Új Szó, 1983. július (36. évfolyam, 153-178. szám)
1983-07-05 / 156. szám, kedd
ÚJ szú 5 "4 ' Í363. VII. 5. Nagyobb gondot fordítsunk a munka- és a gazdasági nevelésre A kurszki csata negyvenedik évfordulójára A Citadella gyengének bizonyult JELENLEGI FELTÉTELEINK között, amikor pártunk stratégiai irányvonala a fejlett szocialista társadalom építésére, az intenzív gazdaságfejlesztésre, valamint a társadalmi termelés hatékonyságának és minőségének a javítására összpontosul, a kommunista nevelésben különösen fontos szerepe van a munka- és a gazdasági nevelésnek. Ezt az alapvető fordulatot társadalmunk gazdasági életében csak úgy tudjuk megvalósítani, ha hasonló fordulatot érünk el a munka- és a gazdasági nevelésben, az emberek gondolkodásában és viselkedésében. A dolgozók munka- és gazdasági nevelésének a színvonala mindeddig nem felelt meg a pártunk kongresszusain kitűzött stratégiai irányovanalnak. Ez egyaránt vonatkozik az irányítás szakaszán, a termelésben, vagy az élet más területein dolgozókra. A CSKP XVI. kongresszusán kitűzött feladatok sürgősen megkövetelik a gazdasági művelődés, a munka- és a gazdasági nevelés pártirányításának kifejező javítását, hogy az emberek tényleges gazdákként, hozzáértően és szocialista módon viszonyuljanak a munkához. A munka- és a gazdasági nevelés a formák és a módszerek széles skáláját alkalmazva aktívan segíti elő a fejlett szocialista társadalom követelményeinek megfelelő korszerű gazdasági gondolkozás, a szocialista vállalakozási szellem és a cselekvökészség kialakítását, a dolgozók széles körű részvételét a termelés irányításában, a fegyelem szilárdítását, valamint a társadalmi termelés hatékonyságának és minőségének javítására irányuló általános törekvés fejlesztését. A gazdasági nevelésnek a marxista-leninista gazdasági elméletnek és a párt gazdaságpolitikájának elmélyült tanulmányozásából kell kiindulnia. Elsődleges figyelmet kell szentelnie államunk és az egész szocialista közösség gazdasági fejlődésének, az intenzifi- kálásnak, a tudományos és termelési alap, az anyagi és a munkaerő-források hatékonyabb kihasználásának, a gazdasági mechanizmus, a tervezés, az irányítás és a munkafolyamat-szervezés tökéletesítésének, s a gazdálkodás területén szerzett haladó tapasztalatok terjesztésének. Nagyon jelentős feladat a nem termelési dolgozók gázdasági nevelésének lényeges javítása. Ez egy olyan terület, amelynek még mindig kevés figyelmet szentelünk, habár sokkal nagyobb hatást gyakorol a társadalmi termelés hatékonyságára, mint amilyent feltételezünk. A GAZDASÁGI NEVELÉSBEN határozottan meg kell szilárdítani a gyakorlati irányvételt, s az elmélet és a gazdaságpolitika tanulmányozását úgy kell szervezni, hogy az szoros kapcsolatban legyen az élettel, a kollektívák konkrét feladataival. Ennek a művelődésnek - L. I. Brezsnyev szavai szerint - a következő kérdésekre kell választ adnia: „Hogyan javítsuk a munkaszervezés színvonalát és hatékonyságát az egyes konkrét szakaszokon? Hogyan hasznosítsuk a tudományos-műszaki haladás vívmányait, nem általános értelemben, hanem konkrétan az egyes munkahelyekre vonatkoztatva? Mivel és hogyan növeljük a munkatermelékenységet, s hogyan csökkentsük az anyag- és munkaerő-szükségletet a termelés egyeá szakágazataiban?“ Az egész munka- és gazdasági nevelést arra kell irányítani, hogy a saját munkahelyén mindenki jól elsajátítsa a tudományos-műszaki a társadalmi termelés meggyorsításának, a munkatermelékenység növelésének, a hatékonyság és a minőség javításának, a takarékosabb anyagfelhasználásnak, valamint a haladó tapasztalatok bevezetésének módszereit, hogy aktívan vegyen részt a termelés irányításában, s tanuljon szocialista módon élni és dolgozni. Ezért sürgősen növelni kell a pártbizottságok, a minisztériumok és a központi szervek, a nemzeti bizottságok, továbbá a szakszervezeti és az ifjúsági szervek felelősségét a munka- és a gazdasági nevelés színvonaláért és eredményeiért. Ezt a nevelést az emberekkel folytatott munka elválaszthatatlan részeként kell kezelni, s tervszerűen, céltuadto- san és megkülönböztetett módon kell szervezni, figyelembe véve a kollektívák és az egyének felkészültségét és érdekeit, s gyakorlati tevékenységük tartalmát. Ugyancsak sürgősen meg kell erősíteni az iskolák szerepét is a munka- és a gazdasági nevelésben, s a szakemberek képzésében. Ez nemcsak a gazdasági irányzatú iskolákra vonatkozik, hanem az egész iskolai rendszerre, amelyben el kell mélyíteni és ki kell szélesíteni az oktatás és a nevelés gazdasági részét. Hiszen a szocialista feltételek között, ahol maguk a dolgozók az egyedüli tényleges gazdák, az iskoláknak erre a szerepre is fel kell készíteniük a tanulóikat és diákjaikat, nemcsak a műszaki és egyéb feladatok ellátására. » A munka- és a kommunista nevelés rendkívül jelentős iskolája a szocialista munkaverseny. Ez az a bizonyos „élet iskolája“, amely megerősítheti és meg is erősíti a kollektívák szerepét a termelés hatékonyságának és minőségének javítására, a munkafegyelem szilárdítására, a fluktuáció csökkentésére, a munkához való szocialista viszony kifejlesztésére, valamint a szocialista életmód formálására irányuló törekvéseinkben. A szocialista munkaverseny élő, alkotó tevékenység, amelyet sokoldalúan kell támogatni, s a kezdeményezést a kezdeményező tervek kidolgozására, a műszakilag indokolt normák bevezetésére, a brigádrendszerű önelszámolás alkalmazására, a takarékosság és a minőség személyi számláinak kimutatására kell irányítani. A tömegtájékoztatási eszközökben és a propaganda területén fokozni kell a figyelmet a dolgozók gazdasági nevelésével kapcsolatos problémák iránt, s szemléltetően kell rámutatni a jobb munka- és gazdasági eredményekhez vezető módszerekre. Javítani kell továbbá a propagandistákkal végzett munka színvonalát is, a gazdasági propaganda és agitáció feladataival meg kell bízni a vezető kádereket, a közgazdászokat, a tudományos és a műszaki dolgozókat, rendszeresen gondoskodni kell elméleti és módszertani felkészítésükről, s hatékony segítséget kell nyújtani a számukra a gazdasági élet időszerű kérdéseire, valamint a legújabb hazai és külföldi tapasztalatokra vonatkozó rugalmas tájékoztatás formájában. AZ SZLKP 1981-ES KONGRESSZUSA részletesen elemezte az életszínvonal és az életmód közötti kölcsönös összefüggések kérdését. Ezzel kapcsolatban hangzott el az a követelmény, hogy a munkához való viszony fejlesztése kulcsfontosságú feladat legyen a szocialista életmód formálásában. Ezzel kapcsolatban tudatosítani kell, hogy a munkához való viszony javítása, a munkafegyelem szilárdítása és a munkaidő jobb kihasználása nélkül nem leszünk képesek az elért életszínvonal megtartására. Ennek ellenére ezekre a kérdésekre nem fordítottunk kellő figyelmet. Megelégedtünk azzal, hogy a dolgozók 87,9 százalékos arányban vesznek részt a szocialista munkaversenyben, s hogy a szocialista munkabrigádok tagjainak részaránya eléri a 40 százalékot. Tudjuk, hogy több kollektívában a nagyarányú munkakezdeményezésnek köszönhették a tervezett feladatok teljesítését. Ugyanakkor nem feledkezhetünk meg a munkaidő alacsony fokú kihasználásáról, a szállítói-megrendelői kapcsolatokban tapasztalható problémákról, továbbá a lakosság ellátásában előforduló és fenyegető zavarokról. Eközben nem tudatosítjuk eléggé, hogy mindez szociális biztonságunkat veszélyezteti. A pártszervezeteknek a munkához való viszonyulás formálásához, valamint a munkaidő jobb kihasználásához az egységes eszmei nevelés terveit is ki kellene használniuk. A tömegpolitikai munka, valamint a gazdasági propaganda és agitáció keretében még nagyobb súlyt kellene fektetni a munkatermelékenység és a hatékonyság növelésével kapcsolatos kérdések magyarázására. Az egyes munkahelyeken olyan légkört kell kialakítani, hogy intézkedések történjenek a munkaszervezés tökéletesítésére, az anyagfelhasználási normák körének ki- szélesítésére és fejlesztésére, valamint a hatékonyság egyéb forrásainak kihasználására. AZ ESZMEI-NEVELÉSI, VALAMINT A TÖMEGPOLITIKAI MUNKA terveiben számolni kell a dolgozók rendszeres gazdasági nevelésével. Gondoskodni kell róla, hogy a dolgozók megértsék a munkaszervezés és az irányítás tökéletesítésének céljait és értelmét mind a termelési-gazdasági egységekben, mind pedig az egyes vállalatoknál, hogy személyesen is részt vehessenek ezek továbbfejlesztésében, s aktívan segíthessék elő a feladatok megvalósítását. Példaként megemlíthetjük a vállalaton belüli önelszámolás elterjesztését az egyes üzemegységekre, esetleg a dolgozók kisebb kollektíváira is, s összekapcsolását a brigádrendszerű munkaszervezéssel és javadalmazással. Ezt a szervezési formát a kezdeményező tervezéssel együtt a leghatékonyabb módszernek tartjuk a dolgozók irányításban való részvételének növelésében, s munkához való szocialista viszonyulásuk formálásában. ŠTEFAN PEVNÝ N egyven éve játszódtak le azok a történelmi események, amelyek döntően befolyásolták a második világháború kimenetelét. Kurszk térségében negyven évvel ezelőtt zajlott le a második világháború legnagyobb tankcsatája. Ezt megelőzően a szovjet csapatok kiűzték a Kaukázusból és Kelet-Ukrajná- ból a fasisztákat, áttörték Lenin- grád blokádját és a Vörös Hadsereg nagy győzelmet aratott Sztálingrádnál. Hitler sokáig várt, míg rászánta magát, hogy elmondja az igazságot a német nemzetnek a Volgánál elszenvedett kudarcról: elhangzott Goebbels ismert drámai rádióbeszéde és a harmadik birodalom kihirdette az általános mozgósítást. A Führer azt ígérte, hogy fordulat áll be a fronton. Ennek a fordulatnak az elérését kísérelték meg a hitleri csapatok a keleti fronton megvalósított nagy hadművelettel, a kurszki támadással. A hadművelet fedőneve Citadella volt. A német offenzíva előkészítése során két csapásmérő csoportosulást alakítottak ki. Az egyiket Őreitől délre a Közép hadseregcsoport egységeiből, a másikat Harkovtól északra, a Dél hadseregcsoport és a Kempf rohamosztagok katonáiból. A fasiszta hadvezetés kiegészítette a hadosztályokat, hét új gyalogos, s ugyancsak hét harckocsizó hadosztályt vezényelt a helyszínre. További öt hadosztály Németországból és Francia- országból érkezett. A hadsereg a Tigris és a Párduc új típusú harckocsi mellett itt vetette be először a Ferdinánd rohamlöveget és a legújabb harci repülőgép- típusokat. A hadművelet megkezdését többször elhalasztották, hogy elegendő idejük legyen a hadianyagok szállítására. A szovjet hadvezetés felkészült a védelemre. Két front állt a német csapatokkal szemben: a voronyezsi, amelynek parancsnoka Vatu- tyin hadseregtábornok volt és a középső front, amelyet Roko- szovszkij hadseregtábornok vezetett. A hátországban kialakult Ko- nyev vezérezezredes parancsnokságával az úgynevezett Sztyeppe front. A szovjet parancsnokság az 550 km-es kurszki vonalon összpontosítottá frontkatonáinak 26 százalékát, az ágyúk és aknavetők 26, a harckocsik 46 és a repülőgépek 33 százalékát A kurszki csata a hitleristák július 5-i támadásával kezdődött. A szigorú óvintézkedések ellenére a szovjet hadvezetőség tudomást szerzett az előkészületekről és ellenintézkedéseket tett. A támadás megkezdésének tervezett időpontja előtt a szovjet tüzérség tüzet nyitott a náci hadállásokra. A német parancsnokságnak ezért két órával el kellett halaszta- nia a tüzérségi előkészítést és így a középső front újabb támadást hajthatott végre. Az erők óriási összpontosítása ellenére a náci csapatoknak csak 5-8 kilométerre sikerült betörniük a szovjet védelembe. Július 10-ig a német csapatok legfeljebb 10-12 kilométert nyomultak előre. 1943. július 12-én tetőzött a kurszki ütközet. A szovjet parancsnokság a harcok színterére vezényelte az 5. harckocsizó hadsereget Rotmisztrov altábornagy irányításával. A Prohorovka melletti csata volt az egész háború egyik legnagyobb tankcsatája. Mindkét oldalon 1300-1300 harckocsi és ágyú vett részt a harcokban. A németek egy nap alatt 300 harckocsit és 10 ezer katonát vesztettek. A csatát elvesztették és le kellett mondaniuk a további támadásokról. A harcok Prohorov- kától délre folytatódtak, de július 15-én mindkét fél védekezésbe ment át. A fasiszta hadvezetés parancsot adott a visszavonulásra és a szovjet csapatok ellentámadásba lendültek. Orel környékét 600 ezer német katona, vagyis 37 náci hadosztály védte. A szovjet csapatok azonban visszavonulásra kényszerítették az elkeseredetten védekező ellenséget és augusztus 5-én felszabadították Őreit és Belgorodot. Ezen a napon Moszkvában a Nagy Honvédő Háború során először díszsortűz dördült el Orel és Belgorod felszabadítóinak tiszteletére. A kurszki csatában aratott győzelem után a szovjet hadsereg általános támadást indított a Fekete-tenger irányába. Felszabadították Ukrajnát, majd az év végéig a Dnyeper jobb partján levő területeket. A kurszki csata rendkívül jelentős fejezetet jelent a szovjet hadtudomány történetében. Rotmisztrov véleménye szerint új szakasz kezdődött a harckocsik harci alkalmazásában. 1943 nyarától a hadműveletekben már döntő szerepet játszottak. K urszknál kudarcba fulladt Hitler utolsó nagy kísélete is a Szovjetunió legyőzésére. A harmadik birodalom végérvényesen arra kényszerült, hogy lemondjon támadó stratégiájáról és mentse, ami még menthető. Ez döntő fordulatot jelentett a háborúban. A győzelem-sorozatok a szovjet csapatok erejét, ütőképességét bizonyították. A hitleri Németország katonai stratégiája végleges kudarcot vallott. Olyan helyzet keletkezett, amely arra ösztönözte a Szovjetunió szövetségeseit a Hitler-ellenes koalícióban, hogy aktívabban bekapcsolódjanak a harcokba. A Citadella hadművelet veresége véglegesen keresztülhúzta a hitleristáknak azt a tervét, hogy világuralomra tegyenek szert. Az agresszorok szükségszerűen azzal a gondolattal foglalkoztak, hogyan kerülhetik el a megalázó vereséget, hogyan érhetnének el „tisztes békét“. A hitleristák manőverei azonban csakis kudarccal végződhettek. JÁN MIČÁTEK AZ IDEI ARATÁS NEM LESZ KÖNNYŰ Dél-Szlovákia mezőgazdasági vállalatainak egy része már túl van az aratási „főpróbán“, a teljes ütemű aratás azonban még néhány napot várat magára. A legidőszerűbb nyári mezőgazdasági munkával kapcsolatban tettünk fel kérdéseket Ján Birčák mérnöknek, az Érsekújvári (Nové Zámky) Járási Mezőgazdasági Igazgatóság igazgatójának.- Milyen feladatok várnak a járás földműveseire az idei aratás során?- Járásunkban a sűrű vetésű gabonafélék 35 937 hektáron érnek kasza alá. A mező- gazdasági igazgatóság által irányított vállalatoknál búzából 25 804 hektár, tavaszi árpából 9932 hektár termése vár betakarításra, őszi árpából valamivel kevesebbet termesztettek, a járásban termesztett zab mennyisége pedig elenyésző. Ezenkívül 1165 hektáron termesztettek őszi repcét, 55 hektáron borsót, 100 hektáron pedig lencsét. Feltételezzük, hogy mezőgazdasági vállalataink teljesítik gabonatermelési tervüket, persze, az időjáráson sok múlik.- Milyen reikeszültséggel várják az aratást?- Valamennyi mezőgazdasági vállalatunk részletes ütemtervet dolgozott ki az aratás menetére. Mindenütt tudatosítják, hogy az idei gabonabetakarítás nem lesz könnyű, mivel sok a megdőlt gabona, ami a június eleji zivatar következménye. A gabona minimális veszteséggel és a lehető legjobb minőségben való betakarítása kiváló szervezést, az ember és a gép jó felkészítését igényli. A gépek javítása során a legtöbb gondot az alkatrészhiány okozta. Ezt a problémát az eddiginél rugalmasabban kellett megoldanunk. Hogy ez mit jelentett a gyakorlatban? Az NDK-gyártmányú kombájnok javításához sokkal több alkatrészt kellett felújítanunk, nagyon sokat maguknak a javítóknak kellett elkészíteniük. Sajnos, az így megjavított gépek működési idejét senki sem szavatolja. Csak a gépjavítók és technikusok felelősségtudatának köszönhető, hogy földműves- szövetkezeteinkben és állami gazdaságainkban üzemképesek a kombájnok. Járási viszonylatban 456 kombájn arat majd, beleértve a kooperációs eredmények alapján ide érkező vendégkombájnokat is. Ezek szerint egy kombájnra 75 hektár gabona learatása jut, ami eléggé kedvező helyzet. Gabonatermesztőink felkészítették az aratásban használt többi szükséges gépet, így a szalmabetakarító gépeket is. Csak az a kár, hogy nincs belőle több, mivel ez kissé bonyolítja a helyzetet, többek között a nyári munkák ütemtervét is. Feltételezzük ugyanis, hogy kedvező feltételek között földműveseink 10-12 nap alatt képesek lesznek a gabona levágására és raktárakba való szállítására, a szalma összehordásával és kazalba rakásával pedig az aratás kezdetétől számítva 20 napon belül végeznek. Intézkedéseket foganatosítottunk, hogy a szalmagyűjtésre minden technológiát és gépet használjanak ki a kitűzött határidő megtartása végett. Nem feledkezhetünk meg arról, hogy a tervünkben szerepel 7800 hektár tarlókeverék vetése, és 27 952 hektáron kell elvégeznünk a tarlóhántást - mindezt agrotechnikai határidőben. Úgy számítjuk, hogy kedvező időjárás esetén az őszi árpa vágásával július elején megkezdjük járásunkban az aratást, valószínűleg Udvard környékén. JOZEF SLUKA V'SMMamiM.rv
