Új Szó, 1983. július (36. évfolyam, 153-178. szám)
1983-07-28 / 176. szám, csütörtök
VILÁGGAZDASÁG VILÁGGAZDASÁG VILÁGGAZDASÁG Gyógymódok a munkanélküliségre Nyugat-Európa légkörét ma olyan probléma-elegy szennyezi, amely könnyen robbanthat. Pillanatnyilag még nem állt be a kritikus állapot, de félő, hogy robbanni fog, ha nem találnak megoldást. A tartós, strukturáľis munkanélküliségről van szó. Ez év elején Nyugat-Európában több mint 11 millió dolgozó maradt állás nélkül. „Rideg tény, hogy még a recesszió elmúlása után is tűrhetetlen súlyú munka- nélküliséggel kell majd szembenéznünk“ - mondotta Brüsszelben Ivor Richard, a Közös Piac bizottságának a szociális ügyekben illetékes tagja. Igaz, hogy a munkanélküliek nagy száma ellenére ma nincsenek az utcákon kenyérért ácsorgó sorok, tömegesen ceruzát áruló vagy kolduló éhezők. De napjaink munkanélkülisége, különösen ami az ifjúságot, a kisebbségeket és az 50 évesnél idősebbeket illeti, a második világháború óta a legsúlyosabb megrázkódtatás Nyugat-Európa számára. A kormányok, a tudósok és az ipar szakemberei csak most kezdenek hosszú távú megoldások után nézni. Az ipari forradalom óta Nyugat-Európa csak egyetlen egyszer volt a maihoz hasonló nehéz helyzetben: az 1930-as válság idején. A mai közgazdászok és politikusok közül - akik a key- nesi közgazdaságtan emlőin és a jóléti állam kényelmes képzetében nevelkedtek - sokan tételezték fel, hogy ezentúl már nem fenyegethet tömeges munkanélküliség. Több ok miatt is tévedtek. Először: az olyan nagy múlttal rendelkező alapiparágak, mint például az acélipar, csak úgy bírják az újonnan iparosodó országok versenyét, hogy a végső határig viszik az automatizálást és a legfejlettebb termékekre szakosodnak. Mindkét esetben kisebb munkaerő-létszám szükséges. Másodszor: az olyan országokban, mint Anglia és Spanyolország, sok vállalat vált létszám tekintetében „túlhízottá“. A recesz- szió arra kényszerítette őket, hogy szikárabbak legyenek. Ez pedig a renyhe foglalkoztatottságot munkanélküliségbe vitte át. „Sok vállalat most felvételi stoppot alkalmaz, amelyet akkor sem fog megszüntetni, ha a gazdasági helyzet majd javul“ - jövendöli Luis Leal, Spanyolország egykori gazdaságügyi minisztere, jelenleg a Banco Vizcaya különleges tanácsadója. Harmadszor: az automatizáció elkerülhetetlenül betör a „fehér- gallérosok“ közé is, egyaránt érinti a vezetőket és a beosztottakat. Még a szolgáltatási ágazatok is, amelyek korábban bőséges munkaalkalmakat kínáltak, ma kevesebb alkalmazottat foglalkoztatnak, mint korábban. Sok vállalkozó azért aggodalmaskodik, mert a politikusok arra kényszerítik a gazdaságot, hogy túl nagy részt vállaljon át a munka- nélküliek eltartásának terhéből, áldozzon olyan programok oltárán, amelyektől azt várják, hogy valamelyest enyítik a helyzetet/ A munkanélküliség egyik legkedveltebb „gyógymódja“ a rövidített munkaidő. Franciaországban a kormány 40 óráról 35 órára csökkentette a heti munkaidőt. Az egyéb intézkedések között olyanok is vannak, mint az engedélyezhető túlórák korlátozása, a fizetett szabadság időtartamának emelése 4 hétről 5 hétre és a lehetőség, hogy valaki már 60 éves korában nyugdíjba vonuljon. Az ENSZ keretébe tartozó Nemzetközi Munkaügyi Hivatal (ILO) nemrég a francia, a nyugatnémet és a holland munkanélküliséget vizsgálta. Jelentésében azt a következtetést vonja le, .hogy a rövidebb munkaidőnek nem lesz érdemleges befolyása a munka- nélküliségre. Szerinte a többműszakos elfoglaltság iránti ellenszenv miatt a munkaidőcsökkentések csak az ipari kapacitás kihasználatlanságát növelik. Kevéssé lehet számítani a munkáltatók áldozatkészségére is. „Lehet, hogy a közeli jövőben kénytelenek leszünk kevesebb profittal beérni, visszatérni a rövidebb munkaidőhöz és másfajta munkamegosztást bevezetni. De most nem erőltethetjük a dolgot, különben saját magunkat szorítjuk ki a piacról“ - mondja a Philips cég egyik igazgatója. A foglalkoztatási előrejelzések egyszerűen lehangolóak. Jean Hervé Lorenz, a párizsi egyetem egykori professzora, a francia kutatás- és iparügyi miniszter tanácsadója azt jósolja, hogy a következő 10 évben a munkanélküliség megkétszereződhet Francia- országban, s elérheti a 4 milliót. Az NSZK-ban két év alatt máris megduplázódott. Most a gazdasági csoda országának 1,9 millió állampolgára van munka nélkül. A legutóbbi hosszú távú előrejelzés 1990-ig mintegy 3 millió munkanélkülit jelez az NSZK-ban még arra az esetre is, ha a bruttó nemzeti termék évente 2,5 százalékkal nőne. Olaszország munkaügyi minisztere 2,35 millióra becsüli a munkanélküliek számát és figyelmeztet: ha a kormány, az ipar és a szakszervezetek nem lépnek közbe, akkor az év végére ez a szám eléri a 3 milliót. Kevés reményt látnak Spanyolországban is az állástalanok 2 milliós seregének - ez az összes foglalkoztatottak 10 százaléka - leapasztására. Nagy-Britanniában a 3,3 millió munkanélküli közül legalább 1 millió a „stabil“ áldozat. Nekik szinte semmi reményük nincs arra, hogy valaha is álláshoz jussanak, vagy a koruk miatt, vagy mert képesítésük alkalmatlan, vagy mert olyan területeken laknak, amelyek nem vonzzák a nagyobb beruházásokat. így aligha lehet azon csodálkozni, hogy az Atlantic Institute for International Affairs és az International Herald Tribune hét európai országban szervezett közvéleménykutatása Szerint valamennyi országban a megkérdezettek fő A bajpazini vízi erőmű (Tadzsik SZSZK) már a hatodik lesz a vahsi vízlépcsőrendszer erőműveinek sorában. Most az építők az első hidrotechnikai létesítményt készítik elő. A dolgozók az építkezés valamennyi szakaszán kiváló minőségű munkát végeznek. A felvételen az erőmű épületének alapját betonozzák. (ČSTK-fel vétel) gondja éppen a munkanélküliség volt, amely megelőzött olyan problémákat is mint a bűnözés, az infláció, a nukleáris fegyverkezés, a háborús veszély, a társadalmi igazságtalanság a maga különböző formáiban és az állami túlköltekezés. Közben sok nyugat-európai országban, amelyek jóléti programjaikat még a látszólag véget nem; érő bőség és növekedés mámoros időszakában tervezték meg, kéz- dik bánni nagyvonalúságukat és kezdik felismerni, hogy nem folytathatják a munkanélküli segélyek bőkező osztogatását. Senki sem tudja biztosan meg- modani, milyen hatással lesz a foglalkoztatásra az irodák rohamos automatizálása. „Kevés vizsgálat folyik az emberi és társadalmi vonatkozások tisztázásáért, kevés a tapasztalati adat“- mondja Dorothy A. Philips, a kanadai kormány közvéleménykutatási hivatalának igazgatója. Annyit azonban állít, hogy az irodák automatizálása könnyen növelheti a szakadékot a nagy tudású dolgozók - akiknek a számítógép csupán eszköz az irányító és a szakszemélyzet segítéséhez- és az információs dolgozók között - akiknek tevékenysége mindössze egyetlen gépre korlátozódik. Ez nyugtalanítja Ivor Richar- dot is. „Azt kockáztatjuk, hogy szakadékot teremtünk a szakképzettek és azok között, akik a szak- képzettségtől- megfosztottnak érzik magukat“ - mondotta. „Lesznek Nyugat-Európában olyanok, akiknek sikerül megőrizniük viszonylag magas életszínvonalukat, de még többen lesznek olyanok, akik állásukat elveszítve, feltartóztathatatlanul sodródnak a szegénység felé. Ha nem találunk módot az új technológia előnyeinek szétterítésére, óhatatlanul konfliktusokba keveredünk.“ INTERNATIONAL MANAGEMENT angol havilap INNEN-ONNAN Öntözés Indiában Az indiai kormány az 1983/1984-es pénzügyi évben 25 milliárd dollárt ad ki öntözőcsatornák építésére. E beruházás révén 1,25 millió hektár termőföld válik öntözhetövé. Hivatalos adatok szerint a kilencvenes évek kezdetétől további 10 millió hektár földterületet öntözhetnek majd. A függetlenség elnyerése, 1947 óta Indiában több mint 600 öntözőcsatornát és tározót építettek, melyekből mintegy 65 millió hektáros terület öntözhető a 170 hektáros megművelt földterületből. (HÍZ) Földgáztermelési helyzet Hollandiában 1981-hez viszonyítva tavaly 24 százalékkal, 1,6 milliárd dollárra nőtt Hollandiában a kőolajtermelés, s ennek mintegy 9 százaléka származott a kontinentális talapzatról. Ez utóbbi területen egyébként az utóbbi években megkétszereződött, s jelenleg mintegy 49 millió köbméterre tehető a feltárt lelőhelyeken levő kőolaj mennyisége, s ehhez járul még a szárazföldi, ki nem aknázott 38 millió köbméter tartalék. Ugyanakkor kedvezőtlen képet mutat a földgáztermelés és a földgáztartalékok alakulása. Az előbbi tavaly 71,1 milliárd köbmétert tett ki, az előző évinél azzal a 60 milliárddal kevesebbet, amennyivel az ország belsejében folyó kitermelés csökkent, mivel a part menti termelés gyakorlatilag változatlan szinten maradt. Ez hátrányosan érinti az ország kereskedelmi mérlegét, annál is inkább, mert 1976 óta csökkenés mutatkozik az ismert gáztartalékokban is, s ez 1982-ben 2,7 százalékot tett ki. A jelenlegi földgáztartalékok teljes mennyiségét 2,008 milliárd köbméterre becsülik. Ebből 1,749 milliárd jut a szárazföldre, döntően a groningeni gázmezőre. (F) Értékes tapasztalatok forrása A pártoktatási év befejezésekor a kommunista párt alapszervezetei immár hagyományosan záróbeszélgetést rendeznek, hogy meggyőződjenek az oktatás résztvevőinek új ismereteiről, s meghallgassák azok észrevételeit az előadásokról, az átvett témákról, illetve arról, saját környezetükben hogyan érvényesíthető alkotó módon mindaz, amit megtanultak. Az alapszervezetek a pártoktatást értékelve a záróbeszélgetéseken hallottakat is figyelembe veszik. Egyrészt azért, hogy a következő oktatási év megkezdéséig, illetve annak előkészítése során hasznosíthassák az észrevételeket, másrészt pedig azért, hogy hatáskörükben a pártmunka minden területén hasznát vegyék az elhangzottaknak. Úgy is mondhatnánk, hogy az elméleti ismeretek gyakorlati hasznosítása a cél. Ez pedig igazán nemes törekvés, hiszen az elméletnek éppen a gyakorlatban lehet és kell érvényt szerezni. Mégpedig mindenkinek elsősorban saját környezetében, saját munkahelyén. De talán nézzünk meg néhány konkrét példát. A pártoktatás résztvevői szinte mindent hallottak az anyagokkal, a nyersanyaggal és az energiával takarékoskodás jelentőségéről. Ezt ma már senki nem is vonja kétségbe. Ám az elmélet és a gyakorlat egyeztetéséről csak akkor lehet szó, ha a takarékoskodás ezáltal az adott munkahelyen konkrét eredménnyel jár. Ezért volt oly fontos minden olyan észrevétel, amely ezzel kapcsolatban a beszélgetéseken, majd a pártoktatást értékelő taggyűlésen is elhangzott. Különösen azok a felszólalások, amelyek a külföldről behozott drága anyagok, alkatrészek hazaival való helyettesítését szorgalmazták, illetve arra mutattak rá, mit kellene tenni azoknak a feltételeknek a megteremtése érdekében, hogy az említett importanyagokat hazaival pótolhassák. Számos munkahelyen sok volt az arra vonatkozó konkrét javaslat, hogyan lehet hozzájárulni ahhoz, hogy az üzem, vállalat az év egy napján megtakarított anyagból és energiával termeljen. Fontos odafigyelni az olyan észrevételekre is, amelyek a minőség csökkenését teszik szóvá. így például az ostravai Győzelmes Február bányában egyes rossz minőségű alkatrészek a nagyteljesítményű fejtőgépek gyakori meghibásodásához vezetnek, s a kiesés nehezíti a termelési terv teljesítését. Volt ahol arra mutattak rá a pártoktatás résztvevői, hogy bár a párt gazdaságpolitikája igen helyesen megköveteli az újítómozgalom fellendítését, az újítók serkentését, az újítási javaslatok mielőbbi gyakorlati alkalmazását, mégis akadnak gazdasági tisztségviselők, akik nem eléggé karolják fel az újítók igyekezetét, sőt kimondottan félnek az újítással járó esetleges kockázatvállalástól, ami viszont csökkenti az újítókedvet és gyakran helyben topogást vált ki a termelésben. Minden gondosan előkészített előadás, minden átvett téma után tettek fel olyan kérdéseket a pártoktatás résztvevői, melyek éppen a közvetlen környezetükből, saját munkahelyük feltételeiből indultak ki. A záróbeszélgetéseken és az egész évben tanultak átismétlésekor, azaz számonkérésekor lényegében ugyanaz történt. A különbség csak az, hogy a záróbeszélgetéseken nemcsak a pártoktatás résztvevői és a körök vezetői voltak jelen, hanem a pártbizottságok képviselői is. így a felvetett kérdések a pártbizottságoknak munkájukban segítséget nyújtanak, ráirányítják figyelmüket a hatáskörükben megoldásra váró feladatokra, a belső tartalékokra. A záróbeszélgetések értékes tapasztalatai tehát nemcsak a pártoktatás színvonalának további emeléséhez járulnak hozzá, de a pártmunka és általa minden munka javításához is. FÜLÖP IMRE Már a nyáron gondolnak a télre Szakemberek végzik az erőművek generáljavítását (ČSTK) - Hazánk energiaipari dolgozói az idén 65 turbogépcso- port generáljavítását végzik el, ezek összteljesítménye 5211 megawatt. Ugyancsak hátra van a Jaslovské Bohunice-i első atomerőmű mindkét 440 megawatt teljesítményű reaktorának rendszeres évi generáljavítása. Mindezen javítások mielőbbi és jó minőségű elvégzésétől nemcsak a téli energiaellátás sikere, hanem a kapacitások ésszerű üzemelése is függ. Hiszen a technológiai berendezések sikeres rekonstruálása nélkül nem teljesíthető a 02-es számú állami célprogram egyik legfontosabb feladata, az, hogy az egy kilowattóra energia termelésére fordított fűtőanyag-mennyiség ne haladja meg a 379 grammot. A 100 megawattos vagy annál nagyobb teljesítményű generátorok némelyikének kijavítását - például a détmarovicei, a prunérovi, a počeradyi és a tušimicei erőműben - már az első félévben megkezdték. A munkák zömét azonban most, a nyári időszakban kell elvégezni, amikor kisebbek az áramtermeléssel szemben támasztott igények. A Csehszlovák Sajtóiroda munkatársai részletesen tájékozódtak a mélníki és a novákyi erőműben folyó javítási munkák menetéről. A novákyi erőműben három héttel az eredetileg kitűzött határidő előtt akarják befejezni a 2-es számú, 110 megawatt teljesítményű blokk bővített generáljavítását. A munkákat, amelyek március elején kezdődtek, a žilinai Elektro- vod, a tlmačei Szlovákiai Energia- ipari Vállalat, a bratislavai Ter- mostav és a plzeňi Škoda Müvek dolgozói végzik. Nagy gondot fordítanak a levegő- és vízmelegítők kicserélésére, a turbinában a kondenzátorcsöveket cserélik, és megjavítják a rotorokat. Ennek az a célja, hogy növekedjen a 110 megawattos blokk hatásfoka, s üzemelése a téli időszakban zavarmentes legyen. A kazán július 18-án végrehajtott nyomáspróbája sikeres volt, és adottak a feltételek, hogy a kivitelezők megtartsák szavukat: a generáljavítást augusztus 5-éig befejezik. Ezzel egyidejűleg a novákyi erőmű Zemianske Kostoľany-i részlegében a 2-es számú ENO turbogenerátor generáljavítása, Handlovában az 5-ös számú kazán javítása folyik, ezt a munkát októberben fejezik be. A felsorolt feladatokon kívül az idén Szlovákia második legnagyobb hőerőművében még el kell végezni az ugyancsak 110 megawattos 4. blokk ganeráljavítását és a 3. blokk szokványos javítását. A mélníki erőműben három blokk egyidejű generáljavítását kell megszervezni. Ez elsősorban a karbantartási dolgozókkal szemben támaszt fokozott igényeket, akik előkészítik a blokkokat a kivitelező üzemek szakemberei számára. Például az álláskészítés feladatai meghaladják a karbantartó csoport lehetőségeit, ezért több hétvégén át is dolgozniuk kellett. ÚJ SZÚ 4 1983. VII. 28. KOMMENTÁLJUK .
