Új Szó, 1983. július (36. évfolyam, 153-178. szám)

1983-07-11 / 161. szám, hétfő

ÚJ szú 3 983. VII. 11. A szervezés és az irányítás tökéletesítésével Dušan Miklánek beszéde Az építők napja alkalmából rendezett ünnepségen részt vett és beszédet mondott Dušan Miklánek, az SZSZK építőipari minisztere, aki többek között megállapította: A XVI. pártkongresszus által meghatározott gazdasági és szo­ciális program megvalósítása a gyakorlatban nem folyik konflik­tusmentesen. Ez az építőiparra is érvényes. Feladataink azért bo­nyolultabbak, mivel azokat igé­nyes belső és külső feltételek kö­zött kell megoldani. Erre való tekintettel további ha­ladásunk egyedüli kiindulópontja a gazdasági fejlődés meggyorsítá­sa és intenzívebbé tétele, s a CSKP XVI. kongresszusa programjában rögzített legfonto­sabb feladatok rugalmasabb telje­sítése. Ez elsősorban a be­ruházások haté­konyságára vonat­kozik. Az eddiginél következetesebben kell mozgósítani a politikai, gazdasá­gi és szervezési tar­talékokat, s a figyel­met az új források létrehozására, első­sorban a tudomá­nyos-technikai for­radalom vívmányai­nak jobb kihasználá­sára kell irányítani. Az építőipari dol­gozók is elindultak ezen az új, igényes úton. Bizonyítják ezt azok a lépések, amelyek az építési munkálatok gazda­ságosságának és az építőanyagok gyár­tása gazdaságossá­gának javítását, a tüzelőanyagok és az energia ésszerű kihasználását céloz­zák. Növekszik az építőipar azon ké­pessége, hogy ru­galmasan és haté­konyan kielégítse a társadalom népgazdaságilag in­dokolt szükségleteit. Ezek az eredmények kedvezően hatnak az építőiparban uralkodó légkörre, ugyanakkor jó feltételeket terem­tenek az építők napjának idei ün­nepségeihez. Az építők napja a mi munkánk ünnepe. Az építők több ezres családja becsületes és alkotó munkájának ünnepe. A 7. ötéves tervidőszak első két éve alatt a*tervteljesítés eredmé­nyei arról tanúskodnak, hogy ter­melési-gazdasági egységeink és vállalataink meg tudtak birkózni a reprodukciós folyamat nehezebb feltételeivel és e folyamat haté­konysága emelésének követelmé­nyeivel. 1981 eredményei után joggal tettük fel a kérdést: mit kell változtatni munkánkon, hogy mie­lőbb és a legjobban alkalmazkod­junk napjaink feladataihoz és azo­kat hiánytalanul teljesítsük. Elsősorban a dolgozókat kell aktivizálni a termelékenység nö­velésére és a korábban felmerült hiányosságok mielőbbi kiküszöbö­lésére. Az építőiparban ez az épí­tés hatékonyságának és minősé­gének javítását, a feladatok és a határidők teljesítését jelenti. Az építőipari miniszter a továb­biakban a tudomámyos-műszaki fejlődésről szólt és megállapította: a tudományos-műszaki fejlődés a beruházási feladatok teljesítésé­nek jelentős tényezője. Egyúttal a népgazdaság extenzív fejleszté­séről az intenzív fejlesztésre való áttérés tényezője is. Ez a lépés­váltás megkövetelte és megköve­teli, hogy alapvetően átértékeljük a reszort eddigi műszaki politiká­ját, átépítsük anyagi-műszaki bázi­sát és az építőipar irányításának' egész rendszerét. Az új feltételek közepette foko­zatosan egyre jobban előtérbe ke­rül az anyagi költségek csökkenté­se. Ez olyan konstrukciók és tech­nológia alkalmazását követeli meg, amelynek során az alacsony anyag- és energiafogyasztás mel­lett munkát takarítunk meg. Az építőipar műszaki politikájá­nak jelentős feladata a hazai nyersanyagok és anyagok jobb ki- hasznájása és az importigények csökkentése. Társadalmunk további fejlődé­se szempontjából a CSKP KB 8. ülése hangsúlyozta a tudomány és a technika jelentőségét. A hatá­rozat feladatul adja, hogy a tudo­mányos és a technikai ismeretek fejlesztésének és alkalmazásának az irányító, tervező és szervező munka alapkövévé kell válnia. A CSKP Központi Bizottsága hangsúlyozta, hogy a tudomány és a technika eredményei megva­lósításának főleg a termelés racio­nalizálásához, a tüzelőanyag, az Dušan Miklánek, az SZSZK építőipari minisz­tere energia, a fém és más nyers­anyagfogyasztás csökkentésé­hez, a termelés minőségének javí­tásához, a technológiai és terme­lési innováció bevezetéséhez kell hozzájárulnia. Nagyon fontos fel­adat, hogy emeljük a káderek kivá­lasztásának, felkészítésének és elhelyezésének színvonalát, hogy emeljük a tagállomány színvonalát és tökéletesítsük a pártmunkát. A CSKP KB 8. ülésének határo­zatait teljesítve határozott harcot kell indítanunk a formalizmus, az üres szócséplés ellen. A műszaki politika megvalósítá­sa érdekében támogatjuk a dolgo­zók kezdeményezését, elsősor­ban az újítók és a feltalálók moz­galmát és a komplex szocialista racionalizációt. Az első félévben elért eredmé­nyek jó alapot biztosítanak az 1983-as év feladatainak teljesíté­séhez, sőt túlteljesítéséhez. Ez azonban megköveteli, hogy min­den szakaszon még jobban dol­gozzunk, hogy erőinket a legfonto­sabb feladatok teljesítésére össz­pontosítsuk. Ide tartozik elsősor­ban a tüzelőanyag-energetikai bá­zis folyamatos kiépítése különös tekintettel a Jaslovské Bohunice-i V-2-es atomerőműre és a mo­chovcei atomerőműre. Felada­tunk továbbá, hogy befejezzük a 22 tervezett szerződéses építke­zést és a 25 423 lakást, megőriz­zük a központi beruházásokra irá­nyuló építési kapacitások arányát, s rendkívüli figyelmet szenteljünk az építőipari munkák és építőipari alapanyagok szocialista orszá­gokba irányuló exportjának. A szocialista országokba irányuló export értéke 210 millió korona, a nem szocialista országokba irá­nyuló export értéke pedig 245 mil­lió korona a terv szerint. Ez az elmúlt évhez viszonyítva 260 szá­zalékos emelkedést jelent. Foly­tatni kell a beruházások mielőbbi fejlesztését és szerkezeti átépí­tését. Emelni a munka színvona­lát, elsősotban a lakásépítés te­rén, s arra törekedni, hogy hibák nélkül adjuk át a lakásokat a beru­házóknak. Mindent meg kell ten­nünk azért, hogy teljesítsük a tü­zelőanyag, az energia, az üzema­nyag és a fémfogyasztás tervezett csökkentését. Valamennyi szerve­zetben hatékony intézkedéseket kell foganatosítani annak érdeké­ben, hogy ne lépjék túl az energia- fogyasztás határát, s hogy alapo­san felkészüljenek a téli időszak­ra. Jutalmazni érdemek szerint kell, növelni a dolgozók anyagi érdekeltségét, s a vállalati önel­számolás egész rendszerét a ter­melés minőségi céljainak biztosí­tására kell felhasználni. Az egysé­ges műszaki politika érvényesíté­sével növelni kell a munka haté­konyságát és minőségét a 7. öté­ves tervidőszakra kidolgozott kon­cepció szerint s következetesen lebontani a reszort viszonyaira a CSKP KB 8. ülésének határoza­tait. Aktívan teljesíteni kell azokat a feladatokat, amelyek az 1984-re szóló terv előkészítésével függnek össze. Megkülönböztetett figyel­met kell fordítani a munkaszerve­zésre, a nyári időszak adta na­gyon jó munkafeltételek kihaszná­lására. A harmadik negyedéves terv feladata nagyon igényes, de reális: el kell érni az építőipari termelés évi terjedelmének 27 százalékát. Ez azt jelenti, hogy az év első kilenc hónapja alatt az évi terv 75 százalékát teljesítenünk kell. Az 1983-as év feladatai megkö­vetelik, hogy megjavítsuk a politi­kai szervező és irányító munkát és növeljük az építők elkötelezettsé­gét. Ezt az irányvonalat támogat­ják a pártalapszervezetek, főleg a tervteljesítés rendszeres kiérté­kelésével, a párt vezető szerepé­nek következetes érvényesítésé­vel és az ellenőrzéssel. A szak- szervezetek feladata, hogy a vál­lalatok és üzemek gazdasági ve­zetőségével együttműködve ösz­tönözzék a dolgozók kezdemé­nyezését, és jó munka- és szociá­lis feltételeket biztosítsanak a munkahelyeken. Az egész társadalom nagyra értékeli az építők munkáját, amely a szocialista építőipar 35 éve alatt jelentősen hozzájárult hazánk anyagi-műszaki és szociális bázi­sának kiépítéséhez. A 35 év alatt elért eredmények a hazánkban végbement változások szilárd alapjává váltak. Szocialista társadalmunk to­vábbi dinamikus fejlődésének elengedhetetlen feltétele a béke megőrzése. Sajnos, a jelenlegi nemzetközi helyzet jogos aggo­dalmakat kelt Földünk további bé­kés fejlődésével kapcsolatban. Az egyszerű emberek számára érthetetlen, hogy abban a kor­szakban, amely fejlettségével és anyagi feltételeivel biztosíthatja a békés életet, a kevésbé fejlett országok előtt megnyithatja az új lehetőségek útját, akadnak embe­rek, akik az ilyen fejlődéssel ellen­tétben gondolkodnak és cselek­szenek. Értelmetlen embertelen és önző elvakultságban, hatalom és gazdaság utáni vágyukban ké­szek a világot termonukleáris ka­tasztrófába sodorni. Minden fele­lős embernek fel kell lépnie ezek ellen, még akkor is, ha a világ leghatalmasabb imperialista álla­mának vezetőiről van szó. Címük­re a következő a megjegyzésünk: mi, építők és egész dolgozó né­pünk tudatosítja a világ fejlődésé­ért érzett felelősségünket. Teljes mértékben támogatjuk a prágai béke-világtalálkozón-elfo- gadott határozatokat. A prágai ta­lálkozó és a szocialista országok legfelsőbb párt- és állami képvise­lőinek moszkvai találkozója is vilá­gosan megerősítette, hogy készek vagyunk megvédeni a békét, a ci­vilizációt és az életet. Támogatjuk a Szovjetunió erre irányuló törek­véseit. Beszédének végén Dušan Mik­lánek köszönetét mondott a szlo­vákiai építők csaknem 200 ezres kollektívájának, megköszönte a legjobb dolgozók, az élenjáró kollektívák gazdasági, párt- és szakszervezeti tisztségviselők példás munkáját, mellyel hozzájá­rultak az építőipar feladatainak tel­jesítéséhez. Mesterekhez méltó eredmények Nyár elejei mérleg a lozornói Hegyalja Efsz-ben Pernek, Lozorno, Jabloňové és Luchyňa mezőgazdasági dolgozói már négy éve közös szövetkezet­ben és sikeresen gazdálkodnak Természtesen itt is nehéz az indu­lás, s az első évek eredményei nem voltak arányban a ráfordított munkával. Ma viszont a legjobbak közé tartoznak a Bratislava-vidéki járásban. A lozornói Hegyaljai Efsz tagjai az említett négy község határában 4777 hektáron . gazdálkodnak, amiből 3654 hektár a szántó. A szövetkezetben a növényter­mesztésre helyezik a fő súlyt, de szakosított állattenyésztésük szin­tén figyelmet érdemel. Fridrich Šubin mérnök, a szövetkezet el­nöke mindig elismerően nyilatko­zik az állattenyésztési dolgozók munkájáról.- Az állattenyésztést kooperáci­ós alapon szerveztük meg járá­sunk többi szövetkezetével, első­sorban azért, mert közel vagyunk Szlovákia fővárosához, Bratisla- vához. A sertéstenyésztést példá­ul malacnevelésre szakosítottuk, évente mintegy tízezer malacot adunk át hizlalással foglalkozó mezőgazdasági üzemeknek. Ha­sonló a helyzet a szarvasmarha­tenyésztésben is, ahol a kooperá­ciós szerződések értelmében évente 4000 borjút nevelünk, s mintegy 320 előhasi üszőt adunk át a partnernek. Mindezt természetesen csak korszerű technológiai eljárások al­kalmazásával tudjuk biztosítani. A borjúnevelés például nagykapci- tású borjúistállóban folyik, ahol megfelelő berendezések állnak a dolgozók rendelkezésére. Négy trágyaleves öntözési rendszert is létesítettünk, ahol kora tavasztól őszig több mint 1100 üszőt és tehenet legeltetünk. A tejtermelés­ben előirányzott feladatok teljesí­tésére összesen 1050 tehenet tar­tunk. Az idei tervben például 3 650 000 liter tej eladása szere­pel. Az időtervet a jelenlegi idő­szakban magasan túlteljesítjük, az első félévben például 148 00 litert adtunk el terven felül. Erre a tény­re alapozzuk azt a törekvésünket, hogy az idei évre tervezett 3910 literes évi fejési átlagot túllépve végre elérjük a 4000 literes szintet. Az elnök szavait további ada­tokkal is kiegészíthetjük. A terme­lés ésszerűsítéséről és intenzifiká- lásáról ugyanis sokoldalúan gon­doskodnak. Például már második éve 400 juhot is tartanak, s habár a juhtenyésztésben nem voltak ta­mérnök, főagronómus még a fiata­labb korosztályhoz tartozik, de már gazdag szakmai tapasztalatai vannak. Már több éve dolgozik a szövetkezetben, melynek hatá­rát úgy ismeri, mint a tenyerét.- Ami az éghajlatot és a talaj minőségét illeti, eléggé kedvezőt­len feltételek között gazdálkodunk- magyarázza a főagronómus.- Nálunk a tavasz néhány napot késik, az ősz viszont néhány nap­pal korábban köszönt be, mint já­rásunk más mezőgazdasági üze­meiben. Ez azzal függ össze, hogy az átlagos napi hőmérséklet nálunk két-három fokkal alacso­nyabb, ami elsősorban a Kis-Kár- pátok közelségének a követelmé­nye. További kedvezőtlen tényező az, hogy talajaink nagyon homo­kosak, ami már előre meghatároz­za a termelés szerkezetét. Sűrűn vetett gabonaféléket a szántóterü­letnek csaknem a felén, 1050 hek­táron rozsot vetettünk. Az utóbbi években a rozs hektárhozama a három tonnás szint közelében állandósult, reméljük, hogy ezt az idén is elérjük, s ezzel egy kis mértékben túl is teljesítjük a tervet. Az aratásra nálunk az említett okok miatt július közepén kerül sor, ezért most minden erőt a tömegta­karmányok, valamint az új burgo­nya betakarítására összpontosí­tunk. A múltban Záhorie vidékének a lakossága főleg zöldség- és bur- gonyatermesztésböl élt, amit a kö­zeli városokban értékesítettek. A burgonyatermesztésnek itt nagy hagyományai vannak. Régebben csak kései fajtákat termesztettek, s ezekre a hagyományokra építve honosította meg az itteni szövet­kezet a korai burgonya termeszté­sét. Az éghajlati- és a talajfeltéte­leket figyelembe véve a gyümölcs­ös a szőlőtermesztést is fejlesztik, nagy területen termesztenek sza­mócát, takarmányrépát és uborkát.- Korai burgonyát az idén 30 hektáron termesztettünk - folytatja a főagronómus Esta és Gloria fajtákat. Habár a burgonyater­mesztésnek itt gazdag hagyomá­nyai vannak, jelenleg már nem tartozik a fő termesztési ágazatok közé. Aránylag jó hektárhozamo­kat érünk el minden évben, mert száraz évjáratokban meg is öntöz­zük. Az idén nem kellett öntözni a burgonyát, ennek ellenére 90-100 tonnás átlagos hektárho­zamra számítunk. Eredetileg úgy tervezték, hogy már június 17-én elkezdik a korai burgonya betakarítását, de az pasztalataik, ezen a szakaszon is sikerekről számolhatunk be. Olyan réteket és legelőket hasznosíta­nak a juhokkal, amelyeket gépek­kel nem lehet megközelíteni. Mint mondják, arra törekedve, hogy egy fűszál se menjen veszendőbe. Az ilyen hozzáállás a gazdálko­dáshoz és a takarmányalap ki­használásához természetesen az állattenyésztés eredményességé­ben is megmutatkozik. Többek kö­zött nyolc vagon baromfihúst is értékesítenek évente. Abban az időszakban, amikor a teheneket és a növendékállatokat legeltetik, az üresen álló istállókat baromfi­hizlalásra használják fel. Térjünk azonban vissza a nö­vénytermesztéshez. Peter Kvičala esős időszak közbeszólt, s egy teljes héttel elhalasztották a kez­dést. Járási viszonylatban egyéb­ként sem tartoznak a legkorábban kezdők közé. Az előcsíráztatott ül­tetőanyagot április első felében ül­tették el, korszerűen, kétsoros gé­pekkel. A betakarítást azonban hagyományosan végzik, a két két­soros kiszántó után kézzel szedik össze a termést. Most minden me­zei munkacsoportot a korai burgo­nya betakarítására összpontosí­tottak, de kisegítő idénymunkáso­kat is felvettek a környező falvak­ból. A termés gazdag és jó minő­ségű, s gyors munkát kell végezni, hogy az új burgonya mielőbb a fo­gyasztók asztalára kerüljön JOZEF SLUKA A mezei munkacsoportokat a gazdag termést adó korai burgonya betakarítására összpontosították. Peter Kvičala mérnök, a szövetkezet fóagronómusa elégedett a termés minőségével. A szerző felvételei

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents