban levő részre - han­goztatta a felkelők rádiója. Franciaország közben tovább fokozza katonai beavatkozását Csádban Habré egységeinek ol­dalán. Sőt a konfliktust fegyverei kipróbálására akarja felhasználni, amit bizonyít az AP hírügynökség jelentése, mely szerint a francia intervenciós egységeket új tankel­hárító rakétákkal látják el, amelye­ket eddig még nem próbáltak ki. A ZBOWID főtanácsának ülése (ČSTK) - Wojciech Jaruzelski hadseregtábornok elnökletével tegnap Varsóban ülést tartott a Szabadságért és Demokráciáért Harcolók Szövetségének (ZBO­WID) főtanácsa. A ZBOWID főtanácsának elnö­kévé Henryk Jablonskit, az ál­lamtanács elnökét választották meg, miután Mieczyslaw Móczár lemondott tisztségéről. A nicaraguai nép a végső győzelemig . fog harcolni SERGIO RAMIREZ BESZÉDE Csúszópénz (ČSTK) - Dél-Koreában pénzügyi machinációk és meg- vesztetetés vádjával 15 magas beosztású személyiséget vet­tek őrizetbe, köztük Jón Csa Csongot, a légierő vezérkari főnökének helyettesét, volt közlekedési minisztert. Amint azt az AP hírügynökség szöuli tudósítója jelentette, a tábor­nokot azzal vádolják, hogy személyesen 113 000 dollár­nak megfelelő összeget foga­dott el csúszópénzként, és tár­saival együtt négy esztendő alatt összesen 14 millió dollár­ra tett igy szert. Helyi megfigyelők rámutat­nak, hogy a szöuli hatóságok azért voltak kénytelenek fellép­ni a Csőn Tu Hvan-re?sim hí­veivel szemben, hogy magát az elnököt megóvják a kelle­metlenségektől. Nemrég a saj­tó olyan híreket közölt, misze­rint a diktátor rokonai is részt vettek a pénzügyi machináci­ókban. (ČSTK) - Latin-Amerika, az USA és Kanada népművelőinek nemzetközi béketalálkozója alkal­mából a nicaraguai Esteii város­ban nagygyűlést rendeztek. Ezen Sergio Ramirez, a kormány tagja mondott beszédet s hangsúlyozta, hogy a nicaraguai nép kész foly­tatni a haladást célzó intézkedé­sek végrehajtását, és megvédi for­KENYA Újra ArapMoi az elnök (ČSTK) - Ismét Daniel Arap Moit választották meg az elkövet­kező ötéves időszakra Kenya el­nökévé. Arap Moi volt az ország egyetlen legális pártja, a Kenyai Afrikai Nemzeti Szövetség (KANU) egyedüli jelöltje e tiszt­ségre. radalmát az amerikai imperializ­mus támadásaival szemben. A so­mozista bandák, amelyeket Wa­shington „a demokrácia harcosai­ként“ tüntet fel, pusztülásra van­nak ítélve - mondotta Ramirez. A nicaraguai nép az intervenció fölötti végső győzelemig harcolni fog, hogy egyszer s mindenkorra véget vessen az imperialista fe­nyegetésnek. Ebben a harcban országunk a nemzetközi közvéle­ményre is támaszkodik, amely ha­tározottan fellép az USA közép­amerikai politikája ellen - hangsú­lyozta a nicaraguai államférfi. A Wall Street Journal című amerikai lap bizalmas kongresz- szusi forrásokra hivatkozva közöl­te, hogy a Nicaragua elleni felfor­gató akciókra az USA a mostani költségvetési évben 30-50 millió dollárt fordít. A jövő évben ezek a kiadások elérik a 60-80 milliót. A Challenger harmadik útja (ČSTK) - öttagú személyzettel a fedélzetén tegnap a Cape Cana- veralról Föld körüli pályára bocsá­tották a Challenger űrrepülőgépet. A Challenger harmadik útján részt vesz Guion Bluford, az első ameri­kai néger űrhajós. A személyzet a hatnapos űruta­zás során pályára bocsát egy indi­ai távközlési és meteorológiai mű­holdat, kipróbálja továbbá a súlyos terhek ki- és berakására szolgáló „mechanikus kart“, és megvizs­gálja a Telstar 3 távközlési műhold tevékenységét. E műhold már ez ősztől kezdve fogja biztosítani az űrrepülőgép további útjainak összeköttetését. Szakemberek figyelmét lekötöt­te, hogy az úrrepülőgép első ízben startolt éjszaka, s a leszállást a kaliforniai Edwars légibázison ugyancsak éjszakára - hétfőre - tervezik. Rugalmasság és határai V áratlanul érte a washingtoni kormányzatot Jurij Andro­pov legutóbbi leszerelési javasla­ta. Valószínűleg úgy gondolták a Fehér Házban, hogy Reagan elnök múltheti seattle-i beszédé­ből kiviláglott: az Egyesült Államok változatlan elképzelésekkel ül tár­gyalóasztalhoz Genfben a jövő héten folytatódó eurohadászati eszmecseréken, és végképp nem számítottak arra, hogy ennek elle­nére a szovjet vezetés újabb le­szerelési javaslatot tesz. Az eddigi állásfoglalások azt tükrözik, hogy világszerte pozitív visszhangot keltett a szovjet indít­vány, melynek lényege: ha kölcsö­nösen elfogadható megállapodás születik a genfi szovjet-amerikai tárgyalásokon - és az USA le­mond közepes hatótávolságú ra­kétáinak nyugat-európai telepíté­séről - akkor a Szovjetunió nem csupán a brit és francia rakéták számához igazítja saját megfelelő eszközeinek mennyiségét, hanem kész a leszerelt rakétáinak meg­semmisítésére is. Feltétlen új és rendkívül fontos eleme ez a moszkvai Pravdának adott inter­júban kifejtett szovjet javaslatnak. Kétségtelen, hogy a szovjet kez­deményezés nyilvánosságra ho­zását tudatosan a genfi tárgyalá­sok zárószakaszának felújítása előtti napokra időzítették, hogy ez­zel is megkönnyítsék a megrekedt tárgyalások kimozdítását a holt­pontról. Nyugaton számos elfogu­latlan politikus és tömegtájékozta­tási eszköz is így értékelte a szov­jet bejelentést, amely biztató, jó irányba mutató pozitív lépés, és erre az USA-nak mielőbbi meg-- fontolt választ kellene adnia. A Washingtonból eddig érkezett visszajelzések szerint azonban nem történik túl sok, a feleletadás­ról pedig szó sem esik, mindössze „gondosan tanulmányozzák“ a ja­vaslatot. A szokásos fehérházi gyakorlatban ez az ismert megfo­galmazás egyet jelent a válasz végnélküli halogatásával. Tavaly számos szovjet javaslat egyikét azzal utasították vissza, hogy elfo­gadhatatlan - az egyoldalú szovjet rakétatelepítési moratóriumról van szó az ország európai területén - mert a Reagan-kormányzat né­zete szerint nem történne más, mint az európai területen leszerelt rakétákat áttelepítenék az Uralon túlra. A legújabb moszkvai javaslat éppen ezeket a kétkedéseket teszi alaptalanná, ám a jelek szerint most már ez sem elég az amerikai kormányzatnak. Ez az úrügy tehát ..esik", erre a jövőben többé már nem hivatkozhatnak a szovjet ve­zetés javaslatainak visszautasíiá- sakor. Nyilván találnak ismét kifo­gást, amivel bizonyítani próbálják majd az újabb indítvány „elfogad­hatatlanságát“ amerikai szem­pontból. Sajnos, az eddigi tapasz­talat szerint a Reagan-kormányzat összehasonlíthatatlanul több energiát fektetett a mondvacsinált indokok felkutatására, mint az esetleges válasz megfogalmazá­sába. Pedig nemcsak Moszkvában, hanem világszerte minden egyes szovjet ajánlat elhangzása után erre a mindmáig késő igenlő fe­hérházi válaszra várnak. A tényle­ges rakétacsökkentéshez ugyanis nem elég az egyik fél - ez esetben a Szovjetunió - hajlandósága, mert kettőn áll a vásár. Az idő pedig egyre halad, és már csak három hónap áll rendelkezésre Genfben a megállapodás létrejöt­téhez, hiszen ennek hiányában decemberben megjelennek az amerikai nukleáris rakéták öt nyu- gat-európai ország területén. A je­lek szerint azonban csak a szovjet vezetés érzi teljes felelősséggel, hogy mennyire sürget az idő, mi­közben Washington az ujját sem mozdítja, s ha igen, akkor is a tár­gyalások hátráltatása érdekében. A legcsekélyebb mértékben sem mutat készséget a kompromisz- szumra, ugyanakkor a Szovjetunió valamennyi eddigi javaslata kompromisszumkészségről tanús­kodott - természetesen az éssze­rűség határain belül. A rakétacsökkentés kérdésé­hez tehát homlokegyenest ellenté­tesek a hozzáállások: rugalmas­ság Moszkva részéről, merevség a másik oldalon. Márpedig így ne­hezen elképzelhető az előrelépés, melyre most olyan nagy szükség lenne. Ahhoz nem fér kétség, hogy az Egyesült Államok egyol­dalúan csak a Szovjetuniótól vár el engedményeket, ám maga nem hajlandó erre. Ha netán arra szá­mítanak, hogy a szovjet vezetés végriélküli engedményeket tesz, akkor eleve rosszul kalkulálnak. Aki figyelmesen tanulmányozza Jurij Andropov szombaton közölt interjújának szövegét, abból kiol­vashatta, hogy a Szovjetunió ru­galmasságának is megvannak a maga határai, s ezeket a szovjet állam és szövetségesei biztonsági érdekei határozzák meg. Tehát itt az ideje annak, hogy Washing­tonban is felmérjék, végre vála­szolni kell, mert nemcsak a szovjet vezetés várja el ezt a világ sorsá­ért felelős másik nagyhatalomtól, hanem a nukleáris leszerelést sür­gető amerikai közvélemény is. P. VONYIK ERZSÉBET Az USA ajándéka Nyugat-Európának (A moszkvai Pravda karikatúrája) Ülésezett a Dán KP KB (ČSTK) - Koppenhágában be­fejeződött a Dán KP Központi Bi­zottságának ülése, amelyen meg­vitatták a párt feladatait a lázas fegyverkezés ellen, a béke meg­szilárdításáért és a leszerelésért vívott harc fokozása során, vala­mint az ország belpolitikai fejlemé­nyeit. Az ülésen nyilatkozatot fogad­tak el, amely elítéli a NATO és elsősorban Washington militarista politikáját, és nagyra értékeli a Szovjetunió legújabb békekez­deményezését. A dokumentum felszólítja a dán dolgozókat, hogy fokozzák harcukat a NATO veszé­lyes tervei ellen.

Next

/
Thumbnails
Contents