Új Szó, 1983. július (36. évfolyam, 153-178. szám)
1983-07-08 / 159. szám, péntek
ÚJ szú 3 1983. VII. 8. A leszerelési világkonferencia elősegítené a feszült helyzet enyhítését A szovjet küldött sürgette az értekezlet időpontjának a mielőbbi kitűzését (ČSTK) - A leszerelési világkonferencia összehívásával foglalkozó ENSZ-bizottság felújította munkáját a világszervezet New York-i központjában. A 40 ország képviselői áttekintik e reprezentatív nemzetközi leszerelési fórum megrendezésével kapcsolatos problémákat. A konferencia összehívását annak idején a Szovjetunió javasolta, s az ötlet egyre nagyobb támogatást élvez. A bizottság soros elnöke, R. Krystosik lengyel diplomata visz- szautasította a konferencia ellenzői által állandóan ismételgetett érveket, melyek szerint a jelenlegi nemzetközi feszültség miatt nem kedvez az idő egy ilyen fórum összehívásának. Éppen ellenkezőleg, hozzájárulnak a nemzetközi légkör javításához, a feszültség csökkentéséhez. Az USA és NATO-szövetségeseinek obstrukciós magatartását egyedül azzal lehet magyarázni, hogy Papandreu Madridban (ČSTK) - Andreasz Papandreu görög miniszterelnök háromnapos látogatásra Madridba érkezett. Felipe González spanyol kormányfővel elsősorban a Közös Piaccal és a NATO- val összefüggő kérdésekről folytat tárgyalásokat. A spanyol-görög kormányfői megbeszélések napirendjén szerepel még a Földközi-tenger térségében, Közép-Amerikában kialakult helyzet, valamint a kétoldalú kapcsolatok alakulása. a konferencia által jóváhagyásra kerülő intézkedések nehezen lennének összeegyeztethetőek az általuk követett lázas fegyverkezési politikával. A három nyugati atomhatalom közül még egyik sem adott választ a bizottság elnökének arra a felszólítására, hogy határozzák meg pontosan a leszerelési világkonferencia összehívásával kapcsolatos álláspontjukat. V. Oleandrov, a Szovjetunió képviselője arra mutatott rá, hogy a konferencia összehívása teljes mértékben megfelelne a nemzetek óhajának: megállítani a fegyverkezési versenyt és elkezdeni a leszerelést. A Szovjetunió abban látja a konferencia jelentőségét, hogy nemcsak ajánlásokat tehetne, hanem konkrét döntéseket is hozhatna, amelyek köteleznék az országokat, hogy meg is valósítsák azokat. A szovjet küldött hangsúlyozta, hogy mielőbb meg kell kezdeni a konferencia előkészítését és meg kell határozni összehívásának időpontját. SALVADOR A forradalmi erők készek tárgyalni Reagan elnök különmegbízottjával (ČSTK) - A Forradalmi Demokratikus Front (FDR) és a Farabun- do Marti Nemzeti Felszabadítási Front tegnap ismét megerősítette, hogy kész tárgyalni Richard Sto- ne-nal, Ronald Reagan különleges közép-amerikai megbízottjával, aki tegnap kezdte meg újabb körútját a térség államaiban. A két salvadori szervezet nyilatkozata hangsúlyozza, hogy az amerikai kormány a konfliktusban közvetlenül érdekelt felek egyike, s ezért nem játszhat közvetítő szerepet az FDR-FMLN, és a salvadori kormány között. A Sál prés salvadori hírügynökség nyilvánosságra hozta azoknak az akcióknak a mérlegét, amelyeket a partizánok az idén januártól májusig hajtottak végre a kormánycsapatok ellen. A hazafiak eszerint 1700 különböző kaliberű fegyvert zsákmányoltak, a rezsim hadserege 516 katonát veszített, s a partizánok 1023 hadifoglyot ejtettek. Ezek többségét átadták a vöröskeresztnek. A salvadori hadsereg tisztjeiből álló illegális csoport a fővárosban terjesztett nyilatkozatában elítéli a rezsim népellenes politikáját, s követeli a demokrácia helyre- állítását. Az elmúlt napokban újabb 25 amerikai katonai tanácsadó érkezett Salvadorba. A kormány szerint „katonai orvosokról“ van szó. Az amerikai katonai szakértők száma ebben a közép-amerikai országban legfeljebb 55 lehet, s a rezsim így akarja álcázni, hogy nem lépték túl ezt a határt. Kénünkön: amerikai tanácsadó salvadori katonák kiképzését irányítja. (Telefoto - ČSTK) Kohl Kijevből Bonnba utazott (ČSTK) - Helmut Kohl nyugatnémet kancellár, aki a szovjet vezetés meghívására hivatalos látogatást tett a Szovjetunióban, tegnap Kijevből hazautazott Bonnba. Hivatalos látogatása során a kancellár megbeszélést folytatott Nyikolaj Tyihonov kormányfővel, Andrej Gromikoval, a miniszter- elnök első helyettesével külügyminiszterrel és más szovjet vezetőkkel, s fogadta ót Jurij Andropov, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke is. Genfi ülés (ČSTK) - Genfben a stratégiai fegyverek korlátozásáról és csökkentéséről tárgyaló szovjet és amerikai küldöttség tegnap újabb plenáris ülést tartott. Hollandia légvédelmi rakétákat kap a Pentagontól (ČSTK) - A Pentagonban tegnap bejelentették, hogy 160 radarral irányítható Patriot típusú légvédelmi rakétát adnak el Hollandiának. A 333 millió dolláros üzlet célja az amerikai hadügyminisztérium szerint a NATO légvédelmének erősítése, és a holland fegyverzetek korszerűsítése. Az USA mindenekelőtt azért kényszeríti rá szövetségeseire a „korszerűsítést“, hogy biztosítsa az amerikai fegyverek számára a piacot. A Christian Science Monitor szerint az amerikai fegyverzetellenőrzési szakemberek körében az az új robotrepülógépek nyugateurópai telepítése nagy aggodalmakat vált ki. Az a véleményünk ugyanis, hogy e fegyverek telepítése „új, s lehet, jóvátehetetlen lépést“ jelent a lázas fegyverkezési versenyben, amely megbontja az USA és a Szovjetunió közötti erőegyensúlyt. Gene Larocq az amerikai katonai tájékoztatási hivatal igazgatója szerint a robotrepülőgépek „aláássák a lázas fegyverkezés megállításába vetett reményeket“. Az általa vezetett intézet egyik jelentése azt hangsúlyozza, hogy ezek a robotrepülőgépek elsócsapásmérő fegyverek. A tanítók elégedetlenek (ČSTK) - Az 580 ezer tagot tömörítő amerikai tanítók szövetsége nem támogatja Ronald Reagan elnököt, ha jövőre újra indul az elnökválasztásokon - jelentette ki Albert Schanker; a szövetség elnöke Los Angelesben. Indoklásul hozzáfűzte, hogy az országban állandóan nő az elégedetlenség a jelenlegi kormány politikája miatt. Az USA nem adja ki a háborús bűnöst (ČSTK) - Hétéves huzavona után egy New York-i bíróság úgy döntött, hogy nem adják ki a Szovjetuniónak Boleszlav Maj- kovszkisz háborús bűnöst a lett biztonsági segélyszolgálat volt kapitányát, aki a hitleristáknak nyújtott segítséget. (X vüűmüjtőbúi A moszkvai Pravda kommentárban foglalkozik a Dél-afrikai Köztársaság által az argentin fővárosban, Buenos Airesben megrendezett tanácskozással, melynek célja az volt, hogy megindokolják az ún. dél-atlanti paktum (SATO) létrehozásának ,,stratégiai szükségszerűségét. A lap a tanácskozás ,,láthatatlan résztvevőjének“ nevezte Washingtont. Ugyanis a CIA azon „új kezdeményezéseit“ vitatták meg, amelyekkel rá akarják kényszeríteni Argentínát, hogy segítse elő Washington katonai és politikai céljainak megvalósítását ebben a térségben. A SATO létrehozásának gondolata még 1957-ben született meg, s az akkori feltételezések szerint az USA, a Dél-afrikai KözPRAVDA társaság, Argentína, Brazília és Uruguay lett volna a tömb tagja. Argentína és Brazília ellenállása miatt azonban ez nem valósulhatott meg. Tömbmánia A Pravda a továbbiakban rámutat, hogy a SATO létrehozásának tervei a washingtoni stratégia elválaszthatatlan részét képezik, az USA tovább akarja bővíteni a ka- tonai-politikai tömörülések és a katoni támaszpontok hálózatát. Fontosak a kérdés helyi vonatkozásai is, amely Brazília, főleg Argentína magatartásával függnek össze. E két országban ugyanis egyre világosabban látják, hogy a SATO létrehozása nem szolgálná nemzeti érdekeiket, hiszen a SATO-ban a fő szerepet az USA és a Dél-afrikai Köztársaság játsza- ná. Ez utóbbi sokkal szorosabban összefonódott az amerikai monopóliumokkal, mint Argentína és Brazília, s ezért e kettő csak a másodhegedűs szerepét játszhatná. Mindezen felül belerántanák őket az USA dühödt antikommunista politikájának megvalósításába e térségben, amely egész Ausztráliáig terjed, s amelyről Reagan elnök kijelentette, hogy az USA „létfontosságú érdekeinek övezetéről“ van szó. Washington azért is akarja bevonni Argentínát a SATO-ba, hogy ezzel az el nem kötelezett országok mozgalmától is elszakítsa, így gyengítse külpolitikai pozícióit. „A gyengébb nemhez tartozunk, de erősek vagyunk!“ Az olasz női békeaktivisták és a rakétatelepítés Olaszországnak következetesen végre kell hajtania a NATO- val szemben vállalt kötelezettségeit, beleértve az eurorakétákkal kapcsolatos 1979-es döntést is - jelentette ki Emilio Colombo olasz külügyminiszter a La Stam- pa keddi számában megjelent interjújában. Colombo alapvetően fontosnak minősítette azt, hogy az ország megalakítandó új kormánya teljes mértékben kitartson a jelenlegi olasz külpolitikai vonal mellett. A kereszténydemokrata politikus kijelentései tehát nem hagynak kétséget afelől, hogy az alig két héttel ezelőtt megtartott idő előtti parlamenti választásokon ugyan alaposan visszaesett, ám a leendő kormányban így is döntő szóval bíró kereszténydemokraták „hiánytalanul eleget tesznek a NATO katonapolitikájából Olaszországra háruló feladatoknak“. A jobboldali politikai pártok tehát miközben az amerikai rakéták telepítését kész ténynek, lezárt ügynek tekintik, az országban működő háborúellenes szervezetek még bíznak abban, hogy az év végéig eredeti döntésének módosítására tudják késztetni a kormányt. Ez a bizakodás érződött azon a sajtóértekezleten is, melyet a múlt héten befejeződött prágai béke-világtalálkozón részt vett olasz küldöttség Comisóból érkezett tagjai tartottak a békefórum idején a Kultúrpalotában. Az ott elhangzottak felidézésének többek között az említett Colombo-kijelentés ad aktualitást. A túlnyomórészt nőkből álló csoport tagjai rámutattak arra, hogy a NATO-központban miért éppen a festői környezetben fekvő szicíliai Comiso városka környékét szemelték ki a 112 Cruise-típusú rakéta telepítési helyéül. A nyugati paktum brüsszeli központjában Comiso stratégiai fekvése miatt döntöttek így, mert innen elérhető a Szovjetunió területe, ezenkívül ellenőrizhető a Földközi-tenger térsége, illetve a Közel-Kelet is jól szemmel tartható. Mindössze öt hónap van hátra a NATO hírhedt rakétadöntése megvalósításának megkezdéséig, s addig az olasz békemozgalom két fő célra összpontosít: a kormányt korábbi döntésének megváltoztatására, másrészt pedig a már megkezdett rakétatelepítési előkészületek leállítására próbálja rábírni. A városka mellett már folynak a tereprendezési munkák, valamint bővítik az ottani katonai repülőteret. A helyi békemozgalomból a férfiak mellett az olasz nők is aktívan kiveszik részüket. Emília Papri, A Comiso mellett működő női béketábor egyik vezetője elmondotta, hogy idei legnagyobb szabású békeakciójukra márciusban került sor, amikor megakadályozták, hogy hadfelszerelést szállító teherautók a repülőtérről eljussanak az ottani amerikai támaszpontra. A rendőrség brutálisan közbelépett, 12 nőt letartóztatott. Védőügyvédjük, Augustína Lagostena Bassi (képünkön) hiába követelte az eljárás azonnali megindítását, a bíróság csak 11-napos huzavona után helyezte ideiglenesen szabadlábra a letartóztatott nőket. A bíróság mind a 11 békeaktivistát kitiltotta Comisóból, egy napon belül el kellett hagyniuk a várost. Jellemző, hogy fogságuk idején nem találkozhattak védőügyvédjükkel sem, pedig ez az emberi jogok megsértését jelenti. ,,Gyengébb nemnek neveznek bennünket, nőket, de mi erősek vagyunk és nem adjuk fel a harcot“ - jelentette ki , a sajtóértekezleten is jelen levő ügyvédnő. A továbbiakban követeléseikről, konkrét akcióikról beszélt. Hangsúlyozta, hogy a rakétatalepítés visszavonása mellett elsősorban a NATO-val fenntartott kapcsolatok átértékelését követelik a kormánytól. A helyzet ugyanis az, hogy az ország területén levő mintegy 1500 nukleáris robbanófej bevetéséről Brüsszelben döntenek és Rómának ebbe nincs beleszólása. „Szuverén országnak nevezhetjük-e magunkat egyáltalán?“ - vetette közbe az olasz küldöttség egyik tagja. A szicíliai békeaktivisták követelik továbbá a katonai kiadások csökkentését, valamint hatékony intézkedéseket sürgetnek a terrorizmus és a maffia megfékezésére. Az adófizetőket arról próbálják meggyőzni, hogy szokásos adóilletékükön túlmenően ne fizessék be az államkasszába azt a plusz 5,5 százalékot, amelyből a kormány a növekvő katonai kiadásokat fedezi. Néhány ezer család már csatlakozott ehhez a kezdeményezéshez és az így létrejött közös pénzalapból telkeket vásárolnak Comiso környékén. Tulajdonképpen tehát szövetkezetet alakítottak és ennek pénzén vásárolták meg a nemzetközi béketábornak helyt adó területet is. A többi parcellákon fákat, virágokat ültetnek. Az olasz békeharcosok úgy vélik, minél nagyobb területen lesznek pálmaligetek és rózsalugasok, annál kevesebb hely jut majd a rakétáknak. A comisói békeharcosok azonban nagy nehézségek közepette, a kormány erőteljes ellenpropagandája mellett folytatják küzdelmüket. A kormány bizalmatlanságot próbál kelteni a békeaktivistákkal szemben a közvélemény körében és ezért „Moszkva ügynökeinek“ tünteti fel őket. „Miközben bennünket befeketítenek, Mussolini átértékelésére készülnek, sőt, talán külföldön ezt kevesen tudják, a Szovjetunió elleni harcokban részt vett carabinierok egy csoportját a közelmúltban ki is tüntették“ - mondotta Sandro Campana, az olasz küldöttség egyik férfitagja. Az olasz közvélemény határozottan elutasítja ezt a háborús propagandát. „Nem hagyjuk, hogy lejárassanak és egyszerű bábuként használjanak fel bennünket a szocialista országok elleni háború sakktábláján- mondotta Sandro Campana. Bassi ügyvédnő a békeharcosok nehéz helyzetét egy példával ecsetelte. A békeharcosok megfélemlítését a „maffia vállalta magára“. A maffia tagjai amellett, hogy kábítószercsempészetből származó bevételekből telkeket vásárolnak spekulációs célokból- arra számítva, hogy azok a rakétabázis megépítése után felértékelődnek - állandó megfigyelés alatt tartják a békemozgalomba bekapcsolódó családokat. Olasz- ország-szerte döbbenetet váltott ki az az eset, amikor a terroristák elhurcoltak és megerőszakoltak egy 15 éves kislányt, csak azért, hogy szüleit „eltanácsolják“ a békeharctól. Az olasz küldöttség tagjai Prágából hazatérve folytatják küzdelmüket a rakéták ellen. Comisóban július 1-én a nők tábora mellett nemzetközi nyári béketábor nyílt, melynek tagjai augusztus 1 -én újabb nagyszabású akcióra készülnek. (Ekkor lesz egy éve annak, hogy a kormány beleegyezését adta a rakétatelepítéshez.) Az olasz küldöttség tagjai végezetül hangsúlyozták: azért jöttek el a prágai béke-világtalálkozóra, mert azt az idei év egyik legfontosabb politikai eseményének tartják. Úgy vélték, hogy a békemozgalom a világot fenyegető nukleáris veszélyen akkor lehet úrrá, ha nemzetközi méretű összefogásra képes. P. VONYIK ERZSÉBET
