Új Szó, 1983. július (36. évfolyam, 153-178. szám)

1983-07-01 / 153. szám, péntek

A nagyobb jogkör nagyobb felelősséggel jár Ml AZ OKA AZ ELÉGEDETLENSÉGNEK? KOMMENTÁLJUK A két szövetkezet már koráb­ban, a települések pedig közigaz­gatásilag hét évvel ezelőtt egye­sültek. A két község ugyanis az évek során összeépült, s ma már az idegen észre sem veszi, hol végződik Ekecs (Okoő) és hol kez­dődik Apácaszakállas (Opatovský Sokolec). A két településnek az egyesítés után 3800 lakosa van. Egy évvel ezelőtt újabb változás állt be: központi községgé nyilvá­nították, azzal a céllal, hogy az ügyintézés közelebb kerüljön a la­kossághoz.- Lényegesebb változást csu­pán a szociális ügyintézés terén tapasztalunk - vélekedik Kelemen László, a hnb elnöke. - Azt szeret­tük volna, hogy az építkezési en­gedélyek kiadása, az ezzel járó ügyintézés is hozzánk kerüljön. Évente ugyanis mintegy 25 épít­kezési engedélyt adunk ki, s bi­zony az építkezni akaróknak nagy fáradságába kerül, amíg minden szükséges bizonylatot, okmányt beszereznek, a telkek kisajátítá­sáról nem is beszélve. A járási szerveknek azonban más a véle­ménye. Nincs megfelelő szakem­ber, s az igazsághoz tartozik, hogy a hnb jelenlegi székházában iro­dahelyiséget sem tudtunk volna biztosítani. Társadalmi munkával, Z-akció- ban már épül a hnb székháza. Az építkezés ősszel befejeződik, de a belső berendezés miatt csak jövőre költözhetnek bele. Ott job­bak lesznek majd a feltételek, nem kell majd az elnöknek a titkárral egy helyiségben ülnie, a négy szak­előadónak sem kell egy helyiség­ben az ügyintézést végeznie. Kor­szerű szertartástermük is lesz. Hogy ez mielőbb így legyen, a szövetkezet építkezési csoportja társadalmi munka keretében végzi a külső vakolást, azaz ezért a munkáért a szövetkezet nem számol fel bért.- Itt élünk a községben, s ne­künk is érdekünk, hogy a település folyamatosan fejlődjön - állítja Öl­lé Imre, a szövetkezet elnöke, a hnb alelnöke. - Sót, már tovább is léptünk, ma már ott tartunk, hogy a szövetkezet, a hnb, az Agrokomplex, a nagymegyeri Tes­la közös beruházással bölcsődét épít a Z-akcióban. A kivitelező a szövetkezet lesz, s dolgozóink, a település lakosai társadalmi munkával járulnak majd hozzá. Ősszel megkezdjük az alapozást, két év múlva már birtokukba vehe­tik a gyerekek. A szövetkezet és a helyi nem­zeti bizottság más téren is megta­lálta a közös nyelvet, ezzel is iga­zolva a nemzeti bizottságok meg­növekedett jogkörét. A település szélén volt egy 8,5 hektárnyi terü­let, amely termelésre nem volt al­kalmas. Elhatározták, hogy ezen a területen gyümölcsöst létesíte­nek. Ősszel már megkezdhetik a telepítést. A település területén is van vagy három hektárnyi terü­let, egykori vályoggödrök, ezeket feltöltik és átadják használatra a kertbarátok szövetségének.- A településünkön épül a víz­vezetékhálózat is - folytatja a fel­sorolást Vörös Péter, a hnb titkára. - A járási építőipari vállalat állami beruházás keretében az idén be­fejezi a gépház építését, a tervek szerint a tervidőszak végére min­den utcába eljut majd az egészsé­ges ivóvíz. Jövőre pedig elkészül az iskolai étterem, s utána a nap­közi otthon építése következik. Mindkettőre nagy szükség van, mivel az alapiskolákban 560 gye­rek tanul. A szülők többsége dol­A trenčíni szennyvíztisztító állomás az egyik legjobb és legkorszerűbb létesítmény a nyugat-szlovákiai kerületben. Dolgozói a múlt évben az első helyen végeztek a Nyugat-szlovákiai Vízművek vállalati versenyében. A képen Vladimír Juriš tisztítómunka közben. (Drahotín Šulla felvétele - ČSTK) Felkészültek a nyári csúcsmunkára A közép-szlovákiai kerület déli vidékén az elmúlt napok hűvös, csapadékos időjárása jócskán le­lassította a kalászos gabonák éré­sét, ami kedvezően segíti az ár­pa-, a búzaszemek fejlődését. Vi­szont annak már kevésbé örülnek a földművesek, hogy most a szo­kásosnál két héttel korábban kel­lett hozzáfogni az aratáshoz. A nagykürtösi (Veľký Krtíš) járás­ban elsőként az Ipolybalogi (Balog nad Ipľom) és az Ipolynyéki (Vini­ca) Egységes Földművesszövet­kezet őszi árpa tábláin próbálták ki a kaszák élét. Másnap a Lukanyé- nyei (Nenince), az Ipolyvarbói (Vrbovka) és a Kókeszi (Kamenné Kosihy) aratóknak érkezett el az indulás ideje.- Azóta egyre gyorsul a gabo­nabetakarítás üteme - tájékozta­tott a hét elején Berec Ida, a nagykürtösi járási mezőgazda­sági igazgatóság diszpécsere. - Jelenleg már 59 kombájn dolgo­zik a gazdaságokban. Földműve­seink alaposan kihasználják a kedvező idő minden percét. A Szklabonyai (Sklabina), az Óvá­ri (Olovary), és a Bussai (Bušince) Efsz után a Nagykürtösi Állami Gazdaságban és a závadai gabo­naföldeken is elkezdődött a beta­karítás. A járás több mezőgazdasági vállalatában a jó gépellátottság el­lenére nem számíthatnak könnyű aratásra a földművesek. A leg­utóbbi szélviharok, zivatarok és jégesők a több mint 13 ezer hektá­ros gabona vetésterület 46 száza­lékán kisebb-nagyobb mértékben megdöntötték a kalászokat. Ez a körülmény lassúbb haladási se­bességet és fáradságosabb mun­kát követel a kombájnosoktól.- A gondos aratás mellett min­denütt nagy figyelmet fordítanak a késedelem nélküli szalmabe­gyűjtésre és a tarlóhántásra is,- hangsúlyozta a járási mezőgaz­dasági igazgatóság diszpécsere.- Például a palojtai (Plachti nce) traktorosok vasárnap estig 40 hektáron szántották fel a megüre­sedett tarlót, majd elvégezték a ta­lajmunkákat és egy 25 hektáros parcellán azonnal elvetették a nyári takarmánykeveréket. A kombájnosok után másutt is egyre nagyobb területeken végzik a másod- és a tarlóvetést. A járás földművesei alaposan felkészültek a nyári csúcsmunká­ra. Úgy tervezik, hogy július első napjaiban már mindenütt magtá­rakban lesz az őszi árpa termése és ezt követően a búza aratására csoportosítják át a kombájno­kat. iy gozik, nem közömbös számukra, hogyan gondoskodunk róluk.- Helyben 95, Apácaszakálla­son pedig 60 gyerek járhat óvodá­ba - veszi át a szót az elnök.- Nyugodt lelkiismerettel állítha­tom, hogy minden gyereket el tu­dunk helyezni. Az egészségügyi központunkról viszont nem mond­hatnám, hogy kielégíti az igé­nyeket. Az említett létesítmény egy régi épületben van elhelyezve. Három- négyévenként a tatarozásra több mint félmillió koronát fordítanak. A körzeti, a gyermek- és a fogor­vosi rendelő váróterme közös, s ez fertőzésveszélyt jelent. Na­ponta sokan megfordulnak ott, mi­vel a település területén kisegítő iskola, ifjúsági szociális otthon is van és a nyugdíjasok száma is meghaladja a hatszázat. Igaz, a nagymegyeri szakrendelő csak négy kilométerre van, de megol­dást kellene találni arra, hogy az egészségügyi ellátás Ekecsen is jobb legyen.- Az üzlethálózatunkról csak a legjobbakat modhatom - jegyzi meg a titkár. - A legtöbb üzlet a közelmúltban épült, megfelelők a raktárhelyiségek is. A hnb üzemében huszonhat ember dolgozik: kőműves, festő, lakatos, parkettázó. Az évi bevéte­le 1 millió 100 ezer korona. S mivel több mint háromszáz autó van a két településen, a közelmúltban aztószervizt létesítettek. Az üzem alkalmazottjai ezelőtt főleg közüle- teknek dolgoztak, de az idén már a lakossági szolgáltatásokra is na­gyobb gondot fordítanak.- A tévékészülékeket helyben javítják, borbély- és fodrászműhe­lye a szolgáltató üzemnek van- állapítja meg az elnök. - A ruha- tisztító és más egyéb szolgáltató létesítmény Nagymegyeren van. öt szakbizottság, két polgári bi­zottság segíti a hnb munkáját. A múlt év őszétől népi ellenőrző bizottságuk is van. Az egyesülés óta a hnb eredményes munkájáért kétszer a jnb-töl, kétszer pedig a kerületi nemzeti bizottságtól elis­merő oklevelet kapott. Mégsem elégedettek az ekecsiek, főleg azt kifogásolják, hogy az ügyintézés csak részben került közelebb hoz­zájuk, pedig a járási székhely 24 km-re van. Nagyobb önálló­sággal a helyi nemzeti bizottság az elkövetkező időben még job­ban gyakorolhatja megnövekedett jogkörét. Ehhez természetesen a felsőbb szervek segítségére is szüksége van. NÉMETH JÁNOS Szemléletváltozás is kell Szebb, egészségesebb körülmények között élni, dolgozni, nem utolsó sorban szabad időnket eltölteni - ez mindany- nyiunk óhaja. Nem csoda tehát, gyakran foglalkoztat bennün­ket a gondolat, hol, milyen célra és mennyit szán állami költségvetésünk a víz, a levegő, a talaj védelmére, hol értünk el szép eredményeket és még hol szorít a csizma. Általában tudjuk, e tekintetben az elmúlt egy-két évtizedben sok min­den történt, tízmilliárdokat fordítottunk, fordítunk környeze­tünk és a természet megóvására, a ma és a holnap nemzedé­kei és társadalmunk, gazdaságunk jól felfogott érdekében. Tisztában kell lennünk azonban azzal, hogy ebben a vonatko­zásban is csak addig nyújtózkodhatunk, ameddig a takarónk ér. Mi tagadás, a jelen helyzetben, amikor a takarékosság, a gazdaságosság korparancs lett, környezetvédelmi szándé­kaink megvalósítására is kevesebb jut az államkasszából, mint amennyire szükségünk lenne. Annál fontosabb, hogy az ilyen jellegű tevékenységből a szerényebb anyagi körülmények között a lehető legtöbbet vállaljuk a Nemzeti Front választási programjainak teljesíté­sével, elsősorban a Z akció keretében. Olyan feladatokról van szó, amelyek nem igényelnek nagyobb beruházásokat, és a helyi erőforrások felhasználásával is teljesíthetőek. Hadd említsük meg a zöldövezetek létesítését, pormentes utak, vízvezeték és csatornahálózat építését, a környezetün­ket csúfító szeméttelepek felszámolását stb. Örömmel nyug­tázhatjuk, hogy ebben az ötéves tervidőszakban a nyugat­szlovákiai kerületben például 620 ezer négyzetméternyi terü­letet parkosítanak, a közép-szlovákiaiban el szeretnék érni, hogy 1985-ig a lakosság 72 százalékát rákapcsolják a nyilvá­nos vízvezetékre és 41,5 százalékát a csatornahálózatra, s a kelet-szlovákiaiban a figyelem összpontosul az iparvidé­kek tisztító állomásainak építésére. Az ilyen és az ehhez hasonló, elismerést érdemlő és elismerésben részesülő hasznos kezdeményezéseket a nem­zeti bizottságok lehetőségeikhez mérten támogatják. Az anyagi és az emberi erőforrások kihasználása mellett azon­ban az eddiginél nagyobb figyelmet kell fordítanunk a harma­dik tényezőre is, amelyről már ritkábban és kevesebb szó esik. Arra gondolunk, hogy a környezeti viszonyok védelmé­nek és formálásának szerves része az ezzel kapcsolatos eszmei-nevelő, a tömegpolitikai munka és az agitációs tevé­kenység. Mert tény és való, hogy nemcsak az ipar és a mezőgazdaság szennyezi a természetet, környezetünket, hanem sokféleképp mi magunk is. S hogy ez ne legyen így, vagy legalább is ne a jelenlegi méretekben, ehhez fordulatot kell elérnünk igen sok ember gondolkodásmódjában, termé­szetszemléletében. Ennek érdekében nem keveset tesznek a kulturális-nevelő intézmények, a nemzeti bizottságok környezetvédelmi bizott­ságai, a szervezetek közül pedig főleg a nőszövetség, vala­mint a Természet- és Tájvédők Szlovákiai Szövetsége, hogy csak néhányat említsünk meg az erre érdemesek közül. Csakhogy ez még mindig kevés. Néhány éve felismertük, hogy a természet és a környezet iránti tudatosan helyes viszony kialakításához, megelőzést szolgáló neve'őmunkánkkal már a gyerekek körében, zsenge koruktól kell hozzáfognunk. Ez csakúgy vonatkozik a családi, mint az iskolai nevelésre. Ezért olyan fontos, hogy az ezzel összefüggő kérdések már szerepelnek a különféle típusú iskolák tanterveiben is. Az viszont továbbra is időszerű követelmény, hogy a természet megszerettetése itt és más tudatformáló felépítményi területen mentesüljön a még kísértő formalizmustól, amely az érdeklődés peremére szo­rítja ki azt, ami - s ezt szóban gyakran elismerjük - alapvető fontosságú lett állami, társadat ii és magánéleti szinten egyaránt. GÁLY IVÁN ORVOSI TANÁCSADÓ Az autózás előnyei és hátrányai A mai modern világban a gépkocsi mindennapi használati tárgy. Ismere­tes, hogy sok ember autója rabjává vált. Többet törődik gépkocsija állapo­tával - ,,egészségével“ - mint saját magáéval. Általában többet beszélünk az autózás előnyeiről, mint hátrányai­ról. Meggyorsítja a közlekedésünket, alkalmat ad kirándulásokra, kényelmes utazást biztosít, könnyen jutunk el a munkahelyünkre, bevásárlásnál nem kell cipelnünk a sok csomagot stb. Ha az autó hátrányaira gondolunk, nemcsak a sok balesetről, halálos ál­dozatokról, anyagi károkról van szó. Mérlegelnünk kell bizonyos közvetlen és közvetett veszélyeket, melyek las­san, de biztosan rongálják egészsé­günket, szennyezik a környezetet és így azt mondhatjuk, állandó stressz­helyzeteket okoznak. Megterhelóen hatnak testi és lelki állapotunkra is. A kipufogógázok, a benzinpárolgás, a gyakori gerincfájdalmak, a fejfájások, a testi mozgás hiánya miatti elhízás, hosszabb utaknál izomgörcsök, vagy akár szívinfarktus is - ezek a negatív tényezők. Szinte általánosak, s ezek­hez nagyon sok esetben még rossz szokásaink is hozzájárulnak. Leggya­koribb rossz szokásaink kiküszöbölé­sével sok bajt megelőzhetünk az autó­balesetektől kezdve az egészségrontó káros következményekig. Melyek ezek a rossz, ártalmas szo­kások? Mindenekelőtt a dohányzást említ­jük. Több cigaretta elszívása után a dohányos fáradtabb, álmosabb, fi­gyelmetlenebb lesz. Lassabban rea­gál, több szénmonoxid van a vérében a nikotin hatására, erre az emberi agy és a szív nagyon érzékeny. Ez az állapot lényegesen csökkenti az egyén testi és szellemi képességeit. Hosz- szabbá válik a szem alkalmazkodóké­pessége is és hogy mit jelent a jó látás a kocsi vezetésnél, talán nem kell külön hangsúlyozni. A dohányzás a gépko­csiban azért is veszélyes, mert leköti az autós figyelmét. A cigaretta meg­gyújtása során a gyufa, vagy öngyújtó használata igénybe veszi az autós ke­zeit, s ha ez az idő alatt nem történik baleset, az csak a szerencse dolga. Az alkoholfogyasztást nyugodtan nevezhetjük a gépkocsivezetők legem­bertelenebb rossz szokásának. Az al­kohol nemcsak a testi épségre hat, de a szellemi képességeket is károsan befolyásolja. Az ittas ember nem tud uralkodni veszélyes cselekedetei fölött, gondolunk itt a gyorshajtásra, a sza­bálytalan előzésekre, a sokszor meg­magyarázhatatlan rosszindulatra (gya­logosok ijesztgetése stb.) a mértékte­len becsvágyra. A vezetés során tiltott a gyógyszerek fogyasztása. A gépkocsivezetőknek nemcsak a közúti szabályokat kell is­merniük, hanem azokat a gyógyszere­ket is, amelyek veszélyesek az autóve­zetés alatt. Ide tartoznak a nyugtató, fájdalomcsillapító és altató gyógysze­rek, továbbá azok, amelyek hatnak az idegrendszerre, vagy mellékhatásuk a látást is befolyásolja. Ajánlatos, hogy amikor gyógyszeres kezelésre szoru­lunk, kérjünk tanácsot az orvostól, vagy a gyógyszerésztől, vezethetünk-e gép­kocsit. Általában, a gépkocsivezetők számára ártalmas gyógyszerek cso­magolásán piros háromszög és felkiál­tójel látható. Azt is figyelembe kell venni, hogy egyes gyógyszerek meg­sokszorozzák már kis adagolás eseté­ben is például a nikotin és az alkohol káros hatását. Erre a veszélyre mindig gondolnunk kell. Ne fegyünk hosszú utakat megsza­kítás, pihenés nélkül. Nem vitás, hogy az autóvezetés nagy testi és szellemi megterhelést jelent. így van ez főleg a nagy forgalomban, kedvezőtlen idő­járás esetében, rossz utakon, esetleg a műszaki szempontból nem kifogásta­lan gépkocsiban. Különös megterhe­lést jelentenek a hosszú utak. Ezért rendszeresen kis időre szakítsuk meg az utazást. A kocsiból kiszállva végez­zünk olyan tornagyakorlatokat, ame­lyek fellazítják dermedt izmainkat, eset­leg bedagadt lábunkat. Lélegezzünk mélyen, frissítsük fel magunkat. A hosszú út alatt étkeznünk is kell, de csak kevés és könnyen emészthető ételt fogyasszunk, inkább többször is. Ha csak lehet, együnk gyümölcsöt. A túlterhelt gyomor rontja az ember közérzetét, amihez még a nem termé­szetes, sokszor merev testtartás is hozzájárul. Végezetül meg kell említenünk a hi­ányos egészségügyi felszerelést és képzettséget. A baleset a legnagyobb óvatosság ellenére is megtörténhet. Nagyon kellemetlen helyzetbe jutha­tunk, ha tudatlanságunk, vagy a felsze­relés hiányossága miatt nem vagyunk képesek elsősegélyt nyújtani. Ez sok­szor emberéletet is követel. Emberte­lenséget jelent, ha a sebesültet magá­ra hagyjuk és a színhelyről gyáván megfutamodunk. Sajnos, ilyen esetek is vannak. Lassan járj, tovább érsz. Ez a köz­mondás mindig, de különösen most, a nyári idényben valamennyiünkre ér­vényes. Több az utazó, nagyobb az idegesség, sok a veszélyforrás. Ha kellő fegyelmezettséggel közlekedünk, jól felkészülünk az útra, megtartjuk az általános és az egészségügyi szabá­lyokat is, akkor nem veszélyeztetjük saját magunk és mások egészségét. Dr. RÉPÁSSY BÉLA ÚJ SZÚ 4 1983. VII. r.

Next

/
Thumbnails
Contents