Új Szó, 1983. július (36. évfolyam, 153-178. szám)

1983-07-23 / 172. szám, szombat

ÚJ szú 3 1983. VII. 23. Határozott tettek kellenek a háborús veszély elhárítására HONDURAS Széles körű katonai előkészületek Nicaragua ellen (ČSTK) - Az ENSZ titkársága megjelentette a leszerelésért foly­tatott világméretű kampány bulle­tinjének első számát, amely hang­súlyozza, hogy a jelenlegi bonyo­lult nemzetközi helyzetben minden államnak és népnek határozott tettekkel kell hozzájárulnia a nuk­leáris háború veszélyének elhárí­tásához. Az említett kampány 1982. július 7-én kezdődött az ENSZ-közgyűlés II. rendkívüli le­szerelési ülésszakán, s a világ Megbolondultak... (ČSTK) - Fekete betűkkel írja be nevét Belgium leg- újabbkori történelmébe Vres- se-sur-Semois község a lu­xemburgi tartományban. A községi tanács úgy döntött, jóváhagyják, hogy az új ameri­kai rakétákat a területükön el­helyezik. A tanács tagjai mindannyian a kormányzó ke­resztény liberális pártból kerül­tek ki, és döntésüket azzal in­dokolták, hogy a jövőben a fa­luhoz közel levő NATO-raktá- rakat megszüntetik, s a helyi lakosságra nézve ennek állító­lag tragikus szociális és gaz­dasági következményei lesz­nek. A falu lakosságának azonban más a véleménye, ez beigazolódott akkor, mikor a belga televízió munkatársai ellátogattak hozzájuk. Az egyik helyi hoteltulajdonos kijelentet­te, hogy a természet „be­szennyezése“ az atomraké­tákkal a helyi turistaforgalom halálát okozná. Egy másik pol­gár tömören csak annyit mon­dott, hogy a tanács tagjai meg­bolondultak. Mint ismeretes, Belgiumban eddig 80 helyi tanács utasította el, hogy a területükön atomra­kétákat telepítsenek. békeerői aktivizálásának fontos eszközévé válik. A kampánynak három közös célja van: a tájékoz­tatás, a magyarázás, és hogy hoz­zájáruljon ahhoz, hogy a közvéle­mény megértse és támogassa az ENSZ céljait a leszerelés és a fegyverzetkorlátozás terén. Mint is­meretes, a Szovjetunió és a szo­cialista országok aktívan részt vesznek ebben a mozgalomban. New York államban, Romulus városban az amerikai rendőrség 40 nőt letartóztatott, akik a Seneca Falla lőszerraktár mellett tüntettek a Reagan-kormány nukleáris poli­tikája ellen. Július 4-e óta folynak a tüntetések a fegyverraktár mel­lett, s eddig ez volt a rendőrség legnagyobb beavatkozása. Itt tá­rolják a Pershing 2 rakéták és a robotrepülögépek nukleáris rob­banófejeit, amelyeket Nyugat-Eu- rópába kívánnak telepíteni. Hollandiába érkeztek csütörtö­kön annak a nemzetközi békeme­netnek a résztvevői, akik a nyu­gatnémet Dortmundból indulnak a belga fővárosba, Brüsszelbe, a NATO központjába tartanak, ahol a amerikai rakéták telepítése elleni hatalmas megmozduláso­kon is részt fognak venni. A svéd fővárosba érkeztek teg­nap Finnországból annak a kerék­páros béketúrának a résztvevői, akik Moszkvából Washingtonba tartanak, s jelszavuk a harc a lá­zas fegyverkezés ellen, a leszere­lésért és a béke megszilárdításá­ért. A norvég, finn, szovjet és amerikai kerékpárosokat Finnor­szág és a Szovjetunió országútja­in mindenütt szívélyesen köszön­tötték. A kerékpárosokat Svédor­szágban gazdag program várja. A kanadai Kingstonból békevé- dök egy csoportja indult az ameri­kai New York államban levő egyik légitámaszpont felé. A kanadai békevédők számos hasonló akciót rendeztek tiltakozásul az ellen, hogy az ottawai kormány bele­egyezett amerikai robotrepülögé­pek kanadai területen történő ki­próbálásába. (ČSTK) - Az észak-nicaraguai katonai körzet parancsnoka be­számolt róla, hogy a Hondurassal határos területeken a harcok újabb fellángolására lehet számí­tani, mivel a hondurasi oldalon széles körű katonai előkészületek folynak a Nicaragua elleni fegyve­res behatolásra. A nicaraguai hír- ügynökségnek adott nyilatkozatá­ban a parancsnok elmondotta, hogy Las Troches és Cifuentes hondurasi határ menti falvak tér­ségében a hondurasi hadsereg négy gépkocsizó lövész és két tüzérségi zászlóalja épített ki állá­sokat. Az egységek feladata a so­mozista bandák támadásának fe­dezése. a Mio^raqua elleni provokációk részeként csütörtökön salvadori hadihajók a Fonseca-öbölben ni­caraguai halászhajókat támadtak meg, s hondurasi hajók ugyaneb­ben az időben hasonló akciót haj­tottak végre. A managuai külügy­minisztérium jegyzékben tiltako­zott Salvadorban a támadás miatt. Torna s Borge nicaraguai bel­ügyminiszter újságírók előtt tett nyilatkozatában élesen elítélte az Egyesült Államokat, mert több ha­dihajóból álló egységet küldött a térségbe. A Reagan-kormányzat lépése ellentétben áll a térség sta­bilitásának helyreállítására tett erőfeszítésekkel, s csak remélni lehet, hogy nem vezet háborúra - mondta Borge. Ausztria gondokkal küzd Összeült a parlament rendkívüli ülésszaka (ČSTK) - Bécsben tegnap megkezdődött az osztrák parla­ment rendkívüli ülésszaka. A ta­nácskozás összehívását az ellen­zéki Osztrák Néppárt (ÖVP) kérte azzal az indokkal, hogy az ország állami költségvetésének deficitje az idén az eredetileg feltételezett 48 milliárd schillingről 68 milliárdra nő, s Ausztria gazdasági helyzete romlik. Fred Sinowatz kancellár parla­menti beszédében nem tagadta, hogy az ország a világgazdasági válság következtében gondokkal küzd. Kijelentette, hogy Ausztriá­ban sikerült az inflációt és a mun­kanélküliséget alacsonyabb szin­ten tartani, mint a tőkés országok többségében. Beismerte azonban, hogy míg 1982-ben a munkáké­Craxi megkezdte kormányalakítási tárgyalásait (ČSTK) - Miután Alessandro Pertini olasz köztársasági elnök csütörtök este Bettino Craxit bíz­ta meg az új kormány megalakítá­sával, a szocialista párt főtitkára tegnap megkezdte konzultációit a politikai pártok vezetőivel. Dél­előtt az Olasz Kereszténydemok­rata Párt főtitkárát, Ciriaco de Mi- tát fogadta, majd Enrico Berlin- guerrel, az Olasz Kommunista Párt főtitkárával folytatott megbe­szélést. Maga Pertini elnök annak a vé­leményének adott hangot, hogy ismét a kereszténydemokraták, a szocialisták, a szociáldemokra­ták, a liberálisok és a republikánu­sok képviselőiből álló - vagyis az előbbi kabinetekhez hasonló - öt­párti kormány alakul. pes lakosság 2,4 százaléka nem talált munkát, 1983-ra 4,6 száza­lékosra becsülik a munkanélküli­séget. A kancellár azt ígérte, hogy kormánya mindent megtesz a fog­lalkoztatottsági program sikeréért. A lakosság széles rétegeit érintő új adók, illetve takarékossági in­tézkedések - mint mondotta - az állami költségvetés egyensúlyá­nak helyreállításához szüksége­sek. Sinowatz elutasította az ÖVP azon követelését, hogy Salcher pénzügyminiszter mondjon le. Egy követ fújnak (ČSTK) - Franciaország és Nagy-Britannia ismét elutasította a Szovjetunió követelését, hogy az európai nukleáris fegyverek korlátozásáról szóló tárgyaláso­kon vegyék figyelembe az ő nukle­áris arzenáljukat is. A fentieket Heseltine brit és Hernu francia hadügyminiszter tegnapi párizsi megbeszélésükön erősítették meg. A brit miniszter azt állította, hogy a két ország atomfegyverei „alapvetően járulnak hozzá a nyu­gati világ békéjéhez és stabilitá­sához“. A két miniszter a francia-brit fegyvergyártási együttműködés lehetőségeiről is tárgyalt. Annak ellenére, hogy az amerikai imperializmus hadüzenet nélküli háborút folytat Nicaragua ellen, s az országba rendszeresen hatolnak be északról és délről is az ellenforradalmi bandák, a managuai kormány folytatja a gazdaság fejlesztésére tett erőfeszítéseit. Ebben Nicaraguá­nak nagy segítséget nyújtanak a szocialista országok. León és Chinan- dega tartományok a dohánytermesztésről híresek. Az itteni mezőgazda­sági üzemek dolgozóinak bolgár szakemberek adják át tapasztalataikat (képünkön). (ČSTK-felvétel) Richard Stone Mexikóban Reagan üzenetet küldött a Contadora vezetőinek (ČSTK) - Richard Stone, Rea­gan elnök közép-amerikai külön- megbizottja a csütörtök esti órák­ban Mexikóba érkezett. Júniusi ki­nevezése óta már ez a harmadik útja a térségbe. Washingtonban hivatalosan azt közölték, hogy Stone az ún: Contadora-csoport legfelső vezetőinek visz üzenetet Reagan elnöktől. Kommentárunk ■ A közép-európai haderők és fegyverzet csökkentéséről 1973-ban megkezdődött tárgyalá­sok sohasem kecsegtettek gyors sikerrel. Már az első 1973-as ja­nuári találkozótól 99 napnak kellett eltelnie az első plenáris ülés összehívásáig. S azután hiába volt a sok-sok forduló, lényeges előrehaladás nem történt. Ha a nyugati felszólalásokról szóló sajtójelentéseket olvassuk, jófor­mán ugyanazokkal a szavakkal, érvekkel és ellenérvekkel találko­zunk, mint évekkel ezelőtt. Idén sem változott a légkör, a nyugati diplomaták hangvétele a régi. A Varsói Szerződés tagállamainak katonai fölényét bizonygató sza­vakkal igyekeznek elfogadhatóvá tenni a csapatok asszimetrikus csökkentésére tett javaslatukat. Az, hogy a nyugati fél a fegyve­res erők egyenlőtlen, asszimetri­kus csökkentését megállapodás­tervezet formájában fogalmazta meg, a dolog lényegén mit sem változtat. Ezek a javaslatok nem­csak hogy nem segítik az előrelé­pést, hanem hátráltatják a tárgya­lásokat. A Nyugat továbbra is egyoldalú előnyök megszerzésére törekszik, ami sérti a felek kölcsö­nös biztonságának elvét és a Kö- zép-Európában létrejött megköze­lítő egyensúly elvét. Ez az úgyne­vezett asszimetrikus kötelezettsé­gek nyugati követelésének a lé­nyege. A szocialista országok 1973 no­vemberétől sokszorta több javas­latot terjesztettek elő Bécsben, mint a nyugati tárgyalópartnerek, így már az 1978-ban, 1979-ben és 1980-ban tett kezdeményezések jó alapul szolgálhattak volna a ki­bontakozásához, ha a nyugati partnerek valóban hozzá akartak volna járulni a zsákutcából való kijutáshoz, hisz messzemenően fi­gyelembe vették a NATO-orszá­szintre, azaz 900-900 ezer főre csökkentse haderejét. A jószán­dék és kölcsönös példamutatás jeleként pedig a Szovjetunió és az Egyesült Államok egy-egy megha­tározott csapattestet és fegyver­zetét még ebben az évben kivon­na Közép-Európából. A javaslat értelmében a szovjet és az ameri­A feltételek megvannak gok véleményét. A most befejező­dött, immár 30-ik tárgyalási fordu­lóban a szocialista országok újabb kezdeményezést tettek a tíz éve tartó tárgyalások sikeres befejezé­sének előmozdítására. Közös do­kumentumban terjesztették elő azokat a kompromisszumos ja­vaslataikat, amelyek a haderő­csökkentés első szakaszának fel­tételezett teljesítését követően szabályoznák valamennyi részt vevő ország kötelezettségeinek teljesítését, illetve annak meg­nyugtató és mindenki számára ki­elégítő ellenőrzését. Emlékezetes, hogy a szocialista országok még februárban benyúj­tották egyezménytervezetüket, amely alapvetően az első csök­kentési szakaszra vonatkozik. Ez az indítvány az elvileg elérhető közelségben levő első egyezmény új és egyszerűbb megközelítését irányozza elő. Lehetővé teszi, hogy a két szövetségi rendszer, a NATO és a Varsói Szerződés, a jelenlegi haderőállomány létszá­mától függetlenül, közös felső kai haderők kivonását követően a bécsi tárgyalásokon közvetlenül részt vevő valamennyi ország be­fagyasztaná haderőinek és fegy­verzetének szintjét mindaddig, amíg kialakítják a haderőcsökken­tés második szakaszáról szóló- és valamennyi közvetlen részt­vevőt érintő - átfogó egyezményt. A javaslat elfogadásával véget érhetne a számadatokról folytatott terméketlen vita, s kapu nyílhatna a zsákutca végén. Következés­képpen lehetővé válna Közép-Eu- rópában a katonai szembenállás szintjének lényeges csökkentése. Mivel azonban a nyugati fél újabb kifogásokkal állt elő, a most befe­jeződött 30-ik fordulóban a tárgya­lásokon teljes (közvetlen) jogkör­rel részt vevő négy szocialista or­szág - a Szovjetunió, Csehszlová­kia, Lengyelország és az NDK- képiselöi újabb kezdeményezést tett. A június 23-án ismertetett szocialista egyezménytervezet­ben a javaslattevő országok szá­mos kompromisszumos megol­dást ajánlanak a nyugati félnek az egyezmény megtartását és ellen­őrzését szavatoló úgynevezett ki­egészítő intézkedések terén. Egyebek között szó van megfigye­lők kölcsönös meghívásáról, vala­mint állandó ellenőrzési pontok felállításáról, s a szocialista orszá­gok nem zárkóznak el az úgyne­vezett bizalomépítő intézkedések körének bővítésétől sem. Mindez nagymértékben meg­könnyíti a valamennyi részt vevő számára elfogadható megállapo­dás elérését, s amint Valerian Mi- hajlov, a szovjet küldöttség veze­tője a csütörtöki záróülésen rámu­tatott, minden feltétel megvan a bécsi tárgyalások sikeres befe­jezéséhez. Sajnálatos azonban, hogy a NATO-országok minded­dig nem adtak hivatalos, érdemi választ a szocalista javaslatok komplexumára. A jelenlegi feszült­ségekkel terhes világban azonban sürgetően fontos a háborús ve­szély elhárítása, a fegyverkezési hajsza megfékezése, konkrét le­szerelési megállapodások eléré­se. Erre szólítják fel ismételten a Szovjetunió, a Varsói Szerződés országai a nyugati partnereket, mert a másik fél részéről is politi­kai akarafra van szükség. Jó volna - s ez nemcsak földrészünk, ha­nem az egész világ békéjének érdeke — ha a mostani tárgyalási szünet után szeptemberben, a 31. bécsi tárgyalási fordulón, a NATO- országok képviselői felhagynának obstrukciós magatartásukkal, s pozitív eredményekre töreked­nének. PROTICS JOLÁN Mexikó. Panama, Kolumbia és Venezuela államfőinek múlt va­sárnap» tanácskozásán előterjesz­tett közép-amerikai rendezési terv­re az Egyesült Államok csak felü­letesen reagált, Reagan eddig vá­lasz nélkül hagyta a Contadora- csoport közvetlen felszólítását, hogy aktívan járuljon hozzá a tér­ségben kialakult feszültség enyhí­téséhez. Egyelőre nem ismeretes, hogy Stone mostani útja során találko­zik-e a salvadori ellenállás képvi­selőivel. Legutóbbi - július eleji - látogatása során a salvadori ha­zafiak hajlandók lettek volna vele eszmecserét folytatni, a találkozó azonban Stone hibájából az utolsó pillanatban elmaradt SPANYOLORSZÁG Népszavazás lesz a NATO-tagságról (ČSTK) - A spanyolok 67 szá­zaléka nem ért egyet az ország NATO-tagságával Ezt csütörtöki sajtókonferenciáján Fernando Mórán spanyol külügyminiszter is­merte be. Megerősítette, hogy a kormány meg akarja tartani a Spanyolország és a NATO kö­zötti viszonnyal kapcsolatos nép­szavazást, és addig nem változtat az ország jelenlegi státusán. Mórán Gibraltár kérdésével is foglalkozott, s elitélte Nagy-Bri­tannia hajthatatlan magatartását. Thatcher brit miniszterelnök nem­rég tett kijelentésével kapcsolat­ban (..Spanyolország nem léphet be a Közös Piacba, amíg nem nyitják meg teljesen a gibraltári határokat“) Mórán azt mondta, hogy a londoni kormány Gibraltár problémáját kizárólag a határkér­désre akarja leszűkíteni, s figyel­men kívül hagyja azt a madridi követelést, hogy állítsák vissza a terület feletti spanyol szuvereni­tást.

Next

/
Thumbnails
Contents