Új Szó, 1983. augusztus (36. évfolyam, 179-205. szám)

1983-08-03 / 181. szám, szerda

ÚJ szú 5 1983. VIII. 3. Vizsgázik a kereskedelem és a vendéglátóipar AZ ELÉGEDETTSÉG FELTÉTELE A JÓ EGYÜTTMÜKÖDÉS A nyár minden évben próbára teszi a kereskedelem és a ven­déglátóipar dolgozóit. Ilyenkor, fő­leg az idegenforgalmi központok­ban jelentősen megnő az élelmi­szerek iránti kereslet is. A mező­gazdasági vidékeken pedig a nyári csúcsmunkák alatt több üdítő ital, tej és tejtermék, kenyér és más élelmiszer fogy. Habár az élelmiszerellátást ál­talában pozitívan értékelhetjük, számos olyan probléma merül fel, amelynek nem kellene előfordul­nia, ha az élelmiszerüzletek és a vendéglátóipari egységek veze­tői teljesítenék kötelességeiket, ha a nagykereskedelem dolgozói na­gyobb megértést tanúsítanának, ha az élelmiszerek gyártói és szál­lítói jobban figyelemmel kísérnék a keresletet, ha a szállítók... Vagyis, ha mindenki eleget tenne kötelességének, bizonyára nem találkozhatnánk ilyen fogyatékos­ságokkal. Legyünk azonban konkrétak. Ellátogattunk a dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) Jednota több vendéglőjébe. így például Somor- ján (Őamorín), a Park és a Sárga­rigó étteremben az étlapok olya­nok, hogy akár decemberben is összeállíhatták volna őket. Még uborkasaláta sem szerepel a kíná­latban. Közben a piacon elegendő zöldség kapható, de úgy látszik van, aki így képzeli el a nyári vendéglátást... Vajka (Vojka nad Dunajom) la­kosai a közelmúltban arra panasz­kodtak, hogy rendszertelenül jut­nak csak hozzá a tejhez, vajhoz, kenyérhez és más tejtermékhez. Akadozó ellátással azonban - gyakorlatilag az áru rendszerte­len szállításával - más községek­ben is találkozhatunk, s nemcsak a nyári mezőgazdasági munkák idején. Gyakori, hogy az istállók­ból a reggeli fejés után hazatérő asszonyok már nem kapnak az üzletben tejet, kenyérre esetleg délig is várniuk kell. Rossz a hely­zet a sörellátásban - sokszor rom­lott a sör -, sőt a húsellátásban is. Pedig tudjuk, hogy az idén elegen­dő hús van. Olyan panaszok ezek, amelyek nem vehetők félvállról. Hogy fényt derítsünk az okokra, felkerestük Nagy Árpádot, a duna­szerdahelyi Jednota alelnökét. A kérdéseinkre kapott válaszok bizonyára mindenkit érdekelnek.- Miért nem szállítják az üzle­tekbe a megrendelt mennyiség­ben az árut és miért mutatkozik hiány tejből, tejtermékekből, ke­nyérből, húsból, vagyis olyan élel­miszerekből, amelyekből elegen­dő van?- A nyári idényre nagyon lelkiis­meretesen felkészültünk, már csak azért is, mert mezőgazdasá­gi járás vagyunk. Az alapvető élel­miszerekből megfelelő készletet alakítottunk ki, azonban egyes árufajták hiánya továbbra is gon­dot okoz. Elsősorban a sörre, a márkás üdítő italokra, ásványvi­zekre gondolok, ezek hiányát azonban a közönséges üdítőkkel pótolhatjuk. Ez azt jelenti, hogy a lakosság, a turisták, a mezőgaz­dasági dolgozók nem szomjazhat­nak. Nem értjük viszont, hogyan fordulhatnak elő fogyatékosságok a tej és tejtermékek szállításában. Ha előfordulnak ilyenek, akkor a hibát az üzletvezetőkben kell keresni, akik nem tudják felbecsül­ni a napi szükségletet. A panaszo­kat feljegyzem és megteszem az intézkedéseket, hogy a hiány ne ismétlődjön. A kenyér azonbyan nemcsak az idén okoz gondot. Szüntelen kapcsolatban állunk a dunaszerdahelyi pékségekkel, de eddig nem sikerült a helyzetet megoldani. Ami a szállítást illeti, higgyék el, nekünk sem mindegy, hogy a tej, a kenyér reggel vagy délben jut el az üzletekbe. Az üzletvezetőket már nemegyszer fi­gyelmeztettük, hogy az alapvető élelmiszerek nem hiányozhatnak a pultokról a zárás előtti percek­ben sem.- Mit tesznek azért, hogy étter­meikben megtartsák a közegész­ségügyi követelményeket? An­nak ellenére, hogy a higiénia kér­dései figyelmünk előterében áll, sok kifogásolnivaló akad ezzel kapcsolatban. Nem lehetünk elé­gedettek a szociális létesítmények színvonalával. Gyakran még a külföldiek által látogatott ven­déglőkben is piszkos abroszok fo­gadják a vendégeket, az asztalo­kon teli hamutartók, annak ellené­re, hogy ebédidő alatt tilos a do­hányzás. Elegendő, ha megemlí­tem a somorjai Sárgarigót.- Az idén márciusban megvitat­tuk ezeket a kérdéseket közétkez­tetési létesítményeink vezetőivel. Úgy látszik, egyes vendéglők ve­zetői nem fogadták meg utasítá­sainkat. A helyzetet ellenőrizzük és ha a fogyatékosságok továbbra is megismétlődnek, szigorúak le­szünk.- Befejezésül még egy kérdés a zöldség és gyümölcs közvetlen felvásárlására vonatkozó rende­lettel kapcsolatban. Hogyan lehet­séges, hogy a vendéglők többsé­gében kevés a zöldségből készült étel. Ezt tapasztaltuk a Park és a Sárgarigó vendéglőben. Miért van az, hogy a körtvélyesi Kormo­ran vendéglő és a dunaszerdahe­lyi vendéglők vezetői kihasználják a nyári időszak előnyeit, mások viszont megfeledkeznek az éssze­rű táplálkozás elveiről.- Rendeletet adtunk ki, de látja, milyen a gyakorlat. Vannak ven­déglők, ahol élnek a lehetőséggel az étlapok gazdagítására, de több panasz érkezett hozzánk is az^al kapcsolatban, hogy az egységek vezetői nem akarják megvenni a friss zöldséget közvetlenül a ter­melőktől. Már utasítottuk az illeté­keseket, hogy mindenütt szerepel­jenek a kínálatban a zöldségből készült ételek. Nem hivatkozha­tunk arra, hogy nincs zöldség, a helyzet éppen az ellenkezője. Végezetül még annyit szeret­nék elmondani, hogy a hiánytalan ellátás elképzelhetetlen a terme­lőkkel és a szállítókkal folytatott jó együttműködés nélkül. Nagy fi­gyelmet fordítunk ezekre a kap­csolatokra, de nem mindig sikerül terveinket megvalósítani. Bánta­nak bennünket a fogyatékossá­gok, nem akarjuk elkendőzni saját hibáinkat sem. Fogyasztási szö­vetkezetünk vezetősége és párt- szervezete állandó erőfeszítése­ket tesz, hogy dolgozóink lelkiis­meretesen teljesítsék feladatai­kat JOZEF SLUKA PIONÍRNYÁR A SZAKSZERVEZETI ÜDÜLŐBEN Mint ezekben a napokban annyi üdülőtelepen, a Kassá­hoz (Košice) közeli idabukóci (Bukovce) völgyzárógátnál is gyermekzsivajtól hangos reg­geltől napestig a környék, a hétvégi házakkal teletűzdelt domboldal, a rét s az erdő. Rengeteg itt a fiatal. Többsé­gük szüleik társaságában nap­nyugtával hazaindul és más­nap, ha jó az idő, újból vissza­tér ide, sokan családi körben a hétvégi házakban töltik itt a vakációt, azok a fiúk és lá­nyok pedig, akik most a Kassai Városi Építőipari Vállalat paza­rul berendezett üdülőjét ural­ják, megszakítás nélkül, közel három hétig élvezhetik a szép táj tiszta levegőjét, kirándulá­sokra, erdei sétákra igen alkal­mas terepét, a tó hús vizét Ez utóbbiak nyolcvanötén vannak - szüleiktől távol, de nem felnőttek felügyelete nél­kül. Jelenleg ök, no meg a gondjukat viselő pedagógu­sok lakják a szakszervezeti üdülőt. Hogy milyen itt az élet? Három kis lakójának, Szabó Andreának, a Kassai Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola ötö­dik osztályos tanulójának, Pa­,, Jelentem, rajomban mindenki felkészülten várja a napi foglalkozást“. (A szerző felvétele) vei Ružbarskýnak, a kassai Bernolák utcai alapiskola har­madikos diákjának és Lucia Madzgaňovának a véleményét alighanem általánosíthatjuk. Szerintük érdekes és vidám a tábor. Gyakori a természetjá­rás, jó időben szinte minden nap fürdenek, s hangulatosak a tábortűz melletti éneklések, beszélgetések. Mindemellett kitűnő a szállás és jól főznek. Honvágy? Nem titkolják, hogy azért az is előfordul - fő­leg az első napokban, ám mostanában már szinte repül­nek a táborban töltött napok s maholnap vé­get ér a hatvanöt kassai és húsz brnói pionír kö­zös nyaralása. Véget ér, de ez­zel az idabukóci pionírnyár még nem fejeződik be. Az említett építőipari vállalat üzemi szakszer­vezeti bizottsá­gának jóvoltából - amelyiknek kü­lönben már több, mint két évtize­des gyakorlata van a gyermekek nyári üdültetésé­ben - egy újabb gyermekcsoport tölti majd itt a nyári szünidő három hetét. Minden bizony­nyal ők is teljes megelégedéssel. GAZDAG JÓZSEF Tisztítóállomást épí­tenek a stráži urán­ércbányában A lé­tesítményt 1988- ban adják át. A ké­pen: a tisztítóállo­más épülő csarno­ka. (Libor Zavoral felvé­tele - ČTK) ígéretes részeredmények A CSKP KB Elnökségének ta­valyi állásfoglalása az építőipar helyzetéről és a 7. ötéves tervidő­szak további feladatainak teljesí­téséről fokozatosan érezteti hatá­sát e fontos népgazdasági ágazat teljesítőképességének növekedé­sében és a kapacitások legfonto­sabb beruházásokra való átcso­portosításában. Ez leginkább a 93 kötelező építkezésen, a tüzelő­anyag-energetikai bázis beruhá­zásain és a komplex lakásépítés­ben mutatkozik meg. Jelentős javulást és érezhető évközi növekményt érnek el az építőipari kivitelező vállalatok a komplex lakásépítésben, amely­ben a feladatokat időarányosan 110 százalékra teljesítik, s ez 264 millió koronás többletet jelent. A Poprádi Magasépítő Vállalat ki­vételével minden szervezet meg tudott birkózni feladatával, túlju­tott az évi tennivalók felén. A lakásépítés teljesítése mellett javult a műszaki létesítmények ki­vitelezése, de a kelet-szlovákiai építők adóssága miatt a járulékos építkezésben 23 millió koronás le­maradás tapasztalható. A lakásépí­tés tételes feladatait maradékta­lanul sikerült teljesíteni, vagyis eb­ben az évben Szlovákiában eddig 9830 lakás már elkészült. A magánerős építésben csupán 3900 befejezett lakásig jutottak, ami az évi tennivalók mindössze 30 százaléka. Összesen tehát Szlovákiában eddig 13 722 lakást adtak át az évi 39 400-ból. Ez a 35 százalékos arány magasabb az országos átlagnál. Területenkénti megoszlásban legtöbb lakást a nyugat-szlovákiai kerületben fejeztek be, számsze- rint 4400-at. Bratislavában valami­vel több mint 2000 lakás készült el eddig. Ehhez adhatjuk hozzá a Kelet-Szlovákiában befejezett 3900 és a Közép-Szlovákiában átadott 3400 lakást. Ez utóbbi ke­rületben a legkisebb ez az arány az évi feladatokból, mindössze 28 százalék. A nyári hónapokban az építői kapacitásokat számos óvoda, böl­csőde és alapiskola mintegy 300 tantermének befejezésére csopor­tosították át IVAN SCHWARZ Eredményes tevékenységről adhatnak számot w A Honvédelmi Szövetség nyugat-szlovákiai kerületi szervezete a kongresszusok előtt A Honvédelmi Szövetség alapszervezetei a nyugat-szlovákiai kerület­ben is a szövetség országos és szlovákiai kongresszusára készülnek. A közelmúltban megtartott kerületi konferencián megállapították, hogy az elmúlt négy év alatt minden téren, de főleg a honvédelmi nevelésben figyelemre méltó eredményeket értek el. Több szakmunkásképző inté­zetben, szakközépiskolában alapszervezetet létesítettek. A szóban forgó időszakban ötven százalékkal nőtt az olyan szervezetek száma, amelyekben 100-200 tagot számlálnak.- A mérlegvonás annál is öröm­telibb, hogy a kerületben elértük a 7,2 százalékos szervezettséget- mondja Koloman Kováč ezre­des, a kerületi bizottság elnöke.- Az 1233 alapszervezetünkben ma 122 339 tagot tartanak nyilván. Számomra különösen örvendetes, hogy a tagok mintegy húsz száza­léka tizenöt éven aluli fiatal, 15,1 százaléka pedig nő. Ennek eléré­sében a nyitrai, a galántai és a Bratislava-vidéki járási szerve­zeteknek van nagy érdemük. Fő feladatukról, a honvédelmi nevelésről sem feledkeztek meg. Évente több mint 5000 előadást tartanak, 1200 honvédelmi napot és 760 bemutatót rendeznek. Az értékelt időszakban 23 000 külön­böző versenyt rendeztek, ezeken több mint egymillióan vettek részt. A Honvédelmi Szövetség soraiban olyan élsportolók nőttek fel, akik ma már országos hírnévnek ör­vendenek, mint pl. Jana Budačo- vá, Marta Kamenská, Jitka Luká- čová és a holiči repülő modellező szakkör tagjai. Ezen a téren külön dicséretet érdemel az érsekújvári (Nové Zámky), a nyitrai, a topol- čanyi és a Bratislava-vidéki járási szervezet. A sorkötelesek tényleges kato­nai szolgálatra való felkészítésé­ben is sikerült előbbre lépniük. Javult a kiképző központok látoga­tottsága és anyagi ellátottsága. A kiképzők és az oktatók érdeme, hogy 1981 -ben a kerületek orszá­gos versenyében a harmadik he­lyen végeztek. Figyelemre méltó az is, hogy a szóban forgó idő­szakban 365 sorkötelest nyertek meg a katonai iskolákban való tanulásra. A lakosok polgárvédel­mi nevelésében, a tartalékosok felkészítésében is sikerült a fel­adatoknak eleget tenniük. A kerületi szervezet tagjai a kü­lönböző társadalmi munkákból is kiveszik a részüket. A nemzeti bizottságokban képviselőként 739-en tevékenykednek. A tagság segített a mezőgazdaságnak és az iparnak, több honvédelmi léte­sítményt épített és bekapcsolódott a választási programok megvaló­sításába. Az eredményeik jobbak is le­hetnének, ha a SZISZ-szel, annak pionírszervezetével, a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom üzemi szervezeteivel, a testnevelési szö­vetséggel jobb lenne az együttmű­ködésük. A sorkötelesék erőnléte még sok kívánnivalót hagy maga után, s még mindig sok az úszni nem tudók száma is. Mindez arra figyelmeztet, hogy a jövőben min­den téren még jobban össze kell hangolni a Honvédelmi Szövetség és a tömegszervezetek tevékeny­ségét. A kerületi konferencián szóba került a távlati fejlesztési terv is, amely 1990-ig szabja meg a fő feladatokat. Ebben szó van arról, hogy a klubok, az alapszervezetek szakköreinek tevékenységét hosszabb időszakra kell tervezni, hogy így javuljon az anyagi ellá­tottság s mindenüvé szakképzett oktatók kerüljenek. A távlati fej­lesztési terv szerint 1990-ig nyolc százalékos szervezettséget akar­nak elérni. A nyugat-szlovákiai ke­rületi szervezetben a szövetség országos és szlovákiai kongresz- szusa előtt nemcsak az eredmé­nyeket összegezték, hanem józa­nul mérlegelve meghatározták az elkövetkező időszakra a fő felada­tokat is. N. J.

Next

/
Thumbnails
Contents