Új Szó, 1983. július (36. évfolyam, 153-178. szám)

1983-07-25 / 173. szám, hétfő

ÚJ szú 5 1983. VII. 25. Kapusból - csúcstartó Az olimpiai játékok és a közelgő atlétikai világbajnokság műsorán szereplő hét dobószám közül hat­ban (!!) új eredmény került idén a világranglista élére. Egyedül Ilo­na Slupianek három éve felállított súlylökő teljesítménye (22,45) állja még az ostromot, bár a szőke berlini atlétanő idei legjobbjával öt centiméterre közelítette meg saját világcsúcsát. Hét versenyszámban tehát hat világcsúcs, s a hat közül három szovjet versenyző nevéhez fűző­dik, a szovjet atlétika újabb sikerét jelzi (Női diszkosz: Szavinkova 73,26; férfi diszkosz: Dumcsev 71,86; kalapács: Litvinov 84,14). Komoly erőfeszítéseket tettünk annak érdekében, hogy az olimpi­áig fel tudjunk zárkózni - nyilat­kozta a minap Sztanyiszlav Voz- nyak, a szovjet válogatott dobóat­léták felkészülését évek óta irányí­tó, ismert szakvezető. - Az idei jó eredményeknek természetesen örülünk, de azt is el kell monda­nom, hogy más a rekord és más az igazi nagy versenyen való helyt­állás. A csúcsokat általában ideá­lis, minden tekintetben kedvező körülmények között lehet elérni. A nagy versenyeken viszont csak nagyon ritkán alakulnak ki igazán kedvező körülmények. így például a spartakiádon hátszél fújt, s Dumcsev ugyan győzött, de tel­jesítménye messze elmaradt a vá­rakozástól, Szavinkova pedig csak a második helyet tudta megsze­rezni ... Az edző jogos, örök elégedet­lensége ellenére Jurij Dumcsev az idény egyik nagy meglepetését szolgáltatta. Több mint két évtized után hódította vissza a diszkosz­vetés világcsúcsát a szovjet atléti­kának, hiszen honfitársai közül az Európa-bajnokságot nyert Vlagyi­mir Truszenyov volt az utolsó és egyben az első világcsúcstartó. A jelen idők rekordere akkori­ban alig múlt négyéves. Erős, ügyes fiú lévén fokozatosan több sportággal próbálkozott, végül ba­rátai csábítására korongozni kez­dett. A jól megtermett, nem éppen fürge fiút a kapuba állították, mondván, elég nagy testével be­tölti a kaput, nehezebb mellette gólt ütni. A már tizenéves Jurij azonban érezte, hogy mégsem a korongozás az igazi sport szá­mára. így aztán 1974-ben, amikor a Szovjetszkij Szport felhívását ol­vasta, hogy jól megtermett, erős fiúkat keresnek, dobóatlétának, másnap jelentkezett. Első, sikerte­len próbálkozása ugyan majdnem kedvét szegte, hiszen tíz méterre sem tudta eldobni a súlyt, de a je­lentkezőket figyelő edzőktől mégis bizalmat kapott, a kiválasztottak közé került. Nevét már három évvel később megismertük, amikor 1977-ben Donyeckben megnyerte az ifjúsági Európa-bajnokságot. Két évvel ké­sőbb már belépett a hatvanméteres dobók sorába, majd bekerült az olimpiai csapatba. Csalódásként csak ötödik lett, utána hiába javított országos csúcsot (69,16), még a válogatottból is kimaradt. A 2 mé­ter magas, 132 kilós óriás azonban nem adta fel. További még szorgal­masabb felkészüléssel edzőinek bizalmát, várakozását igazolva már május végén nagyszerű világrekor­dot dobott. Az edzéseit irányító Ivanovih házaspár ezt még mindig csak egy közbeeső állomásnak tartja a korongkapusból lett világre­korder pályafutásában. Juantorena nem vonul vissza A Los Angeles-i nemzetközi versenyen 800 m-en rajthoz állt a kubai atlétika büszkesége Alber­to Juantorena is. A mezőny végé­ről felnyomulva, hosszú legjobb napjaira emlékeztető hajrával győ­zött, s egyszerre az érdeklődés középpontjába került. A montreali olimpia kétszeres aranyérmese elmondta az újságí­róknak, hogy hosszú sérüléssoro­zata után most már teljesen egész­séges, kitűnő erőben van. Gyor­saságából az évek folyamán ugyan vesztett, viszont állóképes­sége nőtt.- Mik a tervei? - faggatták. • Az idén kizárólag 800-ra ké­szülök és indulni akarok a világ- bajnokságon. Augusztusban már egészen más Juantorenát látnak, remélem, hogy 1:44 alá kerülök és megközelítem 1977-es formámat. Akkor pedig nagyjából ugyanolyan eséllyel indulok, mint a többiek. Véleményem szerint Helsinkiben taktikai versenyt vívunk. Még meg kell szoknom, hogy jól helyezked­jem a mezőnyben és ne az élen fussak, mint régen, amikor még fiatal voltam.- Tart-e Coe-tól? - tették fel neki a kérdést. • Tavaly a kölni versenyen Coe, ma sem tudom miért, nem akart velem találkozni. Én minden­esetre mindenkivel kész vagyok összecsapni. Helsinki alkalom lesz számomra, hogy „felelevenít­hessem“ régi sikereimet és egy­ben ez lesz egyik utolsó 800-as versenyem.- Utána tehát visszavonul? Az immár 32 éves Juantorena sietett megnyugtatni az újsígíró- kat: erről szó sincs. Negyedik olimpiájára készül, nagyon határo­zottan, céltudatosan nyilatkozott elképzeléseiről. • Jövőre áttérek 1500 méterre és ezen a távon készülök az olim­piára. Nemrég futottam otthon el­ső 1500-as versenyemet, amelyet már régen terveztem. Megszorítás nélkül 3:45-öt futottam. Mindene­setre lélektanilag is hozzá kell szoknom a hosszabb távhoz és növelnem kell az edzésadagot. Annak idején, 1976-ban egy év alatt 1500 kilométert futottam edzésen. Az idén, januártól kezd­ve eddig már 2000 kilométert tet­tem meg, s nagyon jól bírtam a na­gyobb megterhelést. Jelenleg 81 kiló súlyos vagyok, hárommal könnyebb, mint a montreali játé­kok előtt.- Mire számít 1500 m-en? • Alaposan meg kell ismerked­nem az új távval. Többet kell hosz- szú résztávokat futnom és gyor­sabban. Nagyon elégedett leszek, ha az olimpia előtt 3:35-ön belüli időt érek el. Szerintem, akárcsak Montrealban és Moszkvában, az 1500-as döntö Los Angelesben a taktikai verseny lesz. Arra kell törekednem, hogy jó helyen le­gyek az utolsó előtti körben. Akkor pedig kihasználhatom a gyorsasá­gomat, mert az utolsó 400-on ma is gyorsabb vagyok, mint a többi­ek. Az olimpiai versenyek mindig nyíltabbak, mint ahogy gondolnák és az 1500 méter különösen az a táv, amelyen senki sem lehet biztos a győzelemben. Az ameri­kaiak közül Scott és Marce kitűnő, azután sok esélyes található Euró­pában, élükön a brit futókkal. De - egyikük sem legyőzhetetlen... Gyors volt az olimpiai uszoda (ČSTK) - Szakértők megállapí­tása szerint rendkívül gyors volt a Los Angeles-i olimpiai úszósta­dion vize, s így több világcsúcs születhetett volna. Az igazság vi­szont az, hogy a jövő évi olimpia színhelyén jobbára csak átlagos eredményeket értek el, csupán Szalnyikov 800 m-es világcsúcsa (7:52,33) értékelhető nagyra. Maga Szalnyikov így tekintett vissza az előolimpia versenyeire: ,A moszkvai olimpia uszodájá­nak vize gyorsabb volt, de az a meggyőződésem, hogy jövőre elsősorban a gyorsúszószá­mokban várhatók nagy teljesít­mények“. A dél-kaliforniai egyetem uszo­dáját ezzel az előolimpiával adták át rendeltetésének, s az olimpiáig ott újabb versenyre nem kerül sor. Abban, hogy csak néhány nagy­szerű eredmény született, a leg­jobb amerikai úszók távolléte a lu­das. Ok az augusztus elején sorra kerülő országos bajnokságnak tu­lajdonítanak nagyobb jelentősé­get. A legjobb kanadai úszók közül hiányzott Alex Baumann, Mike West, az NDK-versenyzői közül Jorg Voithe és Sven Lodziews- ki, valamint a nyugatnémet Mi­chael Gross. A szovjet verseny­zők joggal panaszolták a megfele­lő vetélytársak hiányát, így nem volt elég indíték. Négy nap alatt 28 versenyt bo­nyolítottak le és a szovjet úszók kilenc első helyet szereztek az amerikai, a japán és az NDK-beli versenyzők egyaránt hat alkalom­mal álltak a győzelmi dobogó leg­felső fokán. A 800 és az 1500 méteres táv győztesét, Vlagyimir Szalnyikovot az újságírók az előo­limpia legjobb úszójának nyilvání­tották. A nők közül elsősorban az amerikai Tiffany Cohen irányította magára a figyelmet a 400, a 800 és az 1500 méteres távon elért elsőségével. Nagyon jó benyo­mást keltett az NDK-beli Ines Geissler és Petra Schneider, mind­kettő két-két aranyérmet szerzett. A nói kézilabda sportban is nehéz a testőröktől megszabadulni. ■Vojtíšek fölv. Téli gondok - kánikulában (ČSTK) - Bármennyire is forró az idei nyár, a csehszlovák női kézilabda-válogatott tagjai kényte­lenek a télre gondolni. Ugyanis ke­ményen készülnek a december­ben Lengyelországban sorra kerü­lő B-világbajnokságra, amely az utolsó lehetőség arra, hogy a női kézilabdacsapat kiharcolhassa a jövő évi olimpiai szereplés jogát. Ehhez pedig legalább a negyedik helyet kell megszereznie. Már július 13-től Harrachovban edzötáborozik a válogatott Jirí Zerzáň és Dušan Daniš irányítá­sával. Az edzőtáborról, amely egyébként szombaton ér véget, nyilatkozott Zerzáň edző a ČSTK tudósítójának: „Két fázisban edzünk, délelőtt kint a terepen, délután pedig az erősítőteremben. A lányok hozzáállásával elégedett vagyok, hiszen a labda nélküli edzések általában nem közked­veltek, mégis ezúttal kedvvel csi­nálják. Legutóbb például húszkilo­méteres „túrát“ írtunk elő szá­mukra. A legjobbak a mostani fel­mérések alapján Gaburová, Bole­dovičová. Hagyományosan elma­rad a többiektől Ivanöíková és Da- mitšová. Harrachovban tapasztalt játé­kosok vannak együtt, a válogatott­ban közülük eddig egyedül a beál- lós Szabados nem játszott. Jirí Zerzáň szerint a cél világos, és az idő kevés ahhoz, hogy most kísér­letezésre fordítsák. Éppen ezért türelmetlenül várják, hogy vissza­térjen a csapatba a korábbi kapi­tány, Dana Nováková. Hiányzik Opačitá és Berecová, Labayová pedig még nem egészséges, ráa­dásul nincs elég önbizalma, hogy a válogatottban szerepeljen. A je­lenlegi keret tehát: Marčoková, Hradská, (Topoľníky), Končeko- vá (Partizánske), Chlpeková (Ša­ľa) - kapusok; Beňová (Inter) Timková (Šaľa), Szabados (Parti­zánske) - beállósok; Boledovičo- vá, Gaburová (Inter), Virágová (Partizánske), Baranová (Pre­šov), Polacsekné (Topoľníky) - szélsők; Ďurišinová, Stašová, Ivančíková (Štart), Damitšová (Prešov), Brezányová (Partizáns­ke) - átlövők. Felsőbb osztályba léptek Jó ideje, hogy az 1982/83-as bajnoki évben megoldódott, me­lyik csapatoknak sikerült feljebb­jutniuk, s melyiknek kellett elbú­csúzniuk osztályuktól. A kapuzá­rás mindig jó alkalom a felmérés­re, az értékelésre, a tapasztalatok levonására. így volt ez a nagymagyari (Zlaté klasy) Agroprogres sportegyesület labdarúgó-szakosztályánál is. A kerületi I. A-osztályban szereplő felnőtt csapat jó tavaszi hajrá után 39 ponttal a táblázat második he­lyén végzett, s így felsőbb osztály­ba juthatott. Minderről Csík Vilmos szakosztályvezető így nyilatko­zott: „Jelentős becsvággyal indul­tunk a bajnoki küzdelembe. Kielé­gítő játékosállományunk mellett a jó csapatszellemet tartottuk az eredményesség egyik forrásának. Az őszi idényben még akadtak a csapat teljesítményében ingado­zások, de tavaszra a még alapo­sabb edzések megtették hatásu­kat. Jozef Filo edző irányításával mérkőzésről mérkőzésre javult a csapat, s akkor már látni lehe­tett, hogy a feljebbjutás elérhető. A tavaszi mérleg 10 győzelem, 4 döntetlen, 1 vereség, 37:13-as gólaránnyal szinte önmagáért be­szél. A bajnoki címért a versenyfu­tás szinte az utolsó pillanatig tar­tott a nagyvetélytárs Dióspatony (Orechová Potôň) csapatával. Jo­zef Filo edzőt bosszantotta is, hogy az együttesnek egy ponttal lemaradva meg kellett elégednie a második hellyel. A játékosok túl sokszor hagytak ki nagy helyzetet. Ennek elkerülése végett tovább kell emelni az edzések színvona­lát, a magasabb követelmények­hez több, sokoldalúan képzett já­tékosra van szükség.“ Dávid László pedagógus a diák és az ifjúsági csapat szerepléséről szólt.- Az ifjúsági együttes nyújtott halványabb teljesítményt, az át­szervezés következtében osztá- lyozón kell helytállnia, hogy a ke­rületi bajnokságban maradhas­son. A diákcsapat viszont a kerü­leti bajnokság második vonalának C-csoportjában bajnoki címet szerzett. A csapat legeredménye­sebb játékosa Lamos Bálint 37 góllal. Felsorolhatnánk az együt­tes egész névsorát, mindannyian kivették részüket a munka nehe­zéből. Elismerésre méltó teljesít­ményt nyújtottak. Németh László, az Agroprogres sportegyesület elnöke így sum­mázta a történteket:- Szurkolóink népes táborával együtt örülünk az elért eredmé­nyeknek, s nagyobb szerencsével a felnőtt csapat bajnoki címet is szerezhetett volna. Figyelmünket most már az új kiírás szerinti, 1983/84-es bajnoki évre fordítjuk. A felkészülés során a környék csapatainak részvételével nyári kupamérkőzések kerülnek sor­ra. MÉRI ISTVÁN A nagymagyari Agroprogres felnőtt labdarúgócsapata (Méri-felv.) A jelek szerint Csehszlovákia junior vízilabda-válogatottja a legjobb úton halad, hogy a felnőtt együttes nyomdokába lépjen. A bratislavai nemzet­közi tornán 13:12 arányban győzött Lengyelország A csapata fölött. Vojtíšek fölv.

Next

/
Thumbnails
Contents