Új Szó, 1983. augusztus (36. évfolyam, 179-205. szám)

1983-08-27 / 202. szám, szombat

Egvj hét a nagyvilágban elnöke szerdán fogadta a Német Szociáldemokrata Párt elnöksé­gének tagját. A találkozón Erich Honecker sajnálkozással állapítot­ta meg, hogy a NATO-országok- köztük az NSZK - még mindig nem adtak érdemi választ a szo­cialista országok vezetői által Moszkvában előterjesztett javas­latokra és az USA nem hajlandó konstruktív magatartást tanúsítani a közepes hatótávolságú rakéták kérdéséről folyó genfi tárgyaláso­kon. Rámutatott, hogy az újabb amerikai rakéták elhelyezése semmiképpen sem szolgálná az NSZK biztonságának ügyét s fel­hívta a nyugatnémet vezetést az amerikai rakéták állomásoztatásá- nak kérdésében tanúsított politiká­jának felülvizsgálatára és hogy te­gyen meg minden tőle telhetőt a genfi tárgyalások sikeréért. Egon Bahr egyetértett azzal, hogy ki kell használni a még meg­levő lehetőségeket Genfben, s ez az NSZK-nak is érdeke; könnyebb a megállapodás elérése a rakéták telepítésének megkezdése előtt, mint utána; ha megkezdődik a te­lepítés, az ellenintézkedéseket von maga után a Kelet részéről. Namíbia jövője Az ENSZ főtitkára a Biztonsági Tanács megbízása alapján hétfőn a Dél-afrikai Köztársaságba érke­zett, hogy a fajüldöző rezsim által megszállva tartott Namíbia függet­lenné válásáról tárgyaljon. Pérez de Cuellar már Pieter Botha kor­mányfővel, Roelof Botha külügy- és Magnus Maian hadügyminisz­terrel folytatott megbeszélései előtt mély aggodalmának adott hangot, amiért a namibiai kérdés megoldása mértéktelenül elhúzó­dik. Kijelentette: fokvárosi tárgya­lásai nem biztatnak sok reménnyel. Csupán a harcok beszüntetése és a dél-afrikai egységek ki­vonása Namíbiából teszi lehetővé szabad választások megtartását az i ENSZ védnöksége alatt. Ugyanakkor világos, hogy a nami­biai konfliktus további elhúzódása komoly háborús veszéllyel fenye­get a térségben. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa- mint ismeretes - május 31-én hozott határozatában elítélte Dél- Afrikát, amiért történytelenül to­vábbra is megszállva tartja Namí­biát és figyelmen kívül hagyja a kérdés megoldására vonatkozó ENSZ-határozatokat. A BT ebben a határozatában megbízta a világ- szervezet vezetőjét, hogy lépjen érintkezésbe a felekkel, próbáljon tüzszüneti megállapodást kidol­gozni és mozdítsa elő a Namíbia jövőjéről folyó tárgyalásokat. A világszervezet főtitkára tár­gyalt az angolai vezetőkkel és a Namibiai függetlenségéért har­coló Délnyugat-afrikai Népi Szer­vezet (SWAPO) vezetőivel is. Cu­ellar - mint korábban is - fokvárosi tárgyalásain a leghatározottabban elvetette a kubai csapatkivonás és a namibiai függetlenség ügyének összekapcsolását, amit a pretoriai rezsim oly csökönyösen szor­galmaz. ‘Az ENSZ Dekolonizációs Bi­zottsága nyilatkozatban szólította fel a fajüldöző dél-afrikai rezsimet, hogy vessen véget a namibiai nép ellen folytatott háborúnak. A bi­zottság megállapítása szerint je­lenleg már több mint 100 ezer katona tartózkodik Namíbiában, ami azt jelenti, hogy minden 10 lakosra jut egy megszálló katona. A kétnapos fokvárosi tárgyalá­sai után adott nyilatkozatában Cu­ellar közölte, hogy Namíbia füg­getlenségére vonatkozóan né­hány megállapodást sikerült elér­nie, főként a térségbe küldendő ENSZ békefenntartó erők össze­tétele és a tervbe vett parlamenti választások rendszere tekinte­tében. Az ENSZ főtitkára augusztus 31 -én, a többi érintett féllel folyta­tott megbeszélések után tesz je­lentést a BT-nek. összeállította: PROTICS JOLÁN Augusztus 20-tól 26-ig Szombat: Leonyid Zamjatyin, a Stúdió 9 tévéműsorban ele­mezte a genfi tárgyalások helyzetét - Reagan feloldotta a gázvezeték-szállítási embargót Vasárnap: A TASZSZ hírügynökség nyilvánosságra hozta Andrej Gromikónak az ENSZ főtitkárához intézett levelét és az új szovjet egyezménytervezetet - Újabb francia harci repülőgépek és egységek érkeztek Csádba. Hétfő: Bohuslav Chňoupek hivatalos látogatásra Török­országba érkezett - Reagan beszédében a katonai erő növelését szorgalmazta Kedd: Pétez de Cuellar a Dél-afrikai Köztársaságban megkezdte tárgyalásait Namíbia ügyéről Szerda: Érich Honecker fogadta Egon Bahrt és megbeszé­léseket folytatott vele a fegyverkezési hajsza meg­fékezéséről - Olof Palme svéd kormányfő befejezte hivatalos látogatását Görögországban Csütörtök* A madridi találkozó résztvevői plenáris ülést tartot­tak. - Nyikolaj Patolicsev szovjet külkereskedelmi miniszter és John Block amerikai mezőgazdasági miniszter Moszkvában egyezményt irt alá - Wojci­ech Jaruzelski Varsóban fogadta Isidoro Malmier- ca kubai külügyminisztert Péntek: Velencében megkezdődött a 33. Pugwash-érte- kezlet rint ugyanis nincs lehetőség a világ­űr demilitarizálását célzó egyez­mény betartásának a kellő ellenőr­zésére. Ez az állásfoglalás nem valami biztató jel a végleges vá­laszra, pedig magában az USA- ban is nő a békét óhajtó erők követelése: Washington adjon konstruktív választ a konstruktív javaslatokra. A rakétatelepítés ellen Az új amerikai rakéták nyugat­európai telepítésének ' kérdése a héten is a nemzetközi közvéle­mény figyelmének előterében állt és fontos tárgyalások témája volt. Olof Palme miniszterelnök há­romnapos hivatalos athéni látoga­tása alkalmával Andreasz Pa­pandreu tájékoztatta svéd kollégá­ját arról az EGK-partnerekhez in­tézett görög javaslatról, hogy hat hónappal halasszák el a rakétate­lepítést. A javaslat időt adna a Szovjetuniónak és az Egyesült Államoknak arra, hogy megegye­zésre jusson a Genfben folyó „ra­kétatárgyalásokon“. A svéd kor­mányfő támogatásáról biztosította ezt a javaslatot - elutasította vi­szont azt az NSZK, Nagy-Britan- nia, Hollandia, Olaszország, vala­mint - brüsszeli szóvivője útján - a NATO szervezete is. Görögország azonban egyes NATO-tagállamok negatív reagá­lása ellenére kitart amellett, hogy az EGK-országok külügyminiszte­reinek szeptember 12-én kezdődő értekezletén hivatalosan is előter­jeszti megvitatásra az európai ra­kétatelepítés moratóriumára tett javaslatát. Genscher nyugatnémet külügy­miniszter majd pedig Kohl kancellár is a héten újra kijelentette: az NSZK semmilyen körülmények között nem egyezik bele az új amerikai közepes hatótávolságú rakéták nyugat-európai telepítésének el­halasztásába. Willy Brandt, az el­lenzéki Német Szociáldemokrata Párt elnöke viszont nyilatkozatá­ban támogatta Görögország ja­vaslatát. Mint hangsúlyozta e ja­vaslat elfogadásával ki lehetne ve­zetni a genfi tárgyalásokat a jelen­legi zsákutcából, mivel a két nagy­hatalomnak több idő állana ren­delkezésére. A legutóbbi, kedden nyilvános­ságra hozott közvelemény-kutatás szerint a nyugatnémet lakosság 75 százaléka ellenzi az amerikai rakéták NSZK-ba történő telepíté­sét. A felmérés eredményét érté­kelve, a zöld baloldali tömegmoz­galom parlamenti csoportja leszö­gezte: a keresztényliberális koalí­ció választási győzelme „nem ad menlevelet a tervezett fegyverke­zés számára“. Nagy nyomatékkai szerepelt a rakétatelepítés kérdése Erich Honecker és Egon Bahr berlini megbeszélésén is. Az NSZEP fő­titkára, az NDK államtanácsának A békés világűrért A szovjet vezetés különösen veszélyesnek tekinti a világűrbeli, illetve földi célpontok megsemmi­sítésére alkalmas kozmikus fegy­verrendszerek megteremtésével és telepítésével foglalkozó terve­ket s ezért álhatatosan arra törek­szik, hegy elejét vegye a világűr militarizálásának. Ezt hangoztatja Andrej Gromiko külügyminiszter abban a levelében, amelyet az ENSZ főtitkárához intézett. A le­vélben tájékoztatta Pérez de Cuel- lart, a világszervezet főtitkárát a világűrbeli fegyverkezés meg­akadályozását szolgáló egyez­ménytervezetről, amelyet a Szov­jetunió hivatalosan is megvitatásra javasol az ENSZ közgyűlés soron következő XXXVIII. ülésszakán. A Szovjetunió olyan átfogó nem­zetközi megállapodás tervét ter­jesztette elő, amely betiltaná az erő alkalmazását a világűrben, il­letve űrf egy verek bevetését a koz­mikus térségből a Föld ellen. A TASZSZ által ismertetett szovjet javaslat szerint a megálla­podásban részt vállaló államok egyebek között köteleznék magu­kat arra, hogy nem próbálnák ki és nem állítanák rendszerbe semmi­féle olyan űrbe telepített fegyvert, amely felhasználható a kozmikus térségben elhelyezett objektumok avagy földi és légi célpontok ellen. Ugyancsak köteleznék magukat, hogy nem semmisítik meg és nem rongálják meg más államok űrob­jektumait, nem zavarják meg azok normális működését. Nem próbál­nak ki és nem létesítenek újabb müholdromboló rendszereket és felszámolják a meglevőket. A 11 cikkelyből álló új szerző- dés-tervezet különös jelentősége, hogy az államok politikai-jogi köte­lezettségvállalását olyan gyakor­lati jellegű intézkedésekkel köti össze, amelyek a világűr militari- zálását akadályozzák meg. A határozatlan időre kötendő szerződéshez bármely állam csat­lakozhat s a szerződés akkor lép­ne érvénybe, ha a csatlakozó álla­mok - közöttük a Szovjetunió és az Egyesült Államok - az ENSZ főtitkáránál letétbe helyezik a megerősítő okmányokat. A Szovjetunió új, nagyjelentő­ségű kötelezettségvállalása világ­szerte nagy visszhangot keltett. Az ENSZ főtitkára emlékeztetett arra, hogy a világszervezet az utóbbi két évben több ízben is felszólította a tagállamokat: aka­dályozzák meg a fegyverkezési verseny kiterjesztését a világűrbe. Az egyoldalú szovjet moratórium fontos lépés ebben az irártyban - állapította meg Pérez de Cuellar. Míg Nagy Britannia, az NSZK és más országok kedvezően fo­gadták az indítványt, az amerikai külügyminisztérium „homályos­nak“ minősítette a szovjet kötele­zettségvállalást. Washington sze­KIS _____ NYELVŐR Divat le tt az úgymond Biztosan észrevették már, hogy az utóbbi időben egyre gyakrabban fordul elő az úgymond szavunk. Azelőtt csak választékosabb szövegekben találkoztunk vele, ott is elvétve. Ma már szinte töltelékszóként használják, s termé­szetesen nem a saját helyén, nem a maga szerepében. Bizonyára a választékos mivolta tetszik az embereknek, s úgy vélik, használatával emelkedettebbé tehetik stílusukat. Nézzük meg először, mi is a helyes jelentése ennek a szónak! Arany Jánosnak A walesi bárdok című költeményében - ami­kor Edward király szavait idézi a költő - ilyen összefüggés­ben találjuk: „Hadd látom, úgymond, mennyit ér a walesi tartomány.“ De szerepelhet függő idézetben is, amelyben nem szószerint idézzük valaki szavait: „Nem tudta, úgymond, hogy meg kell jelennie a bizottság előtt“. Ezekben a mondta igét, illetve a közbevetett idéző mondatot helyettesíti. Tulaj­donképpen szinte maguk az összetett szó elemei: az úgy és a mond már elárulják a belőlük alkotott elem jelentését is. Ha jól megfigyeljük napjainkban a használatát, azt hiszem, kijelenthetjük, hogy éppen ezekben a szerepekben találko­zunk a szóval a legritkábban. Nézzük meg, milyen értelemben is fordul elő! Például ilyen mondatban:“ Téged, úgymond, nem érdekel, mit beszélnek rólad.“ Ez itt nem az idéző mondat szerepét tölti be, hanem inkább a töltelékszóét, illetve töltelékmonda­tét. Mintha csak ezt a mondatot helyettesítené;, hogy úgy mondjam. Tehát: „Téged, hogy úgy mondjam, nem érdekel, mit beszélnek rólad.“ Az úgy mondva igeneves szerkezetet is helyettesíti. Ezt a mondatot: „Ott, úgy mondva, kő kövön nem maradt“ - így szerkesztik: „Ott, úgymond, kő kövön nem maradt.“ Olykor leginkább a talán módosító szó szerepét tölti be, mint ebben a mondatban is: „Nekünk úgymond jobb volna, ha ők békén hagynának bennünket.“ Mintha e helyett állna: „Nekünk talán jobb volna, ha ők békén hagynának ben­nünket.“ „Én azt akarom, hogy az úgymond egyéni bánásmód érvényesüljön.“ Ebben a mondatban az úgynevezett elem helyett áll az úgymond; mintha csak ezt hallanánk: „Én azt akarom, hogy az úgynevezett egyéni bánásmód érvénye­süljön.“ Néha talán az úgyszólván módosító szó helyett áll: „Ezzel úgymond semmit sem mondtál.“ Mintha ezt közölnék: „Ezzel úgyszólván semmit sem mondtál.“ Többször bizony nehezen tudjuk eldönteni, mit is jelent az úgymond a mondatban, de ott van, ott díszeleg, akár az élőbeszédben, akár az írott szövegben. Használjuk funkciót- lanul is, mert tetszik nekünk. Például ilyen helyzetben: „Nekem az a véleményem, hogy úgymond, állást kell változ­tatnod.“ Akik ilyen helyeken használják, nyilván a jelentését sem ismerik, sőt az sem fontos, hogy mondjanak vele valamit, csupán díszéül szolgál stílusuknak. Az úgymond sem töltelékszó, sem más szavak, kifejezések helyettesítője nem lehet, mert - mint láthattuk - nagyon is fontos, meghatározható értelme van. Szófajára nézve ige, olyan ige, amelyet csak ebben az egy alakjában és csak az eredeti értelmében használunk, vagyis ebben: így szól, így szólt, mondja, mondta - mégpedig akkor, amikor valakinek a szavait vagy szó, vagy csak értelem szerint idézzük. Ezt a jelentését találjuk egyelőre az értelmező szótárakban is. Nem titkolom azonban, a más jelentésekben való gyakori használata miatt az is megtörténhet, hogy idővel el kell ismernünk és szótároznunk kell e szó eddig el nem ismert, más, meghatározható jelentéseit is, különösen az „úgyneve­zett“ és az „úgy mondva“ jelentéseket. Egyelőre azonban ezek a jelentései is kakkukkfiókák. Arra kell törekednünk, hogy szinte meghatározhatatlan szerepekben vagy módosító szó helyett, különösen pedig töltelékszóként, illetve töltelék­mondatként ne használjuk. JAKAB ISTVÁN Vegyített szókapcsolatok A beszédben a valóság ábrázolására kialakulnak és bizo­nyos mértékig hagyományossá válnak egyes szavak kapcso­latai. Hasonlítanak ezek az állandó szókapcsolatokra, de nem azonosak velük: ugyanis jelentésük konkrét, nem átvitt. Olyanokról van szó például, mint az „elhárítja a hibát“, „megoldja a feladatot“ stb. Az ilyenek rendkívül fontosak a beszélő számára, mivel a valóság egy-egy jelenségének jelölésére mindig készen vannak. Nekik, illetve ismeretüknek köszönhető, hogy anyanyelvűnket nem úgy használjuk, mint valami gyengén beszélt idegent. Nem kell a nehezen megta­lált szavakat iliesztgetni egymáshoz. A mondatszerkezetben gyakran okoz zavart, ha az említett szokásos kapcsolatok közül a rokon jelentésűek tagjait összekeverjük. A következő idézetből talán kitűnik, miről is van szó: „... a Szlovák Nemzeti Tanács a CSKP moszkvai vezetőségével egyetértésben orvoslást keresett azokra a problémákra, amelyeket a München előtti burzsoá köztár­saság nem tudott megoldani.“ Ebben két hagyományos kapcsolat alkotóelemei keveredtek össze: a „keresi a prob­léma megoldását“ és a „orvoslást keres a bajokra“. Idéze­tünk tehát így volna helyesebb: „... a Szlovák Nemzeti Tanács a CSKP moszkvai vezetőségével egyetértésben orvoslást keresett azokra a bajokra, melyeket a München előtti burzsoá köztársaság nem tudott orvosolni.“ Bosszantó fogalmazási zavart okoz két szokásos kapcso­lat elemeinek vegyítése ebben a mondatban: „Nagy igyeke- zetet fordítottunk... a lakossag energiával való ellátására.“ Helyesen vagy az egyiket, vagy a másikat használjuk fel: „Nagy gondot fordítottunk...“ vagy „Nagy igyekezetei fejtet­tünk ki...“ „A dolgozók... részt vesznek a társadalmi ügyek igazgatá­sában...“ - jelenti ki egy szerző. Nyelvhasználatunk hagyo­mánya szerint az „ügyeket intézik“, az „államot igazgatják“; tehát ezek valamelyike kívánkozik a mondatba. MORVAY GÁBOR ÚJ SZÚ 4 1983. VIII. 27.

Next

/
Thumbnails
Contents