Új Szó, 1983. július (36. évfolyam, 153-178. szám)

1983-07-06 / 157. szám, szerda

,vŕvaBľ«inr1 KOMMENTÁLJUK Nyersanyaghiányra nem hivatkozhatnak Idén a különböző intézkedések hatására rendszeresebb az élelmiszergyártó üzemek nyersanyagellátása, mint tavaly volt. A kedvező változásokat bizonyító adatok közül megem­líthetjük, hogy a mezőgazdasági üzemek a jelenlegi időszak­ban a múlt év hasonló időszakához mérten 49 millió liter tejjel adtak el többet, és a tejeladási tervet 69 millió literrel túlteljesítették. Mondhatjuk tehát, hogy nyersanyaghiány miatt kevesebb gond nyomja az üzemek vezetőinek a vállát. Kedvező javulás észlelhető a termékek minőségében is. Egy szlovákiai felmérés szerint az élelmiszeripari dolgozók által előállított termékek jelentős százaléka minden szem­pontból megfelel a követelményeknek. Újabb termékekkel is gazdagították a piacot, és a már ismert termékek minőségét is javították. Főleg a húsiparban, a baromfiiparban kerültek előtérbe a minőségi mutatók. A mérsékelt javulást értékelve az élelmiszeripari ágazat irányító szerveinek véleménye szerint ezen az úton kell haladni minden vállalatnál. Vagyis arról van szó, ha például a mezőgazdasági üzemek a tervezettnél jóval több tejet adnak el, akkor ennek kedvezően kell megmutatkoznia a ter­mékek minőségének javulásában és a választék bővítésében is. A feldolgozó üzemek vezetői nem hivatkozhatnak nyers­anyaghiányra, mégis még elég sok az olyan élelmiszer, ami nem felel meg teljesen a minőségi követelményeknek. Vajon miért? Elsősorban azért, mert egyes üzemekben nehézkes a ter­melési program módosítására, nem reagálnak eléggé a keresletre, hiányos például a tejtermékek választéka. A hiánycikkek közé tartozik a tartósított tej és az 1 százalékos zsírtartalmú tej is. Amint az élelmiszeripari vállalatok szlová­kiai értekezletén elhangzott, Bratislavában ez utóbbi azért kevés, mert az üzem vezetői szerint ennek előállítása nem eléggé gazdaságos. Hasonló okok miatt juttatnak kevés, negyedliteres csomagolású tejet az iskolákba. Viszont ezen az értekezleten bírálták, hogy az üzem teljesítménye nincs teljesen kihasználva. A vidéki tejfeldolgozó üzemeknél is hasonló a helyzet. Az élelmiszeripari termelés más szakaszán sem használják ki eléggé a termékek választékának bővítésére és minőségé­nek javítására a jobb nyersanyagellátást. Az üzletekben még mindig sok a túl zsíros hús, annak ellenére, hogy a mezőgaz­dasági üzemek hústípusú sertéseket adnak el a feldolgozó üzemeknek. A baromfiiparban a felvágottak választékát kel­lene bővíteni. A fogyasztók nehezen jutnak kisebb porciók­ban csomagolt pulyka és más baromfihúshoz. Az édesipar­ban is az igényekhez kellene igazítani a termelési programot. Az élelmiszeriparban tehát - mivel most már van elég nyersanyag jobban ki kell használni a lehetőségeket a termékek minőségének javítására. Erre már megtörténtek az első lépések. Az üzemek többségében a szocialista munkaversenyt is a minőségi mutatók elérésére irányítják, az egyének és kollektívák többségét a termékek minőségének alakulása szerint jutalmazzák. Remélhető, hogy a különböző intézkedések hozzájárulnak a döntő fordulat eléréséhez. BALLA JÓZSEF LEGYÜNK ÉBEREBBEK BALESETEK A MEZŐGAZDASÁGBAN AZ IDEIGLENES PÁRTCSOPORTOK - A GYORS, JÓ MINŐSÉGŰ ÉS ÜTEMES MUNKA HAJTÓERŐI AZ ARATÁSBAN Legfontosabb követelmény a minőség komplex érvényesítése Marcelházai (Marcelová) szö­vetkezetünkben, amely a legna­gyobb zöldségtermesztő vállala­tok közé tartozik a köztársaság­ban, mivel nem termesztünk őszi árpát, így minden évben - ahogy mondani szokás - főpróba nélkül indulunk az aratásba. Ezért nálunk különösen nagy súlyt helyezünk a sokoldalú és komplex felkészü­lésre, a nyári mezőgazdasági munkák politikai-szervezési bizto­sításában előirányzott feladatok teljesítésére. Ebben a tevékeny­ségben mind a mi szövetkeze­tünkben, mind pedig az egész ko­máromi (Komárno) járásban pótol­hatatlan szerepük van az ideigle­nes pártcsoportoknak, amelyek személyes példamutatással, a kommunisták élenjáró munkájá­val a gyors, jó minőségű és üte­mes munka hajtóerői az aratás­ban. Ezért az ideiglenes pártcso­portok napi operatív tanácskozá­sainak ajánlásai kötelezőek a gaz­dasági dolgozók számára, utasítá­sokat jelentenek a problémák azonnali megoldására. Ezeket megfelelő indoklás alapján csak az efsz elnöke, vagy a pártalap- szervezet elnöke változtathatja meg. Az ideiglenes aratási párt­csoportoknak azért van nálunk ilyen nagy jogkörük, mert az ara­tásban az egész évi munka végső eredménye néha csak órákon mú­lik. Emellett az ideiglenes pártcso­port tagjai olyan párttagok, kom­bájnosok, traktorosok, szalmabe- takarítók, kazalozók, tarlóhántók és vetők, akik saját munkájukkal az aratási munkák egész komple­xumáról gondoskodnak. Úgy gon­doljuk, hogy ilyen személyes fele­lősség mellett a nagyobb jogkör is indokoltan megilleti őket. Az idei aratásra, részben a járá­si pártbizottság ajánlása alapján is, következetesebben és sok­oldalúbban készültünk fel, mint más években. Elsősorban azért, mert az 1983-as évet döntő jelen­tőségűnek tartjuk a CSKP XVI. kongresszusán előirányzott fela­datok teljesítése, a nép magas élelmezési színvonalának saját forrásainkból való biztosítása szempontjából. Túlzás nélkül állít­hatom, hogy a sűrűn vetett gabo­nafélék idei lábon álló hozama lehetőséget kínál a megelőző két, kevésbé termékeny évben kelet­kezett adósság csökkentésére, esetleg kiegyenlítésére is. Ahhoz azonban, hogy a lehetőség való­sággá váljon, a lábon álló termést gyorsan, jó minőségben és mini­mális veszteséggel a raktárakba kell juttatni. Ezért helyezünk na­gyobb súlyt a politikai-szervezési biztosítás komplex jellegére, vala­mint az egyes feladatok teljesíté­sére vonatkozó személyi felelős­ségre. Az ideiglenes pártcsoport­nak tudnia kell, hogy kitől mit vár­hat el... Az aratási gépek és be­rendezések üzemzavarainak gyors elhárításáért például Urban elvtárs a felelős; a szocialista munkaverseny rendszeres értéke­léséért és mindennapi propagálá­sáért Štefanko elvtárs felel; a szö­vetkezeti tagság részletes megis­mertetése a nyári mezőgazdasági munkák politikai-szervezési bizto­sításának a tervével Erős elvtárs feladata, az ideiglenes pártcsoport tevékenységéért pedig annak ve­zetője, Pavlis elvtárs, a szövetke­zet főgépesítője felel. Szövetkezetünkben 938 hektár­ról kell betakarítani a gabonafélé­ket minimális veszteséggel, amit a takarmány- és az alomszalma betakarításával együtt meghosz- szabbított műszakokban végzünk el. Másodveteményeket 300 hek­táron vetünk el, amit öntözni is fogunk. Ezzel párhuzamosan 210 hektárról kell lekaszálni és meg­szárítani az évelő takarmánynövé­nyeket, további 70 hektárról zöld­takarmányt takarítunk be, 30 hek­tárról pedig lucernamagot fogunk. Mivel az aratás a jövő évi termés megalapozását is jelenti, nemcsak a tarlóhántást és a középmély szántást kell elvégezni a gabona­félék betakarítása után, hanem a szerves trágyákat is idejében be kell szántani, s jól elő kell készíteni a talajt az ősziek vetéséhez. Mind­ezt csak kétműszakos munka- szervezéssel tudjuk elvégezni. Ebben a komplexumban a mun­kák kölcsönösen feltételezik egy­mást, a tarlóhántók munkája pél­dául a szalmabetakarítókétól függ, a kombájnosok teljesítményére je­lentős mértékben hatnak a mag­szállítók, a dobkosár-köszörü- lők... Ezért a korábbi jó tapaszta­latok alapján csak egy ideiglenes pártcsoportot létesítettünk. A pártcsoport tárgyalására rendszeresen reggel, munkakez­dés előtt kerül sor. Ezek a tárgya­lások nyilvánosak, sőt pártonkívü- lieket is meghívunk, hogy aktívan vegyenek részt az ideiglenes párt­csoport munkájában. A pártcso­port nemcsak az előforduló prob­lémákról, a fogyatékosságokról, valamint a felszámolásukra vonat­kozó javaslatokról fog tárgyalni. Fő feladata lesz a személyi hozzá­járulás, a kommunisták példamu­tatásának értékelése a munkakez­deményezés szervezésében és fejlesztésében. Ezért a pártcso­port naponta fogja értékelni a szo­cialista munkaverseny alakulását, az egyének és a kollektívák ered­ményeit a gyors és jó minőségű terménybetakarításban, valamint a jövő évi termést megalapozó talajelőkészítésben. Naponta ke­rül sor a legjobbak értékelésére, az alkalmi és az eredményprémiu­mok kiutalására. Az idei aratásban az a célunk, hogy a rendelkezésünkre álló nyolc kombájnnal a termés beta­karítása legfeljebb 11 napot ve­gyen igénybe. A szalma gépi beta­karítását és kazalozását 5-6 nap­pal az utolsó tábla learatása után kell befejezni. A szalma betakarí­tásánál azokat a táblákat részesít­jük előnyben, ahová őszi gabona­félék vagy őszi keverékek vetését tervezzük. Ezekben és a további munkákban csak az ideiglenes pártcsoportok tagjai tudják a leg­nagyobb felelősséggel szervezni a résztvevők alkotó kezdeménye­zését, mert nyilvánosan, pártonkí- vüli munkatársaik előtt értékelik elsősorban saját részvételüket, s csak azután a másokét az év nagy feladatának, a gabonafélék betakarításának a végrehajtá­sában. BAKULÁR LÁSZLÓ, a Szocialista Munka Hőse, a Marcelházai (Marcelová) Efsz elnöke Példás munkát végeznek az idei ara­tásban a Marcelházai (Marcelová) Efsz tagjai a komáromi (Komárno) járásban, összesen 938 hektárról takarítják be a gabonaféléket, ebből 800 hektár a búza. Kedd estig már a tarlóhántást és a tarlókeverékek vetését is elvégezték 150 hektáron. A felső képen Erős Ferenc kombáj- nos Štefan Medze kombájnossal (középen) a vágószerkezet meghi­básodását javítja. Az alsó képen Jo­zef Moravčik és Vojtech Baraniak öntözési szakmunkások Jozef Mol­nár mérnök, főagronómus segítsé­gével az öntözőrendszer csőhálózatát készíti elő a tarlóvetemények öntö­zéséhez. A harmadik képen: Varga Vilmos, a marcelházai szövetkezet tagja, a komáromi járás tavalyi leg­jobb kombájnosa az idqi aratásban szeretné felülmúlni elmúlt évi telje­sítményét. IVAN DUBOVSKÝ felvételei ÚJ szíj 4 1983. VÍL A dolgozók egészségének és testi épségének védelme az egy­séges földművesszövetkezetek alapvető kötelességei közé tarto­zik. Minden üzemi baleset, vagy foglalkozási ártalom mélyen érinti az ember életét, de ugyanakkor az államtól jelentős anyagi ráfordítást igényel. A fölösleges kockázatvál­lalás, a figyelmetlenség, a munka- védelmi szabályok megszegése következtében a kelet-szlovákiai kerület 211 egységes földműves­szövetkezetében tavaly 2611 üze­mi baleset volt, s ezek miatt 74 225 munkanapot mulasztottak a tagok. A legtöbb baleset a bar- dejovi, michalovcei és Vranov nad Topl’ou-i járásban volt. 1980-hoz viszonyítva a Dalesetek száma nőtt és csupán három járásban - Kassa (Košice)-vidék, Prešov és Rozsnyó (Rožňava) - sikerült szá­mukat csökkenteni. Ha figyelembe vesszük ezeket az adatokat, nem nyugodhatunk bele a helyzetbe, hiszen az üzemi balesetek átlagos arányszáma az elmúlt évben megnőtt. Ezt a növe­kedést okozhatja az, hogy a bal­esetet szenvedettek hosszabb ideig gyógyulnak, de az is, hogy a technika térhódítása következté­ben súlyosabbak a balesetek. A munkaképtelenség átlagos ideje 27 napról 28 napra nőtt, ami az utóbbi feltevést igazolja. A munka- képtelenség átlagos időtartama a Stará Lubovňa-i járásban a leg­hosszabb - 38 nap. Tavaly a kerü­letben naponta átlag 205 szövet­kezeti tag nem dolgozott üzemi balesetek miatt. Külön meg kell említeni a halá­los baleseteket, tavaly 16 szövet­kezeti tag vesztette életét üzemi baleset következtében. A szövetkezetek vezetőinek, fő­leg a munkavédelmi előadóknak nem szabadna szem elől tévesz­teniük, hogy az üzemi balesetek száma csökkentésének nagyon fontos feltétele a nevelő hatás fo­kozása. A vezetőknek következe­tesen és rendszeresen ellenőrizni­ük kell a munkavédelmi szabályok betartását, nagyobb gondot kell fordítaniuk a gépek, berendezé­sek karbantartására. Minden szö­vetkezeti tagtól meg kell követelni a biztonsági szabályok megtartá­sát, a jó munkatársi kapcsolatok és munkahelyi feltételek megte­remtését. Erre a téli hónapokban ki kell használni a szövetkezeti munkaiskolát is. Természetes, hogy a nagyüzemi mezőgazdasá­gi termelés egyre inkább ipari jel­legű. így a növénytermesztés és az állattenyésztés technológiájá­nak megváltozása, a gépesítés, az automatizálás és a kemizálás befolyásolja a mezőgazdasági dolgozók munkahelyi környezetét. Egyre gyakrabban használnak vegyszereket, egyre gyakoribb a zaj- és porártalom. Ha mindezt összegezzük, megállapíthatjuk, hogy a mezőgazdaságban leg­alább olyan súlyosak a kockázati tényezők, mint az iparban. Éppen ezért a kassai munkavédelmi fel­ügyelőség is fokozott figyelmet szentel a munkavédelemnek az egységes földművesszövetkeze­tekben. Ennek érdekében az idén az összes szövetkezet munkavédel­mi előadói és műszaki dolgozói számára tanfolyamot rendez. Har­minc komplex felmérést végez majd, ellenőrizve a műszaki be­rendezéseket és a munkafeltéte­leket. A vezetőknek tudatosítaniuk kell, hogy a dolgozók egészségé­nek védelme, a munkavédelmi szabályok megtartása a gazdasá­gi irányítás szerves része. LÝDIA KONČEKOVÁ

Next

/
Thumbnails
Contents