Új Szó, 1983. augusztus (36. évfolyam, 179-205. szám)
1983-08-24 / 199. szám, szerda
Ismét tapasztaltabbak lettünk A tüzelőanyagokkal, az energiával és az üzemanyagokkal való gazdálkodásra irányuló társadalmi ellenőrzés a trenčini járásban is hozzájárult az e téren levő tartalékok feltárásához. A társadalmi ellenőrzés a pártszervek és -szervezetek vezetésével zajlott, miközben a vállalatok és az üze- mek gazdasági szervein kívül a társadalmi szervezetek is széleskörűen bekapcsolódtak végrehajtásába. Az ellenőrzés első szakaszának eredményei, az észrevételek, tapasztalatok alapján megvalósított intézkedések nemcsak hogy hozzájárultak az idei első félévi jó gazdasági eredmények eléréséhez, hanem értékes alapot jelentenek a jövő évi feladatok terveinek elkészítéséhez is. Ez a társadalmi ellenőrzés nagy visszhangra talált a járás vállalatainál és üzemeiben, s ennek megfelelően az ötleteknek a második szakaszban való megvalósításából származó eredmények, és azok a javaslatok is, amelyek a következő évekre szólnak. A járási pártbizottság szüntelenül szem előtt tartja, hogy a társadalmi ellenőrzés nem egyszeri kampány, hanem egyike azon eszközöknek, amelyek népgazdaságunk hatékonyságának növelését segítik elő. Az üzemekben és vállalatoknál ezért a kommunisták segítségével azért küzdenek, hogy elérjék: ezek a követelmények a dolgozók gondolkodás- módjában és cselekedeteiben is helyet kapjanak. Ezt a követelményt különösen azoknál a vállalatoknál tudatosítják, ahol már a termelés jellege is kikényszeríti a nagyfokú energia- fogyasztást. Járásunkban az ilyen vállalatok sorába tartozik többek között a nemšovái Skloobal, amely egyike a legnagyobb energiafogyasztóknak - évente 668 millió kilowattóra villamos energiát és 30 millió köbméter földgázt fogyaszt. E vállalat valóban nagy felelősségtudattal hajtja végre energiatakarékossági feladatait. Az üzemi pártbizottság teljes mértékben egyetért Milan Lamačka mérnök véleményével, melynek értelmében az energiagazdálkodás nem csupán az energetikusok feladata, hanem minden dolgozó kötelessége. A különböző intézkedéseknek köszönhetően az üveggyártók között a vállalat országos viszonylatban élen jár az energiamegtakaritásokat illetően. A társadalmi ellenőrzés alapján végrehajtott rövid lejárató intézkedések a Skloobalban elsősorban azoknak a fogyatékosságoknak a felszámolására irányultak, amelyek a pazarlással kapcsolatosak. Pazarlást észleltek főleg a fűtésben, a gőzellátásban és más területeken is. A hosszabb távra szóló tüzelőanyag- és áram-megtakarí- tási intézkedések a 7. ötéves tervidőszak szempontjából döntő feladatokat ölelik fel. Végrehajtásuk a csomagolóüveg gyártásában az energiaigényesség további csökkentését eredményezi. A pártszervezet, a vállalatvezetés és a társadalmi ellenőrzést irányitó bizottság jó együttműködésének lehettünk tanúi a Horné Srnie-i Cementgyárban is. A különböző intézkedések végrehajtásának köszönhetően a járásnak a legnagyobb energiafogyasztója az ötéves tervidőszak első két évében a tervezetten felül még 27,5 terajoule energiát takarított meg. Az ötéves tervidőszak végéig csupán a járás területén levő üzemekben 30 terajoule energiát akarnak megtakarítani, vállalati viszonylatban pedig 55-öt. Persze, ezeket az eredményeket saját erőből aligha érnék el. Ezért a cementgyártók kapcsolatba léptek a Cementgyárak és Mészégetők trenčini vezérigazgatóságával valamint a Trenčini Habarcskutató Intézet szakembereivel. Tavaly létrehoztak egy komplex racionalizációs birgádot, amelynek feladatul adták, hogy a žiranyi mészégetőben oldják meg a kemence korszerűsítését, amely ugyancsak jelentős energiamegtakarítást eredményez. A Trenčini Szerszámgépgyárban a társadalmi ellenőrzéssel megbízott vállalati bizottság javaslatot tett arra, hogy a második szakaszban a vállalat egyes részlegein szakbizottságokat hozzanak létre. A vállalat igyekezetét és szervező munkáját dicsérik az első félévben elért eredmények is. összesen 2 575 GJ energiát takarítottak meg tüzelőanyagokból, továbbá 26 MWh villamos energiát és 1538 liter üzemanyagot. Az eredmények ezútal azt is igazolják, hogy az egyes szakbizottságok helyesen mutattak rá hatáskörükben az energiagazdálkodási fogyatékosságokra, s a dolgozók kezdeményezését és figyelmét is helyes irányba terelték. A Stará Turá-i Chirana konszernvállalatnál is nagy igényeket támaszt a kommunistákkal szemben a társadalmi ellenőrzés eredményeinek kiértékelése, illetve a társadalmi ellenőrzés során tett javaslatok megvalósítása. Főleg azért, mert a konszern egyes üzemei és szervezetei az egész ország területén megtalálhatók, egymástól eléggé távol. Amint azonban az év első öt hónapjában az energiatakarékosságban elért eredmények bizonyítják, a konszern csaknem valamennyi vállalatánál, illetve üzemében kiegyensúlyozott e téren a gazdálkodásuk. A takarékossági intézkedések végrehajtásában jó eredményeket ér el a trenčini Merina vállalat is. A vállalati irányító bizottság tagja a vállalatigazgató is, s a bizottság rendszeres ülésezése is bizonyítja, hogy a társadalmi ellenőrzést komolyan veszik. Az év első felében elért megtakarítások a technológiai berendezéseken végrehajtott innovációknak, számos műszaki-gazdasági intézkedésnek és újítási javaslatnak köszönhetők. Ezzel összefüggésben különösen kiemelkedő volt a következők kezdeményezése: Štefan Minarech, František Balcar, Ladislav Snopek, Jozef Hudek és mások. Közös erőfeszítésük eredményeként az év első felében 7,77 terajoule energiát takarítottak meg. Az üzemanyagmegtakarításban nemcsak a féléves, hanem éves feladataikat is teljesítették az év első hat hónapjában. A járási pártbizottság és az egész pártaktíva a legfontosabb feladatai közé sorolja az energia- és a tüzelőanyagok megtakarításának növelését, annak az irányvonalnak a folytatását, amelyet a vállalatok és az üzemek a járásban e téren a magukévá tettek. Ügyelünk arra, hogy minden szervezetben - a legjobbak példájára - rendszeresen értékeljék és kisérjék figyelemmel a termelés energiaigényességének alakulását. Minden gazdasági vezetéstől megköveteljük, hogy minden egyes javaslatot, melyet az energiatakarékossággal kapcsolatban tesznek, gondosan vizsgáljanak meg. Célul tűzzük ki, hogy azoknál a vállalatoknál, amelyeknél az eredmények nem felelnek meg lehetőségeiknek, kövessék az élenjárók példáját. Derűlátóak vagyunk, mert ma már ismét valamivel okosabbak, felkészültebbek vagyunk e tekintetben. A társadalmi ellenőrzés és az ennek kapcsán elfogadott intézkedések megvalósítása során szerzett tapasztalatokat ma már általánosíthatjuk, s ezek hatékonyan segíthetnek ott, ahol még különféle nehézségekkel küszködnek. IGNÁC ZAŤKO, a trenčini járási pártbizottság titkára KOMMENTÁLJUK Tényleges teljesítmény Az elmúlt hetekben az első félévi elemzés megvitatása kapcsán több munkahelyen megállapították: a tényleges teljesítményeknek jobban kell tükröződniük a bérekben. Nézzük meg jobban mi húzódik meg a fenti megállapítás hátterében? Bérrendszerünk a képzettség, a munka nehézsége és a munkaeredmények szerinti bérdifferenciálás elvén alapul. Ezen elvek gyakorlati megvalósítása a tarifaosztályokba való helyes besorolással kezdődik. Egy felmérés viszont azt jelzi, hogy nem használják ki megfelelően a tarifaskála adta lehetőségeket. Például a munkások döntő hányadát négy tarifaosztályba sorolják, nagyon kevés személyt találunk az első vagy az utolsó osztályok valamelyikében. Ugyanez állapítható meg a műszaki-gazdasági dolgozók osztályokba sorolásáról is. Ami még feltűnőbb, az azonos osztályokban a munkások keresete közötti különbség alig 10-15 százalék. Pedig hatalmas különbség van az egyéni teljesítmények és a szakmai hozzáértés terén az egyes dolgozók között. Egy csoportvezető szerint, náluk a karbantartók egyharmada nyújt kiváló teljesítményt, ők jelentik a csúcsot a szakmában. A következő harmadba azokat sorolta, akik az átlagot nyújtják. Szerinte a többiek jóformán csak kiegészítik a létszámot. Ha a bérezés kérdését feszegetjük, a válasz szinte mindenütt ugyanaz: az előírások nem engedik meg a bérek emelését. A gazdasági vezetők ezen érvelése csupán részben helytálló. Bérpolitikánk világosan megszabja: gondoskodni kell arról, hogy a bérek emelkedését fedezze a munkatermelékenység és az anyagi erőforrások képzésének növekedése. Ahol ezt biztosítják, ott emelkedhetnek a bérek. Szlovákiában az első félévben a szocialista szektorban - az efsz-ek nélkül - kifizetett bérek összege 32 milliárd korona volt, a növekedés 3,2 százalék. Vagyis bérpolitikai elveink helyes alkalmazása lehetőséget ad a bérek emelésére éppúgy, mint a differenciálásra. Ezt a lehetőséget a gazdasági vezetők nem mindenütt használják ki. Miről van szó? Meg kell teremteni, „ki kell gazdálkodni“ azt az összeget, amellyel a béralapot emelni akarják. Erre van lehetőség. Először is a kezdeményezőterv alapján, vagyis a terven felüli feladatok vállalásával lehet magasabb bért is biztosítani. További lehetőség az első osztályba sorolt termékek arányának növelése. A termelésben létszámcsökkentéssel megszabadulhatnak azoktól, akik csupán „jelen Vannak“ s az így megtakarított bért szétoszthatják azok között, akik ezt megérdemlik. S éppen az utóbbi lehetőséget végtelenül „óvatosan“ használják ki az egyes munkahelyeken. Több vezető nem vállalja a szemtől szembe értékelésből származó konfliktusokat. Ehelyett általános érvek ismételgetésével válaszol a bíráló megjegyzésekre. Az ilyen vezető akarva akaratlanul aláássa saját tekintélyét, csökkenti a kollektíva kezdeményezőkészségét és végső soron teljesítményét is. Persze nem lehet egyetérteni a munkások olyan hangzatos érveivel sem: hogy mi már megmondtuk a véleményünket a termelési értekezleten, a többi a vezetőktől függ. Először is, ha egy vagy több vélemény elhangzása után nem következik be a szorgalmazott változás - ez sokféleképpen minősíthető - de semmiképpen nem vonható le belőle az a következtetés, hogy kár a szóért. Minden munkahelyen van szakszervezet. Az érdem szerinti jutalmazás megvizsgálása szerepelhet egy gyűlés napirendjén. Arról már nem is szólva, hogy a munkahelyen dolgozó párttagoknak lehetőségük, sőt kötelessegük pártfórumon szólni a problémáról. Vagyis messzire eljuthat a kollektíva szava, ha ezt a többség szorgalmazza. Persze sokkal jobb az, ha ilyen kérdésekben nem a kollektívának kell kikényszerítenie a döntést, hanem maguk a vezetők szorgalmazzák a probléma megoldását, igényelve ehhez a kollektíva véleményét. Mert a kedvezőbb gazdasági eredmények elérésének lényeges előfeltétele bérpolitikai elveink helyes gyakorlati alkalmazása, hogy a munkabér valóban tükrözze a tényleges teljesítményt. CSETŐ JÁNOS Spekulációk az ingatlan-felvásárlókkal Hogyan jutott több mint négyszázezer koronához? A nemzeti bizottságok az állami költségvetés jelentős része fölött rendelkeznek. Ez teszi lehetővé, hogy irányítsák az adott területek fejlesztését, kielégítsék a lakosság jogos igényeit. Tavaly például Szlovákiában a nemzeti bizottságok kiadásai 3,3 milliárd koronát tettek ki. Jogos elvárás, hogy a nemzeti bizottságok felelősségteljesen, hatékonyan gazdálkodjanak a rendelkezésükre álló pénzzel. Többségük kétségtelenül így is tesz. Vannak azonban egyének, akik visszaélnek beosztásukkal és különféle spekulációk útján egyéni haszonra próbálnak szert tenni. így cselekedett Margita Suchá, az Érsekújvárt (Nové Zámky) Városi Nemzeti Bizottsága pénzügyi osztályának szakelőadója. Mint ismeretes, a nemzeti bizottságok néha - elsősorban szanálás, korszerűsítés céljából - családi házakat vásárolnak tulajdonosaiktól. Mindezt természetesen fontos rendeletek szabályozzák. A vásárlásról az illetékes szerveknek kell dönteniük, a ház értékét szakember becsüli fel, az adásvételt pontosan megszabott módon bonyolítják le. A rendeletek durva megsértése Margita Suchá különböző ingóságok felvásárlásának ürügyén a társadalom pénzéből soha meg nem valósított vételeket is kifizetett. Átutalási megbízásokat hamisított, az? Állami Bank helyi kirendeltségének ezek alapján saját betétkönyvére, valamint 83 éves anyja és Henrich fia betétkönyvére jelentős összegeket utalt át: összesen 420 000 koronát. Margita Suchá az így szerzett pénzt kivette a betétkönyvekről és különböző célokra használta fel. Bűncselekményét teljes mértékben beismerte. Miért tette ezt? Azt állította, hogy rossz anyagi viszonyai kényszeritették, közös háztartásban élt idős anyjával, tanuló fiával és bevételük összesen alig haladta meg a 3000 koronát. - Ha emelték volna a fizetésemet, nem nyúltam volna idegen pénzhez - mondta. Valóban így volt ez? Csalássorozatát azzal kezdte, hogy a bank ■ útján egy állítólagos ingatlanfelvásárlásért 48 194 koronát utalt át anyja betétkönyvére. Ha valóban csak rossz anyagi viszonyai miatt cselekedett volna így, ez az összeg hosszabb ideig is elegendő lett volna fizetése és anyja nyugdíja kiegészítésére. Evéssel jön meg azonban az étvágy, rövid időn belül további összegeket, 48 997 koronát, 87 901 koronát, 74 985 koronát, majd 98 932 koronát utalt át anyja betétkönyvére. Ugyanebben az időszakban fia betétkönyve hasonló módon 54 612 koronával gyarapodott. Egészen nyilvánvaló, hogy csalásról volt szó és erre nem anyagi helyzete kényszerítette. Utóvégre többek között személygépkocsit is vásárolt a lopott pénzből és ez igazán nem tadozik a mindennapi szükségletek közé. Bűnösségét azzal az állítással próbálta enyhíteni, hogy a városi nemzeti bizottság egyik dolgozója mindjárt az elején rajtakapta a csaláson és a hallgatásért 60 ezer koronát kért tőle. A megnevezett dolgozó azonban időközben meghalt és az egész állítás nagyon valószínűtlen, hiszen az első csalással Suchá 48 194 koronát szerzett és aligha adott ebből 60 ezret a hallgatásért. Beosztásával durván visszaélt, ezt tanúsítja az is, hogy a városi nemzeti bizottság pénzéből utalta át szövetkezeti lakása lakbérét, összesen 6384 koronát. Milyen volt az ellenőrzés? Margita Suchának természetesen voltak felettesei, akiknek kötelességük lett volna munkájának ellenőrzése. Mindenekelőtt František Karádira gondolunk, a pénzügyi osztály vezetőjére, aki a bíróságon azt mondta, hogy Margita Suchá már sokkal régebben dolgozott a nemzeti bizottságon mint ő és így teljes mértékben megbízott benne. Beismerte, hogy Suchá sokszor hiányosan kitöltött átutalási megbízásokat adott neki aláírásra, így például nem szerepelt rajta a fizetés célja, ezt Suchá utólag írhatta be. Pedig az állam- igazgatásban mindennemű döntés jóváhagyása, így tehát az aláírással hitelesített feielősségvállalás sem lehet formális! Ilyen esetekben nem fogadható el az olyan magyarázkodás, hogy a vezetőnek sok volt a hivatalos elfoglaltsága, vagy pedig teljesen megbízott a javaslatot előterjesztő beosztottjában. A büntetés Margita Suchá a vizsgálati eljárás során igyekezett az általa okozott kárt megtéríteni - összesen 244 818 koronát fizetett vissza. Ez természetesen csak enyhítő körülmény. A Bratislavai Kerületi Bíróság a társadalmi tulajdon megkárosításáért, hivatalával való visz- szaélésért 12 évi szabadságvesztésre ítélte. Büntetése letöltése után öt évig nem tölthet be anyagi felelősséggel járó hivatalt. Ezenkívül meg kell térítenie 175 187 koronát. Karádit, akit kötelességei elmulasztásáért vontak felelősségre, 18 hónapi szabadságvesztésre ítélték, de büntetésének letöltését 3 évre felfüggesztette. A fellebbviteli eljárás során a Legfelsőbb Bíróság foglalkozott az üggyel. Suchá büntetését megerősítette, csupán a megtérítendő kár összegét változtatta némileg meg. Karádi esetében azonban hatálytalanította a kerületi bíróság döntését, rámutatva: Karádi bűnössége nem abban rejlik, hogy beosztottja félrevezette, hanem abban, hogy a szükséges bizonylatok nélkül írta alá a pénzátutalási nyomtatványokat. Ezért Karádit 18 hónapi szabadságvesztésre ítélte. Amint Gabriel Martinec, a városi nemzeti bizottság elnöke elmondotta, a nemzeti bizottság tanácsa nagyon konkrét intézkedéseket hozott a pénzügyi fegyelem megszilárdítására, a szabályok és rendeletek szigorú megtartására. Az ügyintézés menetének pontos meghatározásával kizárják annak lehetőségét, hogy bizonyos jogkört egy személy képviseljen. A pénzügyi bizonylatokat ketten írják alá, akik kölcsönösen ellenőrzik egymást. Az ingatlanok felvásárlása esetében csak az összes irat, bizonylat felülbírálása, a tulajdonjogi kérdések rendezése után fizetik ki a vételárat. Amint az elnök elmondta, több személycserét hajtottak végre, és bíznak abban, a foganatosított intézkedések, valamint a következetes ellenőrzés kizárja, hogy hasonló eset megismétlődhessen. JAROSLAV MEŠKO DJ SZÚ 1983. VIII. 2
